Prágai Magyar Hirlap, 1933. június (12. évfolyam, 125-146 / 3235-3256. szám)

1933-06-27 / 144. (3254.) szám

2 Jelenti, hogy „Csehszlovákiából, vagy Lengyel-1 érkezhetnek Berlin fölé és bombákat dobálhat- örszágból bármikor kommunista repülőgépek ttak a német fővárosra". (sínesük a WiHiilmstrassén Berlin, junius 26. Orosz lapjelentések sze­rint Csinosuk berlini orosz nagykövet jegyzé­ket adott át Bülow német külügyi államtitkár­nak. A jegyzék azzal a memorandummal fog­lalkozott, amelyet Hugenberg német miniszter a londoni világgazdasági konferencián ismerte­tett és amely Ukrániát német gyarmatnak kö­veteli. Bülow német államtitkár állítólag a leg­élesebben visszautasította az orosz jegyzéket, mert Hugenberg memoranduma nem olyan ter­mészetű, hogy Oroszország abban kifogást találhatna. Grófok, papok is szocialisták Hitler börtönében Berlin, junius 26. Göring porosz miniszter- elnök végleg betiltotta a szociáldemokrata párt működését. A hatóságok most azokat a szociál­demokrata képviselőket sem kímélik, akik a közelmúltban elváltak a párttól és önálló mű­ködésbe kezdtek. A szociáldemokrata képvise­lők és pártalkalmazottak letartóztatása tovább folyik. Weimarban őrizetbe vették Fröhlieh szociáldemokrata képviselőt, a volt thüdngiai államfőt. Frankfurtban és Brémában ugyan­csak letartóztatták a szociáldemokrata párt vezetőit. Ratiborban és Felsősziléziában a szo­ciáldemokraták őrizetbevétele javában folyik. Hamburgban összesen kétszáz szociáldemokra­tát vettek őrizetbe, a Rubrvidéken 256-ot. A felsősziléziai Rosenbergben több ezer nemzeti szocialista gyűlt össze a városháza előtt és a szociáldemokrata hivatalnokok azonnali lemon­dását követelte. Thüringiai jelentések szerint az országban az acélsisakszövetség számos eddigi vezető tagját letartóztatták, közöttük Lind- 'wurm volt alezredest és Voigt volt őrnagyot. Stuttgartban Hermann von Königsegg-Aulen- dorf grófot, a wiirííembergi acélsisakszövetség vezérét, ugyancsak börtönbe vetették, mert becsmérlően nyilatkozott a nemzeti szocialista pártról és Hitler rohamosztagairól. Bambergi jelentés szerint a nemzeti szocia­listák letartóztatták Leicht prelátusí, a bajor néppárt egyik vezető tagját, továbbá Meixner tartománygyülési képviselőt is, aki évek óta nagy szerepet játszott a bajor katolikus moz­galmakban. Szállodaportások mint Hitler ágense Bécs, junius 26. A semmeringi Siidbahn-Ho­Rövidesen megválasztják a két uj magyar koronaőrt Budapest, junius 26. (Budapesti szerkesztő­ségünk telefonjelentése.) A Reggeli Újság ér­tesülése szerint a minisztertanács legutóbbi Ülésén elkészült azzal a felterjesztéssel, amelynek alapján a kormányzó három-bárom jelöltet választ ki, akik közül a képviselőiház és a főrendiház megválasztja a két uj korona­őrt- A lap szerint a két legkomolyabb jelölt Jankovicih Béla volt kultuszminiszter és Ráday Gedeon gróf. tel és a Pannhans -s záílö d a portásait le tartóz' látták, mert nemzeti szocialista propagandát fejtettek ki és segédkeztek a nemzeti szocia­Az ODOL-fogpaszta a fogakat alaposan tisztítja, de a fogzománcot mégsem támadja. lista terroristáknak­A szökésben levő nemzeti szocialista bom- ibamerénylők ellen az osztrák hatóságok kö­rözőle vetet adtak ki. összesen öt merénylő szökött meg Ausztriából. Tegnap Salzburgban letartóztatták dór. Rop- per nemzeti szocialista ügyvédet, akinek man­dátumát a salzburgi tartománygyülésen meg­semmisítették. Ropper megfenyegette a tar- tományfőnölkiöt, hogy Németország ropreszá- 1 iákkal fog élni és beszünteti az osztrák— olasz tranzitöforgalmat, amiey a jövőben Sváj­con át fog lebonyolódni. Az orvosok nem kötelesek bemutatni feljegyzéseiket az adóhivatalnak — állapítja meg a pozsonyi vezérpénzügyigazgatóság Orvoskoragresszus Nyitrán Nyílra, junius 26. (Saját tudósitónktól.) Vasárnap délelőtt a városháza nagytermében kongresszust tartottak a nyugat- és délszlo- venszkói orvosok, melyen közel százan vet­tek részt- A közgyűlést dr. Berényi Sándor, a helyi csoport elnöke nyitotta meg, majd Mojto Ferenc városbiró üdvözölte a Nyitrán összegyűlt orvosokat. A közgyűlés elnöke dr- Limbadher Rezső pozsonyi orvos volt, aki elnöki megnyitójában ismertette az orvosszö­vetség múlt évi működését, beszámolt az egyesület veszteségeiről és vázolta azt az utat, hogy az elmúlt év folyamán olyan ak­ció indult, mely a szervezetbe tömörült or­vostársadalom szervezeti egységét veszélyez­tette. Beszéde során üdvözölte az orvosi ka­mara, a szövetség és több kerület kiküldött­jeit, majd meleg hangon emlékezett meg dr. Zehery István rimaszombati orvosról, aki most üli 50 éves működésének jubileumát. Dr. Zehérynek ez alkalomból arany diplo­mát nyújtott át- A jubiláns magasan szár­nyaló beszédben köszönte meg kartársai me­leg ünneplését. Az elnöki megnyitó után dr. Weil István, a. kamara .kiküldöttje, majd a többi kiküldött szólalt fel. Dr. Kurz Viktor főtitkár terjesz­tette ezután elő terjedelmes és alapos titkári jelentését, ismertetve az egyesület múlt évi ténykedését. Határozati javaslatot olvasott fel, mely szerint a közgyűlés a zsupaszövetség miai formájá­nak megváltoztatása ellen foglalt állást,- Ugyancsak behatóan foglalkozott az orvosok biztosításának kérdésével, rámutatva arra, hogy nem nyilt lehetőség ar­ra, hogy az orvosok az általános nyugdíjin­tézetnél nyerhessenek biztosítást s igy a nagvfontosságu kérdést valamilyen más for­mában kell megoldani- Az orvoszövetség be­rendezése kérdésében folyt vita során az elő­adó főtitkár rámutatott arra, hogy a vezető­ség elítélendőnek tart minden olyan kísér­letet, mely a urai berendezés felrobbantását eredményezheti. Dr. Kalvariczky a komáromi és érsekuj- vári csoportok nevében ellenzéki álláspon­tot fejtett ki* és szavazást kivánt e kérdés­ben. A vitához többen hozzászóltak, majd az el­nök elrendelte a szavazást, mely a hivatalos álláspont győzelmét hozta. A jelen volt tagok nagy többsége a főtitkári jelentésben foglalt határozati javaslatot tette magáévá s igy a kerület szervezeti beosztása tekintetében egyelőre semmiféle változás sem állhat be- Az adóügyekben kitért a főtitkári jelentés arra, hogy azok az intézkedések, melyek azt kívánták, hogy az orvosok nyújtsák be az adóhivata­loknak könyveiket és egyéb feljegyzéseiket, a vezérpénzügyigazgatóság információja sze­rint nélkülözik a törvényes alapokat. A közgyűlés kizárt a szövetség tagjai köziül egy orvost, akinek bűnösségét a fegyelmi bi­zottság és a másodfokú fórum is megállapí­totta. A közgyűlést megelőzőleg az orvosok tisz­teletére villásreggelit rendeztek, míg szomba­ton este a Söhiller-kertben ismerkedési est volt. A közgyűlés után a Nyitrára érkezett or­vosok kirándulást rendeztek a várba és a Zoborra. SZOMBATHY VIKTOR: KÜLÖNÖS OLASZ NYÁR lllllllilllllíiiliiliíllllilHllllllilílíllililllliM .REGÉNY (7) — Vera... — de arcomra teszi kesztyűs ujjait, most látom csak, hogy útimba van rajta, kis sapka a fején, átöltözött s kezében jókora utazótáska. — Csitt! — szólt parancsolóan — arra ké­rem, segítsen vinni ezt a táskát és siessünk a vonathoz, van még néhány percünk. — De Vera, hál nem értem? Hova ilyen sietve? Miért ment haza, ki küldi... Butáin meredtem rá­— Magyarázza meg. Kérem, követelem! — Nem érünk rá magyarázkodni, ha ked­vel egy kicsit, segítsen ... Egy pillanatot sem késhetek. Loholtam mellette, szmokingosan, födetlen fővel és cipeltem a táskáját. — Táviratot kapott? Ki rendeli magához ilyen időben? Megharagudott? Az Istenért, szóljon ... Már az állomáson voltunk. — Jegyet Nagykanizsára váltson nekem! Rámeredtem: ^ — És Pestre? — Kérem, kérem, — mondta roppant iz­gatottan, — tegye azt, amit mondok! Megváltottam a jegyét- A sötét fák árnyé­kába állott, nem látta senki sem. Már jött is a vonat. Vera ijedt szemekkel nézett körül s úgy lépdelt, hotgy a csendőr észre ne vegye. Roppant gyanú döbbent be­lém. Letettem a táskát és rémülten mered­tem Verára. Alig szakadoztak ki belőlem a szavak: — Vera, csak nem... Maga... Mega lett volna ... Vera rámnézett ködös két szeméivel. Meg­fogta a kezem és megszorította. — Bizhatom magában? Csak bólintani tudtam, szólni nem­— Nos, hát megmondom. Az én kezem is benne van a játékban. Most futni kell, mert minden pillanat veszélyes lehet. Ezt elmond­tam magának, mert bízom a szavában. De akkor tudja meg azt is, hogy a m-i részün­kön az igazság. Vigyázzon Alvarezre, sötét ember, az mindenre képes! Belekapaszkodtam a kezébe. — Vera, hát itt hagy? Soha többé nem fo­gom látni? — Egy ügyért baroolok — mondta és szo­morúan csengett a hangja —veszélyes lehet magára nézve is. De ha egyszer segítségre lesz szükségem, hívni fogom. — Most hova megy, Vera, mindenre ké­rem, mondja meg! — Talán Zágrábban kötök ki.. ■ Isten vele. A vonat máris jött, elvitte Verát. Úgy érez­tem, magával viszi az életemet is. Leültem s magam elé meredtem. Vera, ez a tisztaszemü, finom nő, tolvaj? Nem, az nem lehet! A gondolattól mindenképpen meg sze­rettem volna szabadulni, már nem láttam tisztán s magam sem tudom, meddig ültem ott. Egy vasutas tette váIllámra kéziéit: — Uram, késő van, _ mondta szelíden. 4. Máig sem tudom, hogy kerüliem vissza a szállómba. Ez a különös felfedezés, hogy Ve­ra keze benne van egy ilyen maffiában, tel­jesen felkavart. Olyan finomnak, tisztának és nemesnek láttam, ugylátszik, ez csak álom volt lés Vera roppant ügyes ahhoz, hogy a rajongó férfit megtévessze. Mennyire más igy, mint akkor, a vonatban, amikor először megpillantottam! Akkor: csendes, kedves pesti lány s most: tolvajbanda szövetségese. Megkisérettem, hogy mentsem Verát. Hát­ha jogos volt a harc Alvarez ellen, talán po­litikai okok játszottak közbe, vagy valami tőzsdei- versengésről van szó s Vera, a szép nő nyújtott segédkezet- Vájjon mennyiben morális Vera cselekedete s mennyiben ítél­nék el a bíróságok? Teljesen a sötétben ta­pogatóztam. Csak Vera tudna adni feleletet, de ő elutazott. Haragudtam rá. Nem .mondhatom, hogy ré­gen ismertem s azért félreismertem volna. Ismeretségünk uj volt, de máris szép, amit folytatni akartam. Verát nem lehetett az át­lag nők közé sorolni. Szinészkedett, becsa­pott: míg velem volt, már terveit szőtte s én csak a hátvédje voltam, akit akkor dobott el, amikor már nem volt szüksége rám. Elfogott a dacos büszkeség. Azért se fogja tenni! Nincs ugyan jogom Vera életéhez, de ha már ily különösen megismertem őt, ezt az ismeretséget nem hagyom abba. Utána kell néznem az ügynek: vagy engem igazol, vagy Verát. Nem Ítélem el addig, amíg nem be­széltem vele, nehogy igazságtalanul Ítélkez­zem. Be kell bizonyitanom, hogy nekem volt igazam s Verát csak kényszer!tették arra, hogy a titkos társaság közé keveredjen- Talán segítség is kell neki, szüksége lehet rám. Miért tagadjam, én azt hiszem, jobban meg­szerettem Verát, mint szabad lett volna. Nem akartam egykönnyen elhagyni. Valami módon bele kell kapcsolódnom eb­be az ügybe. Egész éjjeli töprengés után mégsem tudtam jobbat csinálni, minthogy másnap felkeres­tem Alvarezt és 'tapintatosan érdeklődtem nagy vesztesége iránt. Udvariasan fogadott, egy pillanatig keresgélt utánam az emléke­zetében, eszébe juttattam Verát, arra biccen­tett a fejével s tudta, kivel beszél. Szerettem volna tovább is érdeklődni Veráról, hátiba ő többet tud, ami nem valószínű azonban. Meg­Kánya nyilatkozik a Münchenben letartóztatott magyar uiságiró Ügyében Budapest, junius 26. (Budapesti szerkesztő­ségiünk telefon jelentése.) A kéip viselőház leg­utóbbi ülésén nagy vihart váltott ki az egyik képviselőnek az a bejelentése, hogy a „Miinj cliener Illustirierte Presse" magyar állampol­gárságú főszerkesztőjét, Lóránd Istvánt hóna­pokkal ezelőtt a német hatóságok letartóztat­ták és azóta is fogva tartják. Az ügyre vonatkozólag Kánya Kálmán kül­ügyminiszter a hétfői lapok számára nyilat­kozott. A külügyminiszter közölte, hogy Ma­gyarország berlini követe utján illetékes he­lyien interveniáltatott Lóránd szabadlábra he­lyezése iránt. A berlini magyar követ Lóránd letartóztatásáról azt a felvilágosítást kapta, hogy a Lórándnál tartott házkutatás alkalmá­val olyan kompromittáló iratokat találtak, amelyek következtében s zab ad onb ocsá tása ezidő szerint neon történhetik meg. Az adato­kat eddig nem hozták nyilvánosságra. Meg­jegyzendő, hogy Bajorországban jelenleg több ezer ember van őrizetben; ezek ügyének ki­vizsgálása hosszabb időt vesz igénybe. Már eddig is a nyomozás annyit állapított meg, hogy Lóránd ügye nagyobb politikai bünügy- gyel áll kapcsolatban, amelytől Lóránd ügye el nem választható. Madgeara remén pénzügy­miniszter lementi Bukarest, junius 26. A Madgearu pénzügy- miniszter és kormánya között fennálló ellen­tétek a román pénzügy minis z térnék a londoni konferencián kinyilvánítóit állásfoglalása kö­vetkeztében még jóban kiéleződtek. Madgearu a világgazdasági konferencián kormányának intencióival ellentétes felfogást hangoztatott, amiért Titulescu rosszaié jelentést küldött kormányának és Madgearu valószínűleg rövi­desen levonja ennek a konzekvenciáit és le fog mondani. — Pápai kitüntetés a lévai Kát. Kör igazgatójá­nak. Lévai tudósi tónk jelenti: A római pápa Dodek Jánost, a lévai Katolikus Kör igazgatóját ét ti®z- telet/be/li elnökét a „Poor le merite" érdemrenddel tüntette ki a katolikus társadalom érdekéiben ki­fejtett hosszú és eredményes munkálkodásának elismeréseképpen. A kitüntetett a közelmúltban töl­tötte be negyedszázados igazgatói működését a Katolikus Kör élén, amelyet a fejlődés magas fokára emelt, A kitüntetést ünnepélyesen Péter-Pál ünnepén délelőtt a plébánia-templomiban nyújtják át Dodek Jánosnak. említettem kétszer is a nevét, hátha a goudo- latkaipesolódásból valami eszébe jut, de hiá­ba kísérleteztem, Vera nevének említésekor csak annyit mondott, jó táncosnő s pompásan úszik. — Honnan isimeri? — kérdeztem végre is. — Valamelyik este együtt táncoltunk ... Alvareznek semmik éppen nem volt gyanú­ja Vera ellen. Nagy veszteségét sajnálta: minden készpénzét ellopták s Traveller- csekkjé-nek hitele is kimerülőben volt. — De, mondom, nem ez a fontos — legyin­tett —sokkal kétségben]több, hogy ellop­ták egy fontos iratomat, amiért az ellenfe­leim átjöttek Európáiba s a dollárjaim csak mint jó ráadás kerültek kezükbe. — Nem nyilatkozna erről a fontos iratról? — Sajnálom, nem tehetem... — mosoly­gott keserűen —, ha elmondanám, már nem is volna értéke az egésznek. Nagy bonyodal­makat okozna. — Bocsásson meg, — feleltem — csak ép­pen segítségemet szerettem volna felajánla­ni a megtalálásához. Ha az ember tudná, hogy diplomáciai, pénzügyi, politikai, ipari iratok azok... — Kedves uram, — tette váltamra kezét Alvarez — ne törje magát, nem fogom meg­mondani. Alvarezzel tehát nem értem el semmit. A nyomozás is holtpontra jutott, mint mondani szokták, a titokzatos tolvaj eltűnt, akár egy­maga volt, akár társaival. A hir nagy port vert föl. Húszezer dollár, játékkaszinó, fontos külföldi iratok: délben már ott volt a nagy lapok tudósítói ka­ra és hasábos tudósításokat táviratozott. Ve­ráról, persze, nem volt benne szó- Csak én tudtam a nagy titkot. A ballépést mégis itt követtem cl. Az újságírók mindenkit fölkerestek, aki a kérdéses este ott volt a kaszinóban. Egy fia­tal, szőke fiú engem is megtalált az ebédnél s feketém mellé, körítésnek odaült. Még ab­ból az időből ismert, amikor egymásután két begyiversenyt la nyertem autómmal s most barátságosan mellém telepedett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom