Prágai Magyar Hirlap, 1933. augusztus (12. évfolyam, 172-197 / 3282-3307. szám)

1933-08-27 / 194. (3304.) szám

Pisa, augusztus. Mankóit dugtak a világ egyik igazi csodájá­nak a hóna állá: a pisai ferdetornyot ma. már tizenöt méter magas gerendaváz támogatja latoban a medenceszerü mélyedésben, amelybe az évszázadok során lesüllyedt. És ma már nem is a földszint m árv án yk apu aljám juthat gyű­rűkben felikanyarodó márvány-oszlopsóraiba a kiváncsi idegen, hanem kívüliről, a gerendaváz- toa épített falépcsőn kell felkapaszkodni az első loggia-sorba. Megkezdődött a pisai ferdetorony megmenté­séért elindított harc — és a fasiszta Itália, amely nemcsak a jövő generációk sorsát viseli szivén, hanem megbe­csüli a múlt nagyszerű emlékeit is, négymillió lírát utalt ki csak a munka memkezdésére. Már vagy húsz esztendő előtt felbukkant a vésztoir, bogy összeomlás fenyegeti ezt a. fehér márványcsodát. Akkor állapították meg ugyan­is, hogy a pisai ferdetorony elhajlása, ösezeha- sonlitva az 1830-beili mérésekkel, ujaibb tizenöt centiméterrel lett nagyobb ég ma már tengelyétől négy méter és huszonhét centiméterrel fordült el. Sok-sok vita keletkezett akkor és sók-sok terv merült fel. És azóta is. A jó pisaiak sta­tisztikát is csináltak e tervekről ég feljegyezték, hogy több mint huszonhétezer akta készült már vi­lághírű tornyukról, összedőlésének veszedel­méről és a tervekről, melyek e rém elhárítá­sával foglalkoznak. Ez a sok akta mind a világ megdöbbenéséről tanúskodik, amely a legfantasztikusabb ötlete­ket szülte a pisai ferdetorony megmentésére, már évszázadok óta. Vásári, a festő-történetiró, még csak három méter hetvenkilenc centiméte­res elferdülést jegyzett fel. A tizenhetedik szá­zad elején azonban egy pisai kanonok már há­rom méter kilencven centimétert állapított meg. Egy másik feljegyzés az 1792. évben már négy méter ég busz centiméter elferdülésről tud. És azóta is minden esztendőben, két-Mrom miii- métenrel dől észak felé a földgömbnek e legér­dekesebb tornya. Tudós mérnökök, az eddigi elhajlások alap­ján kiszámították, hogy kétszáz, legkésőbb há­romszáz éven belül össze kell dőlnie a pisai fer­detoronynak. Számításaik és riasztó híreik alap­ján, akkortájt az egész világon, különösen pe­dig Amerikában, a legvakmerőbb képzeletű tervek szültek meg, hogy mint lehetne megmen­teni a viliágnak ezt a csodáját? A pisai archí­vumban ezeket a terveket is őrzik, A legelső tanács, amivel szolgáltak, az volt, hogy el keli távolítani a ferdetorony tetejéből a három óriási harangot, mert azoknak kilenc tonna súlya is sietteti az elferdülést: a jövőben csak a két kis harangot volna szabad odafent hagyni, de azok­kal is csak nagyritkán lenne szabad harangoz­ni... Voltak olyan tervek is, hogy az egész fer­detornyot gigászi acélvázzal kell körülvenni és ez az aoélkali'tka egyúttal támaszul is fog szol­gálni. A tervekkel együtt egy vállakozó már költségvetést is terjesztett be. Egy francia aka- dámikus azt ajánlotta, hogy a torony alatt, ti­zenkét méter mélységben, uj, szilárd téglaépitö­ményt csináljanak, egy német tudós pedig két­ségbe vonta, hogy vájjon hitelesek-e a régi fel­jegyzések és nem blöff az egész, amelyet a-z olaszok találtak ki, hogy a világ érdeklődését felhívják tornyukra? Egy másik német „szak­ember" azt ajánlotta, hogy kövenként hordják le a tornyot és aztán építsék fel újra, miután betonból megbízható alapépítményt csináltak, de már — egyenesre építsék fel... Hiszen a ferdetorony már bevégezte szerepét, amikor Ga­lilei onnan állapította meg az esési törvényt. Természetes, hogy olasz tudósok is foglal­koztak a torony problémájával és megállapították, hogy a pisai ferdetorony vi- lághirességét tulajdonképpen néhány gyön­ge vizerecskének köszönheti, amelyek éppen a torony alatt fakadnak. Amikor nyolcszáz esztendő előtt az építkezése­ket megkezdték, nem tudtak ezekről ég nem is számíthattak velük. Ezek a vizerecskék nem­csak megpuhitották a talajt a torony alatt, ha­nem évröl-évre továbbra is, egyre jobban meg­lazítják ott a földet, amelyet apránként mos­nak ki az alapépítmény alól. A további elfer- düléstől tehát csak úgy lehet megmenteni a tornyot, ha ezeket a veszedelmes vizereket ár­talmatlanná tudják tenni. Kiszivattyúzni azon­ban nem lehet őket, mert a szivattyúk még több földet szívnának ki. A tudomány mai fejlettsége mellett tehát si­került a betegség pontos diagnózisát megálla- pitani. Ég miután a veszedelem okát már is­merték. a védekezést is meg tudták találná el­lene. A torony megmentése érdekében a harc nem egyéb tehát, mint a vizere'k ellen való vé­dekezés: az egész alapépítményt vasbetonnal kell meg­erősíteni és Így elfojtani a vizerecskéket, me­lyek a jövőben már nem moshatnak ki alóla többé egy maroknyi földet sem. A nagyszerű — ég egyszerű — terv felkel­tette Mussolini érdeklődését. Aktái nem is ke­rültek a többi terv mellé, az archívumiba, ha­nem, Íme, . valóság lett belőle. És ma már folyik a legnagyszerűbb építészeti műtét; cement- és vasbetonlnjekciókkal erő­sítik meg a ferdetorony alapzatát és a talajt cementtel teszik szilái dabbá az egész csoda­torony körül. Vízszintes sorok: 1. A nagyvárosok forgalmát irányítja, 14. Üdvösség, latin nyelven, 15. Ékszer, franciául, 16. Még nem teszik boldoggá az em­bert, 18. Újításra való törekvés, 20. Haza szino­nimája, 21. Csődör, 23. Léván élő költő mono­gramja é3 egy magánhangzó, 24. Magánhangzó pótlásával időhatározószó, 25. Bessenyey tragédiá­jának hőse, 27. Visszafelé megvesztegetési ösz- szeg, 29. Hármas, zenei műszó, 30. E pótlásával adventi hajnali mise, 31. Ilyen szó a ne, 33. Az el­ső három betű „csinálj" latinul, az utolsó két be­tű Tóth Nándor monogramja, 34. Galagonyabo­kor szlovákul, 35. Ragadozómadár, 37. Afrikai tó, 38. Visszafelé nagynéni, olaszul, 39. Ékezettel eső után borítja az utat, 40. Magánhangzó pótlásával üres ellentéte, 42. ...mars!, 43. Parsifal írója, 45. Visszafelé sors, szlovákul, 46. Nagyérdemű kelet- I szlovenszkói magyar sportegyesület anagrammá­ja, 47. Fém, szlovákul, 50. Ragaszkodás, 52. Az 1. vízszintes, 7., 9. és 10. betűje, 54. Sportversenyen való tiltakozás, 56. Finom cigarettadohányfajta, 58. A latin enyém genitivus-esete (végső magán­hangzó megkettőzésével), 59. Eset latinul, 60. U-val a végén vizmérö franciául, 61. Visszafelé idegen női név, 62. Ilyen rendszer dívik & művész­világban és a sportban, 64. Merészen a csacsinak ezt a melléknevet adhatjuk, 66. U-toetű pótlásá­val a Bánk bán elégedetlenkedő nagyura, 67. Ige, gyógyszer és nemzet (a mangánhanzó kettőzve), 68. Szív latinul, 70. Építmény, németül, 71. A szám szokásos rövidítése, 72, Orvosi ténykedés, 74. Az emigráns és az üldözött sorsa, 76. Rúdra erősített félhold, török katonai jelvény, 78. A má­sodik helyen magánhangzó pótlásával az üzleti veszély, 79. Világhódító. Függőleges sorok: 2. Korlátoz francia szóval, fonetikusan, 3. A pogányok házi Istene, 4. ős- anyag, 5. Kun király, 6. A máseallbagnzó kettő­zésével német ipari központ, 7. Mermybolt, 8. A spanyol félsziget klasszikus neve, 9. Argentína nyugati tartománya, 10. Visszafelé n-betű pótlá­sával a magyar vivat, 11. Szövőgyáráról neveze­tes község Karlóca közelében, 12. Nagyon kelle­metlen dologra mondjuk (az utolsó betű fetosle­De természetesen, meghagyják ferdének, mint ahogyan eredetileg építették. Amikor azonban 1178-toan Gerardo megkezd­te építéséit, az eredeti tervek szedni egyenes lett volna Pisa márványtomya és ámít Gerardo rajta épített — az is egyenes volt! Boanno és Guglielmo da Insbruck folytatták az építkezést és amikor eljutottak a negyedik kör oszlopso­ráig, észrevették, hogy a talaj süllyedni kezg a hatalmas súly alatt. Guglielmo, aki a legfelső oezJlopgyürüig vezette az építkezést, már kény­telen volt az eflferdüléssel számolni és ezért az eredeti tervekét igyekezett összeegyeztetni a to­rony északi irányban váló elhajlásával. Tomaso Pisano, aki aztán gyönyörű felső logettával ko­ronázta meg a harangtorony tetejét, szintén e változott tervek és körülmények figyelembevé- 1 telével fejezte be nagy müvét. így tehát igazuk van azoknak, akik azt mond­ják, hogy a torony eredetileg egyenesnek ké­szült. És igazuk van azoknak is, akik szerint a pi­sai ferdetorony — ferdének született. Az évszázadok során aztán egész sor legenda született erről is, arról is. Ferde gerincéről például azt I tartja a néphit, hogy azért ilyen, mert eredeti ges), 13. Stella Adorján vigjátéka ,17. Orosz iró, 19. Utánoz, 22. A magyar törvénykönyv „arx idololatria“-nak nevezi, 26. Egzótikus uralkodó, 27. Az égboltozaton és a szégyenlős arcon jelenik meg, 28. Magánhangzó pótlásával egészségügyi járkálás, 29. Latim klasszikus történetíró, rövi­dítve, 31. Sűrű rostán készült száraz tészta, 32. Az égetőből kikerült mész, 35. Finom női kezek, 36. Vissza a múlt évben, 39. Vissza menekülj! 4á. Sa­vanyító, 43. Vissza ellentétes kötőszó, 44. Vissza indulatszó, 48. Ünneplés klasszikus szóval, 49. Ilyen nap volt a régi magyar keresztény világ­ban a hét utolsó napja, 51. Török hajóskapitány, 52. Védelmező latinul, 53. Visszafelé francia gróf­ság, (Itt kezdték az artézi kutak fúrását), 53. Biz­tosan franciául, 58. Viasza I. Károly angol király híres ellenfele, 63. S-betü pótlásával hires detek- tivalak egyik neve, 65. Kiskun előnévvel nagy magyar község, 68 ........-um, mennybolt latinul, 69. Vis sza arab férfinév, 70. Hires meghalt angol sakkmester, 73. Vám, csehül, 75. Mindennek van, 77. Házi állat. ♦ Betti és kockatejivények L Fehérnemű, üst — k ti. Fakéreg K. elme ni. Fürge Húz at Megfejtési batáridő eeeptember 13. tervezője, Gerardo is ferdegerincü nyomorék Vcftt, aki azt akarta^ hogy müve őrá hasonlít­son. Egy másik legenda ügy tudja, hogy azért lett ferde, mert ki van téve a pisai hegyekből lesüvltő északi szélnek és — az hajlította meg. Ám egy harmadik Legenda a legmulatságoeabb. Eszerint egy livornó>i építész müve a torony, aki egyenesre építette, de mert a pisaiak nem akarták kifizetni a kialkudott összeget, megfe­nyegette a várost, hogy elviszi a tornyot Livor- nóba... vil ági tó t o r o ny nak. Mindenki kinevette a fenyegetéséért, ő pedig a város urai és a ne­vető tömeg jelenlétében, varázsló hókusz-pó- kúszók után, rákiáltott a toronyra: „Gyere utá­nam!" — Amire a torony Lassan megmozdult és előredőlt, mintha követni akarná... Persze, a jó, de fukar pisaiak ezután fizettek, mint a kö­les. De ekkor már ferde volt a pisai hires to­rony. Éé ferde ma is és ferde is marad, de itt fog állni még évszázadokon át sértetlenül, éppen a most folyó „megerősítő" munkák révén, hogy továbbra is büszkén fúródjon a kék olasz égbe, elhajló gerincével, ez az ötvenöt méter magas ötvenezer tonna súlyú már vány kolosszus, amely a fehér márványoszlopán megtörő nap­fény játékában olyan, mint csillogó süvegcukor- épitmény.,.. Bállá Ignác. Meghalt az egyetlen francia, aki a háború előtt látta a németek csodaágyuját Páris, augusztus 25. A „Maiin" tároaszeulkeaa- tője, Férést, — aki néhány nappal ezelőtt ható meg, — volt a „Malin" jelentése szerint az egyet­len francia, aki saját szemével látta a titokzatos német löveget, amellyel a háború alatt Parist lőt­ték. 1910-ben Férést riportot irt Essenben a Krapp- müvekről. A müvek hivatalos megtekintése nem volt nagyon eredményes, de Forest megismerkedett a gyártelep egyik al­kalmazottjával, aki emlitést tett neki a titokza­tos ágyúról is. Forest maga is megláthatta ezt a kolosszális ágyút és néhány futólagos rajzot készített róla. Mikor felfedezésével megérkezett Párisba, egyszerűen kinevették. Az „Ifflustratioüi" szerkesztője vonakodott, hogy 'közölje a rajzokat és a rá vonatkozó adatokat. Attól félt, hogy nevetségessé válik, ha közli, hogy van a világon olyan ágyú, amely több mint kétszáz kilométernyire visz. Nagynehezen tudta elérni Forest, bogy a rajzot minden magyarázó szöveg nélkül közölték. A rajz a Krupp-müvekről szóló részletes ismertetés szövege között jelent meg, mintha egyáltalán nem is tartoznék oda. A Kazinczy-Szövetkezet közli kttnyvbarátaiva!: A Magyar írás könyv- barátainknak évente 10 számot ad, tehát a nyári két hónap kivételével minden hónap­ban. A folyó évben még 4 számot küldünk tagjainknak tagsági illetményük fejében. Aí 1932. évi könyvilletményt a nyomda súlyos mulasztásai után esak nemrég kaptuk és a legnagyobbrészt elküldöttük tagjaink­nak. Azok a tagjaink, akik még nem kapták meg, a most következő hetekben feltétlenül kézhez veszik. A folyó évi könyvilletmény karácsonyig minden bizonnyal tagjaink kezében lesz. Kérjük a hátralékos tagdijak sürgős fize­tését, hogy a lap- és könyvkiadás költségeit fedezhessük és tagjainkat rendesen kiszol­gálhassuk. Irodánkat Tornaijára helyeztük át s min­den levelezést erre a cimre kérünk: Tornapa. Postafiók 25. Vidám rovat NAGY SZERENCSE — A bútorok le vannak foglak a. a telefon és a villany le van zárva; én nem bárók tovább igy élni; én kinyitom a gázcsapot!... — Hogy neked milyen szerencséd van Ma a gázórát is lezárták! bíró előtt — Miért mondott be hamis nevet, amikor letar­tóztatták? — Kérem, annyira izgatott voltam, hogy rá sem ismertem magamra. AZ ÉDES TITOK Az egyéves fiatalasszony pirulva súgja a férjé­nek: — Drága, uraoskám, nemsokára hárman leszünk itthon... — Igazán?... Nagyon boldog vagyok. — Akkor nyugodtan megmondhatom ... A mama felmondta « lakását és hozóink költözik I A VÉLEMÉNYEK KÜLÖNBÖZŐK — Mit szólsz hozza, a feleségem egész nap egyet- len szót sem beszélt, pedig éppen ma van a szüle­tésnapom! — Nagyszerű feleség, nagyon szerethet, való- 9BinflIeg örömet akart s sere zni neked. KERESZTREJTVÉNY 19. sz. Beküldte X. Y. MEGFEJTÉSI KULCS Megkezdődött a harc a pisai ferdetorony megmentéséért Cement és vasbeton-injekciókkal erősitik meg alapzatát, mert összeomlás fenyegette a világ leghíresebb márványcsodáját io________________________________ 1933 augiiaztu* 27, vaaAwift^

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom