Prágai Magyar Hirlap, 1933. július (12. évfolyam, 147-171 / 3257-3281. szám)
1933-07-21 / 163. (3273.) szám
A ROMÁN-JUGOSZLÁV KISEBBSÉGI SZERZŐDÉS TANULSÁGAI (m) A jugoszláv és román állaim sz-erzo- dések a bánsági kisebbségi iskolák helyzetének szabályozásáról, amelyet megbízottaik március 30-án Írtak alá Belgrádban, figyelmünket nemcsak azért keltik fel, mert mint a kisantant paktumának egyik kiegészítő szerződése ki akarja küszöbölni e két kis- antant-állam viszonyából a kisebbségpolitikai ellentéteket, hanem azért is, mivel több olyan elvet mond ki, amelyet a magyar kisebbségekkel szemben a kisantant következetesen tagad. Nem ez az első eset, hogy Románia és Jugoszlávia kisebbségi szerződést kötött a bánsági szerb és román kisebbségek érdekében. A két állam ugyanis már 1927 augusztus 17- én a veldesi kisantant-konferencia alkalmával aláirt egy ilyen szerződést, amelyet azonban sohasem ratifikáltak. Sőt, ha a kisebbségi jognak a világháború előtti fejlődésére nyúlunk vissza, Szerbia már az 1913. évi bukaresti szerződésben is arra kötelezte magát, hogy a kucódákoknak (cincároknak vagy aromunoknak is hívják őket) iskolai és vailási autonómiát fog adni, részükre külön püspökséget fog szervezni és el fogja ismerni a román királyságnak azt a jogát, hogy a szerb kormány felügyelete alatt iskolákat tarthasson fenn részükre. De amint egy román jogász, Rudesco is felpanaszolta, ez a szerződés is holt betű maradt, mert Szerbia sohasem teljesítette szerződéses kötelezettségeit. Ilyen előzmények után nagyon is kétséges, hogy Jugoszlávia az uj belgrádi szerződést ratifikálja és ha igen, becsületesen be is tartja-e. Nem lehet tagadni, hogy mindhárom szerződés megkötésénél Romániáé volt a kezdeményező, a vezető szerep, míg Jugoszlávia a szövetségi viszony miatt kénytelen- kelletlen magára vállalta ugyan a Bukarestből kezdeményezett kötelezettségeket, de azokat azután következeteken szabotálta. Az uj szerződés csak a Magyarországtól elcsatolt Bánságra vonatkozik, amely körül a két állam között a békekonferencián oly éles harcok játszódtak le és a Bánságban is csak a román, illetőleg a szerb-horvát kisebbségre, de nem a magyarokra és a svábokra is. Nem terjed ki a szerződés a Timokvölgy románjaira és a Jugoszlávia egyébb területein elszórtan élő kucórománokra sem. A belgrádi szerződésnek tehát elvi szempontból ugyanaz a hibája, mint a brünni csehszlovák- osztrák és a varsói csehszlovák-lengyel kisebbségi szerződéseknek. A szerződő államok egyes kisebbségeinek biztosit kiváltságokat a többiekkel szemben és igy megsérti a jog- egyenlőség elvét, amely a mai kisebbségi jog magva. Ezenkívül a kisebbségi jogokat a minoritásokkal fajrokon államok alkudozásainak tárgyává fokozza le és ily módon azt a hiedelmet kelti, mintha a kisebbségi jogok terjedelme attól függne, hogy a faj rokon á lamok mennyire exponálják magúikat ér- tök. Pedig meg vagyunk győződve, hogy éppen Jugoszlávia és Románia tiltakoznának a leghevesebben az ellen, ha egyébb kisebbségeik fajrokon államok támogatását szintén igénybe vennék. Ezzel a világért sem akarjuk azt mondani, mintha a bácskai román és szerb kisebbségektől irigyelnénk azokat a jogokat, amelyeket anyaországaik részükre e-y mástól kieszközölnek, hanem csupán igazságtalanságnak érezzük azt, hogy az öszszehasonlithatatlanul nagyobbszámu erdélyi és vajdasági magyarság jogilag és gyakorlatilag kedvezőtlenebb helyzetbe kerül, mint amazok. Kedvezőtlenebb helyzetbe kerül pedig pusztán azért, mert Magyarország nincs jóviszonyban Romániával és Jugoszláviával, holott sem módjában, sem jogában nem áll, hogy a budapesti politikára befolyást gyakoroljon. Elvi szempontból a legfontosabb rendelkezése az uj szerződésnek az, amelynek értelmében minden helységben, ahol legalább húsz román, illetőleg „szerb-horvát“ tanköteles gyermek van, kisebbségi iskolát kell létesíteni egy tanítóval. Az iskola létesítése iránti kérelmet a gyermek szülői terjesztik elő és a gyermekek nemzetiségét a szülők, Rimaszombat, julius 20. (Tudósítónk távirati jelentése.) A rimaszombati állami rendőrbiztosság ma reggel végzést kézbesített ki dr. Törköly József nemzetgyűlési képviselőnek, a magyar nemzeti párt országos elnökének, amelyben , az országos hivatal július 10-én kelt 27.000 elnöki számú végzésére hivatkozva a magyar nemzeti párt ifjúsági szervezkedését beszünteti és további működését betiltja. A végzés kézbesítésével egyidejűleg a járási hivatal egyik tisztviselőjének vezetéséivel detektívek és rendőrök jelentek meg a magyar nemzeti párt központi irodájában és az ifjúsági szervezkedésre vonatkozó iratok kiszolgáltatása végett délelőtt fiz órakor házkutatást kezdtek meg. A házkutatás a déli órákban miég tartott. Házkutatás a párt kassai vezetőinél Kassa, julius 20. (Kassai szerkesztőségünk telet önjei ént és e.) Ma délelőtt 9 órakor megjelent Sekweuc rendőrfőíiszt több detektív kíséretében a magyar nemzeti párt Fő ucca 87. szám alatti párthelyiségeiben s az ott jelenlevő Várnay Ernő főtitkárnak s Münster Tivadar kerületi elnöknek felmutatta Országh országos elnöknek végzését, amellyel a párt ifjúsági munkacsoportjainak szervezkedését, illetve működését országosan jóváhagyott alapszabályok hiányára való hivatkozással vagy gyámok nyilatkozatai alapján állapítják meg. Ez a rendelkezés tökéletes megtagadása annak a hírhedt faj- és hév elemzési rendszernek, amelyet a két szerződő fél, de rajtuk kívül több más állam is, az elmúlt másfél évtized alatt oly kiadósán alkalmazott a magyar kisebbségekkel szemben. Teljes elismerése egyúttal az úgynevezett szubjektív elméletnek, amely szerint mindenki a nemzetiségét csak önön, illetőleg ha kiskorú, szüleinek vagy gyámjának nyilatkozata állapítja meg. A belgrádi szerződés tehát azon az utón halad, amelyet korány legtökéletesebb kisebbségi szerződése, a felsősziléziai kisebbségek érdekében kötött németlengyel egyezmény jelölt ki, amidőn kimondotta, hogy a gyermekeik nyelvét kizárólag a nevelésükre jogosult személyek nyilatkozata állapítja meg, amelyet a tanügyi hatóság nem vizsgálhat felül és nem vonhat kétségbe. Ezért üdvözölnünk kell a bukaresti és belgrádi kormányoknak azt az elhatározását, hogy ők is magukévá tették ezt a fontos elvet, de ugyanakkor természetesnek tartjuk azt is. hogy ezt a magyar gyermekekre is alkalmazzák. Mert önmagukkal kerülnének ellenimondásban, ha a bácskai román és szerb tanulók nemzetiségének megállapítását a szülőkre betiltja s házkutatások foganatosítását rendeli el. E végzés alapján a rendőrség emberei azonnal megkezdték a pártiroda helyiségeinek átkutatását- Az összes iratokat, a levéltárat, irattárat a Várnay főtitkár hatalmas magánlevelezését átkutatták s a házkutatásról jegyzőkönyvet veitek fel. Mintegy 12 irát-dosz- sziét s kulcsomét vittek magukkal, amiről elismervényt adtak. A pártiroda helyiségeinek átkutatása déli féltizenkét óráig tartott. Ezután a rendőrség emberei Várnay Ernő főtitkárt lakására kis érték s ott folytatták a házkutatást. Fél óra hosszat tartott itt a munkájuk, de miután semmit sem találtak, a kutatást befejezték és innen nem vittek el semmit. Házkutatást tartottak még dr. Vukovich István ügyvéd, a magyar nemzeti párt országos alelnöke, valamint Münster Tivadar kerületi pártelnök és Grusetzky Ferenc kassai párttitkár magánlakásán is. Házkutatás Komáromban is Komárom, julius 20- (Saját tudósítónk távirati jelentése.) A komáromi rendőrség a magyar nemzeti párt komáromi központi irodájában ma házkutatást tartott. Koczor Gyula országos helyettes elnöknek kikézbesitették az országos hivatal végzését, amely a párt keretén belül Fiatal Magyarok Munkacsoportja cimen alakult szakosztály összes szlovén-’ szkói helyi szervezeteinek működését betiltja. A házkutatás során lefoglalták az ifjubiznák, a magyar gyermekeket pedig továbbra is azon az alapon küldenek a szerb és román iskolákba, hogy dédapjuk anya- nyelve nem volt magyar, vallásuk nem római katolikus vagy protestáns, szemük vágása nem mongolos, nevük pedig latin vagy szláv csengésű. Ugyanúgy csak helyeselni tudjuk azt is, hogy a hittant az uj szerződés értelmében az iskolák minden fokozatában a tanulók anyanyelvén kell előadni, a kisebbségi iskolák tanítóinak pedig ugyanahhoz a val- lásfelekezthez kell tartozniok és anyanyelvűk is ugyanaz legyen, mint a tanai ók többségéé. Mert valóiban tarthatatlan az az állapot, hogy a kisebbségek nyelvén oly tanerők is taníthassanak, akik ezt a nyelvet csak fogyatékosán bírják. Felette érdekese^ és értékesek a szerződés rendelkezései,-amelyek a kisebbségeknek az anyaországgal való kulturális érintkezését teszik lehetővé, sőt elő is mozdítják. Így a két kormány addig, amíg a versed és temesvári tanitéképezdékből elegendő számú román, illetőleg szerb taniló ki nem kerül, köteles a nyilvános kisebbségi iskoláknál oly tanítókat alkalmazni, illetőleg a kisebbségi magániskoláknál való működésüket megengedni, akik állampolgáraik ugyan, de tanulmányaisági mozgalomra vonatkozó iratokat és leveleket. A végzés indokolása azzal motiválja a betiltást, hogy a Fiatal Magyarok Munkacsoportja cimü szervezeteknek nem voltak jóváhagyott alapszabályaik. Mint ismeretes, a magyar nemzeti párt ifjúsági szakosztálya május 15-én alakult meg országos keretekben a párt nevezetes lévai országos nagygyűlésén. A nagy gyű Lés Jaross ügyvezető elnök indítványára mondotta ki, hogy „a szervezeti szabályzat 39- paragrafusa alapján megalakítja a párt nyolcadik szakosztályát, az ifjúsági szakosztályt, mely ifjú magyarok munkacsoportja néven fog szerepelni11. Az ifjúsági szakosztály programjában a politikai, kulturális és gazdasági önképzés szerepeli célként s tagjai a párt legfiatalabb szavazókor osztályaiból re- krutálódtak. Szent-lvár,; hCbeléo a ftormánpáS Prága, julius 20- Szent-Irány József nemzetgyűlési képviselő, a magyar nemzeti párt vezére, aki éppen Prágában tartózkodik, a hírrel kapcsolatban munkatársunk előtt kijelentette, hogy ma estére tervezett elutazását elhalasztja s holnap a kormánynál erélyesen interveniálni fog az országos hivatal intézkedésének hatálytalanítása érdekében. A szlovenszkói országos hivatal betiltotta a magyar nemzeti párt ifjúsági szervezkedését A párt rimaszombati, komáromi és kassai központjában lefoglalták a fiatal magyarok munkacsoportjaira vonatkozó iratokat — Házkutatás kassán Münster Tivadar, Vukovich István és Várnay Ernő pártvezetők lakásán — SzenMvány interveniál kormánynál Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed- Szerkesztőség: Prága It, Panská ulice 12. évre 76, havonta 26 Kő; külföldre: évente 450, /\ SzlöVeUSzkÓi és rUSZÍTlSzkÓl ellenzéki pártok 11. emelet-Telefon: 30311. - Kiadóhivatal; félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kö. ., ,, , .. . ~ Prága II, Panská ulice 12. Ili emelet A képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több polltlKCLl nCLpilCipjCL Telefon: 34184. Egyes szám óra 1.20 Ké, vasárnap 2.—Ké. SŰRGÖMYCIM: HÍRLAP, PRAHfl
