Prágai Magyar Hirlap, 1933. augusztus (12. évfolyam, 172-197 / 3282-3307. szám)
1933-08-23 / 190. (3300.) szám
A prágai zsidó világparlamenl Irta: Neubauer Pál ’ !A vonaton húsz fiatal cionistával utaztam, Akik nagyrészt birodalmi némátok és a prágai cionista kongresszus után Palesztináiba ámennek: busz fiatal ember, tegnap még berlini főiskolások, ma bádogostainoncok, földművesek, erőtől és lelkesedéstől duzzadó nemzedék, a kezdet, az élni vágyás és a törhetetlennek ható ambíció nemzedéke. 'Akár el sem kell mennem a kongresszusra, miután beszélgettem velük: húszán együtt azt a hat főpártot képviselték, amelyek most készülnek megegyezni Prágában, hogy az egész nemzsidó világ előtt a zsidó akarat- elhatározást dokumentálják- A baloldaliak és a jobboldaliak teljes egyetértésben voltak aziránt, hogy a zsidó Palesztinának fel kell épülnie és pedig most vagy soha, mert: ,,Ami nem sikerült Theodor Herzlmek, a cionizmus kezdeményezőjének, sikerült azoknak, akik a zsidóságot tönkre akarják tömni!", mondta az egyik tizennyolcéves szuggesztiv komolysággal. A fiatalok megegyeztek, és fiatalságuk elhiteti velük, hogy minden pártoskodás ellenére meglesz az egység, a szocialista cionisták keblükre ölelik a fasiszta cionistákat, a revizionisták megegyeznek a dissziden- sekkel, a mizráchi-lírakció a radikálisokkal. A fiatalság egyetlen hatalmas bizonyítéka, hogy csak a maga meggyőződésével bizonyít, mert valóban úgy van, hogy nem tudunk meggyőzni bizonyítékokkal, elitemben bizonyítunk a meggyőződéssel. A prágai kongresszus, amely az utóbbi politikai félév eseményei következtében különös fontossággal bír, másként fest. Jabo- tínszky, a cionista fasiszták vezére, magához akarja ragadni a hatalmat és robbantani akar minden baloldali törekvést. A számok telítene szólnak: ötven revizionistája 270 baloldalival áll szemben és nem igen hihető, hogy programját meg tudná valósítani. Ez a program lényegileg az önálló zsidó hadsereg felállításából, a marxizmus elleni kíméletlen küzdelemből és a nemzeti eszme propagáló- ©ából áll, csupa olyan elemiből, amelyek a. mai Európa egyik táborának az ideológiája. Weizm-anm, aki Herzl után a leghíresebb és legagilisabb cionista vezér, élesen szembehelyezkedik ezzel a cionista fasizmussal, és jgy a prágai kongresszus, amely a világ cionista zsidóságának teljes egységességét és az akarat harmóniáját hivatott dokumentálni, nemcsak küzdelmek szintere lesz, hanem meg fogja mutatni, hogy a legnagyobb veszély pillanatában is a pártpolitika győz-e, vagy a jobb belátásA kongresszust hatalmas szellemi csatározás előzte meg és az egész világsajtóban tömegesen jelentek meg cikkek zsidó vezérek tollából, akik eleve tisztázni kívánták az elvi álláspontokat és azért nem törekedtek az ellentétek elsimítására, mert az egyes nagy szociális szempontok engesztelhetetlen le- szögezésévtel akarták bizonyítani, hogy nem antiszemita terror hatása alatt gondolkoznak és cselekednek, hanem a félszázados irányelveket tartják szem előtt. A cikkáradatban az a feltűnő, hogy a világ cionistái még nem döntötték el a legfontosabb kérdést: lehet-e zsidó ember cionista és nemzetiségi érzelmű egyben, tehát cionista és német, mint azt Theodor Lessing vallja, aki ezenfelül még azt is állítja magáról, hogy világszemléletének harmadik összetevője a kommunizmus és hogy a három eredője egy harmonikus európai agy és hitvallás- Annyi bizonyos, hogy a szolidaritásnak ilyen méretű hulláma még nem bontotta el a világ zsidóságát soha és a szociológiai és gazdaságpolitikai szakadékok dacára megvan az akarat a megegyezésre — nem a vezetőkben, hanem azokban, akiket kiforgattak mindenükből és akik Palesztinában nemcsak megélhetést, hanem emberi jogokat és szabadságot keresnek: akik hisznek ennek a szabadságnak a megvalósításában, mert enélkül a hit nélkül összeroppannának. A megfélemlítettek és a fiatalok hisznek, de Palesztina nem hit, hanem reálpolitika, erő és pénz kérdése, és ha beigazoltnak vesszük, hogy Anglia becsületesen gondolja a Népszövetség által ráruházott palesztinai mandátumot és hajlandó hadsereggel védeni a zsidó törekvéseket, naigy kérdés, van-e annyi pénz a világon, amely elegendő egy nagy állam alapításához és lehét-e pénzzel úgy alapítani államot, mint karddal és véráldozattal. Tény, hogy margójára erre a világtörténelemben még nem volt példa, de az is tény, hogy a cionizmus főként a pénztől várja az álom teljesülését- Ha teljesülne, ha maradéktalanul megvalósulna, akkor kezdődne csak az említett szociális ellentéteken túl a legnagyobb és megoldhatatlan probléma, Theodor Lessing három összetevőjéből származó eredőjének a problémája, mert nem igaz, hogy valaki német, cionista és kommunista lehet egyszerre és ezt harmonikusan olvassza magába. A prágai cionista kongresszus ezt a kérdést már csak azért sem fogja eldönteni, mert a pártok és a pártvezérek az egoizmus elemi erejével jelentkeztek és mindenki a maga igaznak és üdvözítőnek gondolt programját kívánja keresztülvinni- A fiatalok, akikkel együtt utaztam, ezt még nem tudják és ha tudják, nem tulaijdonitanak neki jelentőséget, mert ők az újfajta megélhetést keresik, egy talpalatnyi szabad földet, amelyen mint szabad emberek megállhatnak. A fiatalok, a végtelenül rokonszenves és megható hitű fiatalok ünnepi hangulatába belegázolni embertelenség lenne- Nekik még nem szabad megmondani, hogy minden humanizmus alapja valóban a jól felszerelt hadsereg. Különösen ebben a pillanatban nem szabad, amikor nem problémákról van szó, hanem arról, hogyan helyezkedjen el gyorsan és lehetőleg eredményesen negyedmillió zsidó ember, akiknek nincs megengedve, hogy olyan nemzeti ségüteknek vallják magukat, amilyen nemzet kebelében éltek. De tudjuk viszont, hogy a cionizmus egyik legnagyobb ellenlábasa az álom, a palesztinai ősi álom, az ortodox hívők meg nem alkuvó, misztikus álma. Egy Berlinből Palesztinába kivándorolt zsidó orvos hirdetést tett közzé Tel Aviv napilapjában, amely igy szólt: „Utániról visszatérve megkezdtem rendelésemet-'1 Ez nem keserű vicc, ez a nagy, a mindent elborító Álom: a szám ki vetet tség kétezer éves útjáról tért vissza az ősök földjére. Lehetséges ez kétezer év után? Ez a cionizmus és a * kongresszus nagy kérdőjeleA második internacionálé párisi kongresszusa egymásután feltárja a szociáldemokrata párt nagy kefső e A német kérdés után a francia szocialista párt kettéosztásának ügye kérőit napirendre ' ' Párás, augusztus 22- A második internbe fonálé kongresszusának mai napján a francia szocialista párt kettéosztásáról tárgyaltak. Ez volt a német szociáldemokraták helyzete után a másik kényes pont, amellyel m ezévi kongresszus delegátusai között ugyanaz az ellentét uralkodik, amely a francia szocialista pártban. Dalion, az angol szocialisták delegátusa például határozottan Renaudel mellett foglalt állást.s Mint ismeretes, Renaudel, a francia szocialisták jobbszárnyán&k vezére, a szocializmust az internacionális alapról a nemzeti alapra akarja átvezetni és Lenn Bium csoportjával ellentétben hajlandó belépni ás együttműködni a mai francia kormány- nyál, A svéd, az olasz és néhány belga delegátus ugyancsak Renaudel pártján van. Ezzrl szemben Vandervelde. a belga szocialisták vezére élesen elítélte Renaudel álláspontját. Vanderveldebez csatlakozott dr. Adler, a második internacionálé főtitkára is, A kongresszuson 142 meghatalmazott delegátus vesz A folyóba zuhant egy hmm katonavonat — hatvan halott A katasztrófa okozóját a helyszínen agyonlőnék London, augusztus 22. A „Daily Maiil“ jelenti Sanghajból, hogy egy vonat, amely ötszáz kínai tisztet szállított Ki a ágéiból Khikiangba, a Siau folyó fölött húzódó hídon kisiklott. Két. kocsi kétszáz tiszttel a folyóba zuhant, A többi kocsikban lévő tisztek azonnal társaik segítségére siettek és igyekeztek őket a folyóból kimenteni. Nantschang, augusztus 22. A kiangsii vasúti szerencsétlenségröil kiadott ujialbb jelentések szerint, a katasztrófánál hatvan tiszt veszítette életét és kétszáz kadett megsebesült. A szerencsétlenül járt tisztek éppen útban voltak Nantschanigba, hogy a kínai vörös csapatok ellem vívott harcban részt vegyenek. A vizsgálat. során megállapították, hogy a. szerencsétlenséget egy vasúti munkás elővigyázatlansága idézte elő, nem tartják azonban kizártnak azt sem, hogy a vörösök szabotázs-akciójáról van szó. A tisztek, akik a szerencsétlenségnek szemtanúi voltak, a szerencsétlenséget előidéző vasúti munkást a helyszínen agyonlőtték. »Letartóztatták a nagymihályi pénzhamisitóüzem finanszirozój Ez év augusztus 18.-Í számunkban kassai szerkesztőségünk a fenti eim alatt többek között a következőiket jelentette: „A csend őrség őrizetbe vett© a már fogva levő Klinger Lajos taxitulajdonois bátyját, Kiinger Józsefet, akivel szemben az a gyanú merült fel, hogy ő finanszírozta a bankóhamisitást," K!inger József nagyrmhá’yi kereskedő ezzel szemiben a következő helyreigazítás közlésére kérte föl lapunkat: Nem igaz az, hogy Kiinger Józsefet a csendőrség őrizetbe vette s nem igaz az sem, hogy Kiinger Józseffel szemben az a gyanú merült volna fel, hogy ő finanszírozta a bankóhamisitást. A téves információ alapján napvilágot látott tudósítást készségesen helyre igazi tjük s megállapítjuk, hogy Kiinger Józsefnek semmi köze sincs 'a szóban levő pénzhamisitási bűncselekményhez és természetesen Kiinger József ellen semmilyen viszgálatot nem indítottak. A garamkövesdi csempészek macskazenét adtak a pénzügyőrnek, aztán megkéselték A tetteseket elfogták Párkány, augusztus 22. (Saját tudósítónk jelentése.) Nem mindennapi bosszutervet eszeltek ki Garamkövesden gabonacsempészésen tettenért falusiak. Cigányzenével vonultak- a csempészést leleplező Dvorak Bohusláv pénzügyőri szemlész háza elé, ott gunydalokat játszottak és énekeltek. Dvorak kijött a háziból és kérte az éneklőket, hogy vonuljanak el lakása elől. Ezek azonban rávetették magukat a védtelen emberre és néhány kés szúrással megsebesítették. A pénzügyőr segítségért kiáltott, mire a közelben gyakorlatozó katonák üldözőbe vették a megfutamodott merénylőket. Rövid hajsza után el is fogták Puskás Ferenc, Moravcsik János és Szalay István földműveseket, akiket átadtak a közben értesített csendőröknek. Az elfogultaik tagadják a késelést, de a bizonyítékok ellenük szólnak. Mindhármukat beszállították a, párkányi járásbirósági fogházába. Az eljárást, emberölés kísérlete címén indították meg ellenük. részt harminc államból jött harminchat párit névében. A tegnapi és a mai események után valószínűnek vehető, hogy a második internacionálé ezévi kongresszusán a szociáldemokrata pártok kebelén belül levő ellentétek hevesén kirobbannak s az eredmény hozzá fog járulni a párt tekintélyének csorbításához- A németországi szociáldemokrata párt dekadenciája után a francia szocialisták kettéválása nyomán támadt elvi vita a legnagyobb csapás, ami a második interiiacionálét fennállásának e legnehezebb korszakában érte. A keresztényszoriallsta párt a műit évi vetőmagsegélyek elengedéséért Pozsony, augusztus 22. A múlt évben az elemi csapások és rossz termés miatt katasztrofális helyzetbe<került gazdáink tudvalévőén vetömagsegélyben részesültek, amelyet ebben az évben kellene terményben vagy pénzben visszatéríteni. Tekintettel arra, hogy gazdáink anyagi helyzete semmiképp sem enyhült, mind általánosabb az a kívánság, hogy a visszatérítés kötelezettsége alól a gazdák mentesüljenek. Az országos keresztényszocialista párt akciót indított ennek érdekében és eljárt az illetékes fórumoknál is és remény van arra, hogy indokolt esetekben a hatóságok méltányosan fogják a kérdést elintézni. Úgy értesültünk, hogy gazdasági szervek is közbenjártak a vetö- magsegély elengedése érdekében. Előkelő amerikai vadász- társaság Szlovenszkón Pozsony, augusztus 22. (Pozsonyi szerkesztőségünk telefonjolentéso.) Hírneves és a politikai életben vezető szerepet betöltő amerikai szennélye^ érkeztek ma reggel Tótme- gyerre. Az előkelő vendégek között jelen van Rooseveit pénzügyi tanácsadója, Baruch, továbbá Glass szenátor, Greisl admirális, D. Holmes, George Shearer. Az illusztris társaság Károlyi Lajos tótmegyeri fö'díbirtokos vendégei, akik vadászatra jöttek le Szloven- szkóra. Egy újságíró Baruoh-chal interjút akart csinálni, de a hírneves pénzügyi kapacitás kijelentette, hogy jövetelüknek célja teljesen politikamentes és vadászni és pihenni akarnak csupán. Hitler ul jelentése a német munkanélküliség csökkenésiről Berlin, augusztus 22. A birodalmi statisztikai hivatal közlése szerint a németországi munka- nélküliek száma 1933 augusztus 1-től augusztus 15-ig újabb 130.000-rcl esett. Az elmult évben ugyanebben az időben a munkanélküliek száma csupán 9500-zal csökkent. Augusztus 15-én a statisztikai hivatal 4,334.158 munkanélkülit nyilvántartott, azaz egymillióval kevesebbet, mint tavaly augusztus 15-én és kétmillióval kevesebbet, mint amennyit a német munkanélküliség rekordszámú
