Prágai Magyar Hirlap, 1933. július (12. évfolyam, 147-171 / 3257-3281. szám)
1933-07-13 / 156. (3266.) szám
8 1988 tuMua 18, csfttflrfófc — A legfelső bíróság helybenhagyja Skála Franciska büntetését. Annakidején részletesen beszámoltunk arról a nagyarányú csalásról, melyet Skála Franciska (prágai asszony követett el Seidl Bozsena inevil barátnője segítségével. Skála Franciska egy prágai, Vo- dicska uccai házra vett föl nagy összegű kölcsönöket különböző bankokban, holott a ház nem az ő tulajdonát képezte. A pankrád eg- küdttoiróság április végén foglalkozott a ipér- ját ritkító csalási üggyel és Skála Franciskát négy esztendei, Seidl Bozsenát pedig két esztendei súlyos börtönre átélte. Az Ítélet ellen beadott semmiségi panasszal most foglalkozott a brünni legfelső bíróság és a panaszok elutasításával helybenhagyta az esküdtbiró- ság ítéletét. — Újabb északsarki útra indul a Kraszin. Moszkvából Rigán át érkezett jelentés szerint a Kraszin jégtörő julius 12-én elhagyta Mur- mamsk kikötőt, hogy njabb északsarki útra induljon. A Kraszin ez útja alkalmával élelmiszereket szállít az orosz tudományos észak- sarki állomás számára. xx Meghűlésnél, náthaláznál, mandolalob- nál, torokgyulladásnál, valamint idegfájdal- makinál és szaggatásnál naponta fél pohár természetes ..Ferenc József" keserüviz rendes gyomor- és bélmüködést biztosit. — Világosság derült dr. Felerabend prágai egyetemi magántanár halálos katasztrófájára. Az Alpokiban e zerence étlenüljáTt dr. Feierabend. prágai egyetemi magántanár és családjának holttesteit- tegnap Prágáiba szállították. A halálos kataszrófa ügyében folyatott vizsgálat szintén befejeződést nyert tegnap s megállapították, hogy a szerencsétlen prágai család halálos katasztrófáját egy egészen szokatlan természeti jelenség okozta. A lavina, amely eltemette őket, a Vizsgálat adatai szerint úgy keletkezett, hogy a gossaui gleccser egy hatalmas darabja lehasadt és a lezuhanó jég- tömb sok darabra tört szét a sziklákon. Az éppen fölfelé haladó családot részint jégtörmelékek, ré* szint pedig egy lavina temette el, amely az egyik jégdarab lezuhanásakor keletkezett. Érdekes, hogy a család vezetőjét a jégtörmelékek oldalra taszították s egyúttal elszakították azt a kötelet is, amellyel a vezető é sa család tagjai össze voltak kötve. Ennek köszönhető az, hogy a vezető élve menekült a katasztrófából. A temetés holnap fog végbemennd Prágában. xx Jó ellátás, kényelem, gondosság Budapesten a Park-nagyszállodában a keleti pályaudvarral szemben. Leszállított árak. E lap előfizetőinek 20 százalék engedmény. — A nyitrai fürdőzés eilső áldozatta. Nyitrai munkatársunk jelenti: A Nyitra folyó minden év fürdőszeziónjában számos áldozatot követel. Az idei szezón első áldozata Knezen Károly 19 éves festősegéd volt, aki tegnap fulladt be fürdés közben a Suchala-malom melletti szabaduszodában. A fiatalember mélyfejest ugrott és többé élve nem is került a víz felszínére. Pél órával később huzr ták ki a holttestét. — Letartóztatták Theimer Ottó prágai autóversenyzőt, aki Königgratzben két embert gázolt halálra. Könlggr&tzről jelentik: Néhány nappal ezelőtt beszámoltunk arról a súlyos autószerencsét* lenségről, amely julius 5-én töTtént Königgratzben a városi autóverseny tréningjée. A vizsgálat során súlyos adatok merültek föl Theimer Ottó bűnösségére vonatkozóan, ezért tegnap letartóztatták. Zsebtolvajláson értek egy trónörököst ■— a prágai villamoson Kwiek cigánykirály legidősebb fiának kellemetlen kalandja a kétezer koronás pénztárcával és a prágai rendőrséggel, amely valószínűleg bíróság elé állítja a cigánytrón várományosát Prága, julius 12. Tegnap délután az egyik ll-es prágai villamosban, amely Strasnicéről a belváros felé haladt, kétségbeesett Máltások hallatszottak: — Tolvaj, tolvaj, fogják meg! Szerencsére a villamos teljes sebességgel rohant és a kiáltozó áldozatnak, akinek a zsebéből kilopták a pénztárcáját, kétezer koronás tartalommal, nem is volt olyan nagy oka a kétségbeesésre. AzéTt nem volt, mert a tolvajok nem tudtak leugrani a. teljes sebességgel rohanó villamosról, inkább eldobták az egyik pad alá a kilopott pénztárcát, amely igy rögtön visszakerült a tulajdonosához és kényre- kedivre megadták magukat a kalauznak, aki néhány utassal rögtön fülömcsipte őket. A tolvajok ugyanis ketten voltak, jobban mondva hárman: két fiatal cigányfiu és egy nagyon szép cigánylány. A rendőr bekísérte mindhármukat a legközelebbi rendőrőrszobára. Itt azután kitűnt, hogy az elfogott cigány gyerekekben egy „királyi" família tagjai kerültek a rendőrség kezére, sőt: az egyikük „trónörökös" is, aki szabad idejében, úgy látszik, a zsebtolvajlás „nemes mesterségében" gyakorolja magát. A cigánygyerekek előadták, hogy előszobában, amíg az illetékes rendőrtisztviselő elé került. Itt újabb baj támadt. A „királyi családfa" olyan bonyolultnak bizonyult ugyanis, hoo1" a két napos kihallgatás ellenére sem tudták megállapitani, kinek a gyermekei tulajdonképpen az elfogott cigánygyerekek. Mind a három Kwiek királyt vallotta apjának, viszont egyikük csak „bácsinak" szólította „őfelségét". A rendőrtiszt végre magához a ci- gánvkiirályhoz fordult magyarázatért, akinek az útlevelében nyolc veleutazó gyermek van bejegyezve: — A maga gyermekei ezek valamennyien? — A két fiú igen, a leány csak Téezben, —«■ felelte Kwiek király. — Hogy-hogy részben? — Ügy, hogy a két fiúnak is más az anyja és a leánynak is más az anyja, — hangzott a lakonikus „királyi" válasz. A rendőrtásztviselő a fejét csóválta erre a furcsa logikára és a szép cigánlányt, aki csak segédkezett a zsebtolvadásnál, beutalta az egyik weinbergi gyermekotthonba, mivel a lány tizennégy évnél fiatalabbnak mondotta magát és ezt az állítását a cigánykirály ig megerősítette, A „trónörökös" sorsáról azonban még nem törtéint döntés és valószínű, hogy a cigánytrón várományosát, mivel Kwiek király legidősebb fiáról van szó, zsebtolvajlásért a fiatalkorúak bírósága elé állítják öccsével, a kisebbik „herceggel" együtt. Kwiek király az eredménytelen intervenció miatt mérgesen távozott a rendőrségről és nincs 'kizárva, hogy „diplomáciai lépésekhez" folyamodik királyi famíliájának és semmibe sem vett királyi jogának megvédése érdekében ... (k.) Amikor a lelkiismeret másléi évtized múlva sem hagyja nyugodni a gonosztevői Egy brüxi cselédlány önként jelentkezeti a brünni rendőrségen és három régi gyilkosság titkáról teü beismerő vallomást Kwiek lengyelországi cigánykirály gyermekei, aki most a középeurópai országokban látogató köruton van „nemzetének" vezetőinél és szombat óta Prágában tartózkodik. A cigány-király egész „udvartartását" magával hozta Prágába és ideiglenesen Strasnicén helyezték el egy ott lakó tekintélyesebb cigány- f am.il iánál. A cigánykirály gyermekeinek letartóztatása természetesen nagy ribiliót keltett a „királyi udvartartás" tagjai között s Kwiek király ma délelőtt személyesen interveniált a rendőrségen gyermekei szabadlábrahelyezése érdekében. — Csakhogy ez nem ment olyan könnyen. Köztársaságban élünk, ahol nem igen respektálják a „királyi jogokat" és bizony Kwiek királynak először is jó sokáig kellett várnia a hivatali Rrünn, julius 12. A mai kriminalisztikában is szokatlan eset történt tegnap * Betűmben, ameiy három, tizennégy év előtt történt gyilkosság rejtélyét világította meg a hatóságok előtt. Miég 1919. októberében történt ugyanis, hogy ismeretlen tettesek meggyilkolták és kirabolták Briixiben Weinelt Vilmos régiségkereskedőt. A rendőrség akkor több gyanús személyt letartóztatott, de pozitív bizonyítékok hiányában később kénytelen volt valameny* nyűiket szabadlábra helyezni. Ugyanabban az időben történt, hogy az Aussig melletti Postiee községben Jedlovetz András vendéglős és a felesége estek egy rejtélyes gyilkosság áldozatául, de a nyomozás ebben az ügyben is holtpontra jutott és a tettesek kilétét nem sikerült megállapitani. Talán sosem derült volna világosság a három régi gyilkosság rejtélyére, ha egy cselédleány önként nem jelentkezik a brünni rendőrségen és nem tesz vallomást arról, hogyan ölték meg tizennégy esztendővel'ezelőtt la három embert. Jelinek Mária 45 éves brüxi cseléd-leány a másfél évtizedes tit-ok fellebbentője, aki szombaton Komo- tauból érkezett Brünnbe és vasárnap jelentkezett a brünni rendőrség bűnügyi osztályán, hogy vallomást kíván tenni Weinelt Vilmos meggyilkolása ügyében. Az ügyben ugyanis pár nappal ezelőtt uj nyomozást vezettek be, mivel a hatóságok uj adatok birtokába jutottak. A cselédleány először csak általánosságban kezdett beszélni a gyilkosságról, később azonban belezavarodott a vallomásába 8 végül beismerte, hogy része van a régiségkereskedő meggyilkolásában. Elmondotta, hogy abban az időben szoros ismeret* séget tartott fenn Havelka. Ferenc éger! származású, rendkívül veszedelmes gonosztevővel, aki megtudta, hogy Weinelt nagyon gazdag ember. Tervet eszeltek ki, s ennek értelmében a cselédleány a régiségkereskedő szolgálatába szegődött s amikor már ismerős (volt a ház viszonyaival, felmondott és röviddel rá, egy éjszaka, Havelkával együtt betörtek a régiségkereskedő lakásába, hogy kirabolják. Weinelt azonban tet- tenérte őket, s akkor Havelka végzett vele. Kihallgatása köziben a cselédleány elszólta magát, hogy tud még két másik gyilkosságról is, melynek áldozatai Jedlovetz vendéglős és a felesége voltak. Először nem akart részletes vallomást tenni, később azonban meggondolta magát és beismerte, hogy ebben a két gyilkosságban is része van. Havelka ekkor két vasutas társával együtt sal- vareán- és platmac&empészéesel is foglalkozott és a Németországból becsempészett árut Jedlovetznek adták el. Egy Ízben erősen összekülönböztek a vendéglőssel és miivel a banda tagjai tudták, hogy a vendéglős pénzhamisitáesal is foglalkozik, ami szintén hozzájárult vagyona gyarapításához, meg* gyilkolták őt a feleségével együtt. Jelinek Mária ennél a két gyilkosságnál is jelen volt, A brünni rendőrség beismerő vallomása után letartóztatta a cselédleányt és átadta az ügyészségnek, egyúttal pedig körözést bocsátott ld Ha« velka Ferenc és két vasutas társa kézrekeritéeére. 1 tégely ára Kő 10. Szeplő ellen a leg- beoáltabb szer gym^Ry créme Szeplő, májfolfok és mindennemű ardisztátalanság azonnal eltűnik. SQTindenütt kapható 9ostán szétküldi: ©r. fiad. 9ollák és Hsa, 9ieStany. STooé UTTesto nad Űáhom. Történelmi arcképhiáttitás Késmárkon Késmárk, julius eleje. Multiheti, csütörtöki számunkban, a késmárki líceum jubiláns ünnepségeinek ismertetése kapcsán megemlítettük a Kőszeghy Elemér rendezésében, ünnepélyesen megnyitott történeti arckép- kiállitást is. Ez a maga nemében ritka. — a Sze- pességen még eddig egyáltalában nem látott kul- turesemény azonban megkívánja, hogy külön is kiterjeszkedjüuk ismertetésére. A rendkívül gazdag és tanulságos kiállításnak az anyagiakat illető lehet/ővététele a liceum patronátusának nagylelkű, áldozatkészségét dicséri. A kiállításnak már tömege is imponáló. Kétszázhetvenöt katalogizált darabot összeszedni, egy később bekerült csinos gyűjteményt nem számítva, már nemcsak a fáradhatatlan gyűjtőt dicséri, hanem a művészetére méltán büszke Szepesség gazdagságának is legszebb bizonyítéka. Nem hisszük, hogy az egyházi művészet (a felülmúlhatatlan szárnyas oltárok) és az arcképfestészet terén az egykori vármegyék közül, talán Pozsonyt és egykét erdélyit kivéve, volna egy is, amely vele a versenyt felvehetné. Amint a fafaragás, oltárképfestés, ötvösművészet, ércöntés és építőművészet gazdagságát szintén Kőszeghy munkássága által kiegészítve, — elsősorban feledhetetlen Divald Kornélunk tárta fel, úgy a szorosabban vett képzőművészet történelmi kutatása Kőszegihy eléggé fel sem mérhető érdeme marad. A kiállítás értékét rendkívül emeli a katológua, amely nemcsak az arcképfestéezetnek a Szepesség területen 1317 (!) óta napjainkig megtett fejlődési fázisait vázolja, a szerzőtől megszokott kitűnő előadásban, hanem amennyiben ezt a régi és újabb források megengedik, — mindazon művészek életrajzi adatait is ismerteti, akik valaha a Szepességen az arcképfestészet terén működtek, beleértve az itt különösen virágzó miniatűr festészetet is. Érdekesebb adatok Kőszeghy tanulmányából a következők: Legrégibb emlékűnk, amelyen a szorosabban vett portréfestészetre való törekvés nyomait észlelhetjük, egy 1317-ből való freskó a szepesi káptalan dómjában. — Róbert Károly megkoronázása a Madonna által. Hogy ez a, Divald vélekedése szerint a Szepesség területén egyedülálló képzőművészeti dokumentum a régi Magyarországnak egy más kulturcentrumából idekerült művésztől származhatott, azt a Kőszeghy által felfedezett dráveci falfestmények teljesen hasonló stílusa megdönti; a mesternek itt, a Szepesség földjén kellett, állandóan dolgoznia, ha ily nagyszámú müvet alkotott. Hogy azonban olasz volt vagy legalább is olasz hatás alatt dolgozott, az valószínű. Ezen becses emlék után mintegy két évszázados hézag mutatkozik a fejlődésben. Második legrégibb emlékünk Henckel Jánosnak, Lőcse hires papjának, aki később a protestáns Mária királynő udvari lelkésze lett, — a lőcsei szt. Jakab templom János-oltárának hátsó oldalán látható képe 1520- ból. Ez mór kimondottan arcképnek számit, mivel élő modell után készült, a megörökités szándékával. Az említett kétszázados hézag sem jelenti azt, mintha ezalatt a figurális festészet teljesen szünetelt volna a Szepességen. Csak éppen a legtöbb e korban keletkezett mü inkább csak szenteket és bibliai alakokat ábrázolván, szükségképpen képzelet után teremtődött, ámbár semmi sem valószínűbb annál, hogy sok oltárkép arcvonásaiban éJőszemélye'k örökítettek meg. Ennek, többek között van egy igen komikusán ható bizonysága is. A csütörtök helyi Zájpolya-kápolna oltárán Mária halálát ábrázoló képen u. i. az egyik apostolnak orrát imaolvasós közben — pápaszem disziti, nyilván a modellül szolgáló alak élethübb megörökítése céljából. A kép 1470 táján készült. Ha a szeut- képfestést, nem is, de a sírboltok felett látható arcábrázolási kísérleteket már joggal tekinthetjük az arcképfestés keretébe tartozónak. Ezután ismét hosszú évtizedek következnek a portréfestésnek művészi szempontból vett előbb- revitelte nélkül. Ami történt, az többnyire épit- hapihiumok és u. n. halotti zászlóknak a megholtról készült képekkel való díszítésében merült ki. Később a síroktól önállóan is kifejlődött a halottak ábrázolásának szokása; azonban e téren művészi alkotásokról csak a legnagyobb elnézéssel szólhá- tunk; itt leginkább a közelből hirtelen előhívott, munkáját jobbára mesterségből, többé-kevesbbé tökéletlenül végző festők képeiről van szó. Legrégibb ilynemű emlékünk az 1614-ben meghalt Csáky Kristóf szepesi főispánt ábrázolja. Jellemző a naivan kezdetleges beállításra, hogy a halottat, — bár szabályszerűen csukott szemekkel és mellén összefont karokkal, — de állva látjuk, amint ez akkor a faragott síremlékeken is szokásban volt. A halottfestésnek szokása dívott még a XIX. sz. elején is, ekkor azonban már sokkal nagyobb tökélyre emelkedett. A XVIII. sz.-ban az arcképfestés mind általánosabb lesz, most már nemcsak a gazdag főinemesség, hanem a vidéki nemesek is és a jómódú, részben szintén nemesi rangra emelt, polgárság is megengedhette magának a megörökit- tetés fényűzését. Az eleinte idegenből hozatott művészeket egyre jobban feleslegessé tette az idevaló tehetségekből felnövekedett festőgeneráció. Hogy az 1739-ból való képen olvashatóan szignált Joh. Gottlieb Kriiger, aki végre az első, kétségtelenül megállapítható nevű művész a szepesi arcképfestészet terén, származására nézve is szepesi volt-e vagy csak huzamosabb ideig működött itt, azt egyelőre megállapitani nem lehet. Festményei müértéke különben nem valami kiváló. Az ugyancsak az arcképfestés egyik érdekes pb 1 dalágát képező miniatűr és árnyképfestészet a XIX. sz. eljén már olyan tehetségeket mutathat fel a Szepesség fiaiból, akiknek hírneve messze hazájuk határán is túljutott. Ezek közül Rombauer Jánost említjük, aki pl. a Spórner családnak is festett, később azonban nem kisebb rendelőnek, mint — I. Sándor orosz cárnak Szt. Pétervárott. A későbbi korszak festői közül kiemelkedik az 1780-ban született Czauczik József, aki már komoly művész és mint ilyet, csaknem egy félszázadon keresztül uralta az egész szepesi arcképfestészet. Számos tanítványa közül a legkitűnőbb Boemm Tivadar, aki később a külföldön is nagy sikereket aratott. Müvei a jelenlegi kiállítás legszebb díszei közül valók. Leányának — Fehér- Boemm Ritának és unokájának Fehér Lollynak képei is bizonyítják, hogy talentuma tovább öröklődik és a szepesi művészek kitűnő hírnevét gyarapítja. A legutóbbi évtizedek nevei közül csak egy br. Mednyán9zky László, Katona Nándor, Borutli Andor és kiállítás illusztris rendezőjének neveit, valamint a Budapesten, az Iparművészeti iskola tanáráként működött Bacsa Andrást, a 10 év óta Párásban élő Dobai-Székely Andort, a szepesszom- bati magányában éldegélő Wallachy Jenőt s végül az egészen fiatalok közül Bruckner Valériát és Kiss Viktort kell említenünk, hogy mindennel fényesebben dokumentálhassuk, milyen magas fokon áll az arcképifeetés művészete a Szepesség klasszikus földjén ma is A rendezőségen kívül külön dicséret illeti meg a képtulajdonosokat is, akik Kőszeghy mester bizonysága szerint a műkincseket a legnagyobb készséggel bocsátották a kiállítók rendelkezésére. Mindenesetre nem kell felednünk, hogy e tekintetben is éppen Kőszegül Elemér volt az az egyéniség, aki a legalkalmasabb volt arra, hogy a líceumi patronálus ezt a rendkívüli szaktudást körültekintést, ízlést és fáradhatlaneágol igénylő munkát reábizza. ,
