Prágai Magyar Hirlap, 1933. augusztus (12. évfolyam, 172-197 / 3282-3307. szám)

1933-08-20 / 188. (3298.) szám

9 1958 augu&ifag 20, vasárnap.-tűRLag Srdeües fiulturfíarc indult meg a lőcsei fefiérasszony SCetterMuscfienje miatt A Ketterhauschent Lőcse főterére állították, de az örökösök kikötéseit nem teljesítették — Miért nem kerülhet a feltételek értelmében három- nyelvű tábla a történelmi emlék talapzatára ? Ló'cse, augusztus közepén. Kivédi eteti énül megrohanja az idegért éppen úgy, mint a benn­szülöttet a történelmi hangulat, ha a lőcsei fő­téren a váróé, eöt mondhatni az egész Szepes­ié g legszebb helyén megáll. Ma Körtérnek hív­ják, pedig négyszögletes alakú. Hajdan Szent- iiáromság-piac volt a neve és ehhez a barokk- hangzású névhez illően, faragott címeres, eme­letes paloták vették körü'1, latin fö'lirásokkal homlokzatuk fölött. A régi időkben patríciusok lakták, házaik elejét a földszinten hosszában áru csarnokok foglalták el, oszloptorn áraikkal keretezve 'be a teret. Lábáe-háznak hívják álta­lában ezt az építészeti formát, amelyet talán még Germániábao ringó bölcsőjük mellől hoz­tak magáikkal épitőik. A téren legszebb ma is a legnagyobb részét elfoglaló városháza, amely kettős boltíveken nyugvó oszlopcsarnokával mindig bámulatot érdemlő kultúrtörténeti em­léke volt a középkori építészetnek. Az idő per­sze sok pusztítást, végzett a városháza épületén is. Apránként romlott le a faiakról a masszív, feliratos kőcímerek 6ora, eltávolították a ter­méket szükségtelenül besötétitő kőabíakkeresz- feket, itt is. ott is lekopott egy díszítés, egy faragvá.ny, de a tömören felhatalmasodó épít­mény nyugodt méltósága nem csorbult meg ez­zel sem. A zöld ketrec Magiepődötten akad meg azonban a ritkán Lőcsén járó szeme a tér egy újkeletű válto­zásán. A városháza előtt zöldre festett, pirostete.jü kovácsolt vasketree áll, remekműve a régi szepesi lakatosmesterségnek. A történelmi múltú Ketíerháuschen az, a 16, század peien- gére, amely váratlanul visszakerült, a Szentháromság- jpiácra, csaknem ugyanarra a helyre, ahol év­századokon keresztül állott, akkor, amikor még a szigorú erkölcsű szepesi városok bírái gya­korolták itt a hatalmat az élet és a halál fölött. • A Ketteiháusdhen Jókai, a halhatatlan ma­gyar mesemondó dús fantáziáját is meg ihlette. A lőcsei fehér asszory című regényében nagy szerepet, juttat az erős vasrudakiból összerótt, a 1 k o tm á.n ynak, arnel yb en „a szerelemből a biin ösvényére tévedt haja- donok voltak a város csodájára kitéve44. A hatszögletű kaJicka tetején födeies tornyöcs­ik a ágaskodik, oldalait vasiíiiomók diszitik, aj­taját pedig picibből. kivert lángoló szív ékesíti. Két súlyos lakat zárja az egész szerkezetet. A Ketterháuschen mindig sok töprengeni va­lót adott a tör tón elembu v ár ók n ak. Magának az elnevezésinek etimológiája is tisztázatlan még. Jókai szerint ,,Gaíterhauschen“ volt a régi eze- pességi nyelven a neve, de nevezték .,Grünes Háusél“-nék, ,.Ketterl“-diek. sőt ..Katriniháusei44- n.Cjc is,'köznyelven azonban ,.Prangeri:-uak hív­ták, ami portosan megfelel a magyar pellengér szónak. Évszázadokon keresztül állott a város főterén a szégyenkalitka, melynek büntetőjogi alkalmazásáról kevés for­rás tesz említést. 1625-ben előtte fejeztek le egy hűtlen és gyilkossá vált asztaloélegéuyt, mi­után napokig oda vólt bezárva. Néhány évvel később egy cselédpárt őrzött a vaskalitka. Sze­relmi-bűmbe estek s a városi tanács — mielőtt a ■teinploms'zo.lga összeeskette .őket és mindkettő­jüket kiseprűzték — ezt a büntetést szabta rá­juk. Rendszerint azonban éjszakai csavargáson ért leányok voltak huszonnégy óráig a rá.ce mögé bezárva. Csak egy esetről tud a történe­lem, amikor más-nemű bűncselekmény megtor­lására. nyitottak meg a kalitka súlyos lakatjai. Az ellenreformáció alatt, amely a tiszta -evan­gélikus -lakosságú Lőcsén erőteljesen lépett föl, I a katolikusok a templomot birtokba vették és a 1 toronyból beszédeket tartottak, majd toronyze­nét rendeztek. Az ellenük irányuló tüntetés so­rán véres összeütközések zajlottak le és a tün­tetőket. a Ketterhauschembe zárták. A múlt század elején, amikor ez a bünte­tés elvesztette jelentőségét, a fejlődő • • ­Lőcse evangélikus templomának építésekor a kalitkáit elárverezték. Így szerezte meg a történelmi emléket a neves Probstner-csa- lád, amely. — hogy veszendőbe ne menjen — a kótyavetyéli megvette és a saját kentjében, ál­líttatta fel. Galambok költöztek a szerelem pellengére állított bűnöseinek ketrecébe. He­lyét pedig az épülő evangélikus templom fog­lalta el. A lőcsei kultúrharc Azóta nem szerepelt a Ketterháuschen, míg most váratlanul újból az érdeklődés központ­jába került egy, ha nem is éles, de szívósnak mondható kultúrharc középpontjába. Szoros összefüggésben van ez a kultúrharc éppen a történelmi Lőcse főterén való megjelenésével. A Probstner-házat s a kertet ugyanis né­hány évvel ezelőtt egy elmegyógyintézet vá­sárolta meg. Egyidejűleg a Szepesi Történelmi Társulat köréből Kö- szegihy Elemér indítványára mozgalom in­dult meg, hogy a Magyarországon lakó Probstner-örökösök közös tulajdonát képe­ző és igy a megvásárolt telektől független Ketterhauschent újra a történelmi helyén állítsák fel és igy szaporítsák a város híres szépségű körterének látnivalóit. A javaslatot a város képviselőtestülete is ma­gáévá tette. 1929- évi egyik ülésén elhatároz­ta, hogy a Probstner-örökösökhöz kérelemmel fordul, hogy akár ajándék, akár letét alakjá­ban a Ketterhauschent a városnak adják át. A határozatban kötelezte magát a város kö­zönsége arra, hogy amennyiben az örökösök a város kívánságát teljesítik, a nyilvánosan felállított Ketterháuschen kőalapzatára illesztendő márványtáblán megörökíti a Probstner-családnak az érde­kes emlék megmentése körül szerzett érde­mét, még pedig nemcsak szlo-vák, de német és magyar nyelven is. Ez a határozat már akkor ellenvéleményt vál­tott ki az akkori alsztarósztáná'l, aki aat köve- iePe, hogy a háromnyelvű feliratot csak „lehetőség Szerint44 vállalja a város. Be is vették az indokolásba, hogy a felirat háromnyelvű lesz, a mennyiben az illetékes felettes hatóság ehhez hozzájárul. Erre azonban az örökösök is feltételiekhez Ótátra.fiired, augusztus 19. (Tudósítónk táv­irati jelentése.) Pénteken este nagy feltű­nést keltett a tarpataki völgyiben levő Zer­ge-szál ló vendégei között, hogy a turista­szálláson csendőrjárőr jelent meg né­hány vezető turista kíséretében és rövid vizs­gálat után a szálló vendégei (közül kikerestek egy fiatalembert, akinek személyi adatait feljegyezték, hogy ellene az eljárást 'megin­dítsák. A fiatalembert ugyanis egy éretlen ,csin;ytevés terheli, amellyel az elmúlt napok­ban könnyelmű, gyerekes és felelőtlen mó­don orránál fogva vezette a turista egyesü­let mentő osztagai s hiábavaló izgalmaknak, nagy fáradságnak, sőt még élet veszedelem­nek is kitett busz derék, kötelesség tudó em­bert. Az éretlen csíny története a következő: Nemrégiben a Gerlacbfa.lvi csúcs ikercsu- csáról, , a 2509 méter magas Ganekról kétségbe. kötötték a Ketterháuschen átadásit. Kijelen­tették, hogy 1. a város közönsége előzetesen köteles megszerezni a felettes hatóság engedélyét a háromnyelvű felirat alkalmazására, 2. csak az engedély megérkezése után ve­heti át a Ketterhauschent, 3. a háromnyelvű felirat meg nem engedése esetén a Ketterhauschent a poprádi múzeum­ban helyezik el, 4. ha a háromnyelvű felirat engedélyezése esetén a feltételeket bármilyen okból nem tartják be, vagy a feliratot eltávplitanák, a Ketterháuschen tulajdonjoga visszaszáll az örökösökre és a város köteles azt saját költ­ségén a poprádi múzeumba szál titán i. A feltételek közlése után a város megtette felterjesztését az országos hivatalhoz, amely közel három évi gondolkodás után 1932 már­ciusában kijelentette, hogy nincs kifogása a háromnyelvű felirat alkal­mazása ellen. Csakhogy ekkor már nem volt meg a terv ki­viteléhez szükséges pénz, amelyet annakide­jén az 1929. évi pót költség vetésbe illesztet­tek be. így az 1933- évre maradt a felállítás. Időközben felfüggesztették a város önkor­mányzatát. Kovalesik, a kormánybiztos, rövid­del hiv-atalbalépése után mégis hozzálátott a terv kiviteléhez. Bekérte a felállítás tervezetét és a háromnyelvű felirat szövegét, amely a következőképpen szól: „E Ketterháuschen néven ismert 1600 kö­rüli időkből való Sjégyenketrecet Probstner András mentette meg 1823-ba,n az enyé­szettől s Gyula fiának örökösei 1933-ban adták vissza szülővárosuknak.44 A feliratot az örökösök is helyesnek találták esett segélykiáltások hangzottak él. A segélykiáltásokat meghallották s azonnal mozgósították a mentőapparátust. A hegy északi oldalán kezdte meg munkáját az egyik mentőakció, amelyben húsz hegyimászó és egy csoport lengyel turista vett részt. A csúcs déli oldalán, a Ganek tövében a nyo­mozást a csorbái csehszlovák turistakhib ve­zetője, Nedobry végezte embereivel. Mig ezek a mentőexipediciók életük kockáztatásá­val fáradoztak és kutatták 'a szerencsétlenül- jár+al, addig az ismeretlen turista, aki segítség után ki­áltozott, egyszerűen eltűnt, átbújt a kuta­tók gyűrűjén. A helyszínén csupán egy turistakötél maradt. Most már a nyomozás azután indult meg, hogy felderít sóik, ki volt az éretlen csíny tevő, A Poprád-tavi tujristaotthon vendégkőn^­13219/H/2Í. Brazíliába, Uruguayba és Paraguayba utazzanak a legnagyobb és leggyorsabb angol snoto^hr-Jókkt’T ALCAMTARA és IMS Visszautazásokat az összes tengerentúli álla­mokból gyorsan és előnyösén bonyolít le. Mindennemű felvilágosítással ingyen szolgál: ROYAL MÁUL LMS, PR AMA II., Václavs&é námésíí 72/a. és átírtak a Szepesi Történelmi Társulatnak, hogy hasson oda, hogy az általuk teljes meg­elégedéssel fogadott terv most már kivitelre is kerüljön. Per az elmaradt felirat miatt A kormánybiztos azonban addig, amíg az újabb felterjesztés az országos hivatalt járta, az előzmények figyelmen kívül hagyásával „odaajándékozta"4 a városnak a történelmi emléket. Az örökösök feltételeinek betüsze- rinti teljesítése mellett hiába foglalt állást a Szepesi Történelmi Társulat. A munkálatokat a városi mérnök vezetésével azonnal meg­kezdték. A Ketterhauschent felállították, de az ere­dőt! tervtől eltértek és a feliratról egy álta­lában nem gondoskodtak. A helyzet most az, hogy a város közönségé­vel szemben az örökölök valószínűleg peres úton fogják érvényesíteni a város és az országos hiva­tal által már egyszer elismert, de most két­ségbe von t tu lajd on j o g u ka t, amiatt az aggályoskodás miatt, aminek két­ségtelenül a háromnyelvű felírást magában foglaló tábla az oka. A Ketterháuschen, melynek felállítása oly soká húzódott, Lőcse városát olyan vitába hajtotta bele, melynek kimenetele elé az egész Szepesi ég feszült ér­vében találtak egy bejegyzést, amely a Tátra nagyszerűségéről és borzalmairól szólott. A lelkes és fantáziában dús turista c-eh nyelven irta a bejegyzést, nevét nem irta alá, hanem egyszerűen hegyi bolondnak nevezte magát. Az életlen csíny elkövetésének gyanúja a hegyi bolondra hárult és most már a tátrai turistaszállókban a poprádi kézirat alapján megindult a nyomozás a csíny elkövetője után. így fedezték fel a Ganek tréfás szellemű koholdját a Zerge-szálló vendégkönyvében s megállapították, hogy a lóvá te vő egy hu- szonkilenccves prágai tisztviselő, aki egy prágai autógyár hivatalnoka s most vakációját tölti a Tátrában, ahol turistapar­tikkal és köziben éretlen csínyek elkövetésé­vel foglalkozik. Könnyelmű és eléggé el nem ítélhető tettéért bíróság előtt kell felelnie s meg kell fizetnie a mén tő expedíció költségeit is, mert teljes három napig nyomoztak utána s a költségek több mint kétezer koronát tesz­nek ki. Ez az alapos sarc alighanem elveszi a jövőben a „hegyi bolond44 tréfálkozó ked­vét. Bonyodalmakhoz vezetett Budapesten a kultuszminiszter rendelete, mely csak vizsgázott művészek alkalmazását enge­délyezi a színigazgatóknak Budapest, augusztus 19. (Budapesti sze lik eszi,ő- ségüimk telefonon jelenti): A legújabb kultusz­miniszteri rendelet értelmében a színigazgatók csak olyan színészeket és színésznőket ezerződtet­il étnek, akik az országos szinészegyesületnek tag­jai. A rendelet színházi körökben nagy feltűnést keltett és különösen az egyesületen kívül álló szí­nészek és színigazgatók foglaltak ellene állást.. A' színigazgatók kijelentették, hegy a rendeletét nem hajlandók tudomásul venni és azzal fenyegetőznek, amennyiben a rendeletét a kuituszkormány vissza népi vonja, beszüntetik a további próbákat és abba­hagyják a szerződtetéseket. Az ügy fejleményei elé nagy érdeklődéssel tekintenek úgy az érdekelt szí­nészek, mint a közönség. Nem valószínű azonban, hogy a színházigazgatóik beváltsák fenyegetésüket és a színházak kapuit zárva tartanák, amelyeknek megnyitását talán ők várják a legtürelmetleneb- bűl. dekiLodessel néz. Vakmerő éjszakai revolvere® támadás Pöstyénben a körútját végző csendőr őr mester ellen Az elmait éjszaka kirabolták a pöstyéni templomot — A csendőr támadója az egyik tempíomrabló volt PÖá ty én, augusztus. 19- (Tudósítónk táv­irati jelentése.) A szombatra virradó éjsza­ka vakmerő merénylet történt Karnis csend- őrörmester ellen, aki inspekciós körutat tett a városban. A csendőr észrevette, hogy egy különös és gyanús viselkedésű egyén ár­nyékba igyekszik húzódni előle. Amikor a csendőr a gyanús férfi felé közeledett, az hirtelen fegyvert rántott elő és gyors egy­másutánban öt lövést adott le a csendőr- őrmesterre. Az egyik golyó a csendőr szol­gálati táskájáról pattant le, egy másik pe­dig jobb combjába fúródott, szerencsére azonban nem ejtett súlyos sebesülést rajta. A többi golyó célt tévesztett. A vakmerő tá­madó eltűnt az éjszaka sötétjében. A vizs­gálat rövidesen megállapította, hogy közvet­lenül a vakmerő támadás előtt kirabolták a pö'stycni templomot és valószínű, hogy a csendőr támadója, az egyik tempíomrabló lehetett. A tettesek után lázasan nyomoz­nak. A „hegyi bolond“ lóváteite a tátrai mentő expedíciót és felelni fog éretlen csittjéért Kétségbeesett segély kiáltások a Ganekról - írása alapján fogták fülön a csinyievőt

Next

/
Oldalképek
Tartalom