Prágai Magyar Hirlap, 1933. augusztus (12. évfolyam, 172-197 / 3282-3307. szám)
1933-08-17 / 185. (3295.) szám
1383 angntfgtaa 17, csütörtök, AJagyboldogasszony napjának éjjelén télkilométer hosszúságban tűzvész hamvasztotta el Komáromszentpétert Í80 kazal, rengeteg gazdasági épület, öt lakóház és temérdek baromfi esett a tűz áldozatául — Vízhiány miatt lehetetlen volt az oltás Komárom, augusztus 16. (Saját tudósítónk telefoujeleniése-) Keddről szerdára virradó éjszaka hatalmas tűzvész pusztított Komárom- szentpéter községben. Pintér János gazdálkodó udvarán keletkezett a tűz. Egy szál maikazal kigyulladt és a szél az égő zsarátnokokat a református lelkész lakásának udvarán lévő ezénakazalra sodorta, amely teljesen elégett. A szól azonban nem pihent és tovább röpítette a vörös kakast. A tűz egy uooát kihagyva a harmadik uoca szalma- és 6zénaka.zlait kezdte sorjában meggyujtaoi. Egy félóra alatt 180 kazal és 5 lakóház ál-1 lőtt lángokban. Félkilométer hosszúságban | egyetlen láng volt az egész uceasor. Az egekig csapó hatalmas lángnyelvek fénye messze ellátszott. A tűz pusztítása borzalmas volt. A már említett rengeteg kazalon és több lakóházon kívül számtalan gazdasági épület, gazdasági gép, sertés és baromfi semmisült meg a tűztengörbén. A tüzet nem lehetett megfékezni, mert a faluban sem megfelelő tűzoltóság, sem pedig elegendő viz nem volt. Különösen a vízhiány okozta a katasztrófa nagy méreteit. Mire a segítségül hivott környékbeli tűzoltóság megérkezett a tűzhöz, a kutakban már nem volt viz, mind kiszivattyúzták- így csak nagy időpazarlással tudtak vízről gondoskodni és a tűz addig féktelenül dühöngött. Csak reggel felé sikerült a tüzet megfékezni, de teljes eloltása még három napot j vesz igénybe. A szörnyű kárt szenvedett komáromszent- péteriek szomorú példája kell hogy végre erélyes intézkedéseket hívjon életre a községi tűzoltás rendezésének kérdésében. A tűz emberéletet nem követelt áldozatul, a nagy katasztrófának mindössze két sebesültje van, egy férfi és egy ,nő, akiket a komáromi kórháziba szállítottak. A Benes-sajtó értesülése szerint a szlovenszkói püspöki kar taglalt a nyitrai események miatt Rómába idézik T Miért ufaiik Jintausch piispex rövJesen Hóméba 1 — A cseh sajtó egyhangúlag elitéit Hiinkéékat kongresszust P. Alfonz Mitnaoht köszöntötPrága, augusztus 16. Dr. Jantausch Pál püspök, nagyszombati apostoli adminisztrátor a prágai Vecerni Ceské Slovo értesülése szerint Rómába kéézül. Hír szerint azért megy a nagy- szombati püspök Rómába, hogy a Szentszéknek egyházmegyéje helyzetéről tegyen jelentést, de a Veöerni Ceské Slovo úgy véli, hogy dr. Jantausch püspök római útja összefüggésben áll a nyitrai Pribina-ünnepségek botrányos eseményeinek vizsgálatával. Hlinka pápai kamarás (Tudomásunk szerint pápai protonotárius. Szetk.), akit a Monsignore cim illet meg, ezért még a politikai élet tevékenységei közepette sem szabad egyházi és keresztényi kötelezettségeiről megfeledkeznie. A nyitrai incidens — állapítja meg a cseh nemzeti szocialista lap — súlyosan érinti az egyház érdekét. A hatvankilenc esztendős Hlinka az oltártól indult el, hogy a kereszténység ünnepét meghiúsítsa. Szabadon léphetett volna a szószékre, de a nagyobb hatás kedvéért az emberek feje fölött vitette magát oda. A Vecerni Ceské Slovo Hlinka támadását nem tartja ösz- ezeegyeztethetönek a pápai áldással, rneiyet a támadás idején szlovák, jugoszláv, lengyel és francia egyházi kiküldöttek jelenlétében tolmácsolt a nyitrai püspök. Dr. Jantausch állítólag azért utazik Rómába, — Írja a prágai lap — hogy megelőzze a. hivatalos idézést. HJínfcs és Hssaryíc siózata Nyitra, augusztus 16. A katolikus szlovák diákság, országos központjának közgyűlésén fölszólaltak a Nyitrán tartózkodó szlovenszkói püspökök és Hlond bíboros is beszédet tartott. Politikusok közül Mojto, Tiso és Hlinka képviselők beszéltek. Iilinka beszédében Masaryk köztársasági el- Dók ama szavaira reflektált, melyeket a köztársasági elnök Nyitrára küldött és ott felolvasott szózata tartalmazott, melyek szerint „a kereszténység nem ismer gyűlöletet44. — A szlovákok senkit sem akarnak gyűlölni, — mondotta Hlinka — és most, hogy szabadok, nem éreznek gyűlöletet régi elnyomóik, a magyarok iránt sem. Hlinka a szabadság jelentőségét hangsúlyozta ki és kiemelte a szlovák nemzet ama eltökélt szándékát, hogy a köztársaságot élete árán is meg védelmezi. A szlovákok a cseheket sem gyűlölik, csupán azt követelik, hogy teljesítsék az autonómia iránti kívánságaikat és juttassanak kenyeret a fiatal szlovák intelligencia számára. A közgyűlés többi szónoka is a kersztény és katolikus kötelességek teljesítése mellett foglalt állást. A közgyűlés Hlond lengyel bíboros áldásával fejeződött be. A Cirill és Neiód-misszió ünnepélyes ülése A Pri léim-ünnepségek köretében a Szent Cirill és Metód misszió központi tanácsa is tiíési tartott, melyet Msgr. Skrabik nyitott meg. Az elnök a nyugati és a keleti egyházak egyesítése érdekében folyó munka tradícióiról és Oroszország felekezeti problémáiról beszélt. Dr. Fuohs osztálytanácsos a Cirill és Metód misszió munkálataival kapcsolatos kilátásokról számolt be. Dr. Fuchs beszédében Nyitra történelmi jelentőségét hangsúlyozta ki és kiemelte, hogy Nyitra a bizánc-Iatin kulturszíin tézis gyújtó pontja. Az Augustinus rend tábornoka nejében a kormány képviselőivel szemben tanúsítottak, tökéletes ellentéte volt azoknak a szavaknak, melyeket a köztársasági elnök szózatából a kormányeloök olvasott föl Nyitrán; abbéi a szózatból, mely a kereszténység nyugalmát és szeretetét hirdeti. Ez a föllépés annyira brutális volt, hogy még a cseh néppárt sajtója is elitéli, amennyiben Hlinka akcióját botrányosnak minősiti és a nemzet choráijá- ból kihangzó üres furulya hangjához hasonlítja. Még a cseh néppárti sajtó is a szlovák néppárt politikai fejletlenségét látja az eseményekben. A cseh nemzeti demokrata Národní Listy „Nyitrai tanulság14 címmel foglalkozik a Pri- bina-ünnepség nagy port fölvert incidensével. Kramár lapja ezeket írja: — Hinni akartunk abban és hittünk is benne, hogy a revizionista agitáció uj rohamának idején rendezett nyitrai ünnepségek impozáns nemzeti manifesztációban kicsúcsosodva fognak állást foglalni a csehszlovák egység mellett és a revizionizmus ellen, ama revizionizmus ellen, mely az utóbbi időben fokozott energiával küzd a békeszerződések, főleg a trianoni békeszerződés revíziója érdekében. Ami Nyitrán történt, undorral és fájdalommal tölt el bennünket, mert tudatában vagyunk annak, hogy ezeket az eseményeket az ellenséges külföld ismét csak a mi államunk ellen fogja kihasználni. Nyitrán az egységes csehszlovák nemzetnek világos és talpraesett szavakkal kellett volna az egységes akaratot, az egységes érzést és az egységes észt kifejezésre juttatni. Ehelyett azonban az elvakult pártszenvedély és a pártoskodás szólalt meg, amiből kára végeredményben — az államnak van. A Národní Listy ezek előrebocsátása után a legélesebben és a leghatározottabban elitéld a nyitrai incidens okozóit, a szlovák néppártot és annak „cseh szövetségeseit44, Stribrny ligáját. Úgy véli, hogy a megtörténteket nem lehet, szépitgetni és nem lehet megbocsátani— Nyitrán — úgymond — azoknak a párle. A rendkívül érdekes felszólalások sorában Mlsics mceztáiri püspök az unionista munka jelentőségéről, Msgr. Jemelke a Pribina-tradició és a Ciri 11-Metód-eszm-e ösz- ■szef'üggéséről és Vaeek olmützi egyetemi tanár a keresztényszocialista világnézetről, ml.nt a nyugat és kelet összekötő kapcsáról tartott előadást. mögé kellett volna helyezniök. — Igv képzeljük a nacionalizmust mi — írja a Národní Listy —, akik a parlamentben rámutattunk a Szlovenszkóval szemben gyakorolt mai áldatlan és értelmetlen tarifá- lis politikai hibáira; akik hibáztattuk, hogy az unifikációt nagyobb hangsúllyal nem hajtották végre és akik a szlovák néppárt kor- mánybavétele érdekében szálltunk síkra. — Nacionalizmusunk szempontjából kötelességnek tartjuk politikailag megszilárdítani az államegységet mindenütt, ahol felelőtlen elemek a megosztás kísérletét követik el, ahol dualizmust gyakorolnak és ahol előtérbe helyezik az agitációs pártérdeket még az államegység veszélyéhez is. — El kell Ítélnünk azt a könnyelműséget, mellyel a kormány viselkedett s amelyet más téren is megfigyelhetünk, úgymint fontos gazdasági ügyek terén is. Ez azonban nem ok arra, hogy mentsük a szlovák néppárt szégyenteljes nyitrai szereplését és hogy ne Ítéljük el a leghatározottabban azokat, akik a szlovák néppárt demagógiájából az államérdek rovására a maguk számára akarnak előnyöket szerezni, mint ahogyan azt a Liga és a fasiszták teszik. Nem lehet szó pártérdekről, csak államérdekről, melyért valameny- nyien egyformán felelősek vagyunk. Ma már késő erről beszélni. Igen csekély vigasz, hogy az ellenzék szónokai is a revízió ellen szónokoltak. A hatalmas hang e pártok hibájából megbicsaklott, az államot kár érte és Budapest nyert vele- A nyitrai eset nehezen kipróbált intőjel legyen a jövőre nézve — Írja végül Kramár lapja. A „Veéerní Ceské Slovo44 a következőket Írja: „A csehszlovák egység maoifesztációjának készülő európai méretű ünnepség célja az volt, hogy megmutassa a világnak egységünket és ellenségeink irredenta céljait, aláássa. Ezt a célját az ünnepség nem érte el. Hlinka és emberei szörnyű játékot űztek, melyet a magyar irredenta teljes egészében ki fog államunk ellen használni. Ami Nyitrán történt, az hazaárulás. Tudtak róla, hogy Hlinka A cseh sajtó a n?itrai hátrány politikai Je'entöségéröl A Národní Osvohození vezércikket szentelj a nyitrai eseményeknek. A légionista lap aj többi között a következőket mondja: — A nyitrai tüntetések ismét .megmutatták| a kereszténységéről annyit beszélő szlovák* néppárt gyűlöletét. Az a viselkedés, melyet j a szokolokkal, az állami himnuszokkal és a toknak, melyek a köztársaság alapján állanak, a köztársaság érdekei mellett kellett volna állást foglalniok, mert egész állami és egész nemzeti érdek kívánta volna azt meg. A pártok képviselőinek magukba kellett volna folytaniok szenvedélyeik tüzét és r f prrlP>UPikÖ7.ÍÁrSCT 3 HOSSZABBÍTSD /---------‘1 ME G ÉLETEDET! Áj—J Meghosszabbíthatjuk életűn- '■y két, megakadályozhatunk be- / ^ j tegségeket, betegeket gyó- ' gyibhatumk, gyengéket erő- l sithetünk, ingadozókat hatá- rozottá és szerencsétleneket I boldoggá tehet! Mi áll minden betegség mögött? Az idegek erejének gyengülése, nyomott hangulat, kedves barát vagy hozzátartozó elvesztése, csalódások, betegségek elöli félelem, helytelen életmód és sok más ok. Vig kedély a legjobb orvos! Egy ut van. mely jó kedvre hangol, mely vigkedelyüvé tesz. uj reményekkel tölt el és ezt az utat egy könyv mutatja meg, melyet mindenki, aki kéri teljesen ingyen kap meg! E kis kézikönyv megmagyarázza, mint lehet, rövid idő alatt és a hivatás elhanyagolása nélkül az ideg- és izomerőt pótolni, fáradtságot, elkedvetlene- déet, szórakozottságot, gyenge emlékezőtehetséget, a munkakedv elvesztését és számtalan más betegségi jelenséget legyőzni. Kérje e könyvet, reményteljes órákat hoz Önnek. Óim: Pannonia-gyógyszertár, Budapest 72, póstafiók 83. 62. oszt. erőszakoskodni fog, de a hatóságok nem teltek semmi előkészületet. A nagyarányú botrány megtörtént, s most majd látni fogjuik, hogy levonják-e konzekvenciáit. Szlovák ügyekben mindig kimé- letesen igyekeztünk eljárni olyannyira, hogy lassanként már a gyöngeség hibájába estünk. Mcet mindenek előtt a rendre és a biztonságra kell ügyelnünk. Hlinka egyéni akcióit nem tűrhetjük tovább...“. A „Veöer“ azt írja, hogy Hlinka Judás maniifesz- tációját a csehszlovák állam mérlegén gondosan meg fogják mérni. Hlinka súlyos csapást mért a köztársaság egysége ellen. A cseh nemzeti demokrata „Pondéli44 szerint az események beigazolják azt, hogy Hlinka páitja fegyelmezetlen, komolytalan és nem szeriőz. A esett sajtóban kifejezésre, juttatott általános nézettel ellentétben Striibrny lapjai a nyitrai eseményeket a nemzeti front győzelmének nevezik. Francia orvosok Pozsonyban Pozsony, augusztus 16. Marokkói francia orvosok köziépeurépái tanu lmány ütjük során Pozsonyiba érkeztek, ahol Taimburini francia konzul üdvözölte őket. Utána Snejdarek táibomnok helyőrségi parancsnoknál volt fogadás a francia vendégeik tiszteletére. A városban a francia konzulátus titkára kalauzolta a vendégéket, akik az esti vonattal Budapestre utaztak. Tömegesen szöknek meg a foglyok a guyanai fenyítöteleprői Páxis, augusztus 16. A guyanai francia bün- tetőtelepről a Petit Parisienne adatai szerint 1932 szeptember 7.-e óta nem kevesebb, mint 104 fogoly szökött meg. A lap ennek kapcsán erősen kritizálja Franciaország börtönviszonyait, különösen a guyanai fenyitőtábor felszerelését nevezi elégtelennek. Erről már gyakran volt szó a francia kamarában is. Az esetet súlyossá teszi, hogy — amint ismeretes — Guyanában csak a legsúlyosabb bűnösök kerülnek, olyanok, akiknek büntetése hét évnél nagyobb időre szól. S voltak már olyan esetek is, hogy foglyok, akiket Guyanára szállítottak, éli tettetésük után azonnal; bejelentették, hogy meg fognak szökni. Egy poprádi vasutast és egy gálszécsl asszonyt halálra- gázolt a vonat Kassa, augusztus 16. (Kassai szerkesztőségünk telefonjelentése.) Két súlyos vasúti szerencsétlenség történt tegnap. Az egyik Pop- rád, a másik Gálszécs közelében. Szlávik Mihály, aki Poprádon teljesít vasúti szolgálatot, Trenesénből járt be naponta szolgálati helyére, tegnap, eddig ismeretlen módon a vonat kerekei alá került, amelyek halálra gázolták a szerencsétlen vasutast, aki négy gyermek apja. Gálszécs közelében Gandrács Mária 46 éves asszonyt, aki a vasúti sínek mellett tért haza a mezőről, a motorosvonat egy kanyarodénál halálra gázolta a valószi- nüleg rövidlátó és nagyothalló asszonyt.
