Prágai Magyar Hirlap, 1933. augusztus (12. évfolyam, 172-197 / 3282-3307. szám)

1933-08-22 / 189. (3299.) szám

8 Gróf Buttler János és Mikszáth Kálmán Irta: HARASZY KÁROLY koe, földalatti harcban semmilyen eszköztől sem (Befejezd közlemény.) Buttler nem érte el célját, az aktáik 1883-ban végérvényesen lezárultak és Buttler emiatti féktelen haragjában elhatározta, hogy kilép a római katolikus egyház kebeléből s áttér a re­formátus vallásra. A fennálló törvényes rendel­kezések értelmében a királyi kancellár iához be­nyújtott kérvényében áttérésének okát abban adja meg, — „hogy ő a katolikus egyház egyéb hittételein kivül az Oltári Szentség tanát sem megérteni, sem elhinni nem tudja, képmutató pedig nem akar lenni s lelke üdvét sem remél­heti olyan vallásiban, melynek tanaival nem ért egyet“. (Dr. Döry F. i. m.) Az előirt hathetes oktatást Buttler Egerben állotta ki, s miután a kancellária belátta, hogy az érsek sehogysem tud zöldágra vergődni a. gróffal, a király dön­tése alá bocsátotta az ügyet, aki az áttérést vé­gül is megengedte. Hogy Buttler áttérése színből vagy szívből történt-e... nem is annyira problematikus. Unokaöccsének, báró Barkóczy Lászlónak a grófnéhoz irt egyik levele (1835 április 21.) élénk világot vet a gróf lelki állapotára. „Ob- vohl ioh gewohnt war je eher niclhte, a Is die gröbsten Indelicatessen von ihm zu erhtalten. den noch emptfindlicher kam er mir nie so naihe, a,Is diesmal, die fixe idée noch heiraten zu müs- sen, Érben hinterlassen, dag beim Leben noch siohtbare Weib wie immer aus dér W-elt zu schaffen, ohne mindester Zurüokhaltung umver- sohámtes Leben füihren zu .können, die Greis-t- lichkeit, kathöflisohe Religion schonunglos brand- anarken zu können, dies alles im Schosse dér Reformierten erzweeken zu können. varén die Ureachen und dér einzige Habéi, mit dem er alles um sioh. wie ein Wütkender zu vérkörén suchte.“ — ,,Dass er rasselt. und mit ihm nicht rióhtig ist, soll niemand zweiifelm. Er betreibt die 'allerhöchste Resolution. um Proteetant, werden zu können, und dann Sie, als sein rechtmassiges Weib auf eioe eonderbare Art neurdings sekieren zu können." A Buttler-ősök egyébként mélyen katolikus érzelmüek voltak. Érre adataink is vannak a kassai Orsolya-zárdának évkönyveiben is, me­lyeknek tanúsága szerint nevezett zárdának a XV»HL században három gróf Buttler nevű apá­cája is volt, akik édes testvérek voltak, s ezek­ből az egyik főnöknője is volt a zárdának. És pedig: 1. Szentkeresztről nevezett gróf Buttler Mater Anna Petronella, ki született 1704-ben, beöltözött 1720-ban. fogadalmat tett 1722-ben. meghalt 1757. augusztus 28-án. Főnöknő volt 1746-tól 1757-ig, tehát 11 évig. 2. Az előbbinek édestestvére Jézus vérrel verítékezéséről neve­zett gróf Buttler Méter Anna Gabriella, ki szü­letett 1700-ban, beöltözött 1720-ban, fogadalmat tett 1722-ben, meghalt 1768-ban. 3. Az elsőnek és másodiknak testvére, Jézus társaságáról ne­vezett gróf Buttler Mater Anna Ignáeia, ki szü­letett 1706-ban, beöltözött 1720-ban, fogadalmat tett 1722-ben, meghalt 1774-ben. (Aranyifogadal- mas volt.) Ezekből az adatokból csak annyit lehet meg­állapítani, hogy mind a három grófleány egy évben: 1720-ban lépett be a zárdába és mind a hárman 1722-ben tettek fogadalmat. A családi keresztneveket nem lehet megái lapítani, mert mind a háromnak Anna neve van, ez valószí­nűleg nem a keresztnevük, hanem a zárdái ne­vük: M. Anna Petronella, M. AnDa Gabriella és M. Anna Ignáeia. E három testvér valószínű­leg az 1715. évi 134. törvénycikkel honosított gróf Buttler János Lajos gyermekei, vagy test­tér ei lehettek, kinek unokája volt János gróf, a Mikszáth-regóny főhőse. Az ideszakadt Butt­ler-ősök szegények és számos gyermekkel meg­áldottak lehettek s ezért a három leány zárdá­ba vonult, mert bajos feltételezni azt, hogy mind a hármait — mondjuk — egyszerre vala­melyes csalódás érte volna s azért vonultak vol­na zárdába. S azzal sem magyarázható a zárdá- belépésük, hogy talán superadultá-k lettek volna, mert hiszen amint látjuik, az egyik 20, a másik 16. a harmadik csak 14 éves volt. Tehát úgy­szólván gyermekek voltak. Végül az sincsen ki­zárva, hogy hivatásból léptek be, hiszen a ke­gyelem utjai kis zárni thatatlan ok ... Buttler János grófban a család ősi katoliciz­musa megtört és elveszett. Tragikus életének szövevényében családjával magvaszakadt kato­likus érzülete is. 62 éves korában jelentékeny vagyonából hatalmas alapítványt tett a Ludo- vika részére (1835) s egy későbbi (I) végrende­letében vagyonának nagyobb részét református egyházi és iskolai célokra akarta hagyni. E végrendelet azonban nem lépett életbe, mert egy másikban (1845. május 2.) minden vagyonát egy névrokonára, gróf Buttler Sándor von Clone- boughna hagyta. „A református egyház négy superintendenoiájának csupán a párdányi urada­lomban örökölt beruházásokat hagyta" Másnap, május 3-án hajnalban meghalt Dobóruszkán s totemét Palágyon temették el, amit az 1845. évi anyakönyv 7. „orsz. bejegyzése igazol:... „Máj. 7. Méltóságos Bardáoyi Gróf Butt- • ler János ur meghalt Dobóruszkán, tétetett a PaJágyi Református Templom alatti sír­boltba, hol nyugodjon békeeégíb©, megholt csuklásba, volt 78 éves: szolgáltak felette Fdő Jászay Mihály esperes és Kovács Já­nos E. megyei Fő jegyző Deregnyői és esze­nyi lelkész urak “ Buttler holttestét 1808 november 30-án exhumáltatta és elszállittatta Kapun Ede Puszaszentmiháilyfára. Kapom Ede gróf An- drássy Sándor gazdatisztje volt s azt állította magáról, hogy gróf Buttler leszármazottja. Ez azonban légből kapott koholmány, mert Bu li­lém ek sem törvényes s talán még törvényte­len maradéka se volt. S ha — esetleg — volt iis törvénytelen gyermeke, királyi kegyelem­mel azt nem tör vény esi tette. Butflert felesége 7 évvel élte túl, meghalt Pesten 79 éves korában, 1852 november 8-ám. Tekintélyesebb vagyont, nem hagyott hátra, hisz a pénzzel sohasem tudott bánni... * Mikszáth regényének egyik főszereplője Horváth Piroska is. Történeti személy volt-e? Három verzióról is hallottam. Az egyik ta­gadja létezését. Költött személynek tartja. A másik szerint Tamócon lakott s kuriális bir­tokkal rendelkezett, római katolikus vallásu, nemes Horváth Gyulának volt a leánya. Ugyanebben a faluban lakott a Bernáíh-csa- lád is. A két nemes család birtoka, noha nem 'voltak szomszédok, de ingatlanaik (gyü­mölcsöseik) összeértek... A fáma szerint Buttler sokat tartózkodott Bernáth Zsigmon­dóknál és így volt lehetséges, hogy Piroska és János összeitsm ar ke dtek... Ez a verzió azonban kevésbé valószínű. Sőt egyenesen abszurdum, mert Buttler gróf és „Bernáth Zsiga" nem is voltak ifjúkori barátok, diákok, oly nagy volt közöttük a korkülönbség. Ber­náth Zsigmoud Mándokon született 1790 ok­tóber 30-án, tehát 17 évvel volt fiatalabb Já­nos grófnál. E korkülönbség mindent meg­magyaráz és megfejt. János gróf, amikor nő­sült, 19 éves, „Bernáth Zsiga" még csak két éves pubika volt s nem lehetett barátja Butt- lernek, ki értelmes és döntőtamiként szere­pelhetett volna házassági perében. S amidőn Sávoly és Jamitsád hazugságaival telekürtölte a fél világot, Buttler deresedé fejű (54—56 éves) ember volt, miig Bernáth Zsigmond vi­ruló fiatal pat var ista, aki messze állott a sorsüldözött gróf barátságától és talán sze­mélyes ismeretségétől is. „Bernáth Zsiga" hallott valamit harangozni: hallotta a Sávoly —Junitsád-iféle csűr és-csavarásokat, de a do­log igazi velejét nem tudta, nem ismerte, akárcsak fia, Dezső s ő utána a nagy Mik­száth. Horváth Piroska esete költött dolog, mert Buttler nem is járt Tariróoon talán soha sem. Azt sem sikerült még kinyomoznom, hogy ennek a nemes Horváth Gyuláinak egyáltalá­ban volt-e Piroska nevű leánya? De van egy másik Horváth Piroska is, kire rágyanittat a regény írója, vagy legalább is rágondol mindenki, ki a regényt átolvasta s ez pálóczi Horváth Piroska, a nagynevű pá- lóczi Horváth Simon és Máriának első unoka- testvére. Ez a Piroska pálóczi Horváth László (1705) gyermeke 'volt. aki leánykorái Kisge- jőcön és Pinkócom töltötte. Férjhez ment Korláth Györgyhöz s mint nyolc gyermek anyja lőtte magát főibe. Annak azonban sem­mi nyoma sehol, hogy pálóczi Horváth Piros­kának viszonya letit volna Buttler gróffal s még inkább légből kapott az a mende-monda, mely a regény „Tace“-jából oly sejitésszerüen kiviJlódzik. Az sem igaz, hogy pálóczi Hor­váth Piroska édes atyja párbajban halt volna el. Erről mit sem tud a Korláth-család levél­tára. (Mellesleg jegyzem meg, hogy pálóczi Horváth Piroska dr. Korláth Endre szenátor­nak atyai nagyanyja volt. Az öngyilkos Piros­ka árvái közül Korláth szenátor atyja páló­czi Horváth Máriánál (Pinkóc) töltötte el fia­tal éveit, akit Mária nagyon szeretett és ha nem járt volna a majorátus megalakítása az eszében s fiági rokon lett volna, örökösévé tette volna. A szenátor jenkei kastélyában mint becses családi ereklyét. Őrzik pálóczi Horváth Simon vert ezüst diszkardját és Má­ria hatalmae vaskincses ládáját.) * Az elmondottak semmit sem vonnak le az említett regény szépirodalmi szépségéből. Mikszáth irói glórioláját nem csökkentik. Nagy marad ő a nagyok között s a magyar kéklő égbolt pantheooja alatt megérdemel­ten pihenhetnék porrészei. Az elmondottak csupán helyreigazítása annak az elfántazált igazságnak, melyet Mikszáth csapongó képze­lete nem tartott szükségesnek a maga igazi mivoltában leszögezni, de amelyet tudni jó. a történelmi hűség szempontjából. Különösen akkor, amidőn e regény szépséges csapó ligá­sa és iránya még ma is sokakat érint és se- boa­Gross Hugó kiállítása Luhacsovicon LuhaeSövie, augusztus hó. Ez 'a tehetséges festő végleg elhatározta, hogy neon bocsát­kozik túlzásokba, amelyek retflelktoros erő­vel irányítják reá a figyelmet, hanem ter­mészetes eszközeivel addig adja küzdő ön­magát, aimig végleg megtalálta tehetsége lé­nyegét. Erről tesz tanúságot legújabb kiál­lítása is, amely röviddel ezelőtt nyílt meg Luhacsovicon és pompás látogatottságnak ör­vend. Az erkölcsi eredményén felül ma, a krízis korában talán 'a bírálat, és beszámoló alkalmával az anygai eredmény kihangisulyo- zása is fontos, mert ha ma festő és szlovén­ek ói festő anyagi eredményt ér el, legjobb bizonyítékát szolgáltatja annak, hogy értékes képeket produkál. Gross Hugótól sok fest­ményt vásárolt a fürdő nemzetközi közönsé­ge és a Lencsém festő nyolc portrémegren­delést kapott. Gross festő és a közöuség viszonya érthe­tő és ebben az esetben annál érdekesebb, mert senki sem mondhatja Grossra, hogy giccises, probléma-nélküli mesterember. Van egy előnye ugyan: nem kiabál, nem túloz, nem oktrojál, nem ok vetet lénk ed ik, nem hi­teti el, hogy a kísérletezések káoszában ő az, aki megtalálta az uj festészet kozmoszát. Ezért szeretik az egyszerűbb emberek és szeretik azok, akik értenék a festészethez, mint ahogy Drezdában szerették tanárai a Kokosebka-féle tferadaiom idején. A le- egyszerüsitést szereti, a tér zavartalan hatá­sú elosztását, tompított színek jóleső^ egy- másbaolvadását, szereti a természetes látás művészeti tükrözését. Tud bánni a színekkel, tudja kezelni az ecsetet, nem nagyolja el so­ha a vonalakat és még kevéisbbé a problé­mát és egy darab természetiből kihámoz min­den valőrt, amely gyönyörködtet. Impresszio­nizmushoz közelálló naturalizmust csinál, olyat, amely meggyőz róla, hogy minden irány a maga nemében örök érvény. Nem ta­gadja. hogy „kellemes" festő, bár tudja, hogy ez a jelző ma veszélyes, de nagy művészi nyugalmában, úgy látszik, azt is tudja, hogy Dolici éis más nagyok is a kellemes festők sorába tartoznak, mint ahogyan Grieg sem levetendő, mert a Peer-Gynt szvittet agyon­csépelték. (Zárójelben: az utóbbi esztendők Grieg- és Verdii-reneszánsza megmutatta, hogy a lágy melódia még mindig érték, sőt iinost kezd csak újra érték lenni.) A fény és az árnyék kereszteződése Grosis festészetének az alapja, belőle váltja ki a színeket és a szinháfásokat. Csendéleted és tájképei meg­nyugtató hatásúak, portréi biztos kezű tudás­ról tesznek tanúságot. Igen hatásosak vág- menti part-képei s színes felhőzetű falurész­letei. Erős képei a Lencsém városháza és ré­gi uccarészeletek. A trencséni városháza há­romszáz éves épületét különben éppen most bontották le. A sok kiállított kép közül ki kell emelni a rozsét vivő öregasszonyt az er­dőben, egy öreg szlovák képét, a munká­ból hazatérő parasztot, melyek mind erős tanulmányok. Tájak és csendéletek erősen színesek és naposak, mindamellett decen- sefc. A parasztot munkában és templomban egyaránt feltűnő pszichológiatudással festi, a földet, a falul és a falu meg a Vág lelkét, Mednyánszky Szlovenszkőiját. Sikere érthető. Neubaucr Pál. o Németh Miklós filmszerepet kap Prágában, j Németh Miidős, az ismert kassai származásai dail- émekes egyik prágai filmgyártól egy jazz-émekes szerepének eljátszáséra kapott ajánlatot. A próba- fölvéfteleket a jövő héten fogják fölvenni. (*) Párisban meg akarják akadályozni Reinhardt vendégszereplését. Récéből jelentik: Max Reimlhardt párisi vendégszereplése elé akadályokat gördíte­nek a párisi színpadi szervezetek, óvást emeltek az ellen, hogy Reinhardt a Tbealtre Piigaillle-ban, vagy a Tlheatre Ohamps Elyeées-ben francia szí­nészekkel! és Janmila No votálával előadja a bőr- egér cimii operettet, mert Reinhardt 1914-iben ama kilencvenkilenc német*-Initellektuel kiáltványát alá­írta, akik a nyugati hatalmak ellen proteetáltak. Ugyanez okiból akadályozták meg évekkel ezelőtt Weingartmer Félix egyik párisii hangversenyét. Récéd Lap jelentések ezer int a csehszlovák kormány Jairmdla Novotma érdekéiben interveniálni fog Pá­rjában, hogy Reinhardt vendégszereplése mégis megval óéul hasson. (*) Childers: A rejtélyes könyv. Számtalan de­tektivregiényt, kalamdihiistériát olvastunk már, melynek középpontijában véres gyilkosság, meg­döbbentő szélhámosság, vagy más sötét bűntett, áll, — ennek m uj kaland orr egénynek hőise azon­ban egyszerűen egy könyv. Igaz, hogy nem közön­séges könyv, egy elhunyt diplomata könyve, amely­nek lapjai közé egy országok életébe vágó diplo­máciai okmány van fűzve. A különböző hatalmak kéimszPT vezeted így érthetően étoitre-haJiáJina szóló hajszát indítanak a könyv bír tolnáért s ebben a; tit­riiadmak vissza. Az ártatlannak látszó könyv körűt Így sokkal izgalmasabb és végeredményben vére­sebb bonyodalom keletkezik, mint a megszokott detektivnegényekben. A fehér könyv lapjait meleg vér szennyezi, emberek buknak el körülötte, életek semmisülnek meg, Sorsok ás boldogságok dőlnek össze. A rendkívül izgalmas regény minden lapja uj meglepő helyzet elé állítja az olvasót., alig isme­rünk a,z újabb detektív'- és kialandca'iirodailomb; a olyan munkát, mely izgalmasságában és ugyan­akkor irodalmi értékében Ghildens könyvéhez vol­na fogható. „A rejtélyes könyv" az Athenaeum uj és már ás nagyon népszerű 6 koronás detektív- Cg fealandonregény poroz a iában jelent meg. portóval együtt 9.— Kő előzetes beküldése ellenében kan- ható a P. M. H. kiadóhivatalában. tar* rí ATLÉTIKA Németország atlétái legyőzték az angolokat London, augusztus 21. A White City Sta­dionban bonyolították 1c Anglia és Németor­szág atlétáinak találkozását, amely a németek 75:59 arányú győzőimét hozta. A küzdelme­ket tízezer ember nézte végig. A részletes eredmények a következők: 100 yard: Borén - ineyer (N) 40 imjp. 2. Sandetrs (A). — 220 yard: Borchmeyeir (N) 22.4 mp. 2. Reid (A)- — 440 yard: Mezner (N) 4-9.4 mp. 2. WoOíf (A). — 880 yard: Whiíehcad és Berirnshau (A) holtversenyben 4:55.6 p. 3. Paul (N). — Egy mérföld: Thoimás (A) 4:478 p. 2. Kiddel (A). — Három mérföld: Syring (N) 44:43.8 p. 2. Wegner (N). — Olimpiai staféta: Anglia (Barnes, Énig el bárót, Reid, Powell) 3:55 p. 2. Németország. — Sulyd,obás: Hirsehfe’ld (N) 45-16 im. 2. Sievert (N) 44-69 m. — Diszkosz- vetés: Sicvert (N) 43,37 m. 2. lUrscbfeld (N) 43.41 m. — Magasugrás: Wchiköc (N) 1.85 m. 2. Martén© (N) L80 ni. — Tárolugrás: L«i- chum (N) 7.32 m- 2. Long (N) 7.20 m. — Rúdugrás; Wegner (N) 3.735 m. 2. PhiIiipfi>on (A) 3.66 m. Két uj rekord Német­ország női-ailéíihai bajnokságain Weiimar, augusztus 21. Vasáraap fejezték he Németország női atlétikai bajn-olfságaít. Az utolsó nap jó eredményeket hozott, köztük két uij rekordot is a 80 méteres gátfutásban ■és az ötösküzdel amben. A részletes eredmé­nyek a következők voltak: 200 méter; Dolli- ger (Nürniberg) 26 mp. 2. Kraus (Drezda) 26-4 mp. — 80 méteres gátfutás; Engelhardt (Berlin) 12.3 mp. Német rekord. 2. Kluseti- wert/h (Oharlottenburg) 12.5 tmp- — Távolug- ráJS; Crieme (Bremen) 5.79 m. 2. Mascher (Er- fürt) 5.69 m. — Gerelyvetés: Schumau (Esé­sen) 39-35 m. 2. Ling (Siegen) 37.88 m. — Súly dobás; Schröder (Mundenheim) 13-60 m. 2. Heublein (Barmen) 12.53 im. — 4X100 mé­teres staféta: Eintracht Frankfurt 51 mp. 2. Drezdai Sportklub 51 mp. — őtö-sküzdelem: Mauernveyer (München) 357 Ront. 2. Busch (Essen) 322 pont. )( Slegjaviíották a 3C00 méteres gyaloglás világ­rekordját. Londonból jelentik: A Viktória Park Hairriers ünnepi játékain az angol távgyalogló baj­nok A. A. Oooper megkísérelte a 3000 méteres táv- gyaloglás világrekordjámk megjavítását. Szándé­kát sikerrel vitte keresztül, amennyiben a dán Ras- museen 1918 óta terttott 12:53.8 perces rekordját 12:46.6 percre nyomta alá. Még ennél az időnél is főbb teljesítményt ért el 1913-ban az olasz Ait-i- mtani, akii Milánóban 12:25.2 perc alatt gyalogolta be a 3000 miétert. Ezt aiz eredményt azonban nem iamieríték el világrekordnak, TENNISZ )( Tildén Maimheimban Nüssleintől 3:6, 6:4, 6:2, 5:7, 2:6 arányban kikapott. )( Svájc Davis Cup-csapata Monakót 4:1 arány­ban győzte le. Szombaton Galeppe és Landau meg- nyert'éfc a párost-, vasárnap azonban Ellme r Medb cirnt, Fdsher pedig Landaut verte meg. )( Lengyelország tenniszbajnokságát Hehda nyerte, aki a döntőben Wittixiiann't 8:6, 6:0, 6:1 arányban verte meg. — A nőiegyest Jedrzejovska nyerte Dubiemska asszony ellen. A férfipá-rosban a Tloczinéky—G. Stolarovv pár nyerte a He-bda— Wlttmann kettős ellen 6:3, 6:4, 3:6, 2:6, 6:0 arány­ijain. — A nőipároshan a Jednzejjovska—Dnbienska pár győzött. )( AngoIorszAg tartalék válogatottja Belgiumot 10:6 arányban verte meg. Tinkler (a) LacroiA-.it, Tuckey (a) Van Zuj'lemt és Ad-amson (b) Pitmant győzte le. )( Amerikai tennisaereámények. Newportbm kikaptak az angolok. Az amerikai Mangin Lent, Shields Tvoryt, Vines pedig Williámst győzte le. A középdöntőben Shi-elds győzött Vince ellen. — Forest Hillsben a női bajnokságokon .Jacobs győ­zött Miiss Cruiksha-nk, Moss Found pedig Palfrey ellen két szélben. Betty Nuthail Mairllét, Wills pe­dig Heeleyt verte. — Rved-ben Woo-d, az 1931. évi Wimbledon-győztes a középdöiitőben Stoefent, a döntőben pedig Sutiért 6:1, 6:3, 6:1 arányban győste le. j, * SzmHÁz-KcmWKaKrcroA 1883 M.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom