Prágai Magyar Hirlap, 1933. augusztus (12. évfolyam, 172-197 / 3282-3307. szám)

1933-08-25 / 192. (3302.) szám

HTCL® 5 3088 amgaflflfas 25, pénzeik. A cionista világkongrenzus csütörtöki tárgyalásai a német kérdés jegyében Kétszázezer „fölösleges” zsidó Németországban ? Eddig hatvanezer zsidó hagyta et Németországot — Palesztinában csak ezer családot tudtak elhelyezni — A német zsidók legalább gyermekeiket akarják Palesztinában neveltetni Prága, augusztus 24. Szerdán délután — mint jelentettük — választották meg nagy vi­harok 'között a cionista világkongresszus el­nökségét. Az éjszakai ülést már az u.j elnök, dr. Motzkin Leó nyitotta meg, akinek fölhívá­sára. Laiib Jaffe tartotta meg referátumát ,.A Keren Hajesszod utja“ elmen. Ami a munka eredményét illeti — fejtette ki Jaffe —, a Ko­rén Hajesszod (Palesztina fölépítésének alapja) az utóbbi években megközelítően elérte a várt eredményeket. Körülbelül hatvan országban folytak a. gyűjtési munkálatok és az első öt­milliót már majdnem elérték. A magánkezdeményezésnek alig lettek volna lehetőségei, ha nem állt volna rendelkezésre nemzeti vagyon. A Keren Hajesszod nélkül nem fejlődött volna ki a kulturális munka, amely uj életre keltette A héber nyelvet. Az újjáépítési alap újra egye­sítette az egész zsidóságot, ez volt a semleges erő, amely összefogta a különböző pártok cso­portjait. Ezután Béri Lockers, a végrehajtóbizottság tagja és a palesztinai munkáspárt vezetője, tar­totta meg referátumát a szervezeti kérdésekről ■és beszédében élénken elitélte azokat az eleme­iket. akik a mai nehéz időkben a tekintély élá- ásásával és fegyelmezetlenséggel károsítják meg kivül és beiül a cionista mozgalmat. A hetvenéves Usziskin Á referátum után ünnepi ülést tartottak Usziskin tiszteletére, aki most ünnepli hetve­nedik születésnapját. Az ünnepséget Motzkin és ‘Szokolov meleghangú fölszólalásai vezették be, melyek után Stefan Wlse newyorki főrabbi tar­tott szívből jövő és megható beszédet, amely földerítette a kongresszus résztvevőinek komor hangulatát. Meir-Berlin newyorki rabbi fölszó- ilalása után Usziskin meghatott szavakban kö­szönte meg az ünneplést és elmondotta cionista pályafutásának néhány érdekes emlékét. A németországi zsidó kivándorlók letelepítése 'A csütörtöki ülés délelőtt féltizenegy óra­kor kezdődött. Elsőnek Szokolov tartotta meg nagy referátumát a németországi zsidók hely­zetéről. Beszédének lényeges részeit már teg­napi számunkban közöltük. Utána dr. Artúr Ruppin referátuma következett a német zsi­dóknak Palesztinában való letelepítéséről. — Nagy elégtétellel tölt el bennünket, cio­nistákat — fejtette ki dr. Ruppin —, hogy a nagy megpróbáltatás idejében Palesztina az egyetlen világitópont számunkra. A többi or­szágok a gazdasági krízis következtében el­zárták kapuikat a bevándorlás elől, Palesz­tina azonban zsidó kezdeményezés és á zsidó tőke félhasználása következtében nagy fellen­dülés előtt áll. Ez Az egyetlen ország a világon, amelyben nincs munkanélküliség, amely ellenkezőleg további munkakezekre szorul. —- A német zsidók tiz százaléka hivatalnok és szabadpályán működő, ötven százaléka kereskedelemből, harminc százalék iparból & húsz százaléka egyéb foglalkozásokból él. A német kormány törvényhozása következté­ben súlyos helyzetbe kerültek a hivatalnokok és a szabad pályákon működők. De azok is, akiket a törvényes intézkedő-1 Sek aem érintenek közvetlenül, elvesztet­ték tekintélyüket és üzletfeleik nagyrészét. A szabadpályákon működőknek csak kis része folytathatja foglalkozását Németországban. A ■közvetett következményei az uj törvényhozás­nak még pusztít óbbak a zsidóság gazdasági helyzetére, mint a közvetlen következmények. A zsidók kisebbik része eddig vagyonának ma­rad vány árból élt Németországban, de ezek a tartalékok hamarosan kimerülnek és csak ak­kor fogjuk látni a szerencsétlenséget teljes óta- ér étéiben. Németországban körülbelül 8000 tieidó orvos, 4000 ügyvéd, 2000 fogorvos és fog- technikus, ezénkivül több ezer mérnöki, hivatal­nok, tanitó, gyógyszerész, újságíró és színész van. Ezek ’ée a kiskereskedők elvesztették lét­alapjukat. A zsidók száma Németországban az 1925-i népszámlálás szerint 534.000 volt. Ez a szám ma lényegesen kisebb. Ha figyelembe vesszük, hogy az elmúlt években a halálozás arányszáma lényegesen nagyobb volt, mint a születéseké, továbbá, hogy több zsidó vándo­rolt ki, minit amennyi bevándorolt, úgy helye­sen ítéljük meg a helyzetét, ha ma legföljebb 500.000 zsidóval számolunk Németországban. J5z a szám a közel jövőben nagy mértékben fog csökkenni a beállott események következtében és arra számíthatunk, hogy tíz év múlva már csak 450.000 zsidó marad Németországban. A mai német zsidóság az összzsidóságnak mird- öesze három százalékát teszi ki, de az egész vi­lág zsidóságának egyik legértékesebb részét képezi, ezért állunk ma. a legmélyebb részvéttel és érdeklődéssel a németországi zsidók mögött. Kétszázezer „fölösleges" zsidó Körülbelül 200.000 zsidóra számíthatunk, akik nem találhatják meg megélhetésüket Né­metországban. Ezt a ,iölöslegeesé“ vált 200.000 zsidót kell elhelyeznünk más országokban. Ter­mészetesen ettől függetlenül a Jegerélyesebben óvást emelünk a német kormány eljárása ellen, elsősorban abban a formában, hogy megszer­vezzük a német zsidóság egy részének kiván­dorlását. Ez a kivándorlás bizonyára kívánatos lesz a német kormány számára is, mert a német kormánynak sem lehet kellemes, hogy az or­szágban tartsa ezt az elszegényedett lakos­ságot. Azt hiszem, hogy a kivándorló zsidók magukkal vihetik vagyonuknak egy részét. Ezzel hangsúlyozom a menekülési?zeni kiván­dorlás ellentétét. A menekülésszerü távozás nem áldás sem a kivándorló, sém az ország számára. A palesstlnai lehetőségek — Palesztinában körülbelül 1000 család szá­mára van hely. Négyszáz család azonnal léte­lepedhetik. A bevándorlás költségei 400—600 fontot tesznek ki. E telepeseken kivül még 20Ó család telepíthető le Haifa közelében a zsidó nemzeti alap területén. Az 1000 családon fe­lüli telepítés csak akikor lehetséges, ha újabb 'földterületeket vásárolunk. Újabb emberek le­telepítése Palesztinában megnöveli a belső piacot az ipari termelés számára. Szem előtt kell tartanunk, hogy Palesztina nemcsak a né­met zsidók rendelkezésére áll, hanem az or­szág kapuit nyitva kell tartanunk egyéb ország zsidói számára is. A német kivándorlók közül csak azoknak tesszük lehetővé, a Palesztinában való letelepedést, akik oda akarnak menni. A 200.000 német kivándorló számára Palesztinán kivül elsősorban az Egyesült Államok vehetők tekintetbe. Nem tartom kizártnak, hogy a ka­tasztrofális helyzet következtében liberálisabban kezelik majd ebben az ország­ban a bevándorlást. A világ zsidóságának fel­hívást kell intéznie a népszövetséghez is. Azt remélem, hogy e felhívás eredményeképpen 50.000 zsidónak tudunk menedéket szerezni. Berlin, augusztus 24. Alfréd Roáeniberg, a nem­zeti szocialista párt irányadó külpolitikusa a „Völ- kischer Beobachter" mai számában hosszabb ciikk­Makacs székrekedés, vastagbél- katarus, gyomorbaj, puffadás, vértor­lódás, sárgaság, aranyeres csomók, csipőfájás eseteiben a természetes * Ferenc József" keserüviz, reggel és este egy-egy kis pohárral bevéve rendkívül becses háziszer. Klinikai megfigyelések tanúsága szerint ai Ferenc József viz még ingerlékeny belü betegeknél is fájdalom nélkül hat. R Ferenc József keserüviz gyógy­szertárakban, drogériákban és füszer- üzletekben kapható. ben foglalkozik a prágai cionista kongresszussal és a német zsidók kivándorlásának kérdésével. — A tény, — írja Ros-enberg — hogy Németor­szág, minit első a nagy nemzetek között., helyes be­látásra tért az utolsó órában és saját eredetét és jogát a maga nemzeti sajátságára politikai létének megformálásában kifejezésre juttatta, minden el­lenkezés dacára mély benyomást tett az egész vilá­gon. Mindenütt erőfeszítéseket tesznek, hogy meg­akadályozzák. az angolok, amerikaiak, franciák stb. látogatását Németországban, ezenkívül min­A német zsidók számára mindenképpen vigaszt nyújt, hogy sorsuk az egész világ zsidóságát felisorakoztatja. E kongresszusnak kell kiadnia a jelszót, amely egységes akcióra buzdítja az egész világ zsidóságát és fölkelti a reményt a német zsidókban, hogy szenvedéseik előbb- utóbb véget érnek. 60.000 zsidó hagyta el eddig Németországot A csütörtöki ülésnapot teljesen lefoglalja a német, kérdésről szóló vita. A Palesztinában le­telepedett német zsidók szövetsége memoran­dumot intézett a világkongresszushoz, amely­ben beszámol a szövetség eddigi működéséről. A memorandum jelenti, hogy a németországi változások óta legalább 60 ezer zsidó hagyta el Németországot és szá­muk napról-napra növekszik. Palesztinába újabban 5000 németországi zsidó vándorolt bé és minden hajó újabb menekülte­ket hoz magával. A bevándorlók között van­nak cionisták és nemcionisták, földművesek, szakmunkások, iparosok, kereskedők és diplo­mások. Az 1000 fontnál nagyobb összeggel ren­delkező tőkések szárba nagyon csekély. A be­vándorlók nagyobbrészt 100 font körüli ősz- szeggel ré-ndóik ezrek, de igen gokan vannak olyanok is, akik minden pénz nélkül érkeznek. A szövetség azon fáradozik, hogy a menekül­ték nagyrészét mezőgazdasági munkákra ossza be, vagy egyéb fizikai foglalkozást szerezzen számukra. Az utóbbi hónapokban körülbelül 500 uj bevándorlót helyeztek el a gyarmatokon. „Palesztinába a gyermekeket!" Különleges kérdést képez a gyermekek ke­fe öl t ö zt ét.és e P alés z t i n ába. Azok a zsidók, akik Németországban marad­nak, legalább gyermekeiket szeretnék Palesz­tinába küldeni, hogy kiszabadítsák őket a jelenlegi német környezetből. Azt akarják, hogy az uj nemzedék Palesztinában nevel­kedjék fel. Sajnos, a palesztinai iskolák, ifjúsági telepek és égvéb intézmények túl vannak zsúfolva, úgy­hogy újabb pénzáldozatökkal kell létesíteni te­lepeket a várható gyermékbevándorlás szá­mára. A Jeruzsálem! egyetem Ma este a Boné Brisz páholy helyiségeiben demonstrációs gyűlés lesz a héber egyetem érde­kében, amelyen számos kiváló személyiség fog beszélni a jeruzsálemi héber egyetem jelentősé­géről. dönt elkövetnék, hogy a világ gazdasági tényezőit Németország elleni bojkottra buzdítsák és Német­országot- térdre kényszerítsék a zsidó nagytőke előtt. Cikkének további részében Rosenberg azt mond­ja, hogy a prágai cionista kongresszust tulajdon­képpen állandóan ülésező bojkottközponttá lehetne kialakítani és Támutait arra a tervre, hogy 250.000 zsidót, főleg németországi asidót, akarnak letelepí­teni Palesztináiban. Az amerikai zsidók e célra nyolcmillió dollárt áldoznak. A helyzet ismeretében biztosra vehető, hogy a Németországban élő zsidók nagy része nem hajlandó kemény földmunkát vé­gezni Palesztinában, hanem szívesebben marad Németországban a nemzeti szocialista kormány alatt, hogy aztán későbben nem Palesztinába, ha­nem Francia országba, Amerikába vagy Oroszor­szágba vándoroljon ki a pénzével. A kiivándorlási akció hátér ében az a térv rejlik, hogy a német zsi­dóság legerősebb és legegészségesebb részét tele­pítsék le Németország határán kívül és csak ezek­nek biztosítása után kezdjék meg a nagy világboj- kotot Németország ellen. Hogy Németország mi­lyen álláspontot foglal el a jövőben az egész zsidó- probléma tekintetében, az a kongresszus esemé­nyeitől és a zsidóság vezetőinek tetteitől fog függni. Végül kijelenti Rosenbérg: — Nem a nemzeti szocializmus vétette fél ezt a témát, hanem a sors kényszerít ette rá érre a fel­adatra és mindannak dacára, amit a zsidóság a há­ború utáni tizennégy évben elkövétett a német nép ellen, visszatartotta a nép bosszúját és törvényes módon, figyelembe véve a zsidóságnak a háborúban való részvételéi és a háborúban való A horogkeresztesek külpolitikusa a kongresszusról vesateségeit, igyekezett a legenyhébb formában keresztülvinni akcióját. A zsidókérdés megoldásában nem a stnemélyeo bosszú, nem is a fellángoló sovinizmus tényét és fölülkerekedését látjuk, hanem egyszerűen a né­met nemzetnek öntudatrajutását és visszatérését arra az alapra, amelyből valamikor a német váro­sok, a német jogélet, a német művészet és a né­met tudomány fejlődött ki. Ha zsidóság a világ más részén akarja felépíteni saját hazáját, ez az ő dolguk. A fajpsaidhológia tudományának dolga, kikutatni, hogy ez a kísérlet, az európai állam ala­kulatok utánzására nem fog-e hajótörést szen­vedni. A német kormány cáfolatban ismeri el, hogy kiengedi a német zsidók vagyonának egy részét Berlin, augusztus 24. Hivatalosan jelentik: A tegnapi lapok egyrésze jelentést közölt arról, hogy a német birodalmi kormány megállapodott egy bi­zalmi társasággal arra nézve, hogy birodalmi zsidók pénzeit átutalják Palesztinába. A hir ebben a for­mában nem felel meg a valóságnak, mert az erre vonatkozó tárgyalások még nem fejeződtek be. A tárgyalások eredményéről annak idején közlemény fog megjelenni. Alfonz spanyol exkirály Prágában Prága, augusztus 24. Tegnap este fél 10 óraikor Alfonz spanyol exkirály a marienbadi gyorssal minden kíséret nélkül Prágába ér­kezett. Alfonz néhány napig inkognitóban Prágában szándékozik tartózkodni. Herriot Szovjet­Oroszországba utazott Isztambul, augusztus 24. Herriot volt francia miniszterelnök megszemlélte a trójai romokat, majd ma délután a Csicserin gőzös­re szállt, hogy Oroszországba utazzék a Fe­kete-tengeren át. Újabb hivatalos Jelentés a Dunán történt robbanási szerencsétlenségről Prága, augusztus 24. Pozsonyi hivatalos jelentés ailapján beszámoltunk tegnap arról a robbanási szeren'osétlényégről, amelynek halott áldozatai: Winkler J áros la v főhad­nagy és Rossyval János őr vezető. A borzal­mas szerencséi leneégről a nemzetvédelmi minisztérium sajtóosztálya ma a következő jelentést adta ki: A szerencsétlenség a hidászzászlóalj akna­vető századának robbantási gyakorlata so­rán történt. Ezeket a gyakorlatokat a Baka nevű Dunaágban tartották. Winkler Ja.ro- slav főhadnagy négy hidászkatonával helyet foglalt egv csónakban, melyben vizi aknát vittek magukkal. Az aknát el kellett volna helyezniük. A csónak vizrebocsátásakor, alig néhány méternyi távolságra a parttól, isme­retlen ok következtében az akna felrobbant. A robbanás ereje leszakította a csónak hátsó felét- Az explozió Winkler főhadnagyot és Rossyval őrvezetőt megölte és holttestüket a folyóba vetette. A csónak közepén álló Reicbel közlegény mindkét lábát leszakítot­ta a fölrobbant akna. A csónak elején levő Skrivánek szakaszvezetö és Jung közlegény idegsokkot kapott. A sebesülteket azonnali orvosi kezelés alá vették. Az aknarobbanás okát a nemzetvédelmi minisztérium paran­csa alapján szakbizottság fogja kinyomozni- A nyomozás eredményét annakidején majd nyilvánosságra hozzák. T örténész-hongresszus Varsóban Varsó, augusztus 24. A lengyel fővárosban a közeli napokban megnyitják a hetedik nem­zetközi történész-kongresszust, amelyen 1100 történettudós vesz részt Lengyelországból és külföldről. A legtöbb delegátust Franciaor­szág, Olaszország, Anglia és Németország küldte. A csehszlovák delegáció tizenhárom tagból áll. Jaroslav Bidlo, a o&eihszlövák dele­gáció tagja a keleteurópai történelemről fog előadást tarlani. / — Egy zsolnai szálloda bejárójában holtan esett össze Ferenczy Károly volt budapelti színigazgató. Kassai szerkesztőségünk telefonon jelenti: Feren- ozy (Károly, ismertmevü budapesti színész és volt szinigazgató, aki kabarétáneulatavai jelenleg Zsol­nán tumérik, tegnap délután hirtelen rosszul lett. úgyhogy orvost kellett hívni. Az orvos tanácsára Ferenczy szállodai lakására akart menni, hogy szobájában lepihenjen. Abbari a pillanatban, amikor átlépte a szálloda bejáróját, összeesett és meg­halt. A hirtelen elhunyt szinmüvétz halálát szív- szőlhüdés okozta;

Next

/
Oldalképek
Tartalom