Prágai Magyar Hirlap, 1933. július (12. évfolyam, 147-171 / 3257-3281. szám)

1933-07-16 / 159. (3269.) szám

Esterházy János országos akciót indít Tiszauflak és Ruszinszkó árvíz­károsultjainak felsegélyezésére A ruszinszkói tartománygyülés 280.000 koronát, később egy millió koronát juttat az árvízkárosultaknak — A termés* és vetéskárt az állam téríti meg — A pusztulás után a tiszaujlakiak a romok közfii menteni próbálják veszendő értékeiket Tiszaujlak, * július 15. (Kiküldött munka társunktól.) A inémütet, amely vasárnap töl­tötte el az emöereket, elmúlt. De a kétség- beesés érzése váltotta fel, s az árvizsujtottak riadt szemmel tekintenek a jövő elé- Mi lesz velük, mit Ihoz a holnap? Már nem sírnak, neon remegnek. Kiapadt a könny forrása és árjja, az elkeseredés és a fájdalom lett úrrá mindenki feDett. A kártékony Tisza most már békésen, lassú tempóban halad medrében. Mintha mi sem történt volna, mintha nem okozott volna megáradt habjaival borzalmas pusztítást. A városka bejáratánál hölgyek ülnek. Ke­zükben persely. Azok felé nyújtogatják, akik sürü rajokban keresik fel az elpusztult vá­roskát, hogy megnézzék a megvadJult elem szörnyű kártevését. Szerdán filmoperatörök jártak Tisza újla­kon. Mindent felvettek a filmre. Talán en­nek a nyomorfilmnek bemutatása is ada­kozásra fogja késztetni azokat, akik nem látták a bajt és igy igazi elképzelésük nem is lehet róla. A fotoriponterek, hivatásos és amaitör fény­képészek hada ellepte a várost.. Van mit megörökiteniök. De a fényképfelvétel nem lehet elég bü ahhoz, amely a rettenetes pusztulás igazi tükörképét adja vissza s tel­jes egészében érzékeltethesse a történteket­Az elpusztult „orosz sor“ A városka bejáratánál és főutcáján nincs sok nyoma annak, hogy szombat éjjel és va­sárnap hajnalban mi érte Tiszaujlakot- Aki nem tér le a meliMkuocákba, aki nem néz be a nyitott ablakokon a szobákba, annak sej­telme sem lehet arról, hogy mi történt itt. Kevés ember van az uccákon. Mindenki bent a házakban dolgozik. Takarítanak és szárítják az átnedvesedett holmit. Gyereket alig-alig lehet látni. A gyermekeket elvitték Tiszaujilakról a közeli községekbe, Bereg­szászba, Munkácsra. Nem tudnak velük fog­lalkozni, csak akadályoznák a munkát. A bid irányába vezető uoca mellékuccáiba befordulva tárul elő a rettenetes pusztulás igazi képe. Ide csónak, tutaj nélkül csak két nap óta -lehet bejutni s csak most, a viz elhú­zódása után mutatja igazi képét a pusztulás. Egy hosszú ucca: az orosz sor. Nincs egyet­len ép ház benne. Nines egyetlen épület ebben az nccában, amely ne dőlt volna össze, amelynek legalább két fala ne hiá­nyozna, ne dőlt volna romba. A házak 90 százalékának csak zsindely-, cserép-, pala- vagy bádogteteje van meg. A tető a földön heverve takarja be az oldal­falak s a belső részek romhalmazát. Az ács­munkát nagyon értik e vidéken, éppen ezért szilárdak voltak a tetőszerkezetek. Ezek ki­tartottak, de a falak öeszeroskadtak alattuk. Mint a földire eresztett, de kifeszi tett hatal­mas sátorpouyva, úgy takarják a tetők a ro­mokat. Keresik a holmit Minden romban, összedőlve. A pergőtűz gránát tömege nem tudott volna jobban rom­bolni, agyonzuzn.i, mint ahogy a Tisza os­tromló hullámai összedöntöttek mindent. A romok között néhány katona, azután férfiak és asszonyok dolgoznak. Húzogatják ki a ro­mokból azt, ami még menthető- Szétszedik az omladékokat. Nem tudják, mát keresse­nek ki eilőbb és nem -tudják, hová tegyék azt, amit megtaláltak, mert a romhalmok az egész belső udvart kitöltik, mert magasan áll a sár és az iszap az udvaron s a kertek­ben viz és tócsa. Az udvarokon s a faromo- kou kiterítve a még megmentett ruhanemű, ágy-nemű- Ott szárad, ott tisztitódik minden, ami megmaradt. És e<z a „minden" egy-két párna, dunyha, ajsó-ruha. Más semmi sem maradt. Mindent elvitt a viz, vagy összezúzott, össze- tépett a házaik összeomlása. A teljesen összedőlt házak mellett áll egy pár ház, amelyeknek „csak“ egy-két oldal­fala dőlt ki. Feltárul igy a ház egész belseje, összetört szekrények, ágyak, kcuiyhale'leszere­lés, edények, mindenki láthatja a lakók -bel­ső életét. Nincs meg már a magán-lak szent­sége, nem titok, nem zárt itt egyetlen ház belseje sem­A könnyesszemü emberek elmondják, hogy a szombatról vasárnapra virradó éjjel nem alud­tak egy pillanatot sem. Remegtek, imádkoztak s remélték, hátha elmúlik felőlük a veszély. De hiú és meddő volt a remény. Egy-két pillanat alatt magasan állott minden házban az ár és rögtön derékig vízbe került mindenki. Azt sem tudták, hová meneküljenek, 6 mit próbáljanak menteni. Felmásztak az asztalokra, vagy ha a szabadba tudtak jutni, a tetőre menekültek. Sok házban azonban már nem tudták kinyitni a szabadba vivő ajtót, úgyhogy az ablakokat tör­ték ki 6 azon menekültek a recsegő ropogó há­zakból. De a padlás és a tető sem nyújtott so­káig menedéket, a magas fákra kúsztak fel, -mert ezek birtáik az ostromot. Volt olyan ház is. amelyből a menekülők a szokottnál vasta­gabb anten-narudon kúsztak fel, azon kapasz­kodtak egész .éjszaka. Védekezni kel! a ragály ellen Tikkasztó melegen süt a nap. Minden páro­log. Sok helyütt bűz terjeng, mert sok az állati hulla a romok alatt, a sárban és iszapban. A hullák összeszedéséhez és el emésztéséhez még nem kezdtek hozzá, pedig közel van a jár- vány veszedelem s tartanak is a fertőző betegségek fellépésétől, mert a. kutak, az ivóviz is fertőzve -lehetnek döglött állatokkal. Áz uccákon most kevés a lábas áli-ait, csak kacsát, libát, kutyát lehet látni, olyan házi ál­latot, amely úgy ahogy a viz szintjén tudta ma­gát -tartami. Tyuk, csirke, kakas, macska alig maradt Tisza-ujlakon. Tömegesen sodorta el őket az ár. Most szervezik a helyi segélybizottságokat, amelyek a társadalmi segítség munkáját irá­nyítják, az adományokat átveszik é6 szétoszt­ják. A túlsó oldalon, magyar területen, amelyet megkímélt az árveszedelem, nagyban gyűjtenek élelmiszereket a tiszaujlakiak számára. Az ár­vízkárosultak remélik, hogy ez alkalommal nem fognak vámsorompók és vámakadályok á'llani a szeretetadományok -elé. R. Vozáry Aladár. PERSILc*a*PERSIL Pártjaink mentő munkája Tiszaujlak, julius 15. (Kiküldött munkatár­sunktól.) Esterházy János, az országos keresz­tényszocialista párt elnöke szerdán érkezett Ti- saaujfaikra és Hokky Károly nemzetgyűlési kép­viselő, dr. Siménfalvy Árpád tartománygyülési képviselő, Bártfay Kálmán nagyszőllősi főespe­res, R. Vozáry Aladár magyar nemzeti párti ügyvezető kíséretében bejárta az egész Tiszauj- Iakot. Informáltatta magát a segélyezési akciók­ról s a vagyoni kár nagyságáról. Esterházy Já­nos országos elnök elhatározta, hogy az orszá­gos keresztényszocialista párt elnöksége és a ruszinszkói magyar pártok szövetségének nevé­ben Egry Ferenc ruszinszkói magyar nemzeti párti és pártszövetségi elnök, dr. Korláth Endre szenátor, Hokky Károly képviselő, dr. Simén­falvy Árpád és Jaczik Miklós tartományi kép­viselők hozzájárulásával felhívást és kérelmet intéz Szlovenszkó és Ruszinszkó összes váro­saihoz és községeihez, összes kulturális és szo­ciális egyesületekhez, az anyákhoz, akiknek gyermekeit nem fenyegette és nem érte vesze­delem, hogy nemzetiségi, felekezeti, pártbeli, tár­sadalmi különbség nélkül siessenek gyűjtést in- ditanv adakozni a kárpátaljai, elsősorban a ti- szaujlaki árvízkárosultak támogatására. Szlo­venszkó és Ruszinszkó egész őslakosságához fog szólni ez a felhivás, hogy a részvétben impo­zánsan nyilvánuljon meg az őslakosság szolida­ritása akkor, amikor a Tisza árvize sem nemzeti, sem egyéb különbséget nem ismerve egyaránt vészes pusztulást zúdított a kárpátaljai Tisza- mcntén mindenkire. A kárpátaljai református püspök körlevele Munkács, julius 15. Bertók Béla, a kárpát­aljai református egyházkerület püspöke körle­velet adott ki, amelyet megküld Szlovenszkó és Kárpátalja összes református gyülekezeteinek és minden lelkészi hivatalának. A körlevél el­mondja, hogy Kárpátalján körülbelül 19 olyan községet érte árvizveszedelem, amely teljes egé­szében, vagy nagy részben magyar református lakosságú. Népes református gyülekezete van a legtöbbet szenvedett, a legnagyobb részben elpusztult Tiszaujlaknak is. Több ezer magyar kálvinistának minden vagyona, termése elpusz­tult, sokaknak semmi egyebük nem maradt meg szomorú életükön kivid, mint a szegényes, raj­tuk maradt ruházat. Elpusztult, kár szenvedett az egyházi vagyon egy nagy része, kárt szen­vedtek az egyházak hivatalnokai, a lelkészek és tanítók. Bertók Béla püspök felikér és felhív minden gyülekezetét, melyet a Mindeneknek Ura megkímélt a veszedelemtől, felkér és felhív minden egyház tagot, hogy adakozzon a meglátogatottak és megszen­vedettek javára, segélyezésére és i'stá­polására. Mivel a legnagyobb pinsztuláls Tiszaujlakot s annak lakóit érte, Bertók Béla püspök az élei miszer adományoknak küldését a tiszauj- laki református egyház címére közvetlenül kéri eszközölni. A .pénzadományok a munká­csi püspöki hivatalhoz küldendők az „árvíz­károsultak számára" jelzéssel. A ruhanemű adományok a lelkészi hivataloknál gyűjten­dők össze s azok továbbítására majd később fog történni irányítás, Bertók Béla püspök a kárt szenvedettek hathatósabb megsegítése érdekében „árvrzr bélyegeket" fog kiadatni a kárpátaljai refor­mátus egyházkerület nevében. A bélyegek a veszedelem egyes jeleneteit, vagy a pusztu­lás egy-egy képét fogják mutatni. Bertók Béla püspök Bary Gyula egyházke­rületi lelkészi és R. Vozáry világi főjegyző kíséretében körútra indult, hogy megláto­gassa az órviasujtotta községeket, hogy; a re­formátus egyház és híveinek kárát áttekint­hesse s közvet!enü'l vigasztaló szóval for­duljon a szenvedőkhöz. . Hegmozdult a tartománygyülés Munkács, julius 15. Csütörtökön délelőtt Kárpátalja országos választmánya rendkí­vül ülést tartott a Tisza-menti árviz s a ti­szaujlak i katasztrófa ügyéiben. A rendkívül!! segélyekre felvett egész kélt­ségvetési tételt 280.000 koronát Tiszaujlak jawára fogják fordítani. Javasolták, hogy a jövő heti rendkívüli tartományi gyűlés a költségvetési megtakarítások telíjes össze­gét, 1 millió koronát szintén Tiszaujlaknak juttassa. Demkó Mihály a termés és vetéskárt szenve­dett Tiszavölgy egészének segélyezését kér­te. Dr. Jecli elnöklő országos aleinök kije­lentette, hogy a vetés- és termés'kár megté­rítésének kötelezettsége az államra és a kor­mányra bárul. Hosszú és szenvedélyes vita fejlődött ki afelett, hogy ki és mi az oka a tiszaujlak! katasztró­fának. Különböző vádak hangzottak él, amelyek mulasztásokról és hanyagságokról szóloüak. Dr. Jecli kijelentette, hogy a katasztrófa okainak kivizsgálására a minisztertanácsnak már előterjesztést tett. Szükségesnek tartja, hogy á technikái szempontom megvizsgálá­sát ne ruszinszkói hivatalos tényezők ejtsék meg, hanem miniszteriális bizottság. Küzdelem a ragály ellen Tiszaujlak, julius 15. (Kiküldött munkatár­sunktól.) Dr. Siménfalvy Árpád magyar nem­zeti párti és pátiszövetségi tartományi kép­viselő táviratot intézett a ruszinszkói orszá­gos hivatal elnökéhez, amelyben a károsultak ingóságainak és más értékeinek a roimba- dőlt házakból való kiszabadítására és kihor­dására több utászcsapat kiküldését kéri Tiszaujlakra, mert a kint levő és derekasan dolgozó katonák száma kevés ahhoz, hogy eredményes munkát lehessen végezni. Táviratában sürgős és külön intézkedést kért a nagyszámú állati hullták azonnali összeszedésére és megfelelő leitakaritásá- ra, mert a hullák rothadása a hirtelen be­állott hőség következtében nagy vesze- lemmel fenyegeti a falu népének úgyis ke­vés ellenálló képessé£)jel biró egészségi állapotát. Esterházy, Hokky és Köszörű teljes kártérítést és moratóriumot kérnek a belügyminisztertől Munkács, julius 15. (Saját tudósítónk telefon- jelentése.) Dr. Cserny belügyminiszter ma dél­előtt rahói és kőrösmezői útjáról visszatérve a déli órákban érkezett Tiszaujlakra. Tizenkét órakor a városházán fogadta a tegnap megala­kult polgári bizottság küldöttségét, Zsürger La­jos terménykereskedő vezetésével, aki memo­randumot adott át a miniszternek a lakosság kívánságairól. Cserny belügyminiszter a kül­döttségnek kijelentette, hogy a jelen pillanat­ban határozott választ adni nem tud, de át fogja tanulmányozni a memorandumot, annál is in­kább, mert ma délután Ungvárott az országos választmány tagjaival fog értekezni. Zsürger után Esterházy János, az országos keresztényszocialista párt elnöke, Hokky Ká­roly nemzetgyűlési képviselő és Köszörűs Ká­roly a ruszinszkói magyar pártszövetség főtit­kára jelentek meg Cserny belügyminiszter előtt és írásban adták át neki a helyzet ismertetését és az árvizsujtotta vidékek lakosainak kívánsá­gait. Teljes kártérítést, Tiszaujlak újjáépítését kérik, de főként általános moratóriumot az adó­fizetésekre, valamint a bankkölcsönök visszafi­zetésére vonatkozólag. A belügyminiszter ezután még több deputációt fogadott, majd a tartománygyülés néhány kor­mánypárti tagjával tárgyalt. Délután fél öt óra­kor Cserny belügyminiszter autóba ült és Ung- várra távozott, ahová sürgősen behívták a tar­tományi választmány tagjait, közöttük telefo­non hívták meg Demkó Mihályt, a ruszinszkói autonomista földmivespárt tartománygyülési képviselőjét is. A magyar nemzeti gárt keletszlovenszkói kerüle­tének akciója Kassa, julius 15. Kassai szerkesztőségünk jelenti telefonon: Várnai Ernő, a magyar nemzeti párt ors-zágos pártigazgatója a föld színéről elmosott Tiszaujlak és a ruszinszkói árvízkárosultak segé lyezése érdekében a kassai és keletszlovenszkói kerületben nagyarányú akciót indított meg az ős­lakosság körében, amelyről részletes beszámolót lapunk keddi számában fogunk hozni. J-----­3

Next

/
Oldalképek
Tartalom