Prágai Magyar Hirlap, 1933. július (12. évfolyam, 147-171 / 3257-3281. szám)
1933-07-19 / 161. (3271.) szám
s 1933 julthus 10, gzerda. Esterházy Jánosnak, az o szoc. elnökének, a ruszinszkói magyar nemzeti párt elnökségének, és a ruszinszkói magyar pártszövetségének kérelme és iölhivása Szlovenszkó és Ruszinszkó egész őslakosságához, minden városához és községéhez, minden jótékony, kulturális és sportegyesiiietéhez, a gyermekeik és övéik miatt a halálfélelem izgalmát nem szenvedett szlovenszkói és ruszinszkói anyákhoz! Itt állunk Tiszaujlak még vizes, iszapos földjén. Előttünk, mögöttünk, mindenütt, ahová nézünk, romhalmaz s pusztulás, kisírt s elapadt szemek, fájdalmas és gondterhelt tekintetek, melyek révedezve néznek a holnap, a legközelebbi és távoli jövő elé. Hahótól Badalóig siraiomvölggyé változott a pár nappal előbb vetésében és termésében még igéretföld. Rabétól Badalóig e föld népének kálvária- utján járunk s Golgothája: Tiszaujlak! Nincs szó, amely elmondja, toll, amely leírja, kép, amely megörökítse vagy láttassa, hogy mi történt s mi van itt. Tiszaujlakon nincs ház, melynek sérülése ne lenne. De többszáz azoknak az épületeknek a száma, melyek roanbadőltek. Nincs lakás, melyet kár ne ért volna, de több száz az olyan, melynek mindene elpusztult. Nincs vagyon, mely sértetlenül maradt volna, de nagyon sok az olyan, mely egyik óráról a másikra semmivé vált. Nincs ember, ki ne lett volna szegényebbé, károsulttá, mint volt július 9-dke előtt, de többezier azoknak száma, kik mindenüket elvesztették, nincstelenekké s koldusokká lettek. Alig van fedél, mely biztos volna az alatta még mindig riadtan meghúzódok számára, de többezer azoknak száma, kiknek éjszaka csak a csillagos ég borul nyugovó helyük fölé. Nincs egy talpalatnyi helye sem a termő völgynek s ró- nasággá szélesedésének, melynek vetése és termésigérete ne lenne kevesebb, mint volt egy pár nappal előbb, de több tízezernyi hold az a terület, melyről, bármennyit is vetettek bele, semmit sem fognak aratni, melynek nem lesz termése nemcsak az idén, hanem talán még jövőre sem. Elvárjuk, hogy a károsultakat, tönkrementeket és földönfutókká letteket az államhatalom és kormánya minden erejével segíteni s kártalanítani fogja. Elvárjuk, hogy a kormány teljesíteni fogja hivatalos kötelességét és nem könyörado- mányt fog juttatói a károsult és tönkrement ezreknek, hanem mindent megad, hogy ellássa, kárpótolja, felemelje ezt a vidéket s annak népét, melyet önhibáján kívül, talán éppen a hivatalos mulasztások következtében ért a katasztrófa. Erről azonban most nem akarunk szólani. Most hozzátok fordulunk, Benneteket kérünk, szlovenszkói és ruszinszkói magyar s cslakó testvéreink! Benneteket, kik nem éltétek át az itteni borzalmak éjszakáját, kik nyugodtan adhattatok akkor, mikor itt a rémület riasztott fel mindenkit, kiknek vetése aratásra érik, kik aratni s szüretelni fogtok, kiknek műhelyében a munkát nem állította meg az ár, kiknek üzletét nem tette tönkre a víz, kiknek ruhájuk, bútoruk, lakásuk van. A vész és pusztítás nem tett válogatást sem a pusztulásban, sem a pusztítottak között. Rombolt nemzetiségi, felekezeti, társadalmi óisztálykülönbségtevés nélkül mindent és mindenkit Szörnyű közös végzetbe parancsolt össze mindenkit, kit ősi gyökere itt tart s ide rögzít. És ez számunkra azt írja elő, tőlünk azt követeli, hogy [együnk egységesek mi is mindnyájan abbam, hogy mindenüktől megfosztott testvéreinknek segítségére legyünk és támogassuk őket uj hont alapitó, újjáépítő, az elveszettet pótolni akaró munkájukban, hogy érezzék mindnyájunk testvéri sze- retetét és e föld lakóinak ember- és sors- testvéri szent szolidaritását! Szlovenszkó és Ruszinszkó városai és falvai — melyeknek házai épek, tájai fel nem dúltak — hívjátok össze előljáróságtokat, siessenek segélyt megszavazni és küldeni. Szlovenszkó és Ruszinszkó összes jótékony, kulturális és sportegyesületei! Tegyetek megmozdulást, melynek minden jövedelmét a segítés céljaira fordítsátok, fogjatok össze, szervezzetek gyűjtést és adakozást, azoknak eredményeit pedig küldjétek el oda, hol arra olyan nagy szükség van! Családapák! — kiknek kevesebb a gondjuk, mint azoknak, kik kenyeret sem tudnak adni övéiknek egy pár nap óta, kik munkába sem tudnak kezdeni segitségtek nélkül, hogy ellássák családjukat — nyúljatok zsebetekbe és ha bevés is van abban, adjatok az itteni családapáknak. Anyák! — kiknek gyermekein ruha van, kik a szörnyű vasárnapra forduló éjjel nem hallottátok kicsinyeitek kétségbeesett sikolyát, kiknek nem kellett gyermekeiteket hátatokra véve úszni ki az árból, kiknek nem kellett a viharos és koromsötét éjben kiragadni ágyukból, háztetőre, fára menteni gyermekei tokét, kik egy percre sem vesztettétek el szemetek elől féltve őrzött magzataitokat: hozzátok szófiunk! Ti tudjátok a legjobban átérezni az anyának fájdalmát, ki az éhes kis szájnak egy darab kenyeret sem tud adni, ki gyermekére nem adhat ruhát Ungvár, július 18. Nagy örömet és megnyugvást keltett Ruszinszkószerte, hogy Esterházy János, az országos keresztényszocialista párt elnöke, bejárta a ruszinszkói árvizsujtotta területek jó részét, Tiszaiujlaktól és Keresztúriéi egész Bocsikóig — Lonkáig. Egész utján Hokky képviselő, e Tőcsőig dr. Siménfalvy Árpád tart. képviselő, majd Técsőtől dr. Hápka Péter ügyvéd kisérte. Jegyzeteket, fényképfelvételeket készítettek. Itt-ott meghallgatták egyesek panaszait. Nagyszőllőstől kiindulva Vörösmarinál már nem lehetett tovább menni, mert ott az egy több éven át provizórikusán tartott hidat elvitte a víz. Husztról kellett autót hozatni. — Eusztou különösen a német faluban okozott károkat tekintették meg. Bustyaházánál természetesen újból ott állt a már híressé vált, derékba tört vasbeton hid. Ellenben 50 lépésnyire benn az árvizterület kellős közepén szilárdan állt három, négy kis pa- tics kunyhó, melyek ellenállottak az ellenállhatatlan erejű elemnek, nem úgy, mint a modern technika minden előnyös ismeretével épült hid. A hid középső ivét most fából készítik el. Nem nagy dicsőségére a vasbetontechnikának. Técsőre vonaton kellett menni s ott újból autót fogadni. Sok ezer hold földet lepett el itt ig a Tisza. 500 holdat azonban teljesen letörölt a telekkönyvi térképről. Felét elsodorta, felét be- I hordta kaviccsal s lehet, hogy évtizedekig nem csap rá humuszt, hogy újból megtermékenyítse. A téesőiek nagyon büszkék a vashidjukra, amelyet keményen ostromoltak az ártól elragadt tutajfák. 15—‘20 méteres szálfák úgy repültek el felette, mint mikor a rúdugró átveti magát 4 méteren kifesritett zsinóron. De a sem, ki látta gyermekeinek ágyát a zuduló és emelkedő árban, kinek keze nem volt elég erős ahhoz, hogy maga mellett tarthassa gyermekét, ki kénytelen magától messze elengedni kicsinyeit, mert maga nem tudja táplálni s ellátni azokat. Tiszaujlak sok anyá- ja szerte bolyong most Ruszinszkóban, keresve, hová vitték, hová helyezték el gyermekét! Anyák! adjatok az itteni anyáknak, adjatok a ti gyermekeitekkel egyformán szeretett tisziaujlaki gyermekeknek! Mi magyarok is segítettünk felépíteni Vá- zseceí! Ti szlovákok is segítsétek felépíteni Tiszaujlakot, támogatni a Tiszavölgy magyarságát s ruszinságát, minden rendü-rangu, nemzetiségű s vallásu károsultját! Gyűjtsenek, adjatok! Élelmiszert, ruhaneműt s főként pénzt és küldjétek azt, amit gyűjtöttetek Tisza újlakra! Kérünk benneteket, mindnyájatokat, szlo- veinszkói és ruszinszkói magyar s öslakó testvéreink, hogy legyen érző, emberi s testvéri szivetek, hogy legyünk egyek s együtt akkor, mikor mindnyájunk ura ősi földünk egy darabjára, annak lakóira olyan sorsot mért, melynek jobbraforditását mindnyájunk első és legszentebb kötelességévé tette. ESTERHÁZY JÁNOS, az orsz. ker-szoc. párt országos elnöke; EGRY FERENC, a ruszinszkói magyar nemzeti párt és pártszövetség elnöke; Dr. KORLÁTH ENDRE, a ruszinszkói magyarság és őslakosság szenátora; HOKKY KÁROLY, a ruszinszkói magyarság és őslakosság képviselője; Dr. SIMÉNFALVY ÁRPÁD, JACZIK MIKLÓS, a ruszinszkói magyar őslakos pártszöv. tartományi képviselői. megtorlódottak kegyetlenül össze-vissza parkolták. Állta a harcot szilárdan, türelmesen. Tarcaiköz csak tiz kilóméternyire van Técsőtől, de most 37 a távolság. Bedőtől fel kell menni a Tárán jobb partján Nyéresházáig s onnan le a balparton Taracközig. Itt a Tarac hordott el haragjában egy fahidat, pedig 7—8 év előtt elég gzép pénzbe került ez a hid. A Tarac mentén eliszapolt földek mindenfelé. Egyik-másikon látható a tengeri itt-ott felbukkanó szála. Ebből csak ritka gyér „csa- lamádé“ lesz a jószág részére, de málékenyeret alig fognak betole enni. Az ut mentén több helyt munkások dolgoznak. A földcsuszamlások el torlaszolták az utat, azt takarítják el. Tiszafejéregyháza, román község és Szigot- karnara között is kettétörte a hidat, megszakítva a két hely között a közlekedést. Most csendes a bősz folyó. A hid két letört darabja között kedves kép tárul elénk: a szigeti templomok sugár tornyai, egy füstölgő kémény, 6 a háttérben a hegyek. Mintha pár nap előtt semmi sem történt volna, oly derűs a kép. Bocskón hat fényképész várt arra a pillanatra, mikor a rohanó ár vad ereje kettészakítja a kis vasút tiszai hidját. Ez a pillanat azonban oly megdöbbentően nagyszerű volt, hogy mikor vülámló fénnyel és dörögve leszakadt a vasiv g a hatalmas erő 50 méterre dobta: — a fényképészek elfelejtették a gépet lekat- tantani. Most a másik hídnál összpontosul minden élet. Olcsó tengeri a jelszó. A román és ruszin lakosság messze vidékről jön, hogy vigyen magával 40—50 kg. tengerit. De a vámot meg kell fizetni 49 kg-ig 5.80 korona, 50-től 11 koronát s egy métermázsa után 22 koronát fizetnek. Akinek 20 fillérrel kevesebb a pénze, annak, Esterházy ruszinszkói körútja ——■IIMIHII WlII ■Wllil CSIZI 3ÓD- BRÓM FÜRDŐ • VŐ is fürdők Úr dk, HELIOTHERÁPIA. Ajánlva : éré/meszesedét, neurasthén ia, sebészi tubercu iös is, serop hu lo s is, vérszegénység stb.-néi. GYERMEKSZANATORIUM! Kérjen prospektust a Fürdöigazgatóságtó^ Csizfürdön (Cizkúpele.) vissza kell menni s visszaadni a vásárolt tengerit. Át nem hozhatja. Az árvizsegély kérdései az országos képviselő- testület előtt Ungvár, julius 18. Ma ült össze a kárpátaljai országos választmány. Az ülésen a kárpátaljai árvízkárosult aknaik nyújtandó segély kérdését és az 1933-as költségvetést tárgyalták le. A 280 ezer koronás tiszaujlaki segélyen kívül felvettek a büdzsébe egy millió koronás tételt, amely az árvízkárosultaknak nyújtandó segély célljiadt szolgálja. Az országos választmány ülésének végeztével egybehívták az országos képviselőtestületet, hogy az árvízkárosultaknak nyújtandó segély ügyét minél előbb elintézzék. Az ülésen dr. Jedh elnökölt- Dr. Siménfalvy Árpád, a magyar nemzeti párt ruszinszkói tartománygyülési képviselője, részletes javaslatot nyújtott be a ruszinszkói Tiszavölgy lakói helyzetének megjavításáról. A javaslat mottója az, hogy teljes kártalanítást kell nyújtani a ruszinszkói Tiszavölgy lakóinak. Ehhez az első lépés, hogy a magán vagyonban szenvedett károkat sürgősen megállapítsák, még pedig olymódon, hogy nyolc napon belül az összes károsultak egyenként való meghallgatása mellett az egész komplexum feldolgoztassék a községi kárbecslő bizottságok közreműködésével- Siménfalvy azt javasolja beadványában, hogy ezeket a bizottságokat mindig az érdekelt községek községi képviselőtestülete küldje ki. A bizottságoknak a károsultak teljes kárát kell megáliapitandok, még pedig összegszerűen, úgy hogy az ugyanoly összegű kártéritésből a károsult egész elpusztult élelem-, terményéé takarnaánykészletét, állatállományát, berendezését, gazdasági felszerelését pótolhassa. A bizottságok által megállapított kárkom- plexummal kapcsolatban tegyen előterjesztést az országos hivatal a kormánynak oly értelemben, hogy a kártalanítási összeg akár a felhatalmazási törvény alapján, akár a munkakölcsön terhére, akár külön törvény illetve költségvetési póthitel utján legkésőbb augusztus 10-ig a károsultak kezei között legyen. Tegyen előterjesztést az országos hivatal, hogy a kormány, az országos hivatal által kidolgozott vizszabályozási és partvédelmi terveknek a szükséges 81 millió költségvetési fedezet nyújtása mellett 2 év alatt rendelje el a végrehajtását. És hogy különösen Tiszaujlak károsultjai nyugodtan építkezhessenek — mondja a továbbiakban a javaslat — azonnal rendetessék el Tlszaujlakról, illetve Csetfalvától felfelé úgy a jobb, mint a bal- parton a Tisza töltéseinek kiépiíése, s ez lehetőleg egészen Királyházáig még ez évben végeztessék el, mert az újlaki katasztrófának most az volt a főoka, hogy a Tiszabalparton Péterfalva, Bö- kény és Újlak között egyoldalúan építették ki a másik oldal védelmére való figyelem nélkül a védtöltést. A javaslat ezután kitér arra is, hogy a kormány nyújtson segítséget azoknak az iparos és lateiner osztályoknak is, amelyek a mezőgazdaságot ért csapás folytán érzékenyen károsultak, mindaddig antig a mezőgazdaság talpraállása révén az egész termelés a régi kerékvágásba nem jön. Mert különben — irja javaslatában Siménfalvy Árpád — a gazdasági viszonyok szotos összefüggése következtében itt a termelés folytonossága megszűnik. Addig is, amíg az általános segély megjön javasolja, hogy az országos képviselőtestület kérjen a kormánytól moratóriumot az árvizsujtotta lakosság részére, továbbá kérje az adótartozások egy évre való átlagos felfüggesztését a károsultaknál pedig az adóhátralékok teljes elengedését, a folyó évi adóit és összes pótlékaik leírását.
