Prágai Magyar Hirlap, 1933. augusztus (12. évfolyam, 172-197 / 3282-3307. szám)
1933-08-03 / 174. (3284.) szám
8 1938 angmagtm 8, crtMBrtBfc— Róma, — a nász utas ok Eldorádója. Ismer ebes, hogy az olasz (kormány Róma idegenforgalmának emelése céljából újdonsült házasoknak, Európa bármelyik sarkából érkezzenek is, az olasz határtól kezdve Rómáig 70 százalékos vasúti kedvezményt ad. Most Buoncompagni Ludovisi kerceg, Róma kormányzója ezt a kedvezményt egy újabbal toldotta meg. A nászutasok ezentúl, Rómába érkezve a CIT irodájában, a Termini főpálya- udvar épületében, öt napra érvényes szabad- jegyet kapnak, mely Róma összes villamos- és aut obus zvon al aira s zól. — Minden család öröme Nagy Imre briliáns vicclapja: „Az Ojeág“. Csehszlovákiáiban 1 korona- 50 fillér. — Salzburg mellett a vonat elütött egy csehszlovák autót. St. Gilgen közelében Stö- ger Róbert csehszlovák állampolgár autóját elütötte a Salzburgból induló gyorsvonat és mintegy 20 méternyire sodorta magával. A Troppaüból származó Stöger felesége és nyolcéves kislánya idejekorán kiugrottak az autóból, mig Stöger a kormánykerék mellett maradva súlyos zuzódásokat szenvedett. . xx A túlsók evésnél, vagy túlzott ivásnál. „Igmándi“ gyógyvízből már fél pohár használ! — Kifosztották Rernecz magyar diszkoszvető bajnok lakását. Békásmegyerről jelentik: Remeoz József diszkoszdobóbajnok vasárnapi székesfehérvári versenyéről érkezett haza csillaghegyi lakására. Megdöbbenve tapasztalta, hogy összes ruhaneműi, valamint a hazai és külföldi versenyeken nyert nagyszámú és értékes érmei, plakettjei és egyéb dísztárgyai eltűntek. Az ellopott holmik értéke megközelíti az ezer pengőt. A csendőrség erélyes nyomozást indított az ismeretlen tettes kózrekeritésére. * — HATVANEZER GÉPPUSKAGOLYÓ — PERCENKÉNT. — Megint egy nagy „vívmány" a civilizáció nagyobb dicsőségére. Semmi más nem hiányzott már a boldogságunkhoz, csak az az ujtipusu gépfegyver, melyet Simiza Jisotáró japán mérnök konstruált és néhány nappal ezelőtt nagy garral jelentett be a világnak. Az eddigi géppuskák ezerkétszáz lövése percenként kevés volt a japánoknak, nekik olyan gépfegyver kellett, amely hatvanezerre emeli fel ezt a percenkénti gyilkos teljesiíményt. — Simiza Jisotáró most boldogságban úszik, hogy a dicső- - ség az övé és a japánoké, de azért nem felejti el hozzátenni, hogy találmányával a — világbékének tesz szolgálatot. Ezt talán maga sem hiszi komolyan és boldogan dörzsöli a kezét, mialatt Krupp-Thiessenék, Wickersék, Schneider-Creu- soték lázasan számolnak, hogy mennyit lehet majd az uj gépfegyveren keresni. Tízmillió halott a világháborúban? Ugyan kérem, ki emlékszik már ilyen csekélységekre. Sir Bazil Saharow esztendők óta haldoklik a Riviérán, de az uj japán géppuska biztosan megint meghosszabbítja az életét, mert ismét egy alkalom, amin sokat lehet keresni. Közben Genfben a történelem leg- csunyább komédiája folyik a lefegyverzéssel és Henderson, a leszerelés nagy európai apostola, a fővárosokban házal, hogy jobb belátásra bírja az államférfiakat. De ki törődik Hendersonnal, amikor a japánok feltalálták az uj géppuskát és uj hadjáratot jelentenek be Kína ellen? Japánban most biztosan nemzeti örömöt éreznek, háromszáz ember a Fuzijama kráterébe ugrik vagy harakirit követ el boldogságában, mert Simiza Jisotáró nyert, kétségtelenül nyert---- — De azért n em történt semmi különös és — éljen a világbéke .... — (—béri.) * — Borzalmas erdőtűz pusztít Délfranciaor- szágban. Póriéiból jelentik: Toulon környékén irtózatos erdőtűz pusziit. A szélben az erdőtűz egyre terjed és számos helység veszedelemben forog. A tűzoltóság és katonaság vállvetve dolgozik a tűzvész megfékezésén. A toulon—marséi 1 lei utón be kellett szüntetni a forgalmat. — Kiéheztették a bányát megszállva tartó sztrájkoló munkásokat. Madridból jelentik: Mur- cia bányamedencéjében vad bányászsztrájk tört ki. A bányamunkások passzív rezisztenciába léptek és közölték a bányiaigazgatósággal, hogy nem hagyják el addig a tárnákat, amig nem emelik fel béreiket. A bányaigazgatóság a rendőrségihez fordult, amely megszállta a bányatelepeket és elzárta a kijáratokat. A tárnákba senkit sem engedtek le és azt is megakadályozták, begy élelmiszereket vigyenek a bányászoknak a föld mélyébe. A kiéheztetési terv sikerrel járt, a bányászok megadták magukat. Közölték, hogy beszüntetik a pasziv rezisztenciát, mire a rendőrség szabaddá tette a kijáratokat, úgyhogy a bányászok ismét kijöhettek a tárnából. tégely ára Kő 10. Szeplő ellen a !eg- beoáltabb szer 97m£RYcréme Szeplő, májfoltok és mindennemű arctisztátalanság azonnal eltűnik. SDTindenüft kapható 9ostán szétküldi: <Dr. fiad. 9ollák (és <Jsa, 9ieStany. STtooé SITesfo nad űáhom. A halálraítélt lengyel rablógyilkos korszakalkotó hadi találmányai Megkegyelmeznek neki, ha a találmányok beválnak Varsó, augusztus 2. Geelav Ráczkoveky halálraítélt rablógyilkos, aki a varsói fogházban várja az Ítélet jogerőre való emelkedését, a fogházban ta'lálmámyokon dolgozik és eddig két tervezetével állt elő, amelyek a legnagyobb feltűnést keltik szakkörökben és amelyeknek kivitelével a hadügyminisztérium a legkomolyabban foglalkozik. Az egyik találmány egy repülőtámadást elhárító ágyú, a másik pedig buváirkészülék és a szakemberek véleménye ezerint mindkét találmány korszakalkotó. A hadügyminisztérium a rablógyilkos találmányait most próbálja ki és amennyiben azok tényleg megfelelnek a szakértők várakozásának, javasolni fogják a lengyel állam elnökénél, hogy a halálos büntetést kegyelem utján hosszabb fegyházbüntetésre változtassa át A nyitrai újságárus le akarja ülni a feltételes fogházbüntetést, mert különben nem jut álláshoz A bíróság elutasította kérelmével Nyitra, augusztus 2. (Salját tudósítónk jelentése-) A kerületi bíróság tegnap érdekes bűnügyben hozott ítéletet. Az ügynek különös érdekességet ad az a körülmény, hogy a feltételes fogházbüntetéssel sújtott vádlott azt kívánta a bíróságtól, engedjék meg neki, hogy leülje a büntetését, mert exisztenciális okokból külföldre kellene mennie és a feltételes elitélés lehetetlenné teszi számára, hagy a próbaidő letelte ■előtt elhagyja a köztársaság területét. Ez év januárjában sztrájkba léptek a j handlo'vai bányamunkások. A sztrájk híre j Nyitrára is eljutott és ez alkalommal Kvet í Tódor újságárus azt a hirt mondotta az ■egyik kávéháziban feketéző ügyvédek asztalánál, hogy Handlován összeütközés volt a csendőrök és a munkások között és az összeütközés 30 sztrájkoló munkás megsebesülésével végződött. Kvet ellen bűnvádi eljárást indítottak valótlan hir terjesztése óimén és tegnap állították a bíróság elé. A vádlott azzal védekezett, hogy a kérdéses kijelentést nem határozott formában tette- Azt mondotta, hogy a városban elterjedt hírek szerint összeütközés volt, mely 30 munkás megsebesülésével végződött, a hírt azonban nem tartja valónak. A biróság több tanút hallgatott ki, akik terhelő vallomást tettek. Ennek alapján megállapították Kvet bűnösségét és nyolionapi feltételes fogházbüntetéssel sújtották. Kvet az ítélet kihirdetésekor kérte a bíróságot, hogy a büntetést feltétlenül szabják ki. Nzir?HÁzKöi?yvKuLTüRA m i hiiiiiihi —mw »A film sokkal mint művészet . •.« G, W. Pabst, a világhírű filmrendező véleménye a film jövőjéről G. W: Pabst neve filmkörökben fogalom, ő csinálta a „Négygarasos opera", a „Bányatra- gédia“ (legjobb müve), az „Atlantide“, a „Don Quijotte" cimü filmremekeket, (az utóbbi épp most kerül bemutatóra Prágában) nevét mindenütt ismerik, ahol mozi van. Mozi pedig mindenütt van. Szemüveges, tömzsi, alig negyvenes ember. Ritkuló, fekete haját hátrafésüli. Nagyon gondosan öltözködik, nagyon közvetlen. Amint be- 'Lemelegedik a vitatkozásba, mozdulatai -boszorkányos gyorsasággal követik egymást, arcki- fejezése pillanatonként változik; hol nevet, hol elkomorodik, hol intő, hol gunyoros; a fényképész beleizzad, mig lerögzítheti a legkülönbözőbb változatokban lemezére. Először azokra a bírálatokra térünk ki, amelyek két utolsó müvével kapcsolatban érték. A FILMRENDEZŐ — RABSZOLGA — Istenem, — mondja lanyhán — vannak kötelezettségek, amelyeknek eleget keli tennünk, ha akarjuk, ha nem. A beavatatla-nok persze nem tudhatják, hogy a filmrendező a dolgok mai állása mellett alig juthat szóhoz. Aki a pénzt adja, az parancsol. És élni kell, ugy-e, dolgozni is, hogy legalább technikailag ne felejtsen az ember... A többi? Az ideálok? Nem szégyenlem kimondani: én még a mai napig se valósíthattam meg azt, amit akarnék. — Még ön sem? Élénkebb, fortyanóbb: — Kötve vagyok, mint bármelyik kartár- 6am! Mögöttem sem áll az a legendás mecénás, az ideális Rockefeller, aki rendelkezésemre bocsát aná a pénzt, — sok pénzt, mert egy mar- gyob „hangos11 komoly összegekbe kerül — anélkül, hogy belekotyogna a munkámba. Hiszen tudnék én mást is felmutatni, csak hagynának! ... — mutatóujját orra elé emelve, hamiskásan ismétli: — Csak hagynának! MIT KÉNE CSINÁLNI? Percek alatt sorra veszi az egész világ film- termelését: — Oroszok? Sok bennük a kifejező erő, az emberi vonás, de agyonvernek mindent gyerekesen kezdetleges osztálypropagandájukkal. A propagandáim — szörnyszülött, bármelyik párt szolgálatába állítsák. A németek? Túl elvontak. Áz apgolo'k? Édeskések. A franciák? Teljesen helyi jellegű, amit csinálnak. Egyáltar Ián érdekes megfigyelni, hogy azok a népek, amelyeknek százados színpadi kultúrájuk van, sokkal kevésbbé tudnak filmszerűen látni s érezni, mint a többiek. — Mi az a filmszerű látás? — Mozgás. — Előbb nem említette Amerikát. — Látja, az amerikai film örvendetesen megváltozott, körülbelül egy év óta. Jót tett nekik a „válság", félnek az anyagi balsikertől, megválogatják, amit csinálnak. A cenzúrájuk pedig olyan 6zéleslát.körü, olyan tapintatosan igazságos, amilyenre a „fölvilágosodott" Európában nincsen példa. El bírja képzelni, hogy ezen az öreg kontinensen olyan filmeket forgassunk, mint például a „Presindeut Fantomé", ez a kis remekmű, amelyet Párában csak most játszik az „Ursulines", de amelyet odaát épp az elnök- választáskor dobtak piacra? És mi a tárgya? — csupa elégedett gúny az arca: — Az amerikai elnökválasztás fogásait és erkölcstelenségét állítja pellengére!... — Miért nem megy át, ha ott nagyobb a szabadság? Hümmög. — Gondolkozom rajta. Lehet, hogy elfogadok egy ajánlatot. Ha ott megcsinálhatnám... — Mit? — Azt a nagy ethikus, erkölcsi kérdéseket föltáró filmet, amely egyedül izgat. Pokolba az esztétikával! — nevet a saját felháborodásán, de azért erélyesen folytatja: — Nem esztétika kell nekünk, 1933-ban, az emberiség szenvedésének keresztutján, hanem a mai lélek megdöbbentő széttagoltságának, ellentétjeinek páratlan lerögzi-tóse. HÓDOLAT A KÖZÖNSÉGNEK — És gondolja, Mester, hogy ez érdekelné a közönséget? Előredől, mintha rugón rángatnák. — Helyiben vagyunk! — rám bök a mutatóujjával. — Meg tudná ön holtbizonyosan mondani, mi „érdekli" a közönséget? Ugy-e, hogy nem? Én sem. Senki sem. Csak egy a kétségbevonhatatlan: a közönség, mint egység, sokkal okosabb, sokkal egészségesebb itélkezésü, mint mi mindnyájan együttvéve A filmgyárosok egyik legnagyobb tévedése, szerény véleményem szerint, hogy lenézik a közönséget, hogy lekezelik, mint valami kisdedet, aki az óvodából épp most kerül át az elemibe,.. HoKérését azzal indokolta, hogy hoaszu éveken keresztül volt a kereskedelmi tengerészet szolgálatában és hosszú utánjárás és levelezés után végre sikerült ismét álláshoz jutnia. A napokban kapott értesítést Hamburgból, mely szerint alkalmazni fogják. Amennyiben a büntetés feltételes marad mondotta — úgy a próbaidő leteltéig nem szabad kiutaznia az országból s így a nehezen megszerzett állását elveszti, mig ha a büntetés feltétlen lenne, úgy nyolc nap elmúltával szabadon utazhatna és elfoglalhatná az exisztenciát jelentő állást. A bíróság nem vette figyelembe Kvet kérését s igy a hamburgi útnak egyelőre befellegzett. Mivel azonban az ügyész fellebbezett, az ügy a pozsonyi felsőbíróságát is foglalkoztatni fogja. — Pánik egy párisi cirkuszban. Parisból jelentik: Tegnap, a késő esti órákiban az egyik párisi cirkusznak, a Porté de Vincennesnek padlózata tizenkét négyzetméternyi területen beszakadt. A nézők soraiban vad pánik tört ki. Tizennyolc személyt könnyebb és súlyosabb sérülésekkel kórháziba szállítottak. — Mihola Gyuszi legújabb (V.) nótásfüzete megjelent. (Miért van az, hogy őszidőben ...? Szomszédasszony. Csárdás. Van nekem szeretőm. Gyorscsárdás). Megrendelhető kiadóhivatalunknál. A szerző előző nótásfüzetei is kaphatók. I. füzet: Nem igaz, hogy könny az élet stb. II. füzet: Szolgabiró. Csárdás stb. III. füzet: Akáclombos ucca stb. IV. füzet: Elkopott a ráncos csizma stb- A füzetek egyenként 8 koronáért kaphatók (plusz 1.50 korona portóval.) Az öt füzet ára 35 korona portóval együtt. + Nyugodt a budapesti terménytőzsde. Budapest szerkeszt őségünk jelenti telefonon: A mai terménytőzsdén nyugodt irányzat mellett a következő árakat jegyezték: Tiszavidéki 77 kilogramos búza 9.56—9.88, felsőtiszai ée jászsági 9.10—9.25, rozs 6.05—6.20, tengeri 7.75 —7.85, zab 7.50—7.80. lőtt a közönség nem óvodás, nem is elemista, nagyon is felnőtt, nagykorú, fölényes! Mindent megért, mindenért hálás, csak fői kell ráznunk, meg kell korbácsolnunk, igenis, felzaklatni az idegeit, belenyúlni az agysejtjeibe, hogy ordítson az „iszonyúan szép" élménytől, nem pedig langyos limonádét szolgálni neki frissítőül!-... Legyen gépfegyver a film, amely percenként más és más szenzációikat robbant a nézők elé! Gépfegyver, igen! De cukrosvizet? ... Brr! A FILM — NEM MŰVÉSZET A film és művészet viszonyáról igy beszél: — Mulattat, mikor erről a kérdésről annyi badarságot hallok uton-utfélen. Első nézet, —■ ujjam számolja a nézeteket — a film és színház ugyanaz. Második: a film és szinház ellentétes. Harmadik: a film és szánház kiegészíti egymást. — És mi az igazság? — Az, hogy a filmet nem lehet semmilyen műfajjal összevetni, se pro, se kontra. A film sokkal több a művészetnél. — Pillanatra elko- molyodik. — A könyvnyomtatás feltalálása óta nem állott az emberiség rendelkezésére különb eszköz, mint a film. Azt mondhatnám, a film istenivé alakítja a hétköznapi embert, mert mindentudóvá és mindenütt jelenlévővé teszi. Ismerem a magyar Mihályi találmányát, a távolba- filmezésről. Ha az ő módszerét mindenütt be fogják vezetni, — és ez ma már csak pénzkérdésen és a mai filmtermelés átszervezésén múlik — akkor bármelyik „előfizető" láthatja majd azt otthonából, mi megy végbe a földgolyó ellentétes pontján. — Vagyis a film le fogja győzni a napot? Ez tetszik neki, kacag. —• Úgy van! Távol Kelet népei ma láthatják majd azt az eseményt, ami távol Keleten holnap játszódik le! VISSZA A JELENBE Ez a lehetőség kissé megszédit mindkettőnket. Szerencsére az egymást követő telefoncsilinge- lések visszacibálnak a jelenbe. Még épp hogy annyit tudhatok meg ettől a csupa tűz, csupa mozgás embertől, hogy az életben csöndes nyárspolgár, mert minden szenvedélyét és — bűnét a filmben éli ki. Gál László. (*) Meghalt Gerhart Schjelderup, világhírű norvég zeneszerző. Münchenből jelentik: Gerhart Schjelderup, hires norvég zeneszerző, a loásach'tali Benediktbeurenben het- venhároméves korában sz i vszél hüdésben meghalt. A norvég zeneszerző holttestét Münchenibe hozták- Sóhjeldenup feleségén kívül hároim gyermeket hagyott hátra. Sohjelderupot Prágában is jól ismerték, 1900-ham a prágai német szinház bemutatta Norvég nász cimü operáját. Legnagyobb sikerét Viharmadár cimü darabjával aratta, 1026-ban. Sok zenedarabot hagyott hátra kéziratban.
