Prágai Magyar Hirlap, 1933. július (12. évfolyam, 147-171 / 3257-3281. szám)
1933-07-11 / 154. (3264.) szám
Arad a Tisza! (ap) Prága, julius 10. TeDgert láttam, amint kitekül tók... így irt kilencven esztendőve] ezelőtt a „békésen kanyargó Tisza11 hirtelen jött árvizéről Petőfi Sándor, 6 ámbár a nagy költő mindennél jobban szerette a magyar Alföldet s annak szőke folyóját, ezeket az alamuszi, pusztító árvizeket ö sem bocsátotta meg a Tiszának. Kilencven év múlt el, amióta Petőfi és 'Jókai mesteri tolla megörökítette az alföldi árvizek nagy rettenetéit, a fejlődés, a technika kilencven esztendeje, de a Tisza szilaj erejének szörnyűségeit, ezeket a vad elemi kitöréseket nem sikerült megfékezni. Nálunk nincs vulkán, de van Tisza, s jaj a vidéknek, ha a viz egyszer a tűz, a láng, a láva habáraira vágyik és versenyre két a tűzhányók pusztításaival... Ami ezekben a napokban RusZinszkó gazdag lapályain történik, pont a termés betakarítása előtt és egy év verejtékes munkája után, a legnagyobb tiszai áradások szomorú statisztikájába 'tartozik. Túlzás nélkül mondhatjuk, hogy a Tisza ruszinszkói árvize az amúgy is nehéz sorssal küzdő csehszlovákiai magyarságra nézve nemzeti csapás, mert az a vidék, amelyen most pusztítva, törne, zúzva, ölve ömlik át a sárga viz szennyes áradata, csaknem teljes egészében magyarlakta terület, a nagy magyar Alföld északi csücske, ahol sok-sok ezer magyar tföidmíves éi és verejtékezve küzd a gazdasági válság amúgy sem megvetendő bajaival! Még 'ennek is el kellett jönnie! A balsors, amely régen tépi a magyart, most a Tisza hullámaiból leselkedik a szinmagyar területre. Magyar falvak állnak viz alatt, magyar házak pusztulnak, magyar termést sodor az ár az enyészetbe, magyar parasztok válnak főidőnifutókká. Nem szolgálhat másra ez az uj megpróbáltatás, mint urra, hogy ismét erősítse az egymáshoztarto- >zás és az egymásrautalság érzését a szivünkben, mert a magyar akkor talál a leginkább magára, akkor szűnik meg a viszálykodás, ez a csúf nemzeti betegség, amikor baj van, amikor a sorscsapások egy fronttá kovácsolják a magyar embereket. A szörnyű elemi katasztrófa óráiban köteles- ségtudóan viselkedtek a helyi hatóságok. De mi haszna, ha az árvizek nagy szerencsétlenségeit a technika pillanatnyi erő kifejezése nem gátolja meg alapvetően, ámbár a mai fejlett korban nagyobb lehetőség volna erre, mint Petőfi vagy Gáramvölgyi Ádám korában. A mai tiszai árvizeket például fékezni lehetne (ha nem is teljesen meggátolni) ha a tiszaszabályozás egységesen történne az összes tiszai állam területén. De a háború utáni helyzetben erre vonatkozóan hiányzik az egységes megegyezés, minden tiszai állam, Románia, Csehszlovákia, 'Magyarország külön-külön. a saját igyekezete szerint végzi él a szabályozás munkáját, egyöntetű terv ég egyöntetű munkabeosztás nélkül. Magyarország, amely a legnagyobb gonddal védi tiszai Iák osságát például Tiszaujlakkal szemben elkészítette a nagy védgátat. Csehszlovák területen a védgát nem bizonyult elegendőnek, 6 igy történt most, hogy a Nagybocskóról lefelé, az Alföld felé zuduló áradat Tiszaujlak- nál kétszeres erővel csehszlovák területre zúdult, mig a másik parton eddig nem törhetett át. A Dunámedence egységes vizterület,, itt egységesen kell eljárni. Ha eddig mulasztás történt, reméljük, hogy a nagy okulás után hatványozott mértékben folyik majd a munka a veszélyeztetett tiszai területek védelmére. Itt van az uj csehszlovák munkák öl csőn, amelyről megelégedéssel állapítják meg, hogy két mil- liárdot hozott, alkalmas fedezetül az uj szükséges közmunkákra.. Mi más volna sürgősebb, minthogy ebből az összegből megfelelő összeget folyósítsanak a gátépítő munka elvégzésére, ami a hibáján kívül földönfutóvá vált tiszai lakosság föisegélyezésére is a legproduktivabb eszköz volna. A két milliárdhoz arányiévá neon nagy összegről van szó e a szorgalmas, békés tiszai lakosság meegérdemli, hogy az állam mngmentse öt az elemi csapásoktól, amelyeket a megfelelő munkák elvégzésével sok tekintetben ki lehetne kerülni. Reméljük, hogy igy lesz s meggátolják a maihoz hasonló elemi csapások megismétlődését. A ruszinszkói magyarság tragikus gyásznapjai A kiáradt Tisza tiikilométi? széles árja tengerré változtatta a Titzau jiak Kirí Máza közötti magyarlakta áldott rönaságot Tiszattflahoi s több községei ielfesen megsemmisíted az árvíz 480 bedőliház, több halott s ötven Tiszaagíakon Siralomvölggyé váll a búzatermő ruszinszkói Kánaán Munkács, július 10. (Kiküldött munkatársunk távirati és t-elefonjelentése.) Az árvíz, amely hetek óta pusztát Ruszinszkóban, a szombatról vasárnapra virradó éjijei elértő tetőpontját. A Tisza, melynek vízállása évtitedek óta példátlanul álló magasságot ént el, ezen az éjszakán egyetlen tengerré változtatta a Nagyszállás és Tisza újlak között elterülő síkságot és elpusztított mindent, ami az útjába akadt. Az összes községek, melyek ezen az árterületen feküsznek, viz alá kerültek és mivel mindennemű összeköttetés megszakadt az elöntött vidékkel, hétfő délig még pontos képet sem lehetett alkotni a szörnyű árvíz pusztításáról. A legborzalmasabb volt az árvíz pusztítása Tiszaujlakon, ahol négyszázhatvanhét házat döntött romba néhány negyedórán belül a hirtelen bezúdult árvíz és kétezer emberi tett hajléktalanná, kiforgatva őket minden vagyonukból A szörnyűségek éjszakája volt Tiszaujlakon a szombatról vasárnapra virradó éjjel, amilyenre évtizedekre visszamenőleg senki sem emlékszik ezen a vidéken az árvizek történetében. Az álmukból felriasztott szerencsétlen emberek a leghlányosabb öltözetben menekültek a bömbölő, szennyes sár elől és még jó, ha meg tudták menteni puszta életüket. Szombaton késő délután érkeztek ugyan jelentések a felsőtiszai árvízvédelmi állomásokról, hogy éjszaka egy eddiginél nagyobb vizemelkedés várható, mert a múlt hét óta tartó szüntelen esőzés rendkívül megduzzasz- totta a Tisza mellékfolyóit s magát a Tiszát is. E jelentések alapján a tiszaujlakí hatóságok szombaton a koraesti órákban figyelmeztetést bocsátottak ki a lakossághoz, hogy legyen elkészülve a veszedelemre é<s igyekezzék biztonságba helyezni értékeit. A lakosság azonban, mely már hozzászokott az esz- tendőről-esztendőre megújuló árvizkhez, nem tulajdonitott olyan nagy fontosságot a hatósági figyelmeztetésnek, azt hitte, hogy ezúttal sem lesz nagyobb a veszedelem, mint más alkalomkor. Sajnos, súlyosan tévedett- Mikor éjfél után egy órakor megszólaltak a faluban a vészharangok és az árvíz közeledését jelző vészjelek, még a harangok kétségbeesett szavát is elnyomta az a hátborzongatóan Szörnyű zugás, amely a bezúduló, bamán-piszkosan, vad dühvel tajtékzó hullámok útját kísérte. Ez már nem a Tisza volt, hanem az elszabadult őserejével gyilkosán pusztító elem, a piszkos hullámok hátán őrjöngő fúriák haláltánca, amely nem kegyelmezett sem élőnek, sem holtnak. Dehogy lehetett arra gondolni a szörnyűségek óráiban, hogy bárki is megmentsen valamit a mindent elborító ár hűl lám sírjából, aki megmenekült, örült, hogy megmenthette puszta életét. És a borzalmak mértékét fokozta az is, hogy számosán akadtak a lakosság közül, akik nem voltak hajlandók elhagyni házaikat, inkább bennpusztultak a hullámokban házukkal, vagyonkájukkal, rebotoa életük minden eredményével együtt. Ezen a vidéken a lakosság túlnyomórészt az olcsó és szalmával kevert vályogot használja építkezéseihez és a bezúdult ár most mint a kártyavár seperte el az utjából ezeket a gyönge, rögtön keresztülázott vályogházakat. Akik a házuk padlására menekültek a dühöngő hullámok elől, azokat maguk alá temették az összedőlt házak romjai és vagyonkájukkal együtt pusztulásukat lelték a huílámsirban. Arra sem lehetett gondolni, hogy a háziállatokat biztonságba helyezzék, mert a gyönge istállók még hamarább dűltek össze, mint a lakóházak és a háziállatok közül alig sikerült egy-egy lónak vagy tehénnek elszabadulni és a saját ösztönétől vezérelve úszva menekülni a zugé ár tengerben. Vasárnap estig két halottról és ötven ember eltűnéséről tudtak Tiszaujlakon és valószínű, hogy az eltűntek is valamennyien halálukat lelték a hullámokban. Ez csak Tiszaujlakra vonatkozik, mert a vidék többi községe ugyanúgy viz alá került és ezekkel megszakadt minden összeköttetés. Csak hétfőn délelőtt indultak el csónakos expedíciók, hogy felkutassák az elöntött többi Tisza-parti község pusztulásának szóUj kisebbségvédő szervet létesítenek a magyarság pártjai Pozsomy, julius 10. Az országos keresztény- szocialista és a magyar nemzeti pártok vezetői pártközi értekezletet tartottak, melyen a pártok részéről dr. Szüllő Géza, Esterházy János, Szent-Ivány József, Járass Andor, a Prágai Magyar Hirlap részéről Tarján Ödön jelentek meg. Az értekezlet elhatározta, hogy a magyar nemzeti tanács megalakítására megteszi az előkészületeket és folyó év szeptember 12-re Pozsonyban kitűzi annak alakuló ülését. A megalakítandó magyar nemzeti tanács célja és feladata egy átfogó szervezetet alkotni a nemzeti élet minden tagozata részére, mely éber figyelemmel kiséri a magyarság minden megmozdulását, politikai, gazdasági és kulturális munkáját, azt szerves egészbe foglalja és az önvédelem hatályosabb megnyilvánulása érdekében irányítja. BM—1^1^———BMÉ—H—BB—B—— ■ moru adataib és legalább megközelítő képet kapjanak az iszonvu katasztrófáról. Egyetlen tenger lett iuszinsikő éléstárából Az árterület, melyet a Tisza szombatról vasárnapra virradó éjjel egyetlen tengerré változtatott, a régi Ugocsa-megye közepén húzódik el a Tisza völgyében- Gyönyörű síkság ez, a Nagy Magyar Alföld északi nyúlványa, istenáldotta termőfölddel, amely egész Ruszinszkó éléstárát képezte. Lakossága Szinmagyar, derék, szorgalmas né<p, amely ezelőtt, a normális esztendőkben, jól gyümölcsöző munkája révén meglehetős jómódra tett szert. A Tisza kelet-nyugati irányban szeli át a megyét és közvetlenül a dús termékenységü tiszaparti vidékeken terül el Te keiháza, Gödény háza, Szászfalu, Nevetlen- falu, Feketearós, Hetény, öszödfolva, Csepe, Csorna, Forgólány, Tivadar, Péterfalva, Tisza- bökény, Farkasfalva, Sásvár, Szirma, Fancsi- ka, Tiszaujhely, Karácsfalva, Tiszakeresztur községek. A vidéknek három mezővárosa van: Nagyszőllős, a régi megyeszékhely, Királyháza és Tiszaujlak. Mind a három városka szép forgalomnak örvendett utóbbi esztendőkig és nagyrészt jómódú lakossággal is birt. Nagyszőlőst és részben Királyházát kivéve ezt az istenáldotta vidéket pusztította el most a minden képzeletet felülmúló, iszonyú árvíz olyan mértékben, hogy a közegek egyrésze a jelentések szerint úgyszólván eltűntek a fold szinérő., nem is beszélve az idei termésről, melyet az emberek helyett a megvadult hullámok arat.ak le szörnyű pusztítással. A pusztulás teljes képe csak a legközelebbi napokban fog kibontakozni részletes vonásaival, mert a szörnyű katasztrófa minden összeköttetést lehetetlenné tett ezekkel a falvakkal és még maguk a hatóságok sem tudják ebben a pillanatban, hogy hány emberéletet és milyen ■értékeket pusztito-tt el az árvíz ezekben a falvakban. Arra el lehetünk készülve, hogy a pusztulás mértéke talán még borzalmasabb lesz, mint Tiszaujlakon. mert az egyik jelentés szerint például, amit még nem lehetett- pontosan ellenőrizni, XII. évf. 154. (3264) szám * KfeClff * 1933 jujius 11 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed- Szerkesztőség: Prága II., Panská uiice 12, évre 76, havonta 26 K£; külföldre: évente 450, SzlöVeUSzkÓi és rUSZUlSzkÓl ellenzéki DüHok 11. emelet - Telefon = 30311. - Kiadóhivatal: félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ki l'i'l • •/ • ^ Prága 11.. Panská uiice 12. Hl emelet fl képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több pOLltlk.CH nCLpilcipjQ Telefon : 34184, Egyes szám ára 1.20 K£, vasárnap 2.--KC. SÜRGÖNYCIM: HÍRLAP. P R A H A
