Prágai Magyar Hirlap, 1933. július (12. évfolyam, 147-171 / 3257-3281. szám)

1933-07-09 / 153. (3263.) szám

1333 ftilius 9, vasárnap. t?r^caiA\ag-íarhirlai> 13 igen tisztelt Előfizetőinknek S tiszteltÉlöf izetöinket, akik az előfizetési díjjal hátralékban vannak, vagy az esedékes előfizetést nem küldték be, szíveskedjenek a számlázott összeget postafordultával saját érdekükben kiadó­hivatalunkhoz juttatni, nehogy a lap küldését be kelljen szüntetnünk. — A főiskoláikra készülő magyar ifjúság figyelmébe. Az érettségi után a cs-eihszlovákiai főiskoláikra (Prága, Brünn és Pozsony) ké­szülő magyar ifjúságnak minden ügyben (pá­lyaválasztás, tanulmányi ügyrend, lakás és élelmezési viszonyok) tanácsadással és felvi­lágosítással szolgál a pozsonyi magyar diák­otthon vezetője, Janson Jenő (Bratislava-Po- zsony, Safarik-tér I. 6.) Minden magyar ifjú forduljon bizalommal a fenti dinre. Válasz- bélyeget mellékeljen leveléhez­— Ab uj revolver kipróbálása helyett agyonlőtt egy embert. Komáromi tudósítónk jelenti: Petrók István csa 1 lóközaranyoei mezőőr revolvert kapott hivatali felszerelésül. A mezőőr övére csatolta az uj revolvert és elindult a mezőre, hogy kipróbálja. Mielőtt ezt megtehette volna, útközben egy csavar­gó, Martinkovios Ferenc pozsonyi munkanélküli szíjgyártó részeg állapotban belekötött a mezőőr­be. A veszekedés során a csavargó arcul ütötte Petrók Istvánt, mire az előkapta uj revolverét és ráfiütötte a támadójára. A golyó szivén találta Mar- tinkovicaot, úgyhogy kóriházbaszállitás közben ki­szenvedett. A Mezőőrt azzal védekezik, hogy ön­védelemből cselekedett. — Régóta körözött csalókat fogott el Szloven- szkón a csendörség. A csendőr ség hosszabb idő óta kereste Neubauer József breznói fiatalembert, aki Kőzépezlovenszkón 6zám-os csalást követett el. Neu- bauert a napokban sikerült Losoncon ártalmatlan­ná tenni. Vele együtt burokra került Kunda Antal csalásért körözött fiatalember is, akit viszont a rózsahegyi csendörség fogott el. Mindkettőjüket átadták a bíróságnak. — Tigrisek a nézőtéren. Londonból jelen­ítik: A legnagyobb angol vándorcirkusz Ply- mouthban tart előadásokat. Tegnap este elő­adás közben három tigris kiszabadult a ket­recekből. Az egyik tigris keresztülugrott a páholyokon és mancsával egy asszonyhoz ka­pott, aki azonban csak könnyebb sérüléseket szenvedett. A tigrisek egész szelíden visel­kedtek és igy a közönség is teljesen nyugodt maradt. Két állat magától tért vissza a ket­recbe, a harmadik kiszaladt a cirkuszból és az uccán fogták el lasszóval. SzmHÁzKdnWKoinoRA. Halmay Tibor ősztől Hollywoodba szerződik inkább a rossz darabok, rossz színészek, no és a — rossz igazgatók kerültek válságba, akik nem tudnak vagy nem akarnak okulni még a maguk kárán sem. Pedig statisztikai­lag is bizonyítható, hogy a jót, az értékeset a közönség, még a mai nagy szegénység elle­nére is, szívesen megnézi. így van ez min­denütt az egész világon. Példa rá a „Mosoly országa" és a „Naplemente előtt" szinte pél­dátlan világsikere. Igaz, hogy ilyen darabok sem teremnek minden bokorban ... * Halmay Tibor vendégszereplésével és az előadás többi szereplőivel kapcsolatban, Mi­hályi Ernőn és R. Mihályi Vilcsin kívül, akik sokraértékelt, régi ismerőseink, még két fia­tal színész nevét tartjuk érdemesnek ideje­gyezni. Az egyik Gergely Irma szubrett, a másik Gábor György táncoskómikus. Mind a kettő tehetséges, jó szinészanyag, az utóbbi már csaknem kész színész, akik kellő iskola esetén, jó rendező kezében elsőrangú erőkké fejlődhetnek- Ugyancsak hangsúlyozott emlí­tést érdemel Kovács Ti ti is, aki két pompás áncszámával tűnt fel megérdemelten. Három fiatal tehetség. Kár volna értük, ha elkallód­nának. (—béri.) Polio szappan minden mosáshoz ! — Mihola Gyuszi legújabb (V.) nótáslüzete megjelent. (Miért van az, hogy őszidőben ...? Szomszédasszony. Csárdás. Van nekem szere­tőm. Gyorscsárdás). Megrendelhető kiadóhi­vatalunknál. A szerző előző nótásfüzetei is kaphatók. I. füzet: Nem igaz, hogy könny az élet stb. II. füzet: Szolgabiró. Csárdás sth. III. füzet: Akáclombos ucca sth- IV. füzet: El­kopott a ráncos csizma stb- A füzetek egyen­ként 8 koronáért kaphatók (plusz 1.50 korona portóval.) Az öt füzet ára 35 korona portóval együtt. — Váltót hamisított egy füleki asszony. Rozsnyói tudósítónk jelenti: Noválk Erzsébet ftileki asszony két évvel ezelőtt a Szepe6ségi Bank rozsnyói fiók­jánál és a pelsőci Általános Hitelintézetnél 200 és 320 koronás váltókra pénzt vett kölcsön jómőduak- uak ismert környékbeli lakosok zsírójára. A kis összegeket akadálytalanul folyósították, mikor azonban a lejárat elkövetkezett, meglepetéssel értesültek a vált-óaláiróktól, hogy Novák Erzsébet­nek soha váltókat alá nem Írtak és a váltón sze­replő aláírásuk hamis. A megindult eljárás során az írásszakértők megálapitották, hogy az aláíráso­kat Novák Erzsébet hamisította. A váltóbamisitó asszony fölött most ítélkezett a bíróság s a nagy nyomorával védekező vádlottat feltételesen hat és fél hónapi fogházra ítélte. Juno Créme a legideálisabb arcápoló szer, szeplők májfoltok és bármilyen kiütések, arctisztátalansá- gok ezen créme használatától pár napon belül el­tűnnek. Az arc üde és bársonysima lesz. Kapható mindeD gyógyszertárban, drogériában és szaküz- letben, vagy rendelje meg készítőjétől: Dr Flitt- ner Jenő gyógyszertára, Banska Bystriea. 1 té­gely Juno Créme Ke 10.—, Juno púder Kö 8.—, hozzávaló szappan Kő 5,—> A világhírű magyar filmszínész önmagáról, terveiről és a színházi válságról Pozsony, július 8. Halmay Tibort, a világ­hírű magyar filmszínészt, aki most nagy si­kerrel vendégszerepeit a pozsonyi magyar színházban, azt hisszük, fölösleges bővebben bemutatni. A háború befejezésekor aktív ka­tonatiszt volt, azután, mint sok más ember akkor, pályát váloztatott ő is: színész lett. A budapesti Városi Színház és Király-Szinház voltak első állomásai uj pályafutásának, amely azután szinte páratlanul merész ívben kanyarodott föl a film birodalmán keresztül az európai színjátszás pozícióiba. És ha nem szántanak végig a német színházi- és filmvi­lágra a harmadik birodalom ismert rendelke­zései, melyek a tehetséget és a tudást a faji származással hozták egyenes arányba, akkor Halmay Tibor továbbra is a német filmstú­diókban és a német színpadokon aratta volna sikereit és szerzett volna még több becsületet a magyar színészek amugyis világmárkás ne­vének. Pozsonyi vendégszereplése alkalmával, amely a régi nagy sikerek emlékét elevení­tette föl a pozsonyi magyar színház színpa­dán, alkalmunk volt rövid beszélgetést foly­tatni Halmay Tiborral, akit az előadás vé­geztével az autogramkérők és az ünneplők lelkes tömege várt a színházi kiskapunál. Szinte művészet volt őt bántatlanul kicsem­pészni a színházból és gyorsan bedugni egy autóba. De még igy sem szabadulhatott, mert egy-két gyorsabb lábú hódoló felkapaszkodott a robogó autóra és az ablakon keresztül erő­szakolta ki autogramot. Ugylátszik, az ember még világhírű sem lehet — büntetlenül. — Földes Dezsőhöz régi barátság fűz — mondotta Halmay — s igy örömmel fogadtam a meghívását, hogy a pozsonyi színházban ját­szani. A vendégszereplést ugyan meg kellett szakítanom, mert közben Pesten elkezdődtek egy filmem felvételei, melyet éppen a pozsonyi származású és nagyon te­hetséges fiatal táncosnővel, Bállá Licivel csinálok. A film több verzióban készül és a legjobb pesti gárda játszik benne azzal az érdekesség­gel, hogy ugyanazok a pesti színészek játsza­nak a német változatban is. — Legközelebbi terveimre vonatkozólag annyit mondhatok, hogy az ősszel valószínű­leg már Hollywoodban filmezem. A Metro- Goldwin folytat tárgyalásokat velem, melyek remélhetőleg eredménnyel fejeződnek be. Hogy miért kellett eljönnöm annyiunkkal együtt Németországból, azt hiszem, nem szük­séges bővebben magyarázni- Alig ketten-hár- man vannak még kint a magyarok közül, köz­tük Ábrahám Pál és kassai származású munka­társa, Kemény Egon, aki szintén nagyon tehetséges, egyike a leg­jobb fiatal magyar operettmuzsikusoknak. — A színházi válság — felelte egy további kérdésünkre — nagyon relatív és nagyon tág fogalom. Azt hiszem, hogy közelebb áll az igazsághoz az, hogy „Kissé megzavar, hogy művészi pályám kezdetei iránt érdeklődik. Nem tudom, hogy nagyon szalón- képesnek fogja-e találni, amit mondok. Ha őszinte akarok lenni, azzal kell ugyanis kezdeni, mikor Vitebszkben egy szép napon (Vitebszkben azt hi­szem csak szép napok léteztek) mint kis fiú oda­állítani édesanyám elé, aki nyakig púderes volt e -nagy pillantban, ugyanis kenyeret dagasztott éppen, és a következő szónoklatolt tartottam neki: „Én, mama, nem leszek ge könyvelő, se poidli- bagoly hanem művész leszek. Festőművész. Nem gondolom, hogy akármilyen hasznos dolgot képes lennék megtanulni valaha. Ezért coak művész le­hetek. És már találtam is a városba*:egy nagyszerű helyet, ahol festőművészt csinálnak az emberiből." A mama felemelte lisztes karját és röviden azt felelte: — Hülye, vagy, Marci. És most hagyd, hogy a kemencébe rakjam a kenyeret... Elleniben rövid napokkal később édesanyám valóban elvitt titok­ban gyártott rajzaimmal a hónom alatt, Penne ur festőiskolájába, hogy meginduljak a művészi pá­lyán. Jó apám is kidobott ez ünnepélyes alkalom­kor öt rubelt az ablakon keresztül, amelyet gyor­san kikeresgélteim az udvar szemétjéből és zsebre dugtam mint utravalót az élethez. PENNE UR MÜINTÉZETE Ezt a Penne ur müimtézetét a villanyosról fedez­tem fel. Szép nagy cégtáblája volt, nem holmi kis névjegy, amit észre sem vesznek az emberek, ha­nem hatalmas égszínkék fa tábla, mint teszem azt „Gurevics cukrászda és sütőde“ vagy „Arschow, párisi divat". Az övén az állt: „Penne, festő- ó« rajziskola" ée én azt gondoltam magamban, hogy ez a Vitebszk hallatlanul művelt egy város, hogy ilyenek vannak benne. Már a lépcsőház is a legfinomabb festékszagok­kal volt tele, a szobában pedig minden fal tetőtől talpig portr-ait-kal volt kárpitozva. Itt volt a kor­mányzó ur életnagyságban, mellette K. 'báró ur é« külön a bárónő és egyéb kitűnőségek. Csak a pla­fon volt szabadon hagyva, hogy a pókoknak is le­gyen valahol helyük hálókat szőni. Itt-őtt gipsz- mulázsok is voltak mindenféle görög klasszikusok­ból. A mester ellenben nem volt otthon -és igy né­mán nézegettük a művészetet, mely édesanyámat annyira megijesztette, hogy könyörögve mondta nekem: „Látom már édesfiam, hogy ilyeneket te soha sem fogsz összehozni. Jobb lesz, ha mindjárt baza- megyiink." De ebben a percben jött valaki. Nem a mester, hanem egyik tanítvány, ki minden további nélkül odaült egy vászon elé és máris dolgozni kezdett. Nagyon meg voltam hatva. Mama azonban mind­járt kérdezősködni kezdett aggodalmában. „Aztán mondja, jó mesterség ez a festés?" „Jó" — felelte a müvésznövendék oda se nézve, — „nem kell hozzá se üzlet, se áruraktár se befek­tetés, csak vászon és vevő." Ez a felvilágosítás édesanyámat teljesen meg­nyugtatta, engem azonban a művészet ily üzleti -beállítása keserűséggel töltött el. A VITEBSZKI LÁSZLÓ FÜLÖP Pályám kezdete Párisi munkatársunknak elmondta MARC CHAGALL A berlini ügyészség csalással és sikkasztással vá maradt Rotter színigazgatói Berlin, j-uliue 8. Az államügyészség -elkészült a Rotte-r-ifi-vérek elleni vádirattal és ajánlotta a fő tárgyal ás megkezdését. Az ügyészség a nagy színházi botránnyal kapcsolatiban vád 'alá he­lyezi Schafe Ferencet (alias Rotter) és Ler-ch Kiirt drezdai színigazgatót, Lipschütz János ügyvezető igazgatót, Apel Lajos igazgatót, Glüeksmann Sámi szindikust. Rotter Ferenc el­len egyelőre felfüggesztik az eljárást, mert Rot­ter külföldön tartózkodik. A Rotter-fivérek, mint ismeretes, 1927 óta több berlini színházat igazgattak. Á színháza­kat saját nevükkel szerepeltették. Később meg- alapitották a német szín-játszási részvénytársa­ságot. Amikor azonban 1931-íben ez a vállalko­zás pénzügyi nehézségek közé került, hat uj tár­saságot alapítottak, amelyek szintén a Rotter- fivérek kezében voltak. Az államügyészség megállapította, hogy a Rotter-fivérek csupán 1932-ben összesen 300.000 már,kát vontak ki eb­ből a zegy vállalatiból, mint a vezetésére nekik járó legális illetményt. Ezenkívül a fivérek -havi 2000 márka honoráriumot szavaztattak meg maguknak. A vádirat ebben a tényben kimentve látja a /hűtlen kezelés kritériumát. A Rotter-fivérek ezenkívül a társaság részére (befizetett 300.000 márkát, amit a Deutsche Rucihgemeinschafft G. m. -b. H. és a mübarátok társasága folyósított, a Rotter-fivérek saját számlájukra könyvelték el. Az államügyészség ezen-kivü csődcsalással vádolja Schafe Ferencet. Annak ellenére, hogy a csődöt megnyitották a Rotter-fivérek össz,- vagyonára ,azok mégis nagy értékeket helyez­tek a maguk számára biztonságba- A fivérek személyes szükségleteik kielégítésére évente több mint 300.000 márkát használtak el. Lercih igazgató ellen az ügyészség a ibünré- szesség vádját emelte, mert annak idején Rot­ter Ferencet ő szöktette át autón a német -hatá­ron. Lipschütz, Apel és Glüeksmann igazgató­ikat az ügyészség azzal vádolja, hogy a Rotter- fivérek parancsára hamis könyvelést vezettek és amikor már tudták, hogy a vállalat fizetés­képtelen, arról nem tettek jelentést. IDobsinal Jégbarlang | A természet csodálatos szépsége- Európa iegér- 9 dekesebb látnivalója- Autóbusz és autó köz­I lekedés- Mindennemű felvilágositást: „H o t e 1 Fejér D o b s i n a" ad. Telefon 21. Aztán megjött a mester is, hegyes szőke szakállu, virgonc mozgású, de méla arcú ember. A mellénye túlságos bő volt neki és a két alsó szöglete csak­nem a térdéig lógott. Mindig ezt a mellényt néz­tem, mely állandóan lebegett, mig beszélt és üte­mesen rángatózott vele a hosszú óralánc. Fölénye­sen kérdezte, hogy mivel szolgálhat és édesanyám kissé megzavarodva magyarázta neki az esetet. „A gyerek bolond; mindenáron festő akar lenni. Nézze meg, hogy miket rajzol. Ha van tehetsége, nem bánom, vegyen órákat; ha nincs, annál jobb..." Penne ur ránézett a rajzokra, de legnagyobb bosz- szuságomra egyáltalán nem hunyorította szemével, amit pedig elengedhetetlennek tartottam a mű­vészi megtekintésnél. Elleniben mindjárt azt mondta, hogy van hozzá hajlamom és következés­képpen órákat vettem nála két teljes hónapig ama rubelekért, miket a papa, mint említettem, az ablakon át elém gurított az udvarba. A LÁBTÖRLŐ FESTMÉNYTŐL AZ ÉGSZÍNKÉK CSIKÓKIG Hogy miit dolgoztam Pennenél, azt nehéz volna ma már elmondanom. Arra emlékszem, hogy klasz- szikufi plasztikákat másoltam rajziba. Mint a mes­tertől láttam, a szemem elé emeltem minőig a ce­ruzát, hogy megbecsüljem a távolságokat, de vol- taire-i orrom ugylátszik meghamisította az igy vett szemmértéket, mert egyik másolatom sem hason­lított az eredetihez. Elleniben magánszorgalomból vásároltam egy doboz festéket a földszinti festékes üzletben, melynek kirakatában úgy csüngöttek a nagy festéktubusok egy zsinóréi, mint kisdedek egymás mellé akasztott hullái, és odahaza festeget- ni kezdtem valami zsákvásznakra, amiket a azé-

Next

/
Oldalképek
Tartalom