Prágai Magyar Hirlap, 1933. augusztus (12. évfolyam, 172-197 / 3282-3307. szám)
1933-08-15 / 184. (3294.) Második kiadás
6 kéri a fiú az apját, hogy bocsátáson meg neki, de ez nem történhetett máskép. A leveleket a rendőrség emberei nyitották ki. A rendőri bizottság nyugodtan ée biztosan imózóig a feldúlt szobában, amelynek ajtaja előtt az éjszakai nyugalmából felrázott szállodasze- •Őélyzet áll megdöbbent arccal. A rendőrség emberéi sorra leltározzák a szobában talált Iholmikát. Egy férfi és egy női öltözet darabjait, selyemingek, harisnyák, arany ma.nzsetta- gombOk, órák, gyűrűk; két gazdag ifjú élet minden külső csillogása, ami azonban nem •tudta a két szerencsétlen embert közelebb hozni a boldogsághoz. A rendőrség leltárt vesz fel a holmiról, azután lefoglalja a leveleket, az ékszereket, a ruhákat. Lezárja a szobát és ezzel a dráma véget ért: az élet regényéből rendőrségi akta lett, amelyről meg lehet tudni... Akinek éleiéi meg- mérgezték a milliók Meg lehet tudni az aktából, hogy Hánus Frigyes, akit súlyos mérgezéssel a kórházba szállították é« aki röviddel a kórházba szállítás után meghalt, Hanus Walter schönlindeni gyáros fia. A Hamis család felsőcsehország leggazdagabb családjai közé tartozik. A fiatal Frigyes ezelőtt két évvel ismerte meg Thiele Ursulát, aki ugyancsak előkelő szászországi gyáros-család sarja. Thiele UrSula atyja már évekkel ezelőtt meghalt, négy gyermek maradt hátra és egy súlyos milliókat érő gyár Neudersdorfban. A vagyon a négy gyermek és az özvegy között kérőit felosztásra. Ursula azonban nem kapta meg a ráeső részt, mert a család azzal az indokolással, hogy a lány nem épelméjű, nem volt hajlandó a mint- egy nyolcmillió csehszlovák koronát érő örökséget az aikkor húsz éves lánynak kifizetni. Az örökség körül valóságos családi háború keletkezett, amely annyira elfajult, hogy Ursulát elmegyógyintézetbe akarták elhelyezni. A fiatal lány életét ez a kínos és megalázó családi háború annyira elkeseritette, hogy valóság- gél életunt lett. Ebben az időben ismerkedett meg Hánus Frigyessel, aki rövid ismeretség után halálosan beleszeretett a tragikus sorsú milliomos lányba. Két évig voltak a fiatalok szoros barátságban, amikor a fiatal Hanus elhatározta, hogy feleségül veszi a lányt. Egy hónappal ezelőtt át is ment Neugersdorfba, ahol megkérte az özvegy- tőr Ursula kezét. A család a házasság ellen hevesén tiltakozott, mert attól tartottak, hogy a vagyonrészt ki kell majd szolgáltatni, ha a lány férjhez megy. Ezért a család minden eszközzel meg akarta akadályozni, hogy a házasság létrejöjjön. Ursula ekkor azonban elhatározta, hogy végleg szakit családjával, el is hagyta Neugers- dorfot és vőlegényével Schönlindenbe költözött. Erre a lány családja rendőri feljelentést tett a fiú ellen lányszöktetés miatt. A Thiéle-család megindította a hajszát a fiatalok ellen, különösen azzal érveltek, hogy a lány gyengeelméjű és hogy a fiú visszaélt vele. S ez a hajsza a két fiatal teremtés idegeit teljesen felmorzsolta. Különösen a lány nem birta tovább a harcot a család ellen és állandóan a halálról beszélt, a halálról ábrándozott, most már nem szerelmet, nem boldogságot, csak nyugalmat keresett... Rögeszméjévé vált a halál, úgy érezte, hogy a nyugalmait csak a halál tudja meghozni neki. Állandóan revolvert és mérget hordott magánál. A fiatal Hanus pedig, aki egész lobogó ifjúságával szerette az életet, heroikus küzdelmet vívott menyasszonyáért a Halál rémével. De nem tudta elhesegetni ezt a rémet, s végül maga is áldozatul esett a harcnak. Legújabb közgazdasági hírek Haspiac. A mai prágai húspiacon közepes forgalom mellett a következő árakat érték él: birkahús 9—9.50, kivételesen 11, vidéken vágott belföldi borjú 6—7, gyönge minőségű áru 5—5.50, Prágában vágott belföldi borjú 6.50—7.50, vidéken vágott belföldi sertés 9—10, Prágában vágott belföldi sertés 10—10.30, hízott sertés 8.40—9. Miarhá- hueárak: ökör eleje 6—9, hátulja 7—11, bika 6.50— 7, tehén eleje 5.75—7, hátulja 6.50—8, növendékmarha 6.30—6-75 korona. Sertésvásár. A mai prágai sertésvásáron lanyha frrányzat, mellett a következő árakat érték el: csehországi hússertés 5.50—7.60, szlovenszkói hús- sértés 7.05, jugoszláv hízott sertés 6.20—7, román hjtétt sértés 6.4Ó—6.50 korona. A sertésvásárra 1062 hússertést és 415 hízott sertést hajtottak fel, ezek sorában 108 szlovenszkőd hússertés, 300 jugoszláv és 111 román hízott sertés volt. Áltatváeár. A mai prágai éllait vásáron közepes forgalom mellett a következő árakat érték el: csehországi ökör 3—4.80, csehországi bika 3.15— 4.20, csehországi tehén 2.25—4.40, csehországi üsző 3.25—5.25, ezldveuezíkói ökör 4.60—6, szlovenszkói üsző 4.80—5 korona. A mai állat vásárra 480 csehországi és 218 szlovenszkói vágómarhát hajtottak fÖl, -UJLHI H H-JU’O fot Prága, augusztus 14. Az MTI jelenti: Turek, az ismert csehszlovák gépkocsivereenyző, aki csak nemrég tette meg a Prága—Pár is utat 15 és fél óra alatt, a gödöllői jaanboreere érkezik és honfitársainak egy 3 méter hosszú kalácsot hoz ajándékba. ís Tuxek — a jelentésnek megfelelően — megérkezett Gödöllőre. Két napig tartózkodott ott. Ünnepelték. Visszatért Prágába. A budapesti újságok jelentése szerint a jamiboree egyik legrokonszen- vesebb alakja volt. Most bemutatjuk a PMH olvasóinak. A háromméteres ka ács bonyodalmas születése és szállittatása az ígéret legifjabb földjére Bobumil Turek 32 éves, nős, s a prágai Aéró- gyár versenyzője. Magas, szőke ember, arcéle határozott s nevető, kék szeme van. Inkább germán, mint szláv külsejű. Amikor megtudja mi járatban vagyok, vidáman hellyel kinál meg. Beszélni kezd. | Mindén szavából kiérezni a cseh önérzetet s még! valaúáit — elragadtatását a magyarországi vendég- j szeretet iránt. — Miként jutott arra a gondolatra, hogy léro-, bogjon a gödöllői jamboreeía és magával vigyen , egy kalácsot? — kérdeztem tőle. — Hát, gondoltam, a világjamboree egy Olyan j esemény, amit mindenkinek meg kell nézni, akinek | módjában áll. Nekem pedig gépkocsival csak egy ruccanás volt. Nem akartam egyedül utazni. Velem jött még Elstner ur és Túrna, a Národní Listy szerkesztője. Üres kézzel sem akartunk menni. Mit vihettünk volna? Olyat akartam, amit még senki sem vitt. Gondoltam, viszek égy kalácsot, amiből jó] lakatom a táborunkat. Három méter hosszúnak kell lenni a kalácsnak, mondtam a feleségemnek. Szegény csak, rámbámult s azt felelte, hogy ő ilyen feladatra nem vállalkozik. Mit tehettem? Keresnem kellett egy péket. Keresni könnyű volt, találni... Hát tudja, könnyebb volt az a Párig— Prága ut, mint a kalács megsütése. Mentem egyik péktől a másikhoz. Egyik sem vállalta. Alkudtam, fenyegettem, reklámot, gépkócsizást ígértem, de | nem vállalkozott rá senki. A kalács nélkül pedig j nem akartam Gödöllőre menni. Végre találtam egy | péket. A Vencel-téri Odkoleket. Megkaptam a ka- j lácsot. Épp olyan méretű volt, ahogy kívántam. De elekor vettem csak észre, hogy baj van. Nem fér az autómba. Mit tegyek,'külön tartályt csináltattam számára s rászereltettem a gépkocsi hátuljára. így indultunk el Budapest felé. Találkozás a magyar vendégszeretettel — A magyar határon, amikor megmondtam ki vagyok, szó és vámvizsgálat nélkül átengedtek. Nagyszerűek a magyar utak. És még nagyszerűbbek a magyarok, akiknél kevés vendégszeretőbb nemzettel találkoztam. A magyarok egészen mások, mint ahogy hireszte- lik róluk. Én velem legalábbis a legvendégszere tőkben bántak. Budapesten az MTI emberei vártak minket. Az éjszakát Pesten töltöttük s másnap Gödöllőre indultunk. A 26 kilométeres utón rengeteg ember gyalogolt Gödöllő felé. Az ut itt is nagyszerű volt. A mi cserkészeink zeneszóval fogadtak minket. Lenyűgöző látvány tárult szemeink elé. Negyvenkét nemzet cserkészei gyűltek egybe és egy uj várost építettek. Csak egyet sajnálok: két napig maradhattunk csupán, aztán már indulnunk is kellett visszafelé. Oda pedig, hogy mindent megnézzen az ember, hetek kellenek. Csak itt ismertem meg igazán a magyarokat. Figyeltem a tábort, hogy miként bánnak a mieinkkel. Majdnem minden félórában odajött a magyarok közül valaki és kérdezte, nincs-e valamire szükségünk. Mindenben a legnagyobb előzékenységgel álltak rendelkezésünkre. Ekkor láttam, hogy nemcsak velem bánnak udvariasan, hanem mindnyájunkkal. Tudja, — odahajolt föléin és bizalmasan súgja: — Láttam ott egy családot, a fiú olyan tollas sapkát hordott, magyar nacionalista, gondoltam, odafülelek és hallom, hogy szlovákul beszél. A mi táborunkban pedig a szlovenszkói cserkészek kivétel nélkül magyarul beszéltek. Hát igazodjon el az ember rajta... Turek omagyarut beszél« a rádióban — ügy volt, — folytatja elbeszélését Turek s né vetni kezd, — hogy beszédet kellett tartamom a gödöllői leadóállomáson. Rendiben van, mondottam németül, mért ne, ha csak ez a kívánságuk. Úgy volt, hogy este tartóim a beszédet. Elémtettek egy cédulát Azt ‘kellett fölolvasnom. Ellenben a cédulán magyar betűkkel magyar szavak voltak írva. Betűzni kezdtem. Gondoltam, majid csak lesz valahogy és estig nem törődtem a rádióval. Este aztán egyszerre hozzám jönnek s azt mondják, hogy most én beszélek. Mit tehettem, igen kapacitáltak, odaálltam s olvasni kezdtem szörnyű komolyan a szöveget — magyarul, Valami furcsát mondhattam^ mert ........... egyszerre csak hallom, hogy a cserkészek, akik körülülték a leadót, derülten nevetnek. És képzelje, az egész világ hallotta, hogy röhögnek rajtam, ügy éreztem, mentegetőznöm kell. Szünetet tartottam és bemondtam a leadóba: „Kérem szépen, nem tudom magyarul". De azért a magyarnyelvű előadásomat — közderültség mellett bár — mégis befejeztem. Vasárnap Baden Powel fogadott minkét. Csodálkozott azon a kis gépkocsin, amellyel idejöttem. Este a cse;késztribün előtt mutatványokat végeztem. A miniatűr- géppel fordultam jobbra, balra, kiadtam a .legjavát tudásomnak. Volt nagy ünneplés. Amikor a szlovenszkói magyar cserkész arabbá váftezik és viszont — Egyszerre csak csodálkozva vettem észre, hogy megőrült az egész tábor. Mindegyik a másik bőrébe akart bújni. Ezt olyként oldották meg, i hogy az indus vette a dán ruháját, a magyar a ! törökét. De a legfurcsábban a csehszlovákokkal I jártam. Látok egy jóképű „arab" cserkészt. Oda- I megyek, hogy megnézzem közelebbről. Elképedve ! hallom, hogy szlovákul és magyarul beszél. Kezd- I tem tisztelni. Egy perc múlva megjeleni egy má- j sík, aki a csehszlovák cserkészek ruháját viselte, j Ez viszont úgy beszélt, hosrv meg se értettem. A ! végén aztán kiderült: ruhát változtattak. Az óriáska'ács lassú, de annál dicsőségesebb halála — Ja. a kalács további sorsáról majdnem megfeledkeztem. Hát, ünnepélyesen vették át tőlem még az este, amikor megérkeztem. Rögtön hozzá is láttak az evéshez, vagyis láttak volna, ha engedték volna őket. Mindenki eay vékony szeletet kapott csak belőle. Hogy másnapra is maradjon. Másnap megszólít csehül egy csinos asszonyka és azt mondja, ha itt vagyok a csehszlovák táborban, hát tudok-e csehül?! No, jó, feleltem. Erre azt kérdi, hogy ismerem-e Tureket? Már hogyne ismerném, hiszen én vagyok! Jaj, akkor adjak neI ki abból a kalácsból egy darabot, amit Prágából ! hoztam. Már negyedik éve. hosy Budapesten él és | nem evett hazai kalácsot. Persze elvittem a sátor- I hoz, ahol a kalácsot őrizték és adtam belőle. Csak egy vékony szeletkét. De a kalács, akármilyen vékonyán ie vágták, mégis elfogyott. Nekünk pedig indulnunk kellett visszafelé. Kalács nélkül mentünk s ahol finánc vagy hidőr volt, odakiáltottunk: „ÉLJEN"! És robogtunk tovább. — Na. a viszontlátásra, — mondja Turek. Menni akarok. Még visszatart. — Várjon csak, mutatok valamit. Bemegy a másik szobába. A Magyar Távirati Iroda hivatalos jelentésével tér vissza. Vörös ce ruzával vannak megjelölve azok a mondatok, amelyek róla szólnak. — Lássa, ezt rólam írták. — Gyerekesen nevet, szemein látszik, hogy most Gödöllőre gondol, az ott eltöltött pár szép órára. Kelen István. Vidám rovat SZERENCSÉS VADASZKALAND Az indiai vadász meséli otthonában: — Ebben a pillanatban világos volt, hogy vagy a tigris pusztul el, vagy én! — Istenem, — sóhajt megkönnyebbülten a feleség, — milyen szerencse, hogy te maradtál életben. Most nem volna ez a szép diványtaka- rónk. VÁLÁS B i r ó: Mit? Maguk válni akarnak? Most akarnak válni, amikor az egyik hetven, a másik hatvankét éves, mikor kenyerük javát már együtt megették, mikor végül jólétbe jutottak? A férj: Éppen ezért bíró ur! Mind a ketten szeretnénk, ha életünk hátralévő néhány esztendejét a nyugalomnak szentelhetnénk. AMI MÉG MINDIG JOBB — Csinos kis asszonyka ez a Kaczérné. Azt mondják különben, hogy*újra férjhez akar menni — Hát én a világ minden kincséért nem lennék a második férje egy özvegynek. — No hallod, még mindig jobb az özvegy második, mint első uráliak lenni. CSELÉDSZERZŐNÉL — Hirtelenné nagysága a cselédszerzőtől érkezik haza. — No, talállál leányt, — kérdi az ura. — Nem, — felel igen halkan. — Nem volt leány a szerzőnél? — De igen, egész sereg. — No és? = Azok mái; mind szolgáltak nálam. , 1933 augusztus 13, keffjU im miiiiiiiiniii iiMiirnaaa——■— SZÍVESKEDJÉK a b. címére küldött postabefiaetési lapot kitölteni 8 előfizetési hátralékának összegét a postán befizetni, nehogy a kiadóhivatal beszüntesse a lap küldését. KÉT NAP... Két nap kellene az égre, Hogy az egyik mindig égne, Mindig tűzne a világra, Hogy a szegény sohse fázna. Két nyár kellene egy évben, Hogy a szegény jobban éljen, Bokrok alatt, kazlak tövén Hadd pihenne nyugton, szegény. És két szív kellene annak, Aki boldog, aki gazdag, Hogy mig egyik meg se rezzen, A másikkal csak érezzen. Falu Tamás, Lapunk legközelebbi száma — Nagy- boldogasszcny ünnepe miatt — augusztus 17-én (Prágában szerdán este, Szlo- venszkón csütörtökön reggel) jelenik meg. — Mécs László és társainak húszéves találkozója- Gödöllőről írják: Megkapó ünnepség mellett tartották meg szombaton Gödöllőn a 20 esztendő előtt Kassán, a premontrei főgimnáziumiban érettségizettek találkozójukat. Mécs László ünnepi misével és lendüld tes beszédével kezdődött a találkozó, amely, után megkoszorúzták az elesett osztálytársak emlékoszlopát. A díszteremben, ahol a napokban folyt le 46 nemzet részvételével a jéimboree-kongresszus, dr. Nyékhegyi István beszélt a jelenleg Magyarországon lakó volt növendékek nevében, a szlovén szkóiak nedvében pedig dr. Nagy Péter orvos, amelyre mint volt osztályfőnök dr. Stuhlmann Patrik, a gödöllői főgimnázium rektor-főigazgatója válaszolt. — Emléktáblával jelölik meg Tompa Mihály banyai lakóházát. Tornai!járói jelentik: A göm&rmegyel Hanva községben az ősszel emléket állítanak Tompa Mihálynak. Emléktáblával jelölik meg azt a házat, ahol a nagy magyar költő lelkéezkedett és meghalt. Az ünnepélyen a magyarországi reformátusokat Farkas István miskolci, tiezánimneoi reform mátus püspök fogja képviselni. — Meghalt Koróda Pál magyar iró. Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése: Ma reggel 75 éves korában Budapesten meghalt Koróda Pál író. Az elhunyt a magyar • irodalmi élet ismertnevü egyénisége volt. Kodona Pál tagja volt a Petőfi Társaságnak, a Nemzeti Irodák mi Társaságnak pedig elnöke. Az elhunyt —* aki Arany János szükelbb baráti köréhez tartozott — 1858-ban a harsra ©gyei Endréden született. Iskoláit Léván, Pozsonyban és Budapesten végezte. Lírai és elbeszélő költeményeken kívül sok drámát irt, amelyek közül több a budapesti Nemzeti Színházban került szinre. _ Scharafíia-zsinat lesz Marienbadban. Bé csiből jelentik: a ,,Morgen“ jelentése szerint a napokban tartja meg a „Scihlaraffia"- egyesület „rendkívüli zsinatját", amelyre az egyesületnek egyes „birodalmakra" osztott részei egy-egy kiküldöttel képviseltetik magukat. A zsinatot a prágai Ős-Sohlaraffia hívta egybe abból a célból, hogy tisztázzák a Németországban „Gleiohschaltolt" és ennek következtében kahlő-félben lévő Schlarafifok és a prágai Ös-Sc-hlaraffiához hü maradt tagok közötti viszonyt. — Különvonat és autocar Pozsonyból Bécsbe, a katolikus kongresszusra. Pozsonyból szeptember 6—13-ig külön vonattal vagy autocarrat lehet a bécsi katolikus kongresszusra utazni. I. különvonat dr. Okanik Lajos városi plébános vezetése mellett. Elindulás szombaton, szeptember 9-én reggel, visszaérkezés vasárnap, szeptember 10-én éjjel. — II. különvonat, indul vasárnap, szeptember 10-én reggel, visszaérkezik ugyanaznap este. — I. autocar indul szombaton, szeptember 9-én délután %2 órakor, visszaérkezik vasárnap, szeptemberi 10-én este. — II. autocar indul vasárnap, szeptember 10-én reggel, visszaérkezik hétfőns szeptember 11-én este. (Hétfőn Mária-ünnepély). —• in. autocar indul Máriacellbe a hálaadó istentiszteletihez kedden, szeptember 12-én reggel, visszaérkezik csütörtökön, szeptember 14-én este. Részvételi díj 950 korona ellátással együtt. — Egye- dülutazók a kongresszusi igazolványt, mely 50% kedvezményt nyújt az oda- és visszautazásnál és szeptember egész havára érvényes, a kongresszus pozsonyi irodájában vagy a jelentkező-helyeknél szerezhetik be. Részvételi dij különvonattal sze* mélyenként 29 korona. Részvételi dij az autocarraj személyenkint 35 korona. Vidéki jelentkezők vá- laszbélyeg melléklésével a kongresszusi irodáho^ Pozsonyi Primásrtór L forduljanak. Purek óriási kalácsának gödöllői rekordutja Prágai interjú Csehszlovákia kiváló autóvezetőjével gödöllői élményeiről
