Prágai Magyar Hirlap, 1933. augusztus (12. évfolyam, 172-197 / 3282-3307. szám)
1933-08-24 / 191. (3301.) szám
4 1933 augusztus 24, c&fi tűrtök. 35.000 keresztény asszírt fenyeget a végső pusztulás Irakban Két és félmillió mohamedán tengerében 90,000 keresztény van kiszolgáltatva az ellenséges érzületű kormánynak és többségnek — Kíméletlen faji, gazdasági és vallási háború a folyamközti országban Irta: VÉCSEY ZOLTÁN dr. — Befejező közlemény. — Irakban, az egy év óta független előázsiai királyságban olyan kegyetlen keresztémyüil- dözés folyik, hogy az egész kulturvilág megdöbbenéssel és felháborodással fogadja a borzalmas mészárlásokról érkező híreket. Ha az angol lapokat figyeljük, láthatjuk, hogy az angol sajtó napról-napra a legnagyobb felháborodással ir az iraki kér e sztény mészá Másokról A lapok értesülése szerint most már ezernél többre tehető a lemészárolt asszír keresztények száma. Az angol kormány erkölcsileg felelősnek érzi magát az iraki eseményekért, tekintettel arra, hogy annakidején, mikor a népszövetségi mandátuimbizottság az iraki mandátum fölött döntött, Anglia Feysal király mellé állott, aki biztosította a népszövetséget arról, hogy a vallási kisebbségek jogait is megvédi. A mostani borzalmas vérfürdő azonban igazolja azoknak a népszövetségi köröknek aggodalmát, amelyek annakidején bizalmatlanok voltak Irak uralkodójával szemben. Sir Francis Hamphriis iraki angol követ szombaton repülőgépen utazott el Bagdadba s mint jól informált körökben tudni vélik, az az utasítása, hogy az iraki kormányt határozottan és erélyesen figyelmeztesse a kisebbségekkel szemben vállalt kötelezettségekre s a bűnösök szigorú megbüntetését követelje. Londoni politikai körökben nem tartják kizártnak, hogy Irako>t kizárják a népszövetségből. A vasárnapi lapok azt a félreérthetetlen figyelmeztetést intézik Feysal királyhoz, hogy fejedelmek, akik hasonló esetben az angol kormánynak ellenszegültek, már sokan elvesztették koronájukat. Irak lakóssága A 370.977 négyzetkilométernyi kiterjedésű folyamközi országnak mintegy 3 millió lakosa van, ez a lakosság azonban fajilag és vallásilag nagyon kevert, mint általában egész Előázsia lakossága. Mert Előázsia az ókortól kezdve átvonuló területe volt a különböző népeknek, nagy történelmi hullámok csaptak át rajta s csaknem minden néptörzsnek ott maradt egy-egy levált töredéke, hogy kaleidoszkópszerüvé alakítsa Előázsia néprajzi térképét. Irak lakosságának magvát az arabok teszik, két milliónál többen vannak, fél milliónyi a kurd-nép, százezer a török és perzsa, aztán a többi: örmények, asszírok, turkománok, szírek, jelentéktelen néptöredéket alkotnak. A túlnyomóan uralkodó vallás a mohamedán. A lakosság legnagyobb része az iszlám híve. A mohamedánok is két táborba oszlanak, másfélmillió a síitáknak a száma, mig egymillió kétszázezer lélek a szunniták szektájához tartozik. A síiták vallási központja Kerbela és Nedasef, ahová számos perzsa is zarándokol, úgy hogy a vallási közösség alapján fejlődött ki az élénk kereskedelmi kapcsolat Irak és Perzsia közt. Az Irakiban élő keresztények száma 79.000- re, a zsidóságé 88.000-re becsülhető. Az iraki kereszténység A kelet mindig melegágya volt a szekták keletkezésének, a vallási megoszlásnak. Irak kereszténysége is hét egyház keretében oszlik meg s ezeknek jő része még az őskereszténység korában keletkezett szekták egyenes folytatása, atavisztikus maradványa. Legnagyobb és legtekintélyesebb a chaldeus-egyház, melynek egyházi feje az ősz Emmanuel pátriárka MoszuiTban székel és Babylon pátriárkájának a óimét viseli. A chaldeusoknak érsekük van Kerknkban, püspökük Gesirában, Moszulban és Szakában. A chaldeus-asszirok néptörzse ma mintegy 100.IKK) lelket számlál. Ez a nép Előázsia őslakosságának s a bevándorolt szírek keveredéséből származik. Legnagyobb részben délek elet i örmény országban, a Taurus-iszige- tén s az Urai i adó körül, továbbá Mosszul környékén s az erivani kerületben élnek. Szíriái és kurd nyelven beszélnek 8 életmódjukban alig térnek el a szomszédos kurd törzsektől. Az iraki chaldeusoknak tehetős, intelligens középosztályuk is vari, amely a francia kultúráihoz hajlik. Gyermekeiket francia iskolákban nevettetik. Ez az intelligencia vezető. ÍStriAÍ Sí MŰN- -sir keresztények fiatal patriarcMja elmenekült Irakból. Északi Túr kész túlinak vad, hegyes vidékem a világháború kitöréséig fönntartotta, magát egy maroknyi őslakos törzs, annak ellenére, hogy a- kardok és a törökök ezt- a. területet is elárasztották. A magas hegyvidékek zugai mindig menedéket nyújtottak az ősi telepterületről kiszorított, megtizedelt- népeknek s így Tur- kesztán hegységei között azok az őslakók, akik asszíroknak re-vez-ték magukat, meg tudták őrizni ősi népi jellegüket, régi hitüket, a nesz- torianus kereszténységet, annak ellenére, hogy körülöttük mindent elöntött a mohamedán tenger. Politikai és szellemi vezérük a patriarcha volt, aki a Mar Sírnod címet viseld. A patriar- oha-méltóság 200 esztendeje egy családiban örökletes, még pedig olyan módon, hogy nem apáról fiúra száll — mert a püspök nem házasodba tik —, hanem a patriarcha maga választja ki utódát fivérei s unokatestvérei köziül. A háborúiban az asszírok harcias törzse már vallási okokból is az oroszok mellé szegődött-. A [harcias néptörzs nagyon sok bajt okozott a törököknek és kardoknak. Amikor Oroszország összeomlott s a Turkesztánban élő asszírokat borzalmas bosszú fenyegette., a mintegy 37.000 főnyi néptörzs Perzsián keresztül fárasztó vándorlás után levonult Mezopotámiába. Az asszír harcosokat az angolok igen szívesen fogadták, mert nagy hasznukat vették az iraki fronton. Fölfegyverezték őket s az asszírok segítségével jelentős hadi sikereket is értek el. A szövetségi viszonyt fönntartották akkor is, amidőn Irakból angol mandatárius terület lett. Az asszírok Ígéretet kaptak, hogy földhöz jutnak, privilégiumokat kapnak, hitüket, nyelvűiket szabadon gyakorolhatják s a kis nép úgy hitte, hogy Irakban uj hazára.talált. A csalódás és a keserűség akkor öntötte el az asszírok szivét, amikor Anglia, lemondott mandatárius jogairól s megalakult az önálló Irak-királyság a Feysal-dinasztia uralkodása alatt. Az angolok megfeledkeztek régi védenceikről s nem garantálták nekik a megígért jogokat ée kiváltságokat. A kis népre a határkuliság borzalmas sorsa várt. Ott maradtak beágyazottan az ősi ellenség, a kardok tengerében, ezek kapták a földeket, a kiváltságokat s az asszírokra szolgásom várt. 'egyházközség központja Moszulban van. A görögkeleti hívek az artakiai patriarcha tősége alatt állanak, a római katolikusok egyházi feje a moszuli érsek. Az asszírok törzse a nesztorianus szektához tartozik. Ezek ellen fordul az üldözés és elnyomás teljes erővel. Neszfórlus hívei A nesztorianus szekta a kora középkorban Kelet legelterjedtebb egyháza volt. Nesztorius. Konstantinápoly patriaröhája, nem akarta Máriát Isten anyjának nevezni, mert szerinte csupán Jézusnak emberi természet szerinti anyja volt. így emelték ellene azt a vádat, hogy Krisztust két személyre osztja és igazi isteni természetét tagadja. A 431. évi eplhesosi zsinat tanítását elítélte, őt magát hivatalából letették és Egyiptomba száműzték. Tanítása azonban egyre terjedt s Edesszában jelentős nesztorianus keletkezett. Hiveit inner is elűzték s ezek Perzsiába menekülve, a perzsa egyház hivei között terjesztették .tanaikat. A perzsa egyház 484-iben elfogadta a nesztorianus dogmát s erre Perzsiában, a neeztorianizmus hamarosan széliébe n-hosszában terjedni kezdett. Elterjedt északi Arábiában. Híndosztánban is. ahol híveit Tamás-keresztényeknek hívják s egész Közép- ázsián át eljutott Kínáiba is, ahol a 781-ből való nesztorianus tábla tanúsága szerint virágzó egyházközségei voltak. így lett a nesztorianizmus Ázsia uralkodó keresztény vallása a 13. 6zázad nagy mongol zivataráig. A 13. századtól megkezdődött a föltartóztathatatlan hanyatlás. 1551-ben a neeztoriarusok egy része egyesült a római egyházzal,, patriaröhája, a Mar-Joseph Diarbekr-ben, később Moszulban székelt. 1898-ban egy részük az orosz egyházihoz csatlakozott. A nem egyesült nesztorianusok tartották fönn egyedül az ősi hitet és rítust, ohaldeus- keresztényeknek nevezik magukat s ők ennek az ötödik századból származó szektának utolsó mohikánjai. A kurdok két és félmilliós népe a Tigris és lEufratesz forrásvidékein húzódó hegyi területeket lakják s mintegy ötszázezren élnek belőlük Irakban. Vallásuk síita mohamedán s a vallási ellentét az egyik tényező, amely szembeállítja őket a szomszédos keresztény törzsekkel, örményekkel, asszírokkal. Méginkábib szembeállítja azonban őket úrhatnám természetük. Vad, harcias nép, amely szinte megközelithe- tetlen sziklafalvakban él, kegyetlen s rabló- hajlamú, valóságos rémei a polgáriasait népeknek s társadalmi osztályoknak. Banditizmusuk vakmerő ée szinte megfékezhetetlen.. A heloták sorsa Amióta aiz angol mandátum megszűnt, tűrhetetlenné fordult az asszírok élete. Az iraki kormány mint harmadrangú állampolgárok kel bánik velük, eem vallásuk szabad gyakorlását, sem gazdasági helyzetüket nem biztosítja, ellenben kiiszolgáttatjia őket a kurdok baaditizmusának. örökös csetepaté, harc és nyugtalanság lett az asszírok sorsa s hiába fordulnak védelemért a kormányhoz, süket füllekre faliéinak. Az elkeseredés, kétségbeesés mlitodán- kább unná lett rajtuk s a keserves tapasztalaitok után sokan már csak a fegyveres felkelésben látják a menekülés útját. Sokan emlegetik a druzok példáját, akik Libanon hegységében élnek s szintén fegyverrel szabadultak fel az elnyomási alól. A gazdasági helyzet romlása még inkább megnehezítette helyzetűiket. Mert a válság nem kerülte el a petróleumban és gyapotban annyira gazdag folyamközi országot sem, az angol font & az iraüöki dinár esése súlyosan érinti az ország p énzügyi helyzetét, a nyersanyagok iránti kereslet jelentősen csökkent s ezzel kapcsolatban a tutajozás, a lakosság egyik főkeresetd ága csaknem teljesen megszűnt. A válságos napokban a kurd banda tíz - mus sokkal gyakoribbá és elviselhetetlenebbé vált. Kitör a vérengzés Amikor az asszírok látták, hogy reménységeik nem teljesülnek s azt a kívánságukat, hogy Inak királyságban autonóm területet alkossanak, nem teljesítik, kétségbeesett lépésre szánták magukat. Egy nagy rés»Uk felkerekedett s újból vándorlásra indult, Szíriába akartak jutni, mandatárius. területre. A francia hatóságok azonban az iraki kormánnyal minden konfliktust flpndomn «t dkqatr kerülni • ezért az asszírokat megakadályozza az átkelésben. Az iraki kormány bosszút forralt s a 26 évee asszír patd'ardhát. Mar Sírnod lábait, ezt az európai műveltségű főpapot, aki Angliában nevelkedőit s népének rajongva szeretett vezére, letartóztatta. Az asszír falvakban kezeseket szedtek össze, aggastyánokat. asszonyokat s gyermekeket. Amikor a sziriai határ felől visszaáramló asszírok erről az újabb sérelemről értesültek, fegyverrel szegültek a kormánycsapatok ellen. A parancsnokió tábornok erre 300 kezest kurd irreguláris csapatokkal legyilkoltatok. A kormány a kegyetlen megtorlás utján tovább halad. A patriarchált száműzte Irak területéről s Mar Sírnod lehal egy angol repülőgépen éppen most érkezett meg atyjának és egyik fivérének kíséretében a levantei szigetre, ahol Husszain ibn Ali. Feysal édesapja, Hedzsas trónvesztett uralkodója, szintén a számkivetés kenyerét, eszi. A Mar Simod elrettentő dolgokat mondott el az újságíróknak azokról a borzalmakról, amelyeket az asszír keresztényeknek átélniök kellett s még át kell élniök. A patriarcha felelősségének teljes tudatában állítja, hogy a mészárlásért teljes mértékben az iraki kormány a felelős. Még két kurd banditavezémek is megkegyelmeztek; kibocsátották őket a börtönből s velük hajt- tatták végre a vérengzést. Az asszír keresztények üldözése egyre tart s az' újkor egyik legvéresebb mészárlásává fajulhat,, A vezetőjétől megfosztott asszír nép élére most a Mar Simod nagynénje. Surma Mar Sírnod állott, ez a páratlan energiájú és autoritása asszony, Szemirámisz méltó utódja. A nesztonánus asszírok maroknyi népe pedig kétségbeesetten várja a segítséget Angliától s a keresztény világ szolidaritásától. Sir Francis Hamphniis gépe pedig talán éppen ebben a pillanatban köt ki a bagdadi repülőtéren. A kárpátaljai református egyházkerület ifjúsági konferenciája Bátyú, augusztus 28. A kárpátaljai református egyházkerület a minden évben rendezni szekott ifjúsági konferenciáját ezúttal Bátyúban tartotta meg augusztus 21—22-én, A konferencián megjelent az egyházkerület közszeretetnek örvendő püspöke, Bertók Béla munkácsi lelkész is, akit hivei a legnagyobb lelkesedéssel s örömmel fogadlak. Ott láttuk a kárpátaljai református egyházi élet kiválóságai közül Bary Gyulát, a beregi Isaág Imrét, a máramaros-ugoicsai egyházmegyék espereseit, Bacsy Gyulát, a beretkei árvaház igazgatóját, továbbá a vidéki papságnak színe-javát. Az egyházközségek kiküldöttei, az ifjúsági és leánykörök megbízottai nagy számmal sereglettek egybe a vendégszerető Bátyúiba a Téosőtől—Csapig terjedő vonalról. A konferencia délelőtt 9 órakor kezdődött a zsúfolásig megtelt temiplomban, amikor is Isaálk Imre esperes hirdette Isten Igéjét, majd Bertók Béla püspök tartott iránytsza- bó imélyszántásu megnyitó beszédet. Bary Gyula esperes és Nyitray Béla helyibeli lelkész üdvözölte ezután a konferenciát s ez utóbbi egyben ismertette egyházközségének múltját és jelenét. Az előadások sorát Szabó Béla huszti lelkész, kerületi missziói előadó nyitotta meg. Délután az ifjúsági körök kiküldöttei számoltak be az elmúlt télen végzett munkájukról. Ezután Báosy Gyula beszélt a szeretetszolgálatról s Deimjén Béla énekelt. Este gyülekezeti ünnepély volt a templomiban, amelyen Balogh Sándor minaji lelkész prédikált s Darányi Lajos lelkész tartott előadást. Közben Isaák Imre Stradella „Irgalmai Istenem" ciniü müvét énekelte el művészi erővel, majd a helybeli, 160 tagból álló vegyeskar mutatta be bámulatraméltó készültségét. A kar betanítása és szakszerű vezetése Nyitrai Béla lelkész érdeme. Második nap reggel Tornyai János bükéi lelkész végezte az istentiszteletet, Nyitray Izabella egy Mozart-darabot énekelt nagy sikerrel. Dr. Sárkány Lajos ismertette a kulin isszió fejlődését s a magyar református egyház ezirámyiu munkáját és célkitűzéseit. Délután a leánykörök beszámolója kapcsán a kárpátaljai református nőszövetségi mozgalom lelkes vezetői- Nagy-Iday Ferencné, dr. Buday Istvánné és Szabó Sándorné tartottak előadásokat buzdítva a jelenlevőket a régi nagyasszonyok példájának a követésére. Bajza Klára szóló éneke az áhítat növeléséhez járult hozzá. A konferenciát Györke István beregujfahii lelkész prédikációja után Bertók Béla püspök fejezte be. Végül a lelkészi kar még együtt maradt egyházi kérdéseiknek a, megbeszélés céljából. fis. BL 1 vándorló nép szerepet játszik Irak pénzügyi életében, tagjai kereskedők, bankárok, részvényesek, tisztviselők. A chaldeus egyház dogmatikája elismeri Jézus Krisztus két természetét, az emberi! és az istenit, mig azonban a neszto- riánus asszírok két szin alatt áldoznak, addig a chaldeusok csupán a kenyeret veszik magukhoz. A másik keresztény egyház az örmény, mely 3 charputi püspök joghatósága alatt áll. miig a <zir egyház feje a 'bagdadi érsek. A jakobita '
