Prágai Magyar Hirlap, 1933. július (12. évfolyam, 147-171 / 3257-3281. szám)

1933-07-05 / 150. (3260.) szám

8 1933 július 8, szerda. ISKOLA-PADOKAT és más iskolaberendezést, kitűnt) kivitelben szállít jutányos áron Jglovia* bútorgyár SpiSská Nová Vés Beiratás a pozsonyi YMCA magánkereskedelmi iskolájába egész szünidőben tart egészen szeptem­ber 5-ig. Tagozatai: a kétéves iker. iskola és egy­éves kér. tanfolyam. Felvethető minden 14. életévet betöltött és legalább 3 polgári vagy középiskolai végzettséggel rendelkező tanuló vagy tanulonő. Az iskola az iskolaügyi minisztérium ellenőrzése alatt áll és végzett, növendékei jogérvényes bizonyít­ványt nyernek. Az iskola jó alkalom az államnyelv gyors és ala/poe elsajátítására. Saját ölesé interná- tus. Prospektus ingyen (YMCA. Bratislava — Po­zsony, Sánc-ut). — Egy közvetítő iroda törvénybe ütköző üzleteivel kapcsolatban tartóztatták le Becs­ben dr .Dembitzky prágai ügyvédet. Tegnapi számunkban röviden megemlékeztünk arról, hegy a bécsi rendőrség a prágai rendőrigaz­gatóság megkeresésére néhány órára őrizet­be vette dr. Dembitzky Antal prágai ügyvé­det, aki a Volkssport-pör egyik védője volt. Az ügyvédet kihallgatása után, miután útle­velét letétbe helyezte és megígérte, hogy nem hagyja el Bécset, szabadlábra helyezték. A letartóztatás hátterében először politikai oko­kat sejtettek, tegnap azonban kiderült, hogy az ügy a prágai „Rettog“-közvetitő és ellen­őrző iroda törvénybeütköző üzleteivel áll kapcsolatban. Az irodát milliós szabálytalan­ságokkal és zsarolási kísérletekkel gyanúsít­ják és a pankráci ügyészség utasítására az iroda két alkalmazottját szintén letartóztat­ták. Az egyik letartóztatott tisztviselő német állampolgár. Az iroda állítólag Nostitz volt német birodalmi golfot károsította meg mil­liókra rugó összegekkel. A nagy feltűnést keltő ügyben erőteljes vizsgálat folyik. — Egy tízéves fiú agyonlő egy kilencéves leányt. Amstettenből jelentik: Szörnyű gyermekszer eraesét- lenség történt a Wallsee melletti Ried községben. Bruckner Ferenc gazdálkodó házában három gyer­mek játszadozott, két tízéves fiú és egy kilencéves kislány. A kislány az asztalnál ült. a fiuk pedig | vadul szaladgáltak a szobában. A kis Bruckner-fiu egyszerre fölkapaszkodott egy székre, leakasztotta a szögről apja vadászfegyverét és ráfogta a pajtása saira. Éppen a kislányt vette óéiba, mikor a fegyver hirtelen eldördült és a golyó a leányka koponyájá­ba fúródott. A kilencéves Salzmann Teréz holtan (bukott le a székről. Bruckner Ferenc aznap reggel töltötte meg a fegyvert, mert a mezőre készült és varjúra akart vadászni. Megindult ellene az eljárás gondatlanság miatt. xx Hasszorulás, rossz emésztés, erős bomlási és erjedési folyamat a gyomorbéftönu zamban, bélbaktérium- és gyomorsavtultengés a termé­szetes „Ferenc Józsefi keseriiviz használata mellett visszafejlődnek. —B——MBBE—BMPMMUJMBIII11MWMM1BKMMÜWWUW1IMIIWH — Megbocsátottak egymásnak a verekedő cigá nyok: a bíróság is enyhén Ítélte el őket. Beszterce­bányai tudósítónk jelenti: A Daniszláv és Bartos cigánycsaládok között évek óta folyik a háború­ság. 1Ü32. október 22-én az esti órákban egymás­nak akadt a két család a zólyomradványi cigány­negyedben, a találkozásból véres verekedés tá­madt, majdnem két óra hosszat tartó ütközet. Vé­gül is a csendőrség választotta, szét a két tábor tagjait, de akkor már nem volt épkézláb cigány kö­zöttük: kinek orra, kinek feje volt betörve, de ha­tan súlyosan sebesültek meg és hetekig nyomták az ágyat. Daniezláv János egész életére nyomorék lett a verekedés következtében. Idegen tanuk nem vol­tak jelen és igy a bíróságnak meg kellett eléged­nie a harcban résztvevők vallomásával. A tárgya­láson az összes cigányok kijelentették, hogy egy­másnak már megbocsátottak, békés egyetértésben 'élnek, azért kérik a bíróságot, hogy ne ítélje el őket. A védő rámutatott a cigányok évszázados erkölcsi elmaradottságára és kérte az enyhítő sza= kasz alkalmazását. A bíróság 15 naptól 2 hónapig terjedő fogházra Ítélte a harcias cigányokat. Az ügyész és a vádlottak megnyugodtak, az Ítélet te­hát jogeröe. xx Fejfájásban szenved? A Pyramidon-taib- üetták gyors és tartós segítséget jelenítenek. Csak .jMeietter Luciue“ eredeti csomagolásban vegyen Pyramidon-tablettákat. Minden gyógy­szertárban kaphatók. — Kocsmai veszekedés után agyonvertek az uocán egy etesi gazdát. Párkányi tudósi- tónk jelenti: Korponai Mihály 5o éves etesi gazdálkodó József nevű öccsével iddogált egy kocsmában és Svirkó András és Svirkó La­jos föld munkással összekülönlböziött. Svirkóék hamarább távoztak e] s mikor Korponaiék kiléptek az uocára, megtámadták őket. A du­lakodás hevében az egyik Svirkó úgy vágta fejbe Korponai Mihályt, hogy összeesett és percek múlva ki szenvedett. Halálát agyvér­zés okozta. A két Sviirkót a csemdőrség letar­tóztatta. SziDHÁZ^KönWKaLTORA ....I ,_ rxsgtf Pa uler Ákos filozófiája Pauler Ákos, a most elhunyt magyar böl­cselő a magyar filozófiának valóban legkivá­lóbb reprezentánsa volt és nevét mélyszántá­sa munkái révén a külföldön nemcsak ismer­ték, hanem mint egy egyéni filozófia megte­remtőjét becsülték is. Az igazság barátja volt Plató értelmében és mint ilyen, filozófiai is­meretelméletében és etikájában Plató, Aris- toteles és Leibniz tanítványa volt. Pauler sze rint Leibniz volt az, aki Ari sto teles óta a fi­lozófiai világnézet legjelentősebb lépését tette meg előre- E három nagy bölcselőtől tanulta meg azt az objektív logikai módszeressége: és maradéknélküü filozófiai idealizmust, amelynek első tétele az utolsóba kapcsoló­dott és amelynek gondo1 a:menete pillanatra sem ízakadt meg. Egy életen át azon fára dozott hogy a filozófiai tudományt mente­sítse a szubjektivizmus és a relativizmus eset­legességétől, ingadozásától és bizonytaianeá- gától, kereste az abszolút igazságot és ennek az abszolutumnak az ismérveit. Normatív rendszere ezen a téren nagy fejlődést jelent és mivelhogy az igazság elvéből indult ki és az igazságba torkollott, filozófiája úgy elmé­letileg, mint fenomenológiailag valóban az emberi tárgyilagosság határát megközelíti. Az igazság eszméjét, mint ősértéket tette meg fi­lozófiája alapelvévé és erre büszke és pom­pás rendszert épített. Gondolatrendszerének alapköve a logika. Az igazság természetét, alapelemeit és lété­nek szükségességét a legbehatóbb logikai vizsgálat bonckése alá vette és normativumai, amelyek nélkül minden kutatás és analízis a bizonytalanságba vezet, eddigelé megdönt­hetetlen ek. Mialatt e legfőbb logikai elveket kutatta, megvilágosodott előtte, hogy nem­csak a logikát keli az igazságra építeni, ha­nem az emberi cselekvés rendszerét is: az etikát és az esztétikát, mert a kálói és a ka* gatoi életének szintén az igazság az alapja E"z volt a görög bölcseleti rendszerek alap­tétele, azért „modern" még ma Plató bölcse­leté és ezért oly jelentős Pauler Ákos rend­szere, amely Platóra épült fel. Mi is lehetne ez az abszolút érték és értékmérő más, mint maga az igazság? így jutott el a kezdeti ra­cionalizmustól a kinyilatkoztatáshoz, a ke­resztény világnézethez és igy állapította meg az erkölcsiségről, hogy az lényegileg az igaz­ságnak, mint megvalósítandó eszménynek kultuszában áll, a szépségben pedig az igaz­ságnak individuális, intuitív tartalomban megjelenő formáját ismerte föl. Azok a sorok, amelyekkel etikájában az igazságra törekvő embert jellemezte, őreá is állnak: „Az igazság végtelen és örökkévaló- Midőn feléje törekszünk, egy soha teljesen el nem érhető, de mindig uj és mindig ért/ékesi életformára törekszünk határtalanul. Ennyi­ben valamint a tudomány, úgy az erkölcsi- ség sem egyéb, mint a végtelenség és örökké­valóság felé való törekvés egyformája- Az életnek oly magasabbrendü a latija felé törek­szünk, amely mind jobban kiemel a véges­ség .és a múlandóság korlátái közül, mert föl- szabadit efemer célok követése alól és soha el nem múló eszmények szolgálatába állítja cselekvésünket. Ennyiben az etikus élet a valódi, az örök élet, melynek céljait és szem­pontjait nem sodorja el a tűnő pillanat." Pauler szerint a tragikum lényege, hogy egy értékes emberi tevékenység szükségkép­pen tönkremegy. A tragikumban az a tragi­kus, hogy az értékes élet feltétlenül elpusz­tul, tehát elpusztul az, ami érzésünk szerint értékes, pedig ennek örökkévalónak kellene lennie. A viTágfolyamat azonban változás, mozgás, múlandóság. Ez azonban a tragikum­nak csak egyik fele, a másik fele pedig az, hogy az érték mint élet felvegye a harcot a múlandósággal. Csak a kettő szintéziséből adódik az etika és az igazság földi megnyil­vánulása. Ha a tragikumban ezt a vonást fel­ismerjük, a nyugtalanságot az örökkévaló léi megnyugvása, a nemesnek, az értékesnek az örökkévalóságba vezett bizalma váltja fel. n. p. Á neveltetés ezer receptje Rajtmi és Mse Ja el Simon, Páris kedvencei magyarázzák sikereik titkát párisi munkatársunknak Paris, julius eleje. Végigkapaszkodom a hihetetlen rozoga csigalépcsőn ('a „Gymna- se“ egyike Páris legrégibb színházainak), alattam, mellettem hallom a színészek hang­ját a láthatatlan szinpadról és a közönség moraját, mely időnként falrázkódfató kaca- gásözönué tömörül. Bizonyára Micheíl Siímon csinál megint valami módfelett furcsát a szín­padon ... És magam is elmolyosodom a művészre gondolva, kinek öltözője felét tar­tok. A kis kamara valósággal sziVárvámyszin- re van festve. Széles dívány, rajta merevte- kintetü, hosszúlábú, groteszk baba selyem­be öltözötten. A tükör alatt a finom XVIII. századbeli „pudre-iise"-on összevissza festé­kek, puderdoibozok. Mint hirtelen meginduló Niagara, óriási tapsdörgés zug és lihegve ront be hamuszin, sokvirágu pizsamában a sepTünyéltermetü Michel Simon és törli hom­lokáról a festékkel vegyes izzadtságot. Egye­nesen a kanapén fekvő babához nyargal. — A talizmánom — mondja. — A zsiidő- piacon vettem e napokban. Igazi kínai. Néz­ze, hogy nevet. Titkos hatalmak laknak ben­ne. Kétségtelenül van lelke és 1 csak azért feküdt a zsidópiac szemétjén, hogy megvált­sam. Az öltőztetőnőm elájult első este, mi­kor meglátta, Azt hitte, egy hulla fekszik az öltözöm díványán. A nevetségesség — éltet! Én nem tudom, hogy mi nevetségesség van ebben a pár csendes mondatban. Tény, hogy mindnyájan a kőnnyezésig nevetünk, ellen­állhatatlanul. Az ember fuldokolni kezd s az oldalát fájlalja, mikor Midiéi Simon ezen a halk hangon az ő furcsa precíz hangsúlyozá­sával mond valamint . . . — Hát itt van — mondja nekem. — Megint nevetnek. Látja: ez igy megy, mióta élek. Már a dadá mborzasztó nevetségesnek talált. Az iskolában folyton büntettek, mert minden fin nevetni kezdett, valahányszor feleltem. A katonaságnál majdnem haditörvényszék elé kerültem emiatt, ártatlanul. Szerencsére a százados is folyvást nevetett a rapportnál, mikor rámripakodott. Még a legjobb embe­reim temetésére sem mere^ elmenni hosszú évek óta: a gyásznép rámnéz és röhögni kezd . . . — És gondolná-e, hogy mindamellett csak Ecetünknek nincsen párja Ki jót akar,-ezt használja. Előállítja: Pető Zsigmond és fia, Vráble, ecet­szesz, likőr - és rumgyár. Alapítva: 1850. 1 tégely ára Ki 10. Szeplő ellen a leg- beoáltabb szer gjmcRy­créme Szepiö, májfoltok és mindennemű ardisztátalanság azonnal eltűnik. EJTTindenült kapható 9osfán szétküldi: Dr. Cad. 9ol!ák és 9so, 9ie£tany. Süooé SfFesto nad i^áhjpjrn. nagyisokára jutott eszembe, hogy meg is él­hetnék abból a jókedvből, amit akaratlanul okozok mindenütt? Előbb cirkuszimüvész lettem, aztán fotográfus. A Pitojeff-együttest kellett egy napon levennem és úgy a fekete leendő alól mondtam Pitojefnek hogy sze­retnék színész lenni magam is. „Hát pró­báljuk meg" mondta a kitűnő Pitojeff és kez­detnek egy tiz-szavas szerepet bízott rám a Shapespeare „Vizkereszt"~jéb©n. Az első fel­vonásban annyit kellett mondanom: „Most ütött tizenegyet, nagyságos ur.‘‘ Oly szörnyű nevetés tört ki e néhány szavamra, hogy maguk a színészek sem bírták megállni ko­molyan. Akkor 2*5 éíves voltam. Azóta élek a mások nevetéséből. —- Azóta persze sok változatot tanultam a nevettetésben. A színpadon nem egészen úgy kell csinálni, mint ibarájó körben . . . Egy pasas „a nevetés analíziséről" egy vastag könyvet is irt, amit lekiisemeretesen elolvas­tam (magának is ajánlom: nagyon érdekes dolgok vannak benne, majd kölcsönadom), de nem tanultam belőle semmit. Abban min­denesetre igaza van, hogy minden közönség máskép nevet. A párisi nevet legjobban. Itt már mindég előre tudom, hogy melyik szó­nál kezdik a hangos kacagást . . . Nehéz csak a mozi. A felvételeknél ug: anis ijesztő csend van mindég. A gépészek ugy le vannak terrorizálja, hogy a legnagyobb ] Visnie Ruzbachy, syósyfQrdöhely szénsavas, kénes és vasas héviz forrá­sok, 700 m. t. sz. magasság. Gyönyörű fenyves. A Magas Tátra területének egyetlen héviz strandfürdője. Nyitva május 15-töl okt. 1-ig. Posta és vasútállomás: Podolinec. Felvilágo­sítással készségesen szolgál a gróf Zamoyski János fürdöigazgatósága. erőfeszítéssel siri arcokat vágnak, ha beszé­lek. És mindig arra kell gondolnom; hogy 1 hány ezer kilométer egy ilyen film és meny­nyi milliókba kerül és ha véletlenül nem vagyok olyan vidámitő, mint gondolnám, ak­kor ezeknek az őrülteknek, akik csinálják, az egész pénzük odavész . . . Az ember “aka­ratlanul is drukkolni kezd és ugy áll abban a szomorú csendben a mikrofon alatt, mint egy vak, aki vékony pallón megy át a viz fölött . . . csúnya dolog. De jól fizetik. A nagy mulattatok nevetéstechnikája ftaimu, a legmondénebb párisi színész, a „Marins" kreátora stb. stb. már sóikkal tudo­mányosabban fogja fel a nevettetést. — Vannak a kémikus hatásnak Olyan na- turbursebjai mint Simon — magyarázza ne­kem, — de már például a nagy Grock ma­tematikai pontossággal számítja ki minden hangsúly, minden mozdulat hatását s ugy ke­veri a komikum-elemeket, akár a festő a színeit, mikor azt akarja, hogy a fehér „da­loljon" és a sárga „csengjen" az ecsete alatt.. Miniden művésznek megívan a maga külön nevette tő-módszere: Tramel a jó kedéllyel operál, Dra.nem a butaság kémikus hatásait aknázza ki, Noel-Noell a kamaszos naivitás prózait, Jules Betriry ahebeh'urgyaságét, Viktor Bouché a mozdulatlan fapofájával hat, Max Dearly az ösztönös sédével ... és igy to­vább. Kétségkívül a legnagyobb művészet, a szomorúság és fájdalom komikumát jelení­teni meg és ennek a különlegesen nehéz művészetnek utolérhetetlen zsenije Gharlie Ohaplin. A többinél mimika, játék, megjele­nés mégiscsak másodrendű kellék: a kémi­kus hatás voltaképpeni hordozója a hang, a beszéd. |A kiejtésben, egy-egy szó hangsúlyo­zásában több a nevetésre ingerlő, mint bár­mi megjelenési vagy mimikái ügyességben. De Chaplin erről a legerősebb •' fegyverről egyszer s mindenkorra lemondott. Soha ki nem nyitja a száját semmi filmben: mindég változatlanul komoly. És a közönség nevet, nevet, mint még soha . . , i Hamist gumilabdával... A nevettetés azért, bármily nagy művész űzze is, mindek kockázatos dolog marad, mert rendkívül sok függ mindég a véletlen­től. A váratlan hatás a legerősebb nevet­tető. A váratlan drámai jelentekben. Saj­nálatos módon a tragikai hős sokkal köny- nyebben válik nevetségessé, mint a bohóc. A sirás, *a düh, a lelkesedés grimaszai ijesz­tő közel állanak a groteszkhez és a néző lel­kében a tragikai érzés a osufolódó nevetés közvetlen szomszédságában tenyészik. — A legerősebb nevettető hatást egy an­gol kőmikrs-trupp tette rám, mely Hamletét játszotta híven az eredeti szöveg szerint, de humoros beál l Pásban. A temetői jelenetben, emlékszem, Hamlet egy gumini-koponyával kezében jelenik meig. „To be or nőt to be" mondja és földhözcsapja a koponyát, mely azon nyomban visszapattan a kezébe. így labdázza végig a híres monológot . . . — Én magam a legharsányabb nevetést nagyon is akaratom ellenére idéztem elő Kistemaeckers egy fölöttébb rémitő és tragi­kus darabjában. A holttest előttem fekszik a színpadon, eltorzult merev arcával és én meg a többi szereplő kimeresztett szemmel lélekzetfojtva figyelünk a lelkészre, ki rette­netes látomását beszéli. Mikor a rémség tető­pontját éti el, én idegesen megrázkódom a borzalomtól és e mozdulattól — váratlan Szét­törik alattam a szék és én kapálózva véglig- terülök a földön . . . — Soha a kacagásnak oly viharát meg nem éltem, aminő e pillanatban a telimet megráz­kódtatta. Beállt a sokat emlegeti „rupture d'equilibre", a lelki egyensúly hirtelen fel- billenése. A színészek maguk csakúgy ráz­kódtak a hirtelen kacagógörcs töl, mind há­tat fordított a közönségnek, ugy kapaszkod­tak meg a szuffitákibau, hogy a szörnyű ne­vetéstől ei ne dűljenek. Le kellett ereszteni a iny0juj. a le.vonás kaze/vu . . . Benedek Ráno^ i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom