Prágai Magyar Hirlap, 1933. június (12. évfolyam, 125-146 / 3235-3256. szám)
1933-06-08 / 130. (3240.) szám
\ \ — __ q^CT-MA<^^HTiaig& —------' ■-r^ir ' <y. -~TTtxwmm^mBC3^.r^->;y&a2mmmmmmmmmmmm 19 83 jgntog 8, eytiiWW^ 33tiUiUV- 5Í':«2EMI Kalandok az egyenlítő alatt- A Prágai Magyar Hírlap párisi munkatársától — Pokolgép robbant Misben ^ Nís, juniuft 6. Ma reggel pokolgép r-ofblhaat JN ifiben, a 'robbanás nem okozott nagyobb kárt. A rendőrség megállapította, hogy a pokolgépet maoedén terrorista szervezet. tagjai helyezték el. Jean Jaures szobrát a francia közoktatásügyi államtitkár jelenlétében leplezték le A-íbi, június 6. Jean Jaures szobrának le- i leplezésénél megjelent Dueos, a közoktatás- ügyi minisztérium helyettes államtitkára és hosszú beszédben méltatta Jaures érdemeit, aki szerinte nemcsak nagy hazafi és demokrata volt, de a köztársaság egyik megalapítójának is tekinthető. Jaures bátor terve „az uj hadseregről4* alapját képezi ma is a nem- I rét és a hadsereg közötti szoros egységnek. — ötéves találkozó. A pozsonyi YMCA egyéves kereskedelmi tanfolyamának 1927— 1928- iskolai évben végzett növendékei június ^17-én, este 8 órakor tartják ötéves talál1 kősójukat a sáncuti YMCA épületében bankett i keretében. Információk és jelentkezések a sáncuti YMCA-bam. Telefon 2B—44, xx Budapestre érkezve a keleti pályaudvarral szemben a PARK-NAGYSZALLODÁBAN íj megtalálja kényelmét. Leszállított árak. E lap ■ előfizetőinek 20% engedmény. * — Egy negyed! legény vasvillával támadt ^ 68 éves nagybátyjára hetven hektár családi )e föld miatt. Vágsellyei tudósítónk jelenti: A 1€ közeli Negyed községben 12 évvel ezelőtt megállapodás létesült a Fazekas- és Izsák- ai_-' családok között, mely szerint a Fazekasék a|Vj tulajdonát képező földekből hetven hektárt _ei Izsák Ferenc közeli rokonuknak engednek át „£ művelés céljából és a föld hozadéka is őt b* fogja megilletni. A megállapodásról szerzőre dóst nem készítettek és a telekkönyvben sem G a vezették át a változási, Izsák Ferenc, a 68 éves öreg gazda azonban zavartalanul mü- ^a; velte az átengedett földeket. A család egyik pi°% fiatal tagja, Fazekas János pem nézte jó ^ szemmel a nagybátyjának nyújtott előnyt és 1 több esetben rögtönzött heves jeleneteket. A - • napokban ismét összeszólalkozott az aggas- 1 tyánnai és a vita hevében egy vasvillával támadt rá és néhányszor úgy fejbe sújtotta, hogy Izsák súlyos sérüléseket szenvedve eszméletlenül esett össze. A hevesvérű legény • ellen megindult az eljárás. xx A páratlan gyógyerő, ami m Jtgmándi"- bán rejlik, Évezredek óta föld gyomrában érik! — Huszonegy éves leányt jegyzett el a rá- ] kospalotai kilencvenöt esztendős asztalos. Budapesti szerkesztőségünk jelenti: Gyagyov- szky József rákospalotai kilencvenöt esztendős" asztalosmester eljegyezte a kolozsvári származású huszonegy éves Laczkó Klárit. A ^ yr leány apja ezredes volt, aki a háborúban hősi ;dde halált halt. Az árván maradt leány az elmúlt nvi évben ápolta az öreg asztalosmestert, aki, "év, ©tatán felépült, kijelentette, hogy felveszi a iwersenyt bármely harmincéves fiatalemlberrel tg, A vőlegény legfiatalabb fia hatvanöt esz- vtro tandŐs. A leány fivére Kolozsvárott 'lelkész. Jutául tégely ára Ki 10. ertar^Szeplö ellen a legbeoáltabb I p.SJTíílíRy-créme mSzeplö, májfolfok és mlnderb»r j üt ©f. fiad. 9oUók Am V**. ?l«é*cmv. ttoeé Paris, június eleje. A napégette daliás Victór Foflthin már megjelenésével is eleven cáfolata úgy annak a balhiedelemnek, hogy a francia ember csak tüzíhelyikedvelő kispolgár lehet, mint annak a másik előítéletnek, hogy a technika haladása, a folyton kas zára yaszerüibbé váló életrend századunkban kizár minden egyéni kalandot, minő a kalózoké, a ralbszolga- kereákedőké és távoli földrészek kulturpio- nirjaié voltak valaha. MalfÍrnél megjelent hatalmas könyve, a „Mes aventures sous les tropiques“, minden kalandregénynél érdek- feszitőbb, már csak azért la, mert az élet és a valóság mindig érdekesebb, mint a kiagyalt történetek. Azért is talán, mert regényíró legyen a talpán, aki olyan figurát eszel ki, mint ez a Viktor Fonóin, aki — mint kérdésemre elmagyarázza — világjárásaiban változatosan volt földmérő, vadász, állatszelidi- tő, aranyásó, felfedező, sőt vademberek között bűbájos, Amerikáiban drámaíró, ww boy, bíró és ezredes . . , Az élet ára Délen ,.. Hogy miben különbözik az élet a trópusokban — meséli — a mienktől, ettől az odtvas földrésztől, ahol az egész lét mint számtani irkában, pontosan beosztott négy- szögecskékben van beszorítva? Hm. A kér- gés fogas . . . Hogy magyarázzam el ezt néhány szóiban az ön olvasóinak? . . . Mégis, azt hiszem, meg lelhet egy mondatban mondani: az alapvető küíUönbség az emberélet különböző értékelése a különböző szélességi fokok alatt. Nálunk túlsók az ember, legtöbbjük ezért sótlan, nyomorúságos, tengődő életet folytat és mégis minden ilyen, el- korcsosuit, tönkrenyomoritott éleikének melodráma tikus értéket tulajdonítanak a többiek. Arról nem gondolkodnak, hogy emberi sorsa legyen, de annál jobban féltik, hogy egészen ne vesszen el. Ott künn? Kevesen vannak, de mind a maga életét éli, mind érezni és élvezni akarja a létezést, vinni akarja valamire és a jóllétért a létet minden órában kockára teszi. így azután az egymás életét sem becsülik nagyra: az emberélet piaci értéke ott általában fölöttébb alacsony. A halál állandó utitársa mindenkinek: megszokták, nem félnek tőle. A vasút és a rokkant Emlékszem, ez volt az első, ami megdöbbentett, mikor Európát elhagytam és az „01 inde-Rodrigues" kihajózott Colonba. Nekem az tűnt fel a városban mindenek előtt, hogy a Panama Rail Road gőzvonatai szabadon száguldanak végig az uccákon: gátnak, töltésnek, sorompónak, óva intő figyelmeztető táblának sehol nyoma sincs. A maga életére ki-ki maga vigyázzon. Ahogy az ablakon kinézek, egy fehér embert láttam, két mankóra támaszkodva kászálódni nagykeservesen a vágányokon keresztül tán busz méterre a mozdony előtt, éppen mikor a vonatvezető meglóbázta harangját az indulás szokásos jeleként. A vasút teljes erővel vetite a kanyarulatot, én azonban cseppet sem jöttem izgalomba: világos volt, hogy a vezető lassítani fog a nyomorék előtt. Azonban ez eszébe sem jutott: a nehéz vaskere- kek a következő pillanatban vidáman gázoltak át a szerencsétlen csontijai fölött. Egy francia állt mellettem, ki mint régi lakó e rab főidőin egyáltalán n«im osztozott az eset fölötti felháborodásomban. — Ugyan kérem — mondotta megrovólag, — hát való a®, hogy egy nyomorék ember a síneken táncoljon? Úgy kell neki! . . . Lövöldözés a vonaton Col ónnak, ahol akkoriban a legvadabb sárgaláz-járvány pusztított, siettem minél hamarabb hátat fordítani és a vonat rövidesen tovább ragadott a földszoroson át Panama felé. Ez nem volt veszélyes vonat; inkább unalmas. Lassan járt, de nem ért tovább, mert megállt minden őrháznál. Mindenütt egész tömeg tolongott le és föl a vagonlépcsőkön, fehér és színes munkások, négerek, kinai házalók, vegyest. Maga a vonat, úgy mint a vonatkísérő személyzet persze telivér amerikai volt; a kocsik hosszát akadálytalanul végig lehetett járni az összekötő folyosón. A lassú utazás unalmában hamarosan otthagytam az első osztályt és tanulmányútra indultam az elevenebb harmadosztályos ethnográfia felé Utamban találkoztam persze az ellenőrrel, ki csak oly monoton udvariassággal Jyukasztgatta a jegyeket, mint akár Páris és Orleans között. Legföljebb, hogy a nágy buldoggnrevolüvere tűnt fel nekem, mit övébe szúrva viselt. Elébe kerültem s tovább mentem a folyosón, mikor egyszerre két gyors dörrenés hangzik fel a hátam mögött. Hátrakaptam a fejem, kis kék füst lebegett a folyosón, de az ellenőr a szokott szenvtelen hangján tovább kiáltozta: „Ttokét! Ticket!“ A mögöttem levő kupéban egy kolumbiai bennszülött feküdt golyóval az agyában. De ez a csekély mellékkörülmény láthatólag hidegen hagyta az utazókat. Egy utassal több vagy kevesebb . •, Visszamentem az első osztályba és felháborodva mondtam el utitánsaimnak a gyilkosságot, melynek szemtanúja voltam az imént. Nem mondhatnám, hogy mesém különösebb érdeklődést keltett. Udvariasan hallgatták végig s az egyik közönyösen megjegyezte: —- A pasas talán nem akart fizetni; a po- tyutast lepuiffantani minden jegyellenőr legszentebb joga. Egy kolumbiai/val több vagy kevesebb, mit tesz a®? Marad még eHég! MindameJlet, hogy az ellenőr a mi 'Szakaszunkhoz érkezett, úti társam, láthatólag irántam való udvariasságból, meginterpellálta az esetet illetőleg. — A pasas, kérem, a nadrágja hátulsó zsebébe nyúlt és én telrm-észetesen elsőnek lőttem, —- magyarázta udvarias, közönyös hangon. — De hátha a jegye volt abban a. zsebében és fjijt kereste! — vetém ellen felháborodottan. —< Akkor szólhatott volna, hogy tudjam, — mondotta az ellenőr és ezzel le volt tárgyalva az eset. Véletlenül megtudtam, hogy mindamellett a vonat megérkezésekor letartóztatták és kihallgatták 'aiz ellenőrt, sőt 'börtönbe is dugták, ahonnan természetesen még aznap éjjel megszökött. A börtönötök megvesztegtése Columbiában mindennapos dolog . . . Benedek Kámoíly. Margit-créme és szappan Az arcbőr rövid idő múlva szép, fiatal és üde lesz, a ráncok kisimulnak. Mivei a MARGIT- CRÉMET sokan utánozzák, saját érdekében csak eredeti védjegyünkkel leragasztott dobozt fogadjon el. Nyitva, vagy kimérve, eredeti MARGIT-CRÉME senol nem kapható. Főlerakat Csehszlovákia részére i „Sz. ERZSIMET gyógyszertár, Bratislava (Pozsony) Danan. 38 — Pásztorórán történt lopás gyanúja miatt letartóztattak egy arany osmaróti kávéházi felirónőf. AranyosmaróH tudósitónlk jelenti: A csendőrség a napokban letartóztatta Marz- kó Mária kávéházi fellrónőt, akit azzal gyanúsítanak, hogy egyik nyltrai származású idősebb vendégétől, aki egy mulatozás után a lakására kisérte fel a feliiónőt, ellopta a 2500 koronát tartalmazó pénztárcáját. A fel- írónő tagadja a lopást, ennek ellenére beszállították a járásbíróság fogházába. — Egy vágfcirályi gazda a napokban elhunyt fia holttestének exhumálását kérte, mert szerinte gyilkos erejű bokszeriités áldozata Jieitt. Nyitráról jelentik: Április közepén szállították be a nyitrai kórház elmeosztályára Csizmadia Erazmus vagyonos gazda Lajos nevű 20 éves fiát, ahol az orvosi vizsgálat megállapította, hogy üldözési mániában szenved, elméje teljesen elborult s mint közveí szélyes őrült környezetének ártalmára válha- tik. Az orvosi segítség nem használt és a le- i gény néhány nappal a kórházbaszállilása után ki szenvedett. Holttestét hazaszállították falujába, ahol nagy részvét mellett temették el. Most, hetekkel a haláleset után bűnvádi ibo- ^alm* ttnri** m tigrbm. Crk*m&% Erazmus, az elhunyt apja feljelentést tett két falubeli legény ellen s ezeket azzal vádolja, hogy fia halálának okozód voltak, mert állandóan üldözték és egy napon, amikor összetalálkozott egyikükkel, a® bokszéiról oly erővel sújtotta főbe, hogy vénbeboruliva esett össze. A feljelentés utal több orvosi véleményre, melyek szerint a gyenge idegzetű legény folytonos üldözése, a magyerejü bok- szenütés és a hirtelen bekövetkezett halál között szoros kapcsolat van- A gazda kívánja fia halálának tisztázását és ©végből a hulla exhumálását. A beadott feljelentés ügyében a döntés rövidesen megtörténik. — Érettségi találkozó. Felkérem azon volt osztálytársaimat, akikkel a kassai főreálisko- lában 1923-ban együtt érettségiztem, hogy július 2-án délelőtt 10 órakor Kassán, az Astoria kávéházban a kiötelezőleg megbeszélt érettségi találkozón megjelenni sziveskedje- nek. Akadályoztatásuk estén életük eddigi folyását és elmüket közöljék: JUDr. Gaskó Miklós, Kosiice, Komensky u. 7. sz. xx Kezdődő érelmeszesedésnél a természetes „Ferenc József “-keserű vi z úgy az aflh&si pangást, min* a renyhe megszűnteti és Az ungvári göröghaío- tihus székesegyházi énekkar centennáriuma Ungvár, juniua 7. (Ruszinezkói szerkesztős éhünktől). Az 'Ungvári görög katolikus székesegyházi énekkar jundus 8-án, csütörtökön, ünnepli fennállás sánaik 100 éves jubileumát. Ezt a ritka évforduia- tot az énekkar e nap estéjén, az ungvári városi színházban rendezett hangverseny keretében ünnepli meg. A hangverseny iránt már azért is óriási érdeklődés nyilvánul meg, mivel az államfordulat előtt az ungvári görög katolikus székesegyházi énekkar egyike volt a régi Magyarország leghíresebb énekkarainak. Érdekes történeti tény, hogy ezt az énekkart 100 év előtt egy Matezonezky Konstantin nevű orosz emigráns alapította meg papnövendékekből és gimnáziumi kisebb tanulókból. Az alapitó oly kiváló szervező erőnek és oly ügyes karmesternek bizonyult, hogy 1833 május elsején a káptalan a karmesteri állást véglegesen megszervezve, őt 800 forint évi fizetéssel véglegesítette. A karmester csakhamar hírnevet szerzett magának és énekkarának egész Magyarországon s számos követőre talált a harmoniális énekkarok szervezésében. A székesegyházi énekkar első nagyobb szereplése Eperjesen volt, Tarkovics György ottani püspök temetésén, majd 1848-ban Sátoraljaújhelyen szerepelt egy nagy nemzeti ünnep alkalmával. Itt az énekkaT Andrássy Gyula főispán tiszteletére szerenádot is adott, A főispán neon győzte eléggé dicsérni ag énekkart, melynek énekeinél szebbet „még ae^n hallott sehol Magyarországon1*. Matezonezky 1858. december 28-án halt meg. tehát teljes 25 évig volt az énekkar vezetője. Ut á- na a karmesteri tisztet állandóan egyházmegyei papok viselték, akik — Popovics Bazil püsp ök (1837—64) intenciái szerint, aki a papnevelő intézetben elrendelte a rendszeres zenetanitást, — raár zenei műveltségű egyénekből kerültek ki. A na gy- hirüvé vált énekkar karmestered a következők voltak: Iichvártsik Mihály (1859—60), Talapkovics Emil (1861—69), Kanacsovszky József (1869—75), Drohobeczky Gyula (később körösi püspök, 1875— 1891), Zseltvay Emil (1891—1899), Boksay János (1899—4909), Csucska Elek (1909 —1915), GyWkó Gyula (1916—1918), dr. Fenczík István (1918—1920) és Szilvay Uriel, aki 19(20. október 15-től ina is kiváló karnagya az énekkarnak. 1920 áprilisában papokból és világiakból megalakult egy műkedvelői férfi énekkar is. A karmesterek között több zeneszerző is volt. így az alapitón kívül Talapkovics, Drohobeczky, Zeieltvay és Csucska, de a legkiemelkedőbb egyéniség Boksay János huszti espereslelkész t. kanonok. Ez az énekkar segítette hozzá a hirnevee „Ungvári Dalárdát'* (Drohobeczky Gyula akkori karmester vezetése mellett) ahhoz, hogy úgy Debrecenből, mint Miskolcról és Pécsről háromszor első dijat hozott haza. az országos dalversenyekről és pedig olyképp, hogy a dalárda tagjainak egy része a székesegyházi énekkar tagjaiból állott. 1896 'bán ez a daláéira Budapestről dicsérő oklevéllel tért haza, szintén a székesegyházi énekkar részvétele és annak karmestere, Zseltvay Emil vezetése mellett. A székesegyházi énekkarról mondotta Trefort Ágost kultuszminiszter 1883-ban, Ungváron jártában, hogy: „Ha valaki az operánál Is szebb éneket akar hallani, menjen Ungvárra a püspöki székes- egyházbá*. 1923-ban Mlcana prágai nunoius, mikor* Ungváron egy rel. misét hallgatott végig a görög katolikus székesegyházban, utána melegen ölelte meg Szilvay Uriel karmestert és így szólt: „Boldog vagyok, hogy énekkarukat hallgathattam. Sok énekkart hallottam már, de Ilyen hatást karének még nem tett reám. Sohase fogom elfelejteni s másoknak is megmondom, hogy hallgassanak meg benneteket". Az énekkar hírnevét dicséri, hogy az 1927-ík 'évi velehrádi unionisztdkus kongresszusra (Szt. Methód halálának 1000 éves évfordulójára) az olmüci érsek az énekkart a saját, költségén vitette fel, ahol a® énekkar három görög katolikus .püspök által végzett. társasmisén énekelt, kiváló eredménnyel. * Miként értesülünk, a junius 8-dski hangverseny oly nívós lesz, hogy a legkényesebb igényeket, is ki fogja elégd ben i. SW Ajánlja a „Nagyasszonyt" nöismerösei uamr kitett ion-Müiy SZEPLÓT májfoltot és minden- 11 fajta bőrbetegséget N. ' azonnal megszüntet a világhírű Földes- ^ föle aradi o U MÁR HÉTFŐN JTJNIUS 12-ÉN kezdődik a csehszlovák osztályeorsjáték első osztályának húzása. Ne mulassza el 6zerencsesorsjegyét FORTUNA BANKÜZLETBEN,, JELLINEK ÉS TÁRSA, BRATISLAVA, LÖRINCKAPU-UTCA 17. vagy annak fiókjai- i>an: Máhr. Ostrau, Október 28 ut 44., Znaim, Masaryk •ér 17. beszerezni. Póstai rendeléshez, lev. lap elegendő. s-OTsjegy K6 120.—, */, K5 00.—, V, K£ 80. l/s Ké IS— wrw****” !
