Prágai Magyar Hirlap, 1933. augusztus (12. évfolyam, 172-197 / 3282-3307. szám)

1933-08-17 / 185. (3295.) szám

1933 augugztuj_J7:_jg^^ Szedik már a sátorfát... A gödöllői jamboree búcsúzik — Mindenki elcseréli mindent — Egy kis statisztika Gödöllő, jamboree vége Őszi hangaiila/t üli meg a fogy adózó tájbort. A múlt heti rekkenő forróság felengedett, helyette vad szél kavarja az összevissza ta­posott homokot. Ezen a helyem, ahol most járunk, nemrégen még bő lucernás volt, vagy rét, szép tisztás: a kéthetes táborozás végére minden-minden zöldet letapostak már, a tábor képe is megfakult, erősen ész­revehető rajta a használtság, a fiuk fáradtaik, a cserkészrendőrök leteszik a sárga nyak­kendőt s lassan felcihelődik a tábor . •. Csöndes lesz a lábor... Legelőször a csehszlovákiai cserkészek mentek ed. Aztán eltávozott Baden Powell. Jöttek-mentek a cserkészek, de az eltávozot­tak helyébe még mindig akadtak újak- Né­melyek elvesztek a hosszú utón. A haiti cserkészek még most sem kerültek elő. öt­ven hindu pedig csak a táborozás idejének közepére futott be­Egészen vasárnapig még élénk volt Gö­döllő és Budapest. Teherautószámra vitték az idegen cserkészeket nemcsak Pestre, ha­nem az ország minden érdekesebb vidékére, ahol csak valami érdekes látnivaló akadt, mindent megszemléltek. Pest a cserkészet jegyében élt; a Gellért­hegytől a Margitszigetig mindenütt feltűn­tek a cser készkalap ok, a különös sapkák, turbánok és skót szoknyák, otthonosan moz­gott Pesten mind a huszonötezer cserkész. Lassan azonban kezdtek szedelőzködni- A finnek elmentek vasárnap. Nagy testvé­ri ölelkezéssel bucsuzkodtak ed. Követték őket a lengyelek. A lengyel csapat volt a tábor egyik fő- atrakciója. A legközelebbi szláv nagy­tábor valószínűleg Érákéiban lesz. A lengyelek nagyon szerettek Gödöllőn len­ni, vidámak, színesek, látványosak voltak s nagy tömegjükből Magyarország minden ré­szébe jutott. Ők valóban propagandát űztek országuk számára, dallal, tánccal, népvise­lettel, . kiállításokkal, képekkel, térképpel- Néhány ország ügyes idegenforgalmi pro­pagandát Űzött. A finnek, a svájciak, a franciák, algiriak, osztrákok éppen csak hogy menet jegyirodát nem nyitottak. Ügyes, szemfüles, életrevaló eszme. Vasárnap hatalmas szél volt s a port úgy vágta arcunkba, hogy kimosakodás belőle •nem volt lehetséges- Mindegy azonban: az utolsó a frakciókra felvonult még a tábor s eljöttek tízezrek, akik látogatni akartak. A hatalmas érdeklődésre való tekintettel a sportpályán és a nagy arénán is volt bemu­tató s végül is az üzem akkora lett, hogy a tábori színházban és moziban is előadást kellett tartani. Díszszemlék, bemutatók Az arénán, roppant tömeg előtt, még útdí­jára felvonultak a nemzetek, lobogóval, nép­viseletben, ezúttal József főhercegék előtt- Ekkor mutatták be a franciák „az emberi­ség fejlődését", több részből álló korképü­ket, amely az ősemberek idejének bemuta­tásával kezdődött s a Citroen-autók sivatagi utjának bemutatásával végződött. Hatalmas elefántot s zsiráfot készítettek vászonból és papírból: azok gázoltak végig az arénán, nagy derültség közben, majd barlanglak ók mászkáltak a mezőn, középkori lovagok ro­hantak paripákon (meg kell adni, jól lova­goltak), végül két expediciós autó útját mutatták be, amint őket az ázsiai népek fogadták néhány évvel ezelőtt. Erre a célra a fran­cia csoport valóban az igazi expediciós autót hozta el, a hernyókerekü, Ázsiát megjárt kocsit Valószínűleg a Citroen-gyár költségén- Ezek az utolsó bemutatók voltak... Vasárnap már meglátszott, hogy a kéthetes táborozás­nak vége felé járunk, már a hinduk is meg­tanultak magyarul s az esti tábortűznél el­dalolták nótájukat, amiket a legismertebb magyar szavakból állítottak össze: .,Jemunkat, jomunkat, auto-auto-autogram, foto-foto-fotogTaf, indu-indu-indulo, csóko­lom a kezeit, Godo-gorlo-godo-lööööö!“ Akkora sikert arattak vele, hogy alig akar­ták őket leengedni a pódiumról, ahová a tá­bortűz nevezetes szereplőinek fel kellett ka-, paszkodniok, mert itt volt felállítva a mikro­fon és errefelé tűztek a fény-szórók sugarai. (Ezt a különös hangulatot is le kellene Ír­ni egyszer, amit akkor érez az ember, ami­kor egy hatalmas tisztáson, ezernyi tömeg közepén, tűz ég, messziről reflektorok suga­ra világítja be az arcokat s a fákat, s a han­gok, a tömeg s a fák között, zengő dallam­mal visszhangoznak. Általában: minden méternek & minden percnek megvolt a ma­ga érdekessége, röviden megírni őket nem is lehet.) Keddre már alaposan megfogy atk ozott a tábor. Egyn© többen „szedik fel a sátorfáju­kat", hangos bucsuzkodás kezdődik, senki sem találja meg ismerősét- Valahány isme- erősünk volt, annyifelé járkál bucsuzkodni, istenhozzádot mondani, a viszontlátásig. Ci- mek íródnak noteszekbe sürgősen, bélye­gek cserélődnek ki. Skót, magyar, francia, sziriai, angol fiú nagyszerűen összebarátkoz­tak a táborban két hét alatt és elmondható, hogy az itt lakott fiuk testvéri együttérzés­sel bucsuzkodtak el. Ha nem is értették egymás beszédjét, nagyszerűen feltalálták magukat. Mindenki mindent elcserélt. Lengyel fiuk árvalányhajas magyar kalap­pal mentek haza, finnek lengyel sapkában, norvégek svájci kerettel, portugálok francia ingben és spanyolok norvég övvel. Minden holmi gazdát cserélt. Csak az excükus népek nőm ráták meg holmijaiktól. Pedig egy-egy turbánnak, egyiptomi feznek, sziámi elefántocskámak nagy ázsiója lett volna ... Epekő- vesekő- és hólyagkö- betegek, valamint azok. akik hugy- savas sók tulszaporodásátan és kösz- vényben szenvednek, a természetes „Ferenc József" keserüviz használa­ta mellett állapotuk enyhülését érhe­tik el. Az orvosi gyakorlat számos kiváló férfia hosszú megfigyelés alap­ján megállapította, hogy a Ferenc József víz biztos és rendkívül kelle­mesen ható hashajtó s ezért sérv­bajoknál és prostatabeteaségeknél is ajánlják. A Ferenc József keserüviz gyógyszertárakban, drogériákban és füszerüzletekben kapható. Az amerikaiak pedig egyszerűen mindent eladtak. Nem akarják holmijaikat hazacipelni és sá­tortól kezdve a felfújható ágyig pénzzé tettek mindent. Van otthon nekik uj is, jobb is, Szabott árak alakultak az amerikai tőzsdén, de ezek az árak az időben egyre lejebb száll­tak. Kedden például égy amerikai nadrág két pengő negyven volt. Láttam egy nőt, akinek vörös amerikai nyakkendő volt nyakába vetve, sálként... Kedden még utolsó, ünnepélyes tábortüzet tartottak, aztán hirtelen mindenki elment. Előkerültek az idegen vagyonok, a teher­autók, — egy hét múlva nyoma sem marad a tábornak. A hat hidat elszedik, a pompá­san működő vízvezetéket elbontják, — mind ez a munka a magyar csapatokra vár, ame­lyek még néhány napig ott maradnak, hogy a roppant üzemet likvidálják. Szétszedik a tribünöket, az üzletvárost lebontják s két hét múlva már az őszi szél hurcolja csak a pori a ritkított fák közlött. •. Minden kihalt, csendes lesz Búcsúzni illenék... De hQl van holland ba­rátom, a hágai Bloem ur, vájjon merre ballag sziriai barátom, aki ősszel fogja elfoglalni állomáshelyét mint vasúti tiszt, a bagdadi vasútnál, merre jár a kis fiún kolléga, akinek cime itt van a zsebemben, hol vigyorog a skót, aki be akart vezetni a dudálás rejtel­meibe?? Hol vagytok fiuk, idegen barátaim, vájjon találkozunk-e még ebben életben egy­mással s ha igen, vájjon ismét ilyen szere­tetteljes körülmények között? Jó munkát mindegyiteknek? Be prepared. b ocs!... Egy kis statisztika A tábori statisztika még nincsen teljesen kész. A száraz riporter azonban feljegyzi, hogy: Huszonötezer résztvevője volt a tábornak mint cserkész. A gazdasági válság az oka, Felsöruubach — Vyiné Bulbachy tátravidéki termáletrandtürdőfe. Augusztu* 2®.-tói olcsó utószezon: lakás, teljes ellátással, vi­lágítás, kiszolgálás és kurtaxa az első héten 280.- Kö a má­sodik héten 260.- Kö. A korábban érkezőket a Strandhotelben, a későbben érkezőket pedig a dependaneeokban helyezik el. Lengyelek Tátra-igazolványokkal léphetik át a határt. Gyö­nyörű erdők, kellemes társaság, modern strandfürdő. Családok számára rendkívül alkalmas. Fürdöigazgatóság Vyiné Ruibachy, vasútállomás Podolinec. hogy nem jött el harmincezer. Háromszázharmincezer „civil" látogatója volt. Tizenkétezerrel több, mint a londoni jamboreen&k. Irtózatos tömeg, napjára húszezer esett. Alig lehetett tőlük mozogni. Sajnos, csak a fele volt ennek olyan látogató, akii oserkészszelle- met keresett és megértő szemmel nézett. A többiek cirkuszt, emberseregletet, csudát jöt­tek látni s ehhez képest viselkedtek, molesz­tálták a fiukat, elégedetlenek voltak, minde­nüvé be akartak jutni. Viszont a horribilis táborozási költségek némi megtérítésére szük­séges volt a látogatók nagy számát fogadni. A hétszáz főnyi cserkészremdőrség kifogás­talanul működött, nehéz és állandó szolgá­lata volt. A tábor élvezte a területenkivüliség jogait s a hivatalos csendőrök csak a tábor terüle­tén kívül, az utakon s a kapuk előtt őrköd­tek. Mindent, mindent, ami a táborban volt, a műszaki munkákat, cserkészek mértek ki, terveztek és építettek, kivéve a hat nagy hidat. Cserkészmunka volt a nagyszerű vízvezeték, a villanyvezeték, a sok faépítmény. A koszt elsőrangú, bőséges, napjában öt­ször. Irányadó a magyar konyha volt ugyan, de az egyes nemzetek kívánság szerint még külön is kaphattak anyagokat a főzéshez. Papriká­val, kukoricával is megbarátkoztak a fiuk, az arabok feketét kaptak, az amerikaiak sok mazsolát és tejet, a japánok rizst. A tábor te­véje azonban, amelyet a sziriaiak hoztak, aligha éri meg azt a pillanatot, amikor az ál­latkertnek ajándékozzák. Egyre jobban sor­vad és busul. Az idő mindig kedvezett, ellentétben az angliai jomboreeval. Komoly betegség nem fordult elő. Az első nap három vakbélgyulladást operál­tak meg s néhány foghúzást kellett végezni. Egyébként csak kisebb balesetekhez vonultak ki a mentők. Tűz — hála Istennek — nem volt, pedig külön cserkésztüzérség ügyelt. Hogy ezek mégis oltsanak, az arénán meg- gyujtettak néhány szaljnakunyhót s igy mu­tatták be a tudományukat. : , ■ A barátkozás nagyszerűen sikerült. A ma­gyar cserkészek roppant figyelmes vendég­látóknak bizonyultak. Gróf Teleki Pál, magyar főcserké nyilatkoza­ta szerint a cserkészek kitünően viselték ma­gukat s ha nem mindenütt tudták megoldani a cserkészszerüséget, a hangulatos, igazi tá­borozást, az a nagyszámú, kiváncsi közönség rovására írandó, akik kiállítást láttak a tá­borban s nem hagyták élni cserkés zszerüen a fiukat. Különben minden jamboree ilyen, ezzel számolni kell­A magyar cserkészetnek azonban nagy pro­pagandája volt a nagyszerűen megszervezett, minden izében pontosan működő gödöllői vi­lágtábor .. - Szomhathy Viktor. * A jamboree és a magyar vidék Gödöllő, augusztus közepén- Mikor a Magyar Cserkészszövetség meg­kezdte a jamboree előkészítő munkáit, kéz­Istentiszteletekkel és lássál bezárult a Gödöllő, augusztus 16. (Saját telefon jelen­tésünk.) A világ jamboree tegnap befejező­dött. A befejezést az ünnepségek egész sora tette emlékezetessé. A záróünnepségeket istentiszteletek nyitolák meg. A katolikus cserkészeknek Hanauer püspök áldást osz­tott. A református istentiszteleten megjelent Horthy Miklós kormányzó is. A közönség óriási tömegben kereste fel a nagytábort, hogy tanúja legyen a cserkészek bucsuzá- sánaik. 72. különvonat megszakítás nélkül folyton ontotta az érdeklődőket. A búcsúzó cserké­szek felvonulása felejthetetlen látványt nyutott, amelyet a díszpáholyból Hampten és Pauset angol tábornokok is végig néztek. A felvonulás impozáns látványosságát hu­moros momentumok is tarkították. Élénk derültséget keltett a sziinész-raj, mely­nek felvonuló tagjai kulisszák alatt gör.nye- deztek. Jót mulatott a közönség az irodai csapaton, amelynek tagjai hatalmas tintás üveget vittek maguk előtt. Résztvettek a menetiben a tűzoltók is. A postások, a gaada­detben leszögezték a vezérelvet, hogy egy szóval sem szabad a külföldi cserkészeket a politikai problémákra emlékeztetni, mert másként a békés, testvéri együttélés nem biztosi bható. A magyarságnak csak egy mó­don lehetett a jamboreen barátokat szerez­ni: figyelmes vendégszeretettel és a magyar értékek objektív megismertetésével. Ne a legyőzött, szegény nemzetet lássa az idegen cserkésztestvér, hanem érezze ki mindenün­nen az élniakarást, a fejlődöképességet és igy tanulja meg becsülni a magyarságot­A vendéglátást -és a megismertetést hely­telen lett volna azonban osak Budapestre és környékére szorítani. A nagy munkába bele kellett vonni Magyarországinak majdnem egész területét a magyar vidék minden ter­mészeti szépségével és népének megnyerő köizvétlenségével- Tíz napon át vitték a kü­lönvonatok több százas csoportokban a kül­földieket az ország minden tája felé. A kül­földi cserkészek mély áhítattal élvezhették a tihanyi apátságból a Balatonra nyíló le­nyűgöző kilátást, jártak a magyar vénrel megszentelt egri várban, kitárult előttük a Hortobágy végtelensége, láthatták a magyar bányaipari Salgótarjánban és Pécsett és el­ragadva élvezték a szegedi fogadalmi temp­lom monumentalitását. Ami szépséggel a magyar vidék csak bir, az mind megnyílt előttük és megismerhették a magyar kultú­ra mély alapjait. Ami azonban a legnagyobb benyomást tet­te a cserkész-küllőn von a tok utasaira, az ta­lán nem is annyira a látnivalók sokasága volt, hanem az igazi magyar vendégszeretet nagyszerű megnyilvánulása- Felvirágozott pályaudvarok sorfala között száguldottak a vonatok, a megállókon magyarrnhás asszo­nyok és lányok vártak mindenütt tízóraival, uzsonnával, virágokkal, akik megható ked­vességgel vették gondjaikba a sok utazástól fáradt fiukat. Az öregcserkészek természete­sen más szempontok szerint is néztek és lát­tak, úgy hogy a hazautazásokon minden nemzet fia egyhangúan fejezte, ki elragadtá- tását és dicséretét a magyar nők szépségé­ről­Sok kedves epizód tarkította ezeket a ki­rándulásokat- Különösen Ázsia exotikus kül­döttei és az amerikai négerek állottak az ér­deklődés középpontjában. Győrött egy né­ger cserkész majdnem beléfult a népszerű­ség következményeibe, amennyiben a stran­don mindenképpen meg kellett mutatnia- uszótudományát, majd pedig napfürdőzés közben a kiváncsiak nagy tömege arról is bizonyságot óhajtott szerezni, vájjon a talpa is fekete-e. De kellő respektust élveztek a ceyloniak is a szegedi SzIJIE strandján, ahol küllőmben a dánok és norvégek mutattak be pár remek ugrást. Ha a sok látogató külföldi cserkésznek csak egy kis része is nyitott szemmel járt, és elfogulatlanul engedte magára hatni a ma­gyar táj és a magyar nép varázsát, úgy ezek a kirándulások teljesen elérték céljukat, mert .nemcsak a sok idegen cserkészt kap­csolták össze felejthetetlen közös élmények­ben, hanem a magyar nemzetnek is igaz ba­rátokat szereztek. Ifj. Aixinger László. ünnepélyes lelvonu- IV. világiamboree ! sági cserkészek, a szakácsok és a műszáki cserkészek tagjai zárták be a menetet. Felvonulás után gróf Teleky Pál magyar főcserkész angol és francia nyelven, Sik Sándor költő pedig magyarul mondott búcsúztató beszédet, amelyre a magyar cserkészek üdvözlésével felelt a tábor: Jó munkát! Ezzel be is fejeződött a negyedik világjamibo- ree. A cserkészek táboraikba tértek és meg­kezdődött a sátorbontás. A külföldiek haza­utazásuk előtt miég az ország különböző ré­szeiben látogatást tesznek. A gödöllői cserkésztábor szétbontása roha­mosan halad előre. Már csak nyolcezer cserkész van Gödöllőn. A MÁV valóságggal rekordtelje- sitményt nyújt a forgalom zavartalan fönntar­tására. A cserkészvezérkar lázasan készül a zárszámadások elkészítésére. Eddigi számítások szerint a világ jamboree összes forgalma 7— 800.000 pengő körül mozog. A látogatók szá­mát is megállapították már, hivatalos adatok szerint 350.000 vendége volt a világjambaree- nak. Ez a. szám felülmúlja a legutóbbi londoni világjamiboree látogatna inak számát, ahol „csak" 318.000 érdeklődő'volt. ___5

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom