Prágai Magyar Hirlap, 1933. július (12. évfolyam, 147-171 / 3257-3281. szám)

1933-07-30 / 171. (3281.) szám

8

_______________ ■J-v-::

n giMnmmipimanwMlr»ii»niagrimiii'■? ajjawBMMMaaaMN mrMi^wiMWiTviiiiiwr

Dunaszerdahely és Somorja, a Csallóköz két élénk városa

Bemard Shaw a két hetesben

Irta: SCHÖPFLIN ALADÁR (Budapest)

ARGENTÍNÁBA

BRAZÍLIÁBA, URUGUAYBA ÉS PARAGUAYBA

utaznak a legnagyobb és leggyorsabb az angol möto rh aj ókkal

Az apró faluk világa között olykor-olykor fel* tűnik egy-egy gyárkémény, lég többe zör valami szeszgyár, téglagyár kéménye, vagy az Ár mert téeitő Társulatok szivattyútelepeinek sudár kéménye. Egyéb gyár aztán alig van erre a tisztán mezőgazdaságra berendezett Csallóközben. A legnagyobb munkaadók az uradalmak, a cukorrépagyárak és a vasutak voltak, az ánméntesitőkön kívül.

De hol van ma uradalom, amely a csallóközi népnek munkát adjön, ki tervez mostanában nagyszabású vasúti építkezésekét, amikor a Csallóköz vonatai is egyre kevesebb utast szállítanak Po> zsony és Komárom között. Vicinális sínjeiken lassú meggondolással ballag a vonat, mintha a modern közlekedést errefelé nem ismerné az állami igazgatás. Érsekújvárnak körül ugyanannyi időbe kerül az ut, mint egyenesen átvágva a Csallóközt. A motorosvonat pedig Délszlovenszkó szerte nevezetes arról, hogy benne utazni a rettenetes rázástól és dübörgéstől nem lehet. Egyszer Mécs László is megpróbálta s alig tudott utána szavalni Pozsonyban ...

Somorjára

rövid vicinális ut vezet Uszorról, előkelő lassúsággal pöfékel rajta a gőzös. A széles táblaföide- ken keresztberakva már a búza, zeendül a kukorica, növekszik a dohány. A so-morjai állomás körül szép villaegyed épült, árnyas fák alatt, a Csallóköz kis városkája azonban, — a beljebb eső részeken, — már sokkal porosabb és sárosabb.

Forró délidő van. Ahogy a kere-sztülfutó utazó ; egy röpke pillantással is láthatja, a város régi, jelentős települése a Csallóköznek, számottevő hely. Most. hogy kissé kiesett a vasúti forgalomból, Dunaszerdahely viszi el előle a forgalom jelentékeny részét.

A somorjaiak őszinte, kedves lokálpatriotizmusa csendült ki a népszerű dr. Zellinger Ernő várns- biró szavaiból, aki nem minden büszkeség nélkül mondta:

— Somorjáról mondjak valamit? Hát bizony, ennek a városnak nagy múltját, szép jelenét is tanulmányozni kell, mert megérdemli, hogy foglalkozzanak vele.

Meg is állapodunk abban, hogy ősszel tüzetesebben nézünk szét a városkában.

Addig is értesülünk arról, hogy a városházát most renoválják, végre elhelyezik benne a városi hivatalokat, a járási hivatalt, am-ire ugylátszlk, szükség van már Somorján, mert a közhívatáltík mind ócska és nem'megfejelő épületekben vannak elhelyezve. Az adóhivatal, az egyik iskola é6 a katolikus templom például szinte össze van építve, valószínűleg azért, hogy egy helyen legyen letéti helye a lélek, a test, a szellem adójának. -.

Somorján a lelkes dr. Khin Antal tanár megalapította a Csallóközi múzeumot, amelyben elhelyezte a Csallóközre vonatkozó számos megtalált relikviát, — különösen a halászati és aranyászási rész lesz érdekes, mivel azonban az épület renoválás alatt van, a múzeumot a nyárra egyszerűen befalazták ...

A református templom belsejét azonban érdemes megnézni minden arrajárónak, a kivübbelül renovált esi templom, ahol még gótika keveredik a románnal, műtörténész szemének is érdekes látvány.

Sok szép régi emléke van Somorjának. A renovált városháza kiugró donjonját is a néphit sze rint azért hagyták meg, mert onnan valaha Zsig- mond király és császár beszélt...

Prohászka István, a festőművész azonban egészen modern s az egyébként is élénk, egyesületekkel telt városka kulturéletében nevezetes művész: kis műtermének gyűjteménye, hatalmas, élénk- színű vásznai, humora, helyben szinte egyedülvaló Szlovenszkón, a programmal és a lárpurlárral kevert művészete valamiképpen kedvenc Bréughe* lünket juttatják eszünkbe. Proháezka izig-vérig mai, elgondolásban, kivitelben, szellemben. Mai, é-s magyar. Kisebbségi magyar. Minden képe ezt lé- lekzi, öntudatlanul is.

Egyébként a gazdag Somorja városa is sok teherrel, adóssággal, válsággal küzd.

Dunaszerdahely en

néhány fiatalember nagy elánnal kezdett a város kulturális, szellemi, gazdasági ügyeihez. Az idő sebbek szívesen segítettek nekik ebben. Élénk kultúráiét van a Csallóköznek ebben a gócában, nagy forgalom. Csak a városka tesz rendezetlen, túlontúl alföldi benyomást. Dunaszerdahely egyike a Csallóköz és a Kisalföld legnagyobb lendülettel dolgozó városainak, remélhető, néhány év múlva szép eredménnyel. A város most azon dolgozik, hogy középiskolát kapjon s ebben hetven környékbeli község támogatja már. A társadalmi élet nivós. különösen a Katolikus Legényegylet dolgozik erősen e most van megalakulóban a SzMKE is.

Uj bankot is alapítottak Dunaszérdahelyen, a Csallóközi Általános Pénzintézetet is, amelynek féléves munkája szép reményeket ígér. S ami fontos: független pénzintézet. Az egyetlen Duna szerdahelyen. Ideális céljai is vapnak: egy táborba akarja tömöríteni a középcsallóközi népet.

Dunaszerdahely messze van a Dunától nevére rácáfol. Tizenkét kilométerre van innen a Duna, de a szerdahelyiek nem hagyták magukat s olyan szép oírandot építettek, különlegesen folyó viz* zol. amely megszégyeníti Komáromot és Éreekuj

Ha az öregség konzervatizimust, egyszer megállapodott nézetekben való ragaszkodást, az elmu.t dolgoknak a mai dolgok rovására való dicsőítést, az uj tények és gondolatok befogadásától való idegenkedést jelenti, akkor Bemard Shaw, akárhogy betöltötte is 77-ik évét, a legfiatalabb emberek egyike ma a vi.ág irodalmában. Forrongó fiatalember. Amit a fiatalság tulaj mnakép szoktunk emlegetni, az mind benne van: temperamentum, bátorság, friss szem, független vélemény- nyilvánítás, az élet jelenségeinek folytonos ujra-értéke ése, mindén maradiságtól való irtózás, minden uj dolog iránti érdeklődés kevés mai emberben van meg akkora mértékben, mint benne. Még testi frlssesége i,s megmaradt. Hetvenhatéves korában vállalkozott egy világkörüli útra s mozgékonysága egy ifjúé. Nem emlékszem, hogy valaha is betegeskedett volna?

Honnan veszi ezt az örök ifjúságot? Elsősorban persze jó fizikum kell hozzá, amit alighanem anyjától örökölt, mert apja alkoholista volt és korán meghalt. Ezt a jó fizikumot mértékletes élettel védte. Soha nem evett húst, nem ivott alkoholt, nem dohányzó tt s az élet más vonatkozásaiban is, mint például a szerelem, mértéktartó volt. Sokat dolgozott, de fiatalkori küzdelmeinek befejeztével csak olyat dolgozott, ami nemcsak munka, hanem passzió is volt. Akkor is csinálta volna, ha ingyen csinálja. Ezenfelül még kell hogy legyen benne bizonyos rejtelmes vitalitás, amelyet meghatározni nem lehet, csak mint a vitamint, jelenségeiben szem élni.

Szellemi képességeinek frissesébe bizonyára abban áll, hogy soha nem gondolkozott szokások, közvélemények, elfogultságok szerint. Nem került a fejébe gondolat, melyet azért tett magáévá, mert mások is gondolták, mert gondolni szokás vagy illendő. Semmi sincs meg benne abból, ami az angol emberek nagy többségét szellemileg megköti, a

„respectablé" kultuszából, a maga társadalmi köre közvéleményének s Ítéletének tiszteletben tartásából. Sőt épp az ellenkezőjével lehet vádolni. Sokszor ad arra a gyanúra okot, hogy élvezetét találja abban, hogy ellenkező véleményen legyen és sokszor mond válamít csak azért, hogy mást mondjon, mint amit I mondani szobás. Mindenesetre a legtávolabb esik tőle, hogy gondolatait könyvekből, má- í sok gondolataiból merítse. Mindent úgy lát, mintha o ötté sohase látta volna még senki, úgy gondol, mintha erről előtte még nem gondolkodott volna senki és úgy beszél, mintha erről még nem beszélt volna senki. Nincs benne respektus, sem a társadalmi vagy állami berendezkedés, sem a konvencionális erkölcs iránt, de még a történelem iránt sem. Épp olyan nyiltan megtámadja a mai társadalom szervezetét, mint a polgári erkölcs babonáit s a törtn‘elem páthoszát leszállítja a sárga földbe, ö a polgár szemében az el- lenmondás szelleme. Nem mindig van igaza, de mindig igazat mond. Igazságai legtöbbször csak Shaw igazságai, nem általános érvényű igazságok. A szempont embere, nem az a fontos, hogy milyen eredményekre jut, hanem az a szempont, amelyből az eredményei felé indul. Nézeteit nem kell mindig elfogadni, de nézetei mindig gondolatokat keltenek. Nem kész Ítéleteket ad az embereknek, hanem gondolkoztatja őket.

Sokszor rámondták, hogy non-Englisch, nem igazi angol, mert nagyon messze távolodik az átlagos angol gondolkodásától és modortól. De speciális angol jelenség, csak angol talajon teremhetett meg és fejlődhetett ki. Csak a véleményszabadságnak, az egyéniség szabadságának abban a légkörében képzelhető el, amely az angol életformának legszebb sajátja. Minden respektabilitás, a szokások minden érvényesége mellett az angol élet termeli ki a legtöbb különc, feszes embert, a legtöbb különvéleményt. Shaw pedig a megtestesült különvélemény.

ARCACHONBAN

Iría s HUNGARICUS VIATOR

Arcaohon, julius. Ezerkilencszáztizennégy szeptemberének első péntekén^ —- a Marne előtti fekete péntek — Boredaux-iba menekült a francia kormány. Moltke diadalmas előrenyomuló csapatainak három hadosztálya Páris halálos ölelésére készült. Páris város parancsnoka nem vállalt tovább felelősséget.

Drámai jelenetekben bővelkedő izgalmas tanácskozás után kimondta a francia kormány, hogy „célszerűségi szempontból", — „egyelőre" — Bordeauxiba teszi át székhelyét.

S Boredaux ezáltal történelmi nevezetességű várossá vált. Mert máskülönben unalmas, szürke, kereskedelmi város. Múltjában sincsenek különösen színesebb történelmi foltok, — csak egyetlen véres emlék: a katolikusok és protestánsok emlékezetes harcai: Szent-Bertalan hírhedt éjszakája után Bor- deauxban is elpusztult vagy 300 protestáns harcos.

Dunánknál is szé esebb folyéja a Garonne, ay Atlanti óceánba fut, a Földközi tengerrel Montpelliern keresztül csatorna köti össze, — mint szórakoztató látványos város: semmi különös, mint tengeri kikötő, kereskedelmi gócpont: világhíre és jelentősége van.

De nem is ambicionált a múltban sem egyebet s még Napóleonért sem tudott lelkesedni s mert akkor egyidőre tönkretette kereskedelmét, gyűlölte s titokban, ma is, Bourbon párti lett.

1914 szeptemberében Poincaré, Clemen- ce.au s boldogult társai töltöttek falai között három éjiszakát s a Piacé des Quiuconces közelében ma is megállunk egy komor ház előtt, melyben állítólag arról folyt szeptember tizedikének éjjelén a tanácskozás, hogy békejavasiatokkal lépnek a németek elé.

'várt ie. Három éve nevezetessége ez a strand Dunaszerdahelynek. UszóveTsenyeket ie rendez, nek medencéjében, ami ismét előbbreihelyezi Komáromnál, ahol pedig két folyó is folyik.

Megszervezték a keresztény munkásegyletet is, amely nagyon szépen dolgozik kulturális téren.

A gyors utazónak <iz a benyomása, hogy Duna 6z-erfiahelyen intenziven dolgoznak az emberek.

SZOMBATHY VIKTOR.

Annyira rettegtek a gondolattól, hogy a Tuil- leirák palotájának simára kefélt parkettjét ismét német csizma sara homályositsa el.

S jött a nagy fellélegzés, — meglepetés — a nem várt máméi hir . , .

Ezért kellett tehát Montpellierből nagy ke- rülőuttal az unalmas Bordeaux-ba lennem, hogy egyenest a szépséges Biarritzba repültem volna el?

S mégsem bántam meg, nem volt felesleges az ut. Máskép talán sohasem kerültem volna Arcaobonba el.

Arcaohon! — ugye mily kellemes, finom, lágyhangzásu név? S olyan is a . . . mint a jól ápolt, illatos asszonyi test. Az Atlanti óceán 85 kilométer átmérőjű öblének homokos partján fekszik ez a kis tündéri tengeri város. Keskeny kifutón keresztül az óceán erősen sós vizéből táplálkozik, annak vad hullámai elől rejtőzött ide, a védett öbölbe el. Mint ahogy szép asszonyok bújnak virágos napernyők alá, kényes bőrüket óvják a napsugár csókja elől.

Finom, hófehér homokfövény langyosra melegedett sós tengervíz, millió virág közül kikandikáló verandás házak, cukornyi villák, luxushotelek — s hátterül — s ez ad neki különös értéket, nem mindennapi bájt, erdővel bontott hegyoldal terpeszkedik s benne elszórtan többszáznyi villa, szálló, nyaraló. — Ez Arcaohon.

Bordeauxból vonattal, autóbusszal, sőt repülőgéppel szállítják a weekendezőket, szombat-vasárnaponkint az utolsó palásszoba is lakóra lel, a gazKiasági krízis nyomát itt nagyitóüveggel sem fedezhetnék fel, boldog Franciaország, ahol vasárnaponkint IV. Henrik óhaja szerint ma is tyukleves fő a fazékban s Arcachonban arjunezi napok járják még. S ezt nemcsak képletesen mondom. Arcachonban minden oldalról ömlik a pénz, az arcachoni öbölben fogják s szállítják világszerte a legfinomabb — portugálinak keresztelt — jódtartalmú hizlalt osztrigát.

Tokaj boráról, Prága sód aráról, Pöstyén iszapjáról, Linz tortájáról, Pilsen söréről, Frankfurt — frankfurtjairól, Arcaohon osztrigájáról híres.

Sőt legújabban természetes jódtartalmat álALCANTARA és ASTURIAS Visszautazásokat az összes tengerentúli államckbó gyorsan és előnyösen bonyolít le Mindennemű felvi'ágositással ingyen szolnál;

ÜGYIÜL MMl UüE

PRAHA I!, WACLAV. HAM 72/a.

ASGUTHY ERZSÉBET:

A SZAVAD:

Kavics volt, amely elgurult, Esőcsep, mely tengerbe hullt, Lomb közt levél Volt a szavad —

Nem árultad Magad.

Én mégis mégis, Kincset adtam érted Nekem megérted.

Nekem aranykulcs volt a szavad.

Mellyel belémíoptad

Magad.

lapítottak meg az arcachoni osztrigában s hatásos jódkurákat végeztetnek velük.

Aki nem hiszi, — vizsgálja meg.

Prospektusaikban híres orvosaik állítanak ki bizonyítványt s csodákat regélnek az arcachoni osztrigakurák hatásáról. Vitamin, protein, magnézium s főleg jód tartalmat szug- gerálnak ez ártatlan állatkák nyúlós kagy- lótartalmába.

Étvágytalanság, soványodás, rachitis, asthé- nia, chlorosis, kezdődő tuberkulózis s Isten tudja mi minden ellen javaljják a még külön is jódkezelt osztrigácskákat, akik kifo- n<y gatásuk után friss tengervízzel telt kádakba, kerülnek, akarva, nem akarva extra jóddal is ititják őket, hogy aztán mint Huitres Supcr- Jodées ott helyben, a beteg szeme előtt szedve ki őket kényelmes kagylói akácukból, jódittasan, de még élve csúsztassák le a páciens gyomrába.

Aki hiszen, üdvözöl: a prospektusok név- szerint említett sok száznyi gyógyulási esetet sorakoztatnak fel. S azt hirdetik, hogy a már maga a tengervíz óriási gyógyszertartalommal bir, természetes állapotban azonban élvezhetetlen lévén, osztriga utján — mely belőle táplálkozik — etetik, itatják meg a beteget s igy egy csapással háromféle gyógyszert juttatnak a szervezetbe, tengervizet, jódot és a hizlalásra kiválóan alkalmas osztriga húsát. Mein Liebchen was willst Du noch mehr?

— mondaná Goebbels kis ze kiró zott kedvenceinek.

Persze, hogy én is lenyeltem egy fél tucatot ebből a jóddal megitatott nyalánkságból. Most is érzem, nem akarnak elhalálozni, elevenen úszkálnak gyomrom sötét mélyén,

— az Arcaohon mindenét! — pedig már egy jó féliter Haute-Sauterrne jófé.e ellenméreggel öntöttem őket nyakon! De talán már ez a féltucat bestia is megöli az 50 év után mindnyájunkban jelentkező chlorosis bacil- lusjelölteket. Még szép tőlük, hogy e próbanyelésért sehogysem akartak fizetséget elfogadni. Egy-két tucat ostriga itt igazán meg sem kottyan, úgy etetik ott vele az érdeklődőt, mint itatták a budafoki pincében a külföldi újságírókat. Hadd rontsák a gyomrukat, legalább mindig gondolnak s talán majd beszélnek is róla.

Arcaohon osztrigaparkja, a tengeröböl közepéből kiemelkedő Pile des Oiseaux, — miért madarak szigete, mikor osztrigát nevelnek rajta?) a környék 25.000-nél több lakosának biztosit fényes megélhetési módot. Mintegy 3000 engedményes tenyésztő között oszlik meg a 4000 hektárnyi tenyészt elep.

Állítólag, — én nem számoltam meg — félni illiárd osztrigát termelnek évente s szállítanak jéggel bélelt vagonokban a világ minden részébe. Ebbe még nincs beleszámítva az az osztriga tömeg, almit az itteni szanatóriumokban etetnek meg frissiben a betegekkel.

Kedvem lett volna, — ha már itt vagyok — egy osztrigakurát végezni. Vagy inkább nem! siessünk Biarritzba, ott is van tengervíz s az osztrigát nem parfömirozzák jóddal.

1933 julius 30 vasárnap.

MWMBMW \il TI TI