Prágai Magyar Hirlap, 1933. július (12. évfolyam, 147-171 / 3257-3281. szám)
1933-07-22 / 164. (3274.) szám
Roosevelt csöndes forradalma Gazdasági diktatúra Amerikában (pp) Prága, julius 21. Roosevelt csöndes forradalma a jelek szerint elérkezett a kul- tminációs ponthoz, a „barátságos oktroj‘‘, amivel a kormány az amerikai nagyipari és bankkapitalizmusban fel akarja korbácsolni a szociális lelkiismeret hullámait, olyan kísérlet, amely az amerikai társadalom alaptörvényeit támadja meg. Amerika nem ismeri a szocializmust, ott a társadalmi segítségnek egyetlen formája a jótékonyság. A jótékonyság azonban kötelező. Éppen úgy hozzátartozik az előkelő élethez, mint a golfpálya. Az az amerikai milliomos, akinek nevét jótékonysági akcióikkal kapcsolatban időnként nem hozzák forgalomba a lapok, elveszíti társadalmi pozícióját. Az amerikai milliomosoknak, csak kis része tart fent kórházakat vagy menhelyeket, sokkal gyakoribb és általánosabb az úgynevezett individuális segélyezés. Két okból: először mert mulatságosabb, másodszor, mert esetről-esetre alkalmat ad a szereplésre. Minden tekintélyesebb milliomosnak van egy jótékonysági titkára, aki a milliomoshoz beérkező kérvényeket intézi el és javaslatokat tesz. Ford jótékonysági postája például naponta több ezer levél, amellett Ford nem tartozik azok közé, akikről fantasztikus jótékonysági regényeket koiportál az amerikai sajtó. Vannak milliomosnők, akik külön irodát tartanak fenn és^ lehetőleg csak a legfantasztikusabb kéréséket teljesitik. A prosperity dagálya után azonban olyan apály következett, amely millió és milliószámra dobta uccára a munkanélkülieket. Az, hogy a termelés tempója megakadt, európai ember számára elképzelhetetlen katasztrófát jelentett az amerikai kispolgár életében. Az amerikai ember nem tartalékol, nincs sok ruhája, nincs saját bútora, az elv mindig az volt: olcsón vásárolni, ha a holmi elromlik, elhajítani, mert olcsóbban kaphatsz uj inget, mint amennyiben a mosás kerül. Amerikai ember előtt ismeretlen a cipőtal- palás és a ruha,fordítás, az áruk iszonyú áradása, ami a háború után megindult, fölöslegessé tette az életnek ezeket az óvatos, vidékies, maradi gesztusait, amikkel az európai ember nyujtgatja hosszabbra a szegénység takaróját. Az amerikai ember tragédiája az, hogy nem birja a szegénységet. A nagy városok „ingyenes" levesosztói előtt végtelen sorokban kanyarog a munkanélküliek tömege, de ezekben az „ingyenes" levesosztókban sem adják ingyen, amit adnak, hanem egy vagy két centért. Mert Amerikában semmit se adnak ingyen, valamit fizetni kell, ez az elv s az elvtől még elemi katasztrófák sem tudják eltéríteni az amerikait. Ami most Roosevelt forradalmát jelenti, ez éppen a tökéletes leszámolás ezzel az elvvel. A jótékonysági rendszer csődöt mondott. Két okból, először mert a krízis méretei valóban túlnőttek az úgynevezett individuális segélyezés lehetőségein, másodszor, mert a deflációs pszichózis annyira magával ragadott mindenkit, akinek pénze van, hogy nagy áldozatokra ma már akkor sem lenne hajlandó az amerikai milliomos, ha megkövesedett elvei nem is állnák útját a komolyabb áldozatkészségnek. Rooseveltnek tehát szembe keliett szállnia az amerikai tradícióval. Nem elég az alkalmi alamizsnaosztás, hanem rendszeres és szervezett társadalmi segítségre van szükség. A „barátságos oki rój “ valószínűleg csak figyelmezletés a Wall-street felé s nem maradnak el a barátságtalan következményei sem. A szakadék, amely az amerikai Roosevelt bevezeti a negyvenórás munkahetet — Forrong a tőzsde Soha nem látott bessz söpört végig az amerikai tőzsdéken Newyork, julius 21. A tegnapi zuhanás, ami az amerikai érték- és árutőzsdéken bekövetkezett, a legnagyobb bessz, ami Amerika történetében előfordult. A pánik előidézője Thomas szenátor volt, aki Roosevelt hires agytrösztjéhez tartozik s aki a dollárhigitási akciót vezeti. Thomas tegnap táviratot intézett a newyorki és csiká- gói gabonatőzsdékhez, amelyben megfenyegette őket, hogy ha nem vezetnek be olyan rendszabályokat, amelyek korlátozzák az egy tőzsdei napon szenvedhető veszteség legmagasabb határát — bezáratja vagy kormányellenőrzés alá helyezi a tőzsdéket. Erre következett be a pánikszerű bessz, amelyhez foghatót még nem ismernek Amerika tőzsdei életében. A beí 2 különösen a gabonatőzsdén öltött hihetetlen méreteket, egyes árucikkek 30—35 százalékkal értéktelenedtek e®. A csiikágói tőzsdén a legnagyobb lemorzsolódást a rozs mutatta, amely három nap alatt 35 százalékkal zuhant, a búza is 20—21 százalékos elértéktelenedést mutat. Hasonló »ors érte a gyapjút, a kávét, a kukoricát és más nyersterményeket. Különösen nagy volt az esés a szeszipari értékek között. S ez bizonyos értelemben paradox helyzetet támasztott, mert amíg a déli államok a szesztilalom megszüntetése mellett foglaltak állást s ugyanekkor a szeszipari értékek szinte pánikszerűen zuhantak. Ezt két okra vezetik vissza: az egyik az amerikai publikum hihetetlen idegessége, a másik pedig az, hogy elterjedt a híre, hogy Roosevelt a szesztilalom eltörlésével kapcsolatban magas szeszfogyasztási adókat akar bevezetni. Az Amariean Alkohol, a vezető szeszipari értép apir például a hatalmas bessz következtében eladhatatlanná vált. A tegnapi napon néhány óra alatt elúszott a legutóbbi hetek árfolyamnyereségének legnagyobb része. A megrendszabályozott tőzsde Washington, julius 21. Wallaee kereskedelmi államtitkár Roosevelt rendeletére közölte a tőzsdék elnökségével, hogy a terménytőzsdéknek ezentúl pontos és kimerítő jelentést kell nyilvánosságra hozuiok minden bőrzenapról. Ennek a jelentésnek az összes lebonyolított tranzakciókkal foglalkozni kell. Csikágóból jelentik, hogy a kereskedelmi departement megbízottai megállapították a pénteki börze számára a megengedhető árufluktuácié határait. A határ 1 bushel búzánál 8 cent, kukoricánál 5 cent, zabnál jQ cent, rozsnál 8 cent, árpánál 5 cent. A pánikra való tekintettel ezek a korlátozások egyelőre meghatározatlan ríeijg érvényben maradnak. A bessz — az egészségtelen hossz reakciója volt Newyork, julius 21. A példátlan árzuhanás áz áru- és értéktőzsdéken nemcsak a kormány intézkedéseire vezethető vissza. Kétségtelen, hogy a kormány intézkedései, melyek erőszakosan nyúlnak bele az amerikai gazdasági életbe, hozzájárultak a bessizhez, a bessz azonban elsősorban annak az egészségtelen hossznak a reakciója, amely néhány nap előtt a tőzsdéken megindult Egy részvény például, amelyet julius közepén 15 dollárral jegyeztek, időközben 47 dollárra emelkedett és a tegnapi zuhanás után még mindig 25.5 dollárt ért el. Csikóséban minden csendes Csikágó, julius 21. A tegnapi pánikra való tekintettel a mai határidőüzlet a terme®- piacon teljesen szünetelt- A tegnapi bessz alatt az év legalacsonyabb nívójára süllyedtek az árak. A tőzsdék elnöksége a pánik megállítására vonatkozó rendelkezéseket elfogadta. Hasonló intézkedéseket foganatosítottak a minneapolisi, duluthi és kansas-city-i tőzsdéken. Ugyanekkor jóváhagyták a terményárak emelkedésének szabályozására vonatkozó intézkedéseket is. „Code-Roosevelft" Neyyork, julius 21. Roosevelt elnök jóváhagyta a megrövidített munkaidő és felemelt alapbérekre vonatkozó bényszerren- deletet. A rendelet egyszersmind megállapítja a korhatárt is, amelynél valaki munkát vállalhat A rendelet szerint tizenöt évnél fiatalabb munkaerőket alkalmazni nem szabad. A munkaviszonyokat szabályozó uj pragmatika, amelyet Roosevelt megbízásából Jothnsom tábornok dolgozott ki, szigorúan megállapítja azokat a minimális munkabéreket, amelyeket egy munkaóráért fizetni kell. Gyermekeket nem szabad alkalmazni, tizenhat éven aluliakat pedig maximálisan három órás munkaidőre lehet igénybe venni. A munkaidő korlátozása jelenti azonban a legnagyobb szenzációt Roosevelt uj munkatörvényében. Eszerint az irodai alkalmazottak legföljebb heti negyven órát dolgoznak, az áruházi alkalmazottak maximum 52 órát, a munkások pedig 35 érát, helyesebben az év végéig 35 órát s azután 40 órát. A minimális munkabér 12—15 dollár között mozog, a munkások számára megállapított minimális órabér 30—40 cent között mozog. kormány és a Wall-street között van, kezdettől fogva nagy volt s ez a szakadék lépésről lépésre mélyül, ahogy a kormány programját valóra váltja. Már a kiinduló pont idegen volt a Wall- street szempontjából. Roosevelt ugyanis abból a tagadhatatlanul reális elgondolásból indult ki, hogy a gazdasági mélypont, amelyre a világtermelés sülyedt, az agrárkrízisből támadt, az orvoslást tehát a mezőgazdaság talpraállitásán kell kezdeni. Roosevelt az elszegényedett amerikai farmer szemével nézte a kérdést és nem pedig úgy, mint Hoover, aki kezdettől fogva a Wall-street megbízottja volt s úgy is jutott az elnöki székbe, hogy annak a néhány milliomosnak érdekeit, akik a háború után a világ sorsát irányították, maradéktalanul tudta képviselni. Hoover a könyörtelen kalkulálás embere volt, aki például egyik londoni előadásában elmagyarázta, hogy a mandzsuriai bányatársaság nem alkalmaz támaszfákat a tárnákban, mert esetleges tárnaomlás esetén egy emberélet után az ottani törvények értelmében csak huszonöt dollár kártérítést kell fizetni a társaságnak s igy horribilis összeget lehet megtakarítani a bányafák mellőzésével. Ez volt az ő ereje, a kalkuláció, amelyben egyetlen eszményi szempont sem érvényesül. Csakhogy az amerikai léleknek két arca van — egyik a rideg business-mané, a másik pedig a szinte gyermekes ideálitáé. Ha Hoover képviselte a rideg business-mant, úgy joggal tekinthetjük Rooseveltet az ideálistának, aki szinte gyermekes nagylelkűséggel fogja fel hivatását. Még az amerikai prédikátor vonásait is felismerhetjük egyéniségében, az amerikai prédikátorét, aki vendéglőben, uccán, szószékről és autóbusz tetejéről rendületlen- hittel hirdeti igéit. Roosevelt igazi puritán, aki irtózik mindentől, ami embertelen, tehát, irtózik a puritánizmus embertelen tulhajtásai- tól is. Az 5 csöndes forradalmának az a lényege, hogy igazi humanitást akar csöpög- tetni az amerikai gondolkozásba. Roosevelt nem azért tette szabaddá az utat az alkohol számára, mert esetleg távolabb állana a puritanizmustól, mint a Wall-street urai, hanem azért, mert meg akarta szabadítani Amerikát egy csúnya üzlettől: a gangszter- világot életrehivó szeszcsempészettől. Roosevelt a szervezett társadalmi segítség hive, sikerei fogják eldönteni, hogy teóriája mit ér s hogy egyáltalán volt-e egy központi teóriája. Elvitathatatlanul rokonszenves azonban a kísérlet. Nagy kérdés természetesen, hogy Rooseveltnek meg vannak-e az eszközei a Wall-street megrendszabályozására s hogy a harc, amelyben a támadó szerepét ebben a pillanatban a Wall-street játsza, mivel fog végződni? Az egész állami aparátus Roosevelt kezében van, a Wall-street ellenben a felépítmény alatt húzódó titkos hálózatot tartja kezében s a tőzsdét, amely az amerikai élet szive. A tőzsde Roosevelt barátságos ok- trojára rendkívül érzékenyen reagált már az első nap s nagy kérdés, hogy Roosevelt meg tud-e állni a csöndes forradalomnál, nem nőnek-e ki oly események ebből a tagadhatatlanul rokonszenves és szükségszerű kísérletből, amelyek Rooseveltet is maguk alá temetik?. JJa: RADIÓMELLÉKLEi Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed- Szerkesztőség: Prága II* Panská ulice 12. 7\“ 26*é-’külfö,dre: év*nte«°. A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok II. emelet - Telefon: 303U. - Kiadóhivatal; félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ki .. . ~ Prága IL, Panská ulice 12. Hl. emelet fl képes melléklettel havonként 2,50 Ké-val több politikai nCLpilCLpJCL Telefon : 34184. Egyes szám ára 1.20 Kő, vasárnap 2.--Kő. SŰRGÖNYCIMiHlRLRP, PRflHfl .
