Prágai Magyar Hirlap, 1933. július (12. évfolyam, 147-171 / 3257-3281. szám)

1933-07-02 / 148. (3258.) szám

1983 július 2, rasArnap. 'PRa:gai-AW^arhi hlar 13 TUDOMÁNYOS ÉLET A bécsi Teréziánum és a magyarság Irta: Saíacz Gábor (ír. Bécs mai negyedik kerületében, a szőlő­hegyekre- vezető hajdani göröngyös ut elején 1623-ban egy hatalmas épület állott készen: a császárnék reziden-ciája, a Favorita. Építői év­századokra tervezték s nem gondolták, hogy nyolcvan esztendő múlva már C9ak falai lesz­nek meg. 1683-ban, a török veszedelem .ide­jén Stanhemberg Rüdiger, Bóos védelmezője elrendelte ugyanis a külvárosokban lévő ösz- ezes épületek elpusztítását s igy a Favorita is a lángok martaléka lett. A török veszedelem elmúltával azonban hamarosan újjáépítették s az újjáépített Favorita császárok nyaralójá­vá lett A Favoritéban töltötte I. Lipót, I. Jó­zsef és III. Károly rendszeresen a nyarat s igy sok pompás ünnepély tanúi voltak ekkor falai- Itt fogadta Lipót 1698-ban Nagy Pétert, az orosz cárt is. Egyik, még ma is meglévő szobájában halt meg III. Károly s halála nap­ján, e szobához épített kis kápolnában, leá­nyának, Mária Teréziának alapítványából még ma is minden évben mondanak érte re­kviemet. Mária Terézia nem maradt a Favoritában, apja halála után pár nappal véglegesen el­hagyta azi s ettől kezd ve üresen állott az épü­let. 1746-ban azután a jezsuita-rend vette meg a Favoritét 30.000 forintért azzal a kötelezett­séggel, hogy ott nemesi kollégiumot szervez- Ez a kollégium még ugyanez év őszén meg is nyílt s a királynő nevét viselhette. A jezsui­ták azonban képtelenek voltak a fokozódó ter­heket viselni, az udvari kancellária sem votf megelégedve az uj iskola túlságosan tudomá­nyosnak talált szellemével és ezért elhatároz­ták annak újjászervezését. A királynő 1749- ben és 1751-ben kiadott alapítóleveleivel bő­ven gondoskodott az intézetről s többek között pápai beleegyezéssel három kisebb osztrák egyházi javadalom és a magyar bátaszéki apátság jövedelmét is az intézetnek adomá­nyozta. Mária Terézia most nem a humanista oktatást, hanem azt tűzte ki az intézet főcél­jául, hogy a növendékek a világi tudományo­kat, különösen a közhivatali és diplomáciai pályán szükséges gyakorlati ismereteket, ne­mesi ügyességeket, nyelveket, különösen pe­dig az összbirodalom szempontjából elsőren­dű fontossággal bíró német nyelvet sajátítsák el. Elrendelte a királynő azt is, hogy az inté­zetbe minden nemzetnek, különösen pedig „kedvelt magyar nemzetünknek1* * fiai felvé­tessenek. A vezetést meghagyták a jezsuiták kezében, de mindazokat a tárgyakat, melyek nem voltak benne a jezsuita-tan tervben, kez­dettől fogva világi tanárok tanították. A je­zsuita-rend feloszlatása után (1773) a piaris­ták vették át a vezetést, majd 1849-ben, az in­tézet kizárólagos nemesi jellegének megszün­tetése után a piaristákat világi tanárok vál­tották fel. Súlyos válságba került azután az intézet 1918-ban, amikor majdnem egész va­gyonát elvesztette. Életképességét mutatja azonban, hogy alkalmazkodni tudott az uj helyzethez s bár elveszítette föpalrónusát, az uralkodóimat, ma is virágzik. A régi alapít­ván yos növendékek helyét nagyobbrészt fize­tők foglalták el s Dél amer ikából Perzsiáig sok nemzetnek fiát ott találjuk ma is a Teréziá- numban- Zsenge ifjúságukban ismerkednek és barátkoznak meg egymással itt különböző nemzetek fial, látókörük a rendesnél nagyobb méretben szélesedik és talán nem alaptalan a remény, hogy hazájukba visszatérve, mint a múltban, ugv a jövőben is nemzetüknek leg­hasznosabb, legkiválóbb férifiaivá válnak. Mindjárt az alapítást követő első években találkozunk a Teréziánum növendékeinek névsorában magyar nevekkel. A Percnyi, Vay, Andrássy, Osáky család egv-egy tagját ott ta­láljuk a legelső növendékek sorában. S ké­sőbb is nemcsak történelmi nevekkel, hanem kiváló tehetségekkel is találkozunk, akik Ma- garország kulturális és politikai életében nagy és a nemzetre nézve hasznos szerepet játszottak. Általánosan tudott dolog, hogy a magyar gárdisták nem vesztették el magyarságukat s nem 'nőmetesedtek el Béosben, hanem éppen ők váltak a magyar irodalmi élet- tulajdonkép­peni megindítóivá. Hasonlót mondhatunk a magyar teréziánistákról is, akiknél pedig ha­tások befogadására leginkább képes zsenge koruk miatt az el németesedés veszélye inkább fennforoghatott. A tények azonban éppen az ellenkezőt bizonyítják. A magyar növendékek visszatérve hazájukba, tettekkel szolgálják nemzetüket s tetteikhez az ösztönzéseket igen gyakran éppen növendék-korúban kapják. Arról, hogy a magyar növendékek nemzeti szelleme csorbítatlanul megmaradjon, gondos­kodtak különben kezdettől fogva maigyar ta­náraik is, kiknek sorát Faludi Ferenc nyitja meg. Failudiról — ki egyúttal aligazgatója is volt az intézetnek, — azt jegyzi fel az iroda­lomtörténet, hogy mint egykor a magyar bí­boros Cicero, Pázmány, ő is egyesítette stílu­sában a régi nyelvnek és a nép nyelvének fordulatosságát. A Teréziánuniban rendezte Faludi sajtó alá „Nemes ember és Nemes asz- szony“ cimü munkáit is. Ott találjuk a magyar tanárok sorában azután, hogy csak a legkivé- lóbbakat említsük, Pray Györgyöt, a XVIII. század legkiválóbb magyar történetíróját, Ke­rekes Sámuelt, az első magyar hírlapírók egyikét, ki Görög Demeterrel együtt indítot­ta meg 1789-ben Bécsiben a „Hadi és más ne­vezetes történetek** cimü lapot, melynek jö­vedelmét a nemzeti nyelv és műveltség eme­lésére áldozták s ott találjuk Horváth Mihályt is, a legnépszerűbb magyar történetírók egyi­két, ki az 1849-eis magyar kormánynak kul­tuszminisztere is lett. A Teréziánum bán fe­jezte be Horváth első összefoglaló négy köte­tes magyar történetét is- Ott találjuk még a ieréziáuumi magyar tanárok sorában a híres matematikus Makó Pált, a baranyai származá­sú Mitterpaehert, a kiváló mezőgazdászt, ki később a pesti egyetem tanára lett s a sárost származású archeológust Schömwienert is, a későbbi pesti egyetemi könyvtári igazgatót. Az újabb időben működött a Teréziánumhan Thiaillócay Lajos, ki Szerbiának a világháború idején polgári kormányzója volt. A kiválóbb magyar növendékek díszes so­rát báró Splényi Gábor, Mária Terézia kiváló tábornoka nyitja meg s folytatja fia, Splényi János, a tiszántúli kerületi tábla elnöke, ki az 1790-es országgyűlésen híres beszédet mon­dott. a magyar nyelv érdekében. Terézianista volt Batthyány Ignác is, a tudós erdélyi püs­pök, kinek legméltóbb emléke' a gyulafehérvári könyvtár, melynek kéziratait nagy költséggel szerezte össze. Egy másik növendék, Anponvi Antal (1751—1817) egyike volt kora legmii­80 esztendő tapasztalata alapján készül a kires Pető ecet Előállítja: PETŐ Z5IGMOND és FIA, Vráble ece'cszcsz, likőr- és rumgyár A'apitva: 1850. Alapítva: 1850. veitebb főurainak. II. József nagyon kitüntet­te, de mégsem tudta rávenni a királybiztosi hivatal elvállalására. 0 alapította a híres családi könyvtárt. Ugyancsak teréziánista volt hasonló nevű fia is, ki a könyvtárat 1827-ben Pozsonyban a megyeház mögött kü­lön e célra emelt épületiben helyezte el, melynek homlokzatára a következő feliratot tétette: „Litteris in patria augendis**. örök dicsősége marad a Teréziám] mnak, hogy Széchenyi Ferencet, a budapesti Nemzeti Muzeum és Festetics Györgyöt, a keszthelyi Georgikon alapitóját s a helikoni ünnepek rendezőjét növendékeinek va'.lhatja. Széche­nyi Ferencről tudjuk, hogy nem volt hajlandó II. József céljainak eszközévé lenni s ami­kor ji. József egymásután adta ki azokat a rendeleteket, melyeknek Magyarország ger- manizálása és a nemzet alkotmányának megsemmisítése volt a célja, lemondott ad­minisztrátori tisztéről. Megismételte ezt I. Ferenc idejében, mikor a magyar alkotmányt újabb veszély fenyegette s a király országgyű­lés nélkül akart uralkodni. Festetics György a helikoni ünnepek rendezéséhez az ideát volt tanárától, a költő Derűstől kapta, gazda­sági érdeklődését pedig egy másik tanára, a már említett Mitterpacher keltette fel. Az Esterházyak közül is igen sokan nevelkedtek a Teréziáuumiban, igy Miklós (1765—1833) a híres Esterházy-képtár alapítója is. Ester­házy Miklósnak Kismartonban Haydn vezeté­se alatt külön zenékara és színháza is volt. Egyidőben volt Esterházyval a Teréziánum- ban a Koháryak utolsó férfitagja. Ferenc, a későbbi udvari kancellár és a Grassalkovi- chok utolsó férfi tag ja is: Anitái herceg. Grassalkovich Antal aj and‘kozta a magyar nemzetnek a Nemzeti Muzeum és a Nemzeti Színház telkét s nagyobb összeget hagyott az Akadémiára is. A barátságos egyéniségű, jó magyar udvari kancellár Reviczky Ad ám és Kegíevich János, — ki az 1831-es kolera alkamával tüntette ki magát — szintén téré ziánisták voltak. Folytathatjuk a sort Szlávy József volt miniszterelnökkel, Bírtál György_ gyei, ki a Bittó-minisztériumiban a földmive- lés-, ipar és kereskedelemügyi tárcát töl­tötte be, Bezerédy Pállal, kinek a magyar selyem termelés fellendítését köszönhetjük, Puskás Tivadarral, a Telefonhirmondó felta­lálójával, a kiváló technikussal és Edison munkatársával, a magyarságért sokat harco­ló és áldozó Szemére Miklóssal, Serényi Bé­la volt föld mive lésügyi miniszterrel, a nem­rég elhunyt nagy emberbarát Batthyány Lászlóval, a híres szemésszel és befejezhet­jük azt az élők közül gróf Bethlen Istvánnal. Folytathatnék még e sort, de az eddigi ne­vekből is láthatjuk, hogy az idegenben való Stubnianske Teplice (Stubnyafürdö) mélyen leszállított árakért biztos eredménnyel gyógyít reumát, köszvényt, neuralgiákat, női beteg­ségeket. Információt és prospektust Fürdöigazgatóság Stubnianske Teplice (Slovensko) nevelkedés nem vált kárára a magyar teré- ziánistáknak, sőt ellenkezőleg, hazájukat tet­tekkel szolgáló s talán öntudatcsabb magya­rokká lettek, mintha otthon nevelődtek volna. Az idegenben töltött tanulóévek sohasem vál­tak kárára senkinek sem, csak ösztönzőleg, serkentőleg hathattak mindig­SzmHÁz-KörbvKukTüRA Egy ellenállhatatlan férfi — aki ellenáll: Hell meg a nők Vicki Baum könyveit ma az egész világon ol­vassák. S azzal a- mohósággal, ahogy minden őszin­te, friss lendületű, finom meglátása Írást szoktak favorizálni az emberek. A világhiró Írónő „Hell meg a nők" cimü regénye mindezeken a nagy si­kert biztosító tulajdonságokon felül, rendkívül ér­dekes problémájával bensőséges optimizmusával, pompás humorával fogja meg az olvasót. Igazán szellemes, okos és elragadóan mulattató könyv. A regény hőse: Hell Urbán. Mérnök. Kémikus doktor. Kitűnő találmány „reménydius" felfedezője, akire vagyon s hírnév „vár". Nagyszerű sportéin- bér is. Uszóibajnok. Férfiszépség. Modern Apolló! Különben pedig „leépített" — munkanélküli. Két- ségbeejtően szegény. De amerikai stílusú vállal­kozó szellem, aki félretéve diplomáját, „beáll" úszómesternek egy kis nyaralóhelyen. Persze, át­menetileg csak, amíg a „találmánya" révén sok­ezer dollárhoz jut majd. Hell doktor, a szép Urbán, így lesz eleven rek­lámja a frauemseei strandnak. Bomlanak utána az asszonyok és leányok. A híres primadonnától kezd­ve, a bolondos bárónőn, az álgrófinén, a gazdag gyáros leányain át a evikkeres orvos hervatag fe­leségéig, sőt a tenyerest-alpae Vezi pincérleányig valamennyi asszonynép beleszeret. De Hell doktor szive is lángot fog ebben a szerelmes, izzó atmosz­férában: Mav-be, a dúsgazdag, berlini jukkerleány- ba- szeret. Huszonhat évének egész hevével, cso­dálni valóan becsületes odaadással ebben a szerelmi „tűzfészekben". Hasztalan hát, a többi nő ostroma. Pedig makacs s vad ostrom indul ellene. Furcsa, fordított helyzet, amikor a nő a támadó fél 6 a férfi a riadtan védekező. Olyan fonákság ez, amit azonban nem az iró féktelen fantáziája „agyait ki", hanem az élet teremtett s az iró csupán hü s élesen látó interpretátora korának. Hell doktor, aki fürdőtrikójában kicsit „göriö- sen" kénytelen szerepelni a strandon, ha nem is el­lenszenvesen, de érezhetően „elfeminálódik" lassan. Ahogy a „cigaretttázó", fölényes May^vel b szél- get, közben „varrogatva" elrongyolódott ruháját, ahogy idegesen húzódozik a ,dörzsölődő“ hölgyek­től s talán a legklasszikusabban akkor fejeződik ki ez az „elasszonyosodás", amikor a pincérleány ágyán fáradtan elalszik a „kegyképpen kapott" va csora után. Ez a jelenet miniden reális rajza ellené­re is szimbólum. Az élet, a kor, századunk szimbó­luma. Az élet forrójától eleven ez a regény! A fordulatos ,eleven drámai feszültséggel felépí­tett regény részleteiben adja igazi értékét s érde­kességét. Intim vallomás a „mai" férfi s nő viszo= nyáról. De igazi optimista irás is, nyugodt tekin­tetű biztatás, hogy a tiszta s vidám szív a legne­hezebb megpróbáltatásokat is el tudja viselni. Vicki Baum rendkívül érdekes regénye most je­lent meg Dante kiadásában. Hogy a „Hell meg a nők" nálunk is nagy sikert arat, abban Z. Tábori Piroskának is része van, aki szellemes fordításban tolmácsolta a világhírű regényt. (*) Megalakult a ruszinszkói magyar színházi szövetkezet. Ruszinszkói szerkesztőségünk jelenti: A magyar színjátszás további biztosítására meg­alakult a ruszinszkói magyar színi szövetkezet. A szövetkezeti tagok gyűjtése megindult s az a re­mény, hogy sikerül 150 «zer koronányi szövetke­zeti vagyont összehozni, mellyel az őszi szezon már megkezdhető. A szövetkezet a napokban nyil­vános pályázatot fog kiírni úgy a színtársulat ve­zetésére hivatott színigazgatói, mint az ügyvezető titkári és pénztárosi állásra. Ezen állások irárt a pályázók körében már előre is nagy érdeklődés mutatkozik. Dohsinai Jégbarlang A természet csodálatos szépsége- Európa legér­dekesebb látnivalója- Autóbusz és autó köz­lekedés- Mindennemű felvilágosítást: ,,H otel Fejér Dobsina" ad- Telefon 21. (*) Magyar Minerva. A Reiinel János dr. szer­kesztésében havonkimt. 36 oldal terjedelemben meg­jelenő Magyar Minerva júniusi számában ismét érdekes újítással találkozunk. A szerkesztőség, programjához- hiven, megkezdte a magyar ifjúság bevonását a folyóirat által képviselt kulturális mozgalomba. Az ifjúság képviselői közül ezúttal Nagy Barnát szólaltatja meg, aki a budapesti Vargha Oszkár szobrász művészetét világítja meg finom és hozzáértő kis tanulmány keretében. Az eszéki Govorkovioh János eleven képet rajzol a ré­gi Athénről, s egyben személyes élmények alapján érdekesen 6zámol be májusi görögországi benyotuá. sairól. A képzőművészetet szolgáló két íráson kí­vül nagy érdeklődésre tarthat még számot Babits Mihálynak az írástudók árulásáról szóló tanulmá­nya is, amely a kiváló esztétikusnak a műit év őszén Pozsonyban tartott teljes előadását foglalja magában. A „Magyarosan“-rovat ebben a számban is folytatódik. A szépirodalmi részből különösen ki kell emelnünk Kristály Istvánnak és Tárnámé Zsadányi Máriának pompás elbeszéléseit és Re­ményi Józsefnek e a nemrég elhunyt Lakner Zol­tánnak nemeeveretü költeményeit. Szenteleky Kor­nél regényfolytatása ezúttal is nagy érdeklődésre tarthat igényt, úgyszintén a Londonban élő H. P. Smolka Írása is, aki a déli Atlanti óceánba - fekvő Robinson-szigetrői, a Tristan da C-unha lakóiról ad megragadó képet. Különösen gazdag ezúttal a könyvrovat. Tamás Lajos Marék Antal „Zsákucca" cimü regényét méltatja. Marék Antal Komáromi János „Harangoz a múlt" cimü regényét. Erdőbázy Hugó pedig Komlóé Aladár „A néma őrült arca" verskötetét veszi kritikai bonckés alá. A legol­csóbb szépirodalmi folyóirat előfizetési ára egy évre 30, félévre 15 korona. A kiadóhivatal (Po­zsony, Kertész-ucca 1.) megrendelésre az első szám­tól kezdve küldi meg a folyóiratot, s készséggel küld csekklapot is. Egyes számok 3 koronáért Po­zsonyban a Steiner-, Stampfel- és Szent József könyvkereskedésekben, valamint Weisz M. újság- üzletében kaphatók. A KASSAI FILLÉRES MÜVÉSZESTÉK MŰSORA: Julius 1-én és 2-án, szombaton és vasárnap: Piros bugyeláris, bohózat. Virrasztás, parasztkomédia. Remete szerencséje, bohózat. Anyakönyvezető, tréfa. A filléres müvészestéket a Főrum-filmszinház- ban tartják meg, éspedig délután T45 és este J49 órai kezdettel. Jegyek elővételben a Fórum pénztáránál kap­hatók. Helyárak: délután 1, 2 és 3 Ke. Este; 3, 4, 5 és 6 Ke. A MAGYAR SZÍNHÁZ MŰSORA POZSONYBAN este: Dinom-áánom. Vasárnap d. u.: Éjféli tangó, este: Dinom=dánom. AZ UNGVÁRI VÁROSI MOZGÓ HETI MŰSORA: Péntek, szombat, vasárnap: NÁSZÚT HÁRMASBAN. Hétfő: AZ ÉJFÉLI SZERENÁD. Szombat, vasárnap 143 órakor: ANNY RENDET CSINÁL. KASSAI szerkesztőség és kiadóhivatal: Automatatelefon: 35-29 Éder-ucca 9. NYITRAI szerkesztőség és kiadóhivatal: Wilson-ucca 34. sz„ !. em. — Methód-tér 3. POZSONYI szerkesztőség és kiadóhivatal: Telefon: 27-87. Lőrinckapu ucca 17. UNGVÁRI szerkesztőség és kiadóhivatal: Váraija-ucca 7/2. * VÍZUMOT Magyarországba, Romániába. Lengyelor­szágba még ugyanaznap megszerez a „Prá­gai Magyar Hírlap" pozsonyi kiadóhivatala. Lőrinckapu ucca 17.. 11 (Central pu>suge 1 Ilyen útlevelek meghosszabbítását is »által juk. A többi államokba szolgáló vizaínok megszerzését a prágai kiadóhivatal: Prága II., Panská al. 12„ III. wn eszközli.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom