Prágai Magyar Hirlap, 1933. július (12. évfolyam, 147-171 / 3257-3281. szám)
1933-07-29 / 170. (3280.) szám
2 t>i«<íaiMagíar-hirlak A „Times" figyelmezteti Hitlert, hogy fékezze meg pártja szélsőséges elemeit — Vissza hívják a koncernek és vállalatok éléről a nemzeti szocialista párt megbízottakat szág és Olaszország árucsereförgalrnában. Immár kétségtelen, hogy a római tanácskozások során politikai tekintetben is jelentékeny kérdések kerültek szőnyegre, sőt valószínű, hogy ezekben a kérdésekben is teljes megállapodás jött létre. Római külpolitikai körökben kedvezően ítélik meg a magyar államférfiak római tanácskozásait s arra számítanak, hogy a megbeszélések eredményeként a DunavÖlgyét érintő mélyreható kérdéseket dolgozták fel. Rómában feltűnést kelt a francia sajtó barátságos hangja és feltűnően előzékeny magatartása. Kétségtelen, hogy francia részről Gömbös és Kánya római tárgyalását az érdeklődésien túlmenő figyelemmel kisérték. Feltűnően kommentálják a francia lapok és a külpolitikai körök még Mussolini tanácskozását két olasz külföldi nagykövettel. Gömbös ma déli 13 óra 30 perckor ebéden látta vendégül Kányát és Suvichot. a római magyar követségen- Mussolini már vidékre utazott- Kánya magyar külügyminiszter hosz- fz?bb ideig Olaszországban marad. Szabadságát az olasz hegyvidéken tölti. üfihb intrika szövődik a Távoli Keleten Paris, juliué 28. Paul-Boncour külügyminiszter Soong kinai -pénzügyminiszter és Csanszue- liang marsall tiszteletére vacsorát rendezett. Az Edho de Paris jelentése szerint a Távoli Keleten újabb intrikát készítenek' elő. A két kínainak tulajdonképpen az a szándéka, hogy, uj pénzt szerezzenek a Japán elleni háború céljaira. Amerikától 50 millió dolláros hitelt kaptak, amelyet hivatalosan gabona és gyapot bevásárlásának céljaira folyósítottak. Gs a ngszu éliang kijelentette, hogy szándékai tisztán békés természetűek s csupán az a terve. hogy Kina és Európa között minél gyorsabb légi kapcsolatot- hozzon létre. Ebből a célból a közel jövőben Angliába és Németországba. utazik. Dairen, július 28. Az elhunyt Muto marsall helyébe Tákasi Hisikani tábornokot-, a tokiói legfelső haditanács tagját nevezték ki Mandzsúria katonai főparancsnokává, — Az amerikai „Macon“ léghajó Európába repül. Szevillából jelent,ik: Bizalmas értesülés szerint a közeljövőben az amerikai „Macon" léghajó európai körrepüléere indul. A szevilai amerikai konzul utasítást kapott, hogy az európai légügyi hatóságokkal lépjen érintkezésbe és tárgyalja meg a léghajó kikötési lehetőségeit. London, július 28. A „Times“ négy bosz- szabb cikkben kivonatokat közöl Hit’er „Mein Kampf" című munkájából s ezzel kapcsolatban vezércikkben mond kritikát Hitler felett. Többek között azt írja a „Times", hogy azok a történelmi következtetések, amelyeket Hitler könyvében levon, rosszul megemésztett pszeudo- tudományos általánosítások. Ugyanekkor azonban a tömegpropaganda, amelyet megindított, óriási hatást ért el, az ő agitációs módszerei bámulatos eredményt értek el egy nemzetnél, amelynek a tömeg- szusgesztió iránt egyébként is jól tejlett érzéke van. A néptribun-Hitlerből azonban felelős államférfin lett, akinek személyes hatalma csak Mussoliniéval és Kemáléval hasonlítható össze. Majd idézi a „Times" Hitler könyvének azokat a passzusait, amelyekből a nemzeti szóda1 izmus programja kiviláglik. így különösen ktemeli azt a passzust, amelyben Hitler a Németországtól elcsatolt területek visszaszerzéséről ir. Hitler azt írja ugyanis erről a kérdésről, hogy lehetetlen dolog a népszövetség ígéreteivel alátámasztott ártatlan reménykedéssel várni, amíg az elcsatolt német területek visszajutnak a birodalomhoz, minden németnek tisztában kell lennie azzal, hogy a birodalom elcsatolt területeit csak fegyverrel a kézben lehet visszahódítani. Hitler szavaihoz azt a megjegyzést fűzi a Times, hogy a háborús fenyegetőzésnek, mint politikai eszköznek alkalmazása csak arra lehet alkalmas, hogy a világ nemzeteit Németország ellen egy táborban egyesítse. A „Times" azonban nem tartja többé ezt a veszélyt akutnak. A kancellár lényegesen eltávolodott attól a politikától, amit Hitler, az agitátor képviselt. Majd figyelmezteti a Times a német kancellárt, hogyha Európa politikai vezérei között méltó helyet akar magának biztosítani, a pártjában fellépő végletiráuyzatoknak gátat kell vetnie. Munkanélküliség csökkentése, adéenyhifés Berlin, junius 28. A német nemzeti szocialista párt központi titkársága ma a következő nyilatkozatot tette: Kényszerítő körülmények hatása alatt a párt vezetősége a koncernek és részvény- társaságok éléről visszahívta a párt megbízottait. Ezentúl senkinek sincs joga az üzemek élén a nemzeti szocialista párt megbizottjaként szerepelniA nemzeti szocialista párt hivatalos sajtóirodája érdekes cikket hoz a nyilvánosságra Reinhardt államtitkárról és a munkájáról, amely a munkaviszonyok szabályozásával foglalkozik. A cikk szerint Reinhardt államtitkár az őszre elkészül a törvényjavas'attal, amely a munkanélküliség problémájának gyökeres rendezését lesz hivatva megalapozni. A kormány addig is mindent megtesz, hogy a munkanélküliek számát csökkentse. A sók- oldalú Reinhardt államtitkár ezenkívül a jövő tavaszra egy az adózást leegyszerűsítő tervet fog kidolgozni. Már az ősztől fogva lényeges adókönnyítéseket akar bevezetni a kormány a mezőgazdaság számára, Bukarest, julius 28. Tegnap jelentettük, hogy az Isncceatól hét kilométernyire fekvő lepratáborból a betegek megszöktek ée bevonultak a városba. A legújabb jelentések szerint a leprások táborában formális lázadás tört ki. A leprások elfoglalták az egész telepet, bezárták az orvosokat, megkötözték az ápolókat és az őröket. A zendülés oka az, hogy a betegek elégedetlenek a napi kenyéradaggal. A leprások, miután az egész személyzetet lefegyverezték, gyűlést tartottak és elhatározták, hogy küldöttséget menesztenek a hatóságokhoz és igazságos orvoslást követelitek sérelmeikre. Húsz leprás indult útnak a közeli városka felé és magukkar vitték a tábort vezető főorvost is. A leprások csapatának megjelenése leírhatatlan az adókönnyítés formája valószínűleg az lesz, hogy a forgalmi adót 2 és 1 százalékra »zál- litják le. Leszerelés London, julius 28. A felsőház mai ülésén felszólalt Ponsonby munkáspárti felsőházi tag és beszédében utalt arra, hogy a németországi események miatt nem lehet elodázni a leszerelés kérdését. A beszéddel kapcsolatban Hailsham lord hadügyminiszter kijelentette, hogy az angol kormány ebben a kérdésben már leszögezte álláspontját s egyben kijelenti, hogy az angol kormány Genfben a leszerelési konferencián a tárgyalások vezetését és irányítását kézbe fogja venni. Einstein angol állampolgár lesz London, julius 28. A Dail yTelegraph írja, hogy Einstein, aki jelenleg Angliában tartózkodik, angol állampolgár lesz. A lap szerint a legrövidebb utón meg fogja kapui a londoni illetőséget, ami az állampolgárság elnyeréséhez szükségespánikot keltett a város lakosságában. Mindenki menekült útjukból és a betegek félelmetes kiáltozása csak növelte a rémületet. A rendőrség csak a legnagyobb nehézségek árán tudta kiszabadítani a főorvost a leprások kezéből és letartóztatni a betegeket, mert senki sem mert hozzájuk nyúlni. A rend végre is helyreállott. Az athéni leprások éhségsztrájkba kezdtek Athén, julius 28. A város melletti lepratábor* bán a betegek négy nap óta éhségsztrájkot folytatnak. A sztrájk oka az, hogy a tábor igazgatósága nem adja meg a betegeknek az általuk kívánt gyógyszert, mert a telep főorvosa szerint ez a gyógyszer teljesen hatástalan. Fellázadtak a lepratábor betegei Romániában A tábor főorvosa a bélpohlosoh fogságában (31) Kerekes nénit felküldtük pihenni, Kerekes bácsi csendesen borozgatni kezdett, Mariskával végigfutottam délután azokat a helyeket, amiket illik megnézni Velencében. Idegen- vezető lettem hát, megfelelő borravaló nélkül Mariska a kezdeti lelkesedés állapotából j később a csendes letargiába esett és a cipője szorította, örömmel szállítottam vissza Mariskát, az öröm csak a Kerekes bácsi részéről volt nagyobb, amikor látott érkezni bennünket, mert izgatottan várt már a szálló előcsarnokában és vad csatakiéitássai fogadott: — TTramöcsém, megvan a harmadik! Azazhogy a kaláber-harmadik van meg. Kerekes bácsi az alsósjátékosok csodálatos szimatjával rövid fél óra alatt megtalálta, akit szive-lelke és bütykös hüvelykujja keresett, egy szintén hasonló árvaságra jutott ka- láberezót, aki busongva ült az árnyékvető ponyva alatt, mig felesége őnagysága éppen aktuális flörtjét bonyolította le a Lidón. Úgy szakadtak egymásra, mint a kölcsönös áldás. Csak engem vártak harmadiknak. Kerekes bácsi máris szaladt lelkendezve a kártyáért, ingujjra vetkőzött és csillogó szemekkel mondta: — összes adu, család, abszolút... Ebből azonban nem élhetünk meg. Igazán nem azért maradtam Velencében, hogy Kerekes bácsival az asztalt döngessem és Mariskát vigyem fagylaltozni a tengerpartra. Kerekes bácsi iramát megállítani azonban nem lehetett. Hatalmas kedvben volt s néha hörögve, máskor fisztulázva mondta be lapjait- Előtte egy üveg chianti, kezében a kártya és a cigaretta, a szellőztető csavarok kellemesen legyezték az arcát: Kerekes bácsi valóban boldog volt. Három parti után felállottam. A másik két. tő megbotránkozva pillantott rám s Kerekes bácsi elégedetlenül csóválta a fejét. — Tálán randevúja van? — Körülbelül, — mondtam politikusán. — Hol vegyünk harmadikat? — dunnyögte Kerekes bácsi és kétségbeesetten keverte lapjait — olyan jó színeim jártak... — Randevúja van! — kiáltotta oda felesé- | gének, mert Kerekes néni a jóizü álomtól pirosán és dagadtan most következett le a keskeny lépcsőn. Kerekes néni megbotrákoz- va állott meg, ismét kicsúszott tehát egy udvarló Mariska kezéből... — Nn-na! — mondta legyintve ás elterebé- [yesedett az ura mellettKerekes bácsitól nyertem három lírát: ezzel vajmi bajosan lehetett volna útnak indulni. A megoldást azonban mégis az ő megjelenésük segítette. Kerekes bácsi igen elbusult, hogy igy ezét- ug-rott a parti. Szótlanul nyakára csatolta ismét gallérját és nekiindult a városnak, ö azt mondta, levegőzni megy, a mi gyanúnk azonban az volt, hogy nem nyugszik addig, amig fel nem hajt egy újabb harmadikat, hogy biztosítsa magának a velencei nyaralás kellemességeit. Kerekes bácsi, miután a fen tnevezett gallér mögé hányta a' paradicsomos makarónit és az olajos halat, elindult, hogy valami jó magyar k-osztot fedezzen föl a városban s jelentést tegyen róla. Pontosan nyolc óra öt percet mutatott a Campanille órája, amikor Kerekes bácsi kitette lábát az ajtón és éjfél után kettő volt, amikor hazakeveredett. Egyedül ment, hármasban jött. Nem is annyira jött, mint inkább hozták Kerekes bácsit, aki egyelőre képtelen volt arra, hogy önálló magyarázatot tartson a magyar konyha terén szerzett tapasztalatokról, mert a gulyáshus után beszedett falernói borocska ézokatlan kijelentésekre ragadta. Először is társakat keresett a magyar vendéglőben. Ráakadt ugyan egy szatmári magyarra, akivel azonban egy osztrák is üldögélt s igy a német sógorságra ürítették a poharat. Kerekes bácsi csupa udvariasságból németre fordította a szót, aztán hangosan olvasgatta az olasz feliratokat, ez visszaidézte emlékébe a diákkort s rövid idő mu-lva úgy belekeveredett az idegen kifejezésekbe, hogy két csendesen iddogálő amerikainak is felkeltette a figyelmét- Ezek csendes jóindulattal figyelték Kerekes bácsi küzdelmét a nyelvvel és a borocskával. Kerekes bácsi azonban nem maradt az egyszerű kijelentéseknél, hanem bírálni kezdte az állam rendjét s erre a tulajdonos is beleszólt a vitába. Kerekes bácsi körül viharfelhők gyülekeztek. A jelenlevő feketeinges közelébb húzódott s megpróbálta kihámozni Kerekes bácsi nemzetközi nyelven tett s borral édesített kijelentéseinek lényegét. Mindezt csak a későbbi előadásokból tudtuk meg. Kerekes bácsi viselkedése, ha a fe- keíeingesnek nem is, de a két amerikainak mindenesetre igen tetszett s miikor éjfél után egy óra harminc perckor tettre került a »or Kerekes bácsi és az osztrák sógor között, a két amerikai határozottan a szittyát részesítette segítségének áldásaiban és kmockautol- ta Wilhelm Kunze kerületi főnököt Stájerországból. így került haza az amerikai Egyesült Álla mok segítségével Kerekes bácsi, de nem a maga lábán. Kerekes néni, aki szokva volt Kerekes bácsi kirándulásaihoz, nem is azért aggódott, hogy Kerekes bácsi ragyogó kedvben fog megérkezni, csupán a pénzt féltette, mert a kassza nagyrésze Kerekes bácsinál maradt s azon tűnődött, hogyan fog a derék férfi hazavergődni ezen az ismeretlen talajon, ahol még józanul is háromszor indul neki az ember a sikátoroknak, amíg haza talál. Bátraké persze a szerencse és Kerekes bácsit1 körül is pártfogolták a szerencsével az amerikaiak, akik közül az egyiket Kerekes néni mindjárt olyanformán vette szemügyre, ahogyan a Mariska udvarlóit szokta felmérni... Tekintettel azonban arra, hogy csak az egyik amerikai törte a németet s azt is nyujorki hangsúllyal, mig Kerekes néni a veszprémi dialektusban forgatta Goehet, ezúttal nem sok reménnyel kecsegtetett ez a vadászatMindenesetre bevártuk Kerekes bácsi hazatérését, a félhomályra bocsátott foyerbam ülve. Mariska sírt. Kerekes néni hóna alá ’ kapta a bácsit és elviharzott. Kerekes bácsi azonban amerikaiakat hozott, két jóindulatú fiatalembert, akik másnap reggel is megjelentek a szállodában és őszinte részvéttel vették tudomásul, hogy Kerekes bácsi vizesruhával a homlokán piheni ki a tegnapi politikai vita fáradalmait. Kerekes bácsi megyebizottsági tag volt s mint ilyen, szenvedélyes vitatkozó. így kerültem össze az amerikaiakkal. Aránylag rövid ideje tartózkodtak a városban, minden jobb helyet ismertek, ahol szeszes ital volt kapható, de már unták a lagúnákat s uj látnivalók után szomjaztak. Kapóra jött á két derék férfiú. Egyik sem volt sokkal idősebb, mint én, az egyik a Yale- egyetein sportpályáján vergődött épszerüség- re mint base-ball-kapu-s, a másik szabadidejében műkedvelő repülő is volt s ezen az alapon hamarosan összebarátkoztunk. Délután nem sajnáltuk a fáradságot s átmentünk Mesírébe, megnézni az autómat, amely bús egyedüivalóságban szomorkodott a garázs sötétjében. Nekem nagy ötletem támadt. Kedvet csináltam az amerikaiaknak egy autólurához, valami szép, kerek kiránduláshoz s makor már felcsigáztam az érdeklődésüket, csendesen megjegyeztem, hogy esetleg én elvihetném őket, ha nem az lenne a szándékom, hogy még egy hetet pihenjek a Lidón- A két amerikai azonban már megbarátkozott velem, tetszett nekik a kirándulás eszméje, különösen azután, hogy — nem minden célzatosság nélkül — versenyeredményeimmel is szórakoztattam őket. Hogyne! Egy európai versenyzővel, aki hivatásos, nekiindulni a hegyvidéknek, mindenesetre szebb kilátás, mint szagolni a possadt vizeket. Kérni kezdtek. Eleinte húzódoztam, amire a base-ball-ikapus minden kertelés nélkül felajánlott egy tekintélyes összeget, ha otthagyom a lagúnákat és elviszem őket nyolcnapos útra. Lehet két hét is. Időt, fáradságot és pénzt nem kiméinek. Ezt nevezte hajdani görög tanárom deus ex mach iának. Gondolkodási időt kértem, hogy ne tűnjön fel nekik nagy-boldog sietésem. Magamban már régen meggondoltam persze s mikor két óra múlva mélaJbus hangon jelentettem ki, hogy hajlandó vagyok őket elvinni az útra, ők örültek gyerek módra, holott nekem illett vohja táncolnom. SZOMBATHY VIKTOR: •9 ®9 99 r KÜLÖNÖS OLASZ NYÁR lillIlllllliilllllilíllllíliíllliilllíliíliílllllillllllH REGÉNY