Prágai Magyar Hirlap, 1933. augusztus (12. évfolyam, 172-197 / 3282-3307. szám)
1933-08-29 / 195. (3305.) szám
^MgM-74vG^ARHTRLa9 11Ü& angoegfas 28, keddAusztria után - Svájc Elmérgesedett a helyzet a svájci-német határon — Tegnap éjszaka egy csehszlovák állampolgárt hurcoltak át német területre népek élet-érdekeiből sem. Egy harmadik alapvető magyar negatív princípium — amely nélkül azonban a dunai kérdve okosan,' állandó jelleggel és szervesem meg nem oldható — hogy Magyarország nem szakadhat ki a Bunavölgyébőd s a Dunavölgye nem szakadhat két részre, amilyen volna egy olasz-osztrák-magyar koncepció, szemben a kis- antanttal, mint véglegesség. Minden magyar ember és minden magyar politikai páTt, talán a szociáldemokratáik kivételével, híve éspedig lelkes és odaadó hive az olasz-miagyar együttműködésnek. S alig van ellenzéke a szorosabb osztrák-magyar együttműködésnek lé- Hiszen az AnsohluSíj Magyarország számára is óriási veszedelem. Ausztria függetlenségét Magyarország ép úgy a szivén viseli, mint akár Olaszország, Anglia vagy akár Franciaország és a kis- antant. De az osztrák-olasz-anagyar szorosabb együttműködés nem lehet akadálya a duna- völgyi népek megbékélésének és jövendő együttműködésének, hanem csak egyik előkészülete és fázisa. Bármennyire is életérdek számunkra a nyugati ipari országok, elsősorban Ausztria, másodsorban Olaszország és a többi nyugati országok piaca, végzetes fiziológiai hajóikat-, zavarokat s a megoldatlanság örök bizonyt.bánságát, állandó provizóriumot s a mai szakadékok további fönnmaradását, talán kimélyülését jelentené minden olyan megoldás, mely nem segítené elő a dunai végső célt: a dunai nemzetek és országok kibékülését, összehango- lódását és végül is együttműködését. Ezt a célt volna hivatva elősegíteni egy osztrák-magyar vámszövetség s egy osztrák-magyar-olasz gaz-! dasági közeledés is, mert ez biztosítaná a további tárgyalásokra Magyarország és Ausztria egyenrangúságát és. nélkülözhetetlen külpolitikai súlyát, szemben a kisautanttal. A végső priucipium azoubau. e ne*ra ti vamok alapján a nagy pozitívum, a dunai népek s a dunai terület öucélusága keli, hoiry ingyen éspedig azokra a népekre és országokra nézve, amelyek elsősorban Olaszországra támaszkodnak, épugy, mint azokra, amelyek ma elsősorban Franciaország bizalmát vagy támogatását élvezik. Az a fontos tárgyalás, amely Kiccioneban Mussolini és Dől lfuss között a napokban lepergett s az a nagyvonalú közeledési politika, amely azj utóbbi hónapokban de Jouvepe; és a Diiee ke- j zébő-1 kikerült és lassan világpolitikai jeientő- fcégü francia-olasz kibéküléssé érik: mintha szivárvány hidul készülne a dunai népek mai megzavart-, de megnyugvást és szerves rendet állító élete fölött. Az az érzésem azonban, hogy e dunai béke egymással szemben és egymás mellett felsorakozó tényezői közül mintha túlságosan messze állana ma még Lengyelország, pedig Lengyel- ország aktívabb belekapcsolódása a Dunavöl- gyébe talán azt a jegecesedósi pontot jelenthetné Középeurópa számára, :— természetes ellensúlyául a német birodalom kelet felé irányuló természetes nehézkedésének — amely gyorsabb ütemben indítaná el Európa e legégetőbb s a világválság szempontjából is e pillanatban talán legdöntőbb jelentőségű kérdés megoldását. Géni, augusztus 28. A zavargások a svájci -—német határon nemcsak, hogy nem szűntek meg, de fokozott erővel folytatódnak. Szinte naponként ismétlődnek meg a német nemzeti szocialisták részéről olyan terrorcselekmények, amelyek állandó izgalomban tartják a svájci határvidék lakóit. Néhány nappal ezelőtt néhány SA legény betört svájci területre, ahol elfogtak egy tisztet, aki a svájci hadsereg tagja, áthurco'-ták a német határra és Lörrachban fogságban tartják. Tegnap újabb terrorcselekményre került sor, amely az egész svájci közvéleményt izgalomban tartja- Amint jelentik, az éjszaka német nemzeti szocialista ro- hamcSapat tagjai jelentek meg a svájci határon, elfogták weber Hermáim csehsziloUngvár, augusztus 28. (Ruszinszkói szer- [ készt ős-ágiink jelentése.) A ruszin lapok nagy | jelentőséget tulajdonítanak ama mozgalom- • nak, amely Amerikában indult meg ismét és j Ruszinszkó autonómiájának érdekében folyik. | Az amerikai ruszinok a teljes politikai és , nemzeti kontaktus ineg-ercmE; e céljából kongresí hívnak össze, melyre Kuszinszkóból is várnak delegátusokat. Dundr „indiszkréciója" tudatos sakkftuzás volt? Ungvár, augusztus 28. (Ruszinszkói szer-! készt ős-é-gü nktől.) Nagy konsternációt. kelteti I Riipzinszk-ósserte a P. M. H. ama híradása,! mely egy szociáldemokrata párti értekezletről szólott s amelyen Dundr. szenátor kijelentette,^ hogy sem a kormány, sem a kárpátaljai miniszteri bizottság nem tárgyal és a közel jövőben nem ás fog tárgyalni Ruszinszkó autonómiájáról. A konsternáció két irányú. Az egyik a cseh j vák állampolgárt és német: területre cipelték. A legújabb jelentések szerint éjszaka három órakor több birodalmi német rohamista egy ramseni magtárhelyiségből hurcolta el a szerencsétlen Webert. Weber segélykiáltásaira a helyszínre sietett egy svájci határőr, aki azonban nem tudta megakadályozni a németeket abban, hogy Webert el ne hurcolják. A ma reggeli svájci lapok feltűnő helyen foglalkoznak az eseménnyel és erélyes hangon a nemzetközi jogok megsértéséért elégtételt követéinek. A L-a Suisse szerint az eseményre nem lehet megfelelő szavakat találni és a lap meg van győződve arról, hogy ebből az esetből kifolyólag végre megfelelő erélyes lépéseket fog a svájci kormány folyamatba tenniagrárpárt berkeiben keletkezett, mely párt évek óta helyezi el tendenciózus híreit a csehszlovák sajtóban arról, hogy a kormány erősen foglalkozik a ruszinszkói autonómia bevezetésévei. A cseh agrárok a Dundr szenátor leleplezését a koalícióban megkívánt fegyelem megsértésének tartják, mivel kulisszatitkot árult el, amit semmiesetre sem lett volna szabad megtennie. Az autonomista pártok körében pedig azért okozott nagy konsternációt, mivel az a hiedelem uralkodott e pártok kebelében, hogy a kormány többség tényleg azzal a gondolattal foglalkozott, hogy még a jövő év elején életbelépteti az autonómiát. Egészen más szempontból fogja fel a kérdés lényegét a szociaáldemokrata párt, amely mindenáron rezsim változást akar keresztülvinni Ruszinszkóban és az országos közigazgatás vezetését magának szeretné biztosítani. Ez az oka, hogy álladóan hírek jelennék meg Rozsypál országos elnök nyugdíjaztatásáról. mint az országos elnöki széknek uj emberrel való betöltéséről. A szociáldemokrata párt azonban nem rendelkezik olyan erővel Ruszinszkóban, hogy az agrárokat ki tudná vetni a nyeregből. A szociáldemokraták mindenesetre most lég* alább megelégedéssel szemlélik, hogy az autonómiát váró Ruszinszkó közvéleménye előtt a cseh agrárpárt számításait oly 'ügyesen ke- reztezték. Támadják a koalíciós képviselők ruszinszkói közös klubját Ungvár, augusztus 28. (Ruszinszkói szerkesztőségünk jelentése.) Féléve annak, hogy a ruszinszkói koalíciós képviselők nagy görögtüzes oécót rendeztek abból az alkalomból, hogy megalakították az „együttmüko- dés“ klubját. A koalíciós képviselők ezzel azt akarták dokumentálni, hogy speciálisan ruszinszkói kérdésekben mindig egységesek lesznek és ezzel az egységgel nagyobb erőt tudpak kifejteni a kormánynál, ha ruszin- szik ói ügyekről lesz szó. A koalíciós képviselők e permanens klubja azonban a revízióéi! enes állásfoglaláson kívül egyebet még nem produkált, úgyhogy a kormányhoz közelálló egyik sajtóorgánum már támadó éllel irt cikkben vonta, kérdőre a klubba tömörült törvényhozókat, amiért a tiszaujlaki és környéki árvízkatasztrófa idején egyetlen klub- ülést nem tartottak. Noha a kárvallottak feltétlen elvárták volna, hogy az árvízzel kapcsolatban legalább egy ülést hívtak volna ösz- sze s a segélyezés kérdésében mozgalmat indítottak volna. A támadó lap beismeri, hogy az árvízkárosultak segélyezése és kártalanítása nem megfelelő s a klubtól elvárta volna, hogy nagyobb segítséget eszközöl ki. — Szent Péter sírja fölött mondotta gyémánt- miséjét Szmrecsányi egri érsek, kómából jelentik: Szmrecsányi Lajos egri érsek vasárnap mondotta gyémánt-miséjét a római Szén t-P éter templomban, Szent Péter sírja fölött A jubileumi szentmisén jelen vélt báró Shierr szentszék! magyar ügyvivő, Lukács György kvirimálá ügyvivő, a római magyar követség tagjai, Váirady, a magyar intézet főtitkára is. Szmireosányi érseket a pápa magán- kihallgatáson fogadta, Horthy Miklós kormányzó; pedig táviratilag fejezte ki jókívánságait a jubiláns egyház fejed elemnek. — Beiratkozások a prágai egyetemekre. Többek érdeklődésére közöljük, hogy a prágai német és cseh egyetemekre a beiratkozások szeptember 20-ám kezdődnek. Az előadások az egyetemeken Október elsején veszik kezdetüket. Az amerikai ruszinok lilább akciót kezdenek Rutzimzkó autonómiája érdekében A KEK GYÉMÁNT REGÉNY Irta: IFJ. BÓKÁY JÁNOS (8) Az öreg ékszerész ellátottá száját a csodálkozástól. — Tehát ön ma reggel — kezdte a detektív —■ amikor Mányoki úti villájából üzletébe akart menni, a villamoson összeszólalkozott egy unral. aki a lábára lépett, A szóváltásból kifolyólag az illető u.r önt tett lég in- zuitálía, mire egy másik utas védelmére kelt és támadóját ütötte meg. Ez általános verekedésre vezetett. A villamost lecsöngették, rendőrt, hívtak, aki az utasokat előállította a 1V. kerületi kapitányságon. így volt? — Igen. De nem bírom megérteni... — Majd később megmagyarázom. Csak azt nem tudom bizonyosan, hogy azt a két utast is kihallgatták-e a kapitányságon, aki a verekedést elkezdte? — Nem; ezek már kereket oldottak, mielőtt még a réudőr megérkezett, őszintén szólva — vallotta be az ékszerész — én is követni szerettem volna példájukat, de valaki a karomnál fogva visszatartott. A detektív a fejét csóválta — Pompásan dolgoztak — düuoyögte magában. Majd megint az ékszerészhez fordult:- Tudna ön szeméiyleirást adni arról a két úrról, aki önt megtámadta, illetve védelmébe vei te? — Csak nagyjából. Az, aki iniziultált, hatalmas, széles váll u. idősebb ember volt, vörös arccal, vástag uborkaorral és apró disznószemekkel. öblös, mély hangija volt. Külseje után Ítélve kocsis vagy hentesmester lehetett. Puha kalapot hordott. A másik, a v ■ódéi mezőm, jól öltözött, rokonszenves fiatalember volt; olyan jogászféle. Angolosan nyírt kurta bajuszt viselt. Mást nem jegyeztem meg magamnak — És a harmadik? — Micsoda harmadik? — Az, alti a karjánál fogva visszatartotta, mikor le akart szállni a villamosról. — Csak nem tetszik gondolni, hogy az is— De igen, biztos vagyok benne— Erről nem tudok leírást adni; mögöttem állt, nem láthattam az arcát. Sárossy báró érdeklődve hallgatta a párbeszédet- A fiatalember iránti bizalma és rokónszenve percről-percre nőtt. Most ő kérdezte meg tőle: — Mondja csak, barátom, hogyan ismerheti ön ilyen részletesen Alimanm ur kalandját? A detektív elnevette magát. — Pedig ez igén egyszerű, méltóságúé uram — mondta könnyedén- — Éppen a IV. kerületi kapitányságon jártam, amikor Altul ann urat kihallgatták- A szomszéd szobában voltam és figyelni kezdtem, mert különösnek tartottam, hogy egy meglehetős ártatlan szóváltás ilyen nagy arányú verekedésre vezessen. Rögtön az volt a benyomásom, hogy a verekedésnek valamilyen különös célja lehetett és ezt meg is mondtam a kihallgatást végző kollégáimnakAz ékszerész a homlokára ütött: most. már tudta, honnan ismeri a detektívet. — Mikor vette ön észtre, hogy a kulcscsomói át ellopták? — folytatta ez a kérdezge- tést. — Csak amikor a kapitányságról üzletem elé értem — hangzott a válasz. — Milyen kulcsok voltak rajta? — Az üzletem és a lakásom minden kulcsa, a Werthei m-kulcsokát is beleértve. — Ajánlom, hogy tessék mielőbb átalakít-, látni a zárakat — tanácsolta a detektív- Egy- párat szippantott cigarettájából, majd igy folytatta: — A továbbiakról persze nem tudok, de el tudom képzelni a folytatást. Mialatt önt a kapitányságon kihallgatták, valaki, aki a megtévesztésig hasonlított önre, alkalmazottai jelenlétében az ellopott kulcsokkal kinyitotta az üzletet és a páncél szekrényt s kivette belőle a báró ur által vásárolt ékszert- Hogy aztán mi történt, azt már tudjuk. Most csak az a kérdés, néni vitt-e el a nyakéken kívül mást is a gazember? — Ezt magam is szeretném tudni — mondta siránkozó hangon az ékszerész. — Még ne.m volt rá időm, hogy kinyittassam a páncélszekrényt és meggyőződjem káromról. Biztosan teljesen tönkretett a csirkefogó — tette hozzá panaszosan. — Hát nem voltak biztositva az ékszerek? — De igen- Csakhogy a biztosító társaságok nem dobálóznak az ezresekkelA detektív feltette az utolsó kérdést: — Mindent elmondtak, uraim? Nem felejtettek el semmit? — Mindent — hangzott az egyöntetű válasz. — Akkor egy percnyi türelmet kérekElővette kis zsebkönyvét, feljegyzett benne néhány adatot, majd amikor elkészült, a báróhoz fordult: — Most legyen szives, méltőságos uram, felihivatni a pénztárost; szeretném, ha azt a bizonyos csekket is magával hozná. A báró telefonhívására a pénztáros rövidesen megjelent- Már az első telefonbeszélgetésből sejtette, hogy valami rendkívüli történhetett- Szivszorongva, sápadtan állt vezérigazgatója előtt-. A detektív kérdései igazolták balsejtelmét. Nem tudott sokat mondani. Miután reggel utasítást kapott M- oökétől, a. pénzt már előre elkészítette és a csekket haladéktalanul beváltotta. Az egész nem tartott öt percig. — Ez volt az az ur, aki a csőkkel, jelentkezett — .mondta az ékszerészre mutatva. Altmann rák vörös lett és idegesen szorongatta ujjait— Legyen szives megmutatni a csekket — mondta a detektív. Átvette a kis papírlapot, figyelmesen nézegette, majd hirtelen megfordította és felkiáltott örömében: — Hiszen ez pompás! Erre nem is gondoltam. Fontos bűnjel: a gazember kézírása! Az ékszerész és a bankár felugrottak s érdeklődve nézték az erélyes, vastag betűket. Álló Írás volt. — Ha nem csalódom — mondta a detektív és kérdőn nézett a pénztárosira — ez balkezes írás? — Csakugyan, balkézzel irt — felelte a pénztáros. A detektív a báróhoz fordult: — A nyomozás érdekében kívánatos volna, ha a báró ur egyelőre magánál tartaná a csekket., hogy bármikor kéznél legyen. Lehet, hogy még szükségem lesz rá. Sárossy bólintott, átvette a csekket és íróasztala fiókjába zárta. A pénztáros meghajolt és megkönnyebbülve távozott. A detektív is felállt és kalapja után nyúlt— Már elmegy? — kérdezte a báró. — Igen, folytatnom kell a kihallgatásokat, hóigy minél előbb munkához láthassak- Most először Altmann úrral az üzletbe megyek, hogy kicsit körülnézzek, kihallgassam a segédet és együtt megállapítsuk, hogy voltaképpen mit is vitt el a betörő- Aztán pedig ki szeretnék menni a báró ur villájába, hogy ott is körülnézzek kissé. — De hiszen oda nem mehet nélkülem —• mondta a báró. — A családom még nem tud semmit és nem is szeretném, ha megtudna valamit. A detektív a fejét rázta. — Pedig ezt nehéz lesz titokban tartani előttük; az újságokból úgyis meg fognak tudni mindent. A bánó ingerülten ütött az asztalra. — Csak nem akarja mingyárt nagydobra verni az esetet, hogy rajtam nevessen egész Budapest! 2
