Prágai Magyar Hirlap, 1933. június (12. évfolyam, 125-146 / 3235-3256. szám)

1933-06-23 / 142. (3252.) szám

<BRSCg-MAGteR-HmifflP A rendtSrvényt módosító javaslat vitájában Tórköly József fejtette ki szóvetkezett pártjaink ellenzéki álláspontját Prága, jíuniiua 22. A képvisolöMz ma diéÜ fléltizenikettőkor kezdte 'tanácskozásait Sipatny a lelniük elnöldóae mellett. Napirenden van az úgynevezett kis sajtónovella vitájának folyta­tása, továbbá a rendtörvény módosításáról, valamint a kivételes intézkedésekről szóló törvény módosításának, vitája. Első szónok dr. Törköly József magyar nemzeti párti képviselő, országos pártel­nök, akinek beszédét a legközelebb részletesen fogljuk közölni. Utána Bródy ruszinszkói autonóm földmű­ves szövetségi képviselő szólalt fel', aki ki­jelentette, hogy a tárgyalás alatt levő javaslat ellenkezik a demokratikus köztársaságban levő polgári szabadság alapvető elveivel, leginkább azért, mert teljesen lehetetlenné teszi a közélet purifikálását. A* a körülmény, hogy a közigazgatás bele­nyúlhat a szerkesztők és lapkiadók jogaiba, (teljes korlátozását jelenti a sajtószabadság­nak, különösen veszedelmes a javaslatnak az a rendelkezése, amelynek értelmében a hely­reigazítást nem minit eddig, a felelős szer­kesztő kezeihez kell küldeni, hanem küld­hető á nyomdavezetőnek is. E körülmény folytán előfordulhat az az eset, hogy a hely­reigazítást nem a szerkesztőnek kézbesítik és így az általa nem ellenőrizhető nyilatko­zat tartalma miatt esetleg a felelős szerkesz­tőt el is Ítélhetik. Általában azt lehet mon­dani erről a javaslatról, hogy nemcsak az újságírók körében, hanem az egész közvéleményben nagy nyugtalansá­got vált ki. Bródy beszéde után befejezik a javaslatról szóló vitát. A szavazást későbbre halasztották. Úgy látszik, miég mindig ellentéteik vannak a koalíció tagjai között a javaslatnak a kol­portázsra vonatkozó rendelikezé&e körül Ezután a képviselőház áttért a rendtörvény módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalására. Dr. Stránsky cseh nemzeti szocialista, a javaslat alkotmányjogi bizottsági előadója re­ferátumában azt mondja, hogy a mai nyomo­rúságos és zűrzavaros helyzetben szükséges az eddigi rend törvény rendelkezéseinek szi­gorítása. A köztársaságot és annak demokra­tikus berendezkedését, szerinte, csak ilymó- don lehet megvédeni. A1 vita első szónoka Rázna szlovák nem­zeti pálrti képviselő. Kijelenti, hogy a régi osztrák-magyar mohanchiában is számos ál­lamvédelmi törvény volt,, mégis szétesett,, mert nem volt meg az igazságos alap, amely minden állam alapját kell hogy képezze. Köztársaságiunk erőssége a lakosság lelkében van és csakis igazsággal lehet azt megnyerni. rA rendtörvény eddigi gyakorlata beigazolta, hogy mennyire elasztikus ez a törvényi, most pedig még több lehetőséget akarnak adni a törvény rugalmasságának kihasználására- Bi­zonyos idegesség jelét látja a javaslatban, pedig már ideje volna, hogy politikai éle­tünkből az idegességet kiküszöböljük. Kifo­gásolja, hogy a törvényt a szlovákok kizárásával készí­tették, akik pedig szintén megalapítói en­nek a köztársaságnak. Mindenki azt fogja hinni, hogy az álltam ve­szélyben van, de feltétlenül hiba volna, ha azt hinnők, hogy országunkat az ilyen tör­vényeknek kell megmenteniük. Népüokhen van annyi erkölcsi erő, hogy különös intéz­kedésekre nincsen szükség. Stenn kommunista megemlékezik Zetkín Klára haláláról. Solt eh német nemzeti szocia­lista felolvassa a német ellenzék nyilatkoza­tát, amelyben hivatkozik a németek elutasító álláspontjára, a rendtörvény annakidején való tárgyalásakor és erősen protestál az utóbbi időben történt számos letartóztatás el­len. Majd a szövetkezett ellenzéki pátijaink közös parlamenti klubjának nevében dr. Törköly József magyar nemzeti párti nemzetgyiilési képviselő szólalt fel isimét, ezzel a vitát befejezték és az ülést félbeszakí­tották. A délutáni ülés Délután két órakor megnyitották az ülést és — miután a kommunistáknak azt az in­dítványát, hogy a képviselőház térjen napi­rendre a javaslatok fölött, a többség elutasí­totta — a képviselőház a rendtörvény módosításá­ról Szóló javaslatot első és második olva­sásban megszavazta. Ugyancsak elfogadta mindkét olvasásban a kis sajtónovellát is. Ezután a képviselőház áttért a kivételes In­tézkedésekről szóló törvényjavaslat tárgyalá­sára. Az előadó beszédében kifejtette, hogy az áUamforduIat óta annyira megváltoztak a közjogi, politikai és gazdasági viszonyok az országban és az ország területén kívül, hogy mélyebb politikai változások veszélye is fenyeget, ezért volt szükség az eddig ér­vényben levő kivételes intézkedésekről «zóló törvény módosítására és kiterjeszté­sére. A javaslat különben szerinte megtartja a de­mokratikus elvet, annyiban, hogy mindem intézkedés megtételére a kormánynak és a köztársasági elnöknek hozzájárulása szüksé­ges. A vitában hat ellenzéki szónok vett részt, majd az flMst délutáni fél hat érakor bera­kesztették. A kénviseó&ház legközelebbi ölése holnap, pénteken délelőtt ti* órakor le**, amelyen folytatják a ma félbeszakított vitát, majd hétfőn, kedden és szerdán, amikor a köz­ségi választási rend módosítását fogják tár­gyalni. Pénteken reggel kilenc órakor összeül a par­lamenti takarékossági bizottság is, hogy meg­hallgassa a választmány jelentését az eddig tett intézkedésekről. Ruttledge Everest-expediciója abbahagyta a világ csúcsának ostromát Beállott teljes erejével a monszum — ősszel újabb ostrom az Everest ellen Prága, június 22. Olvasóink behatóan tájé­kozottak arról a hatalmas vállalkozásról, ame­lyet Hougih Ruttledge kiváló angol aliipnlsta Makacs székrekedés, vastagbél^ katarus, gyomorbaj, puffadás, vértor-j Iódás, sárgaság, aranyeres csomók,] csipőfájás eseteiben a természetes! „Ferenc József" keserüviz, reggeli és este egy-egy kis pohárral bevéve rendkívül becses háziszer. Kfinrkaij megfigyelések tanúsága szerint a Ferenc József viz még ingerlékeny belO betegeknél is fájdalom nélkül hat. A Ferenc József keserüviz gyógy­szertárakban, drogériákban és fűszer- üzletekben kapható. i—nwmiiihiwihiii Hiiffliumnimii 1111 vezetett a világ legmagasabb hegycsúcsának, a Mount Everestnek meg ostromlására. Lapuink hasábjain cikksorozatban ismertetjük a Hi­malája expedíciók történetét és cikkeinkből olvasóink láthatták, hogy az Everest legyőzé­sére irányuló vállalkozások az aüpinizmus leg­nehezebb feladatai. Az expedíció elsősorban függ az időjárás viszontagságaitól. A Mount Everest területén kétszer jelentkezik éven­ként a monszum szél járás, novembertől ápri­lisiig tart a téli monszum és jfumius derekán kezdődik a nyári monszum, amely szeptem­ber elejéig olyan hatalmas hóviharokkal és széllel jár, hogy az expedíció előhaladását le­hetetlenné teszi. Ezért az Everest-expedicióra csupán az április derekától junius derekáig terjedő idő alkalmas, vagy pedig a szeptem­beri és októberi őszi hónap. A Ruttledge ex­pedíció április 7-ém tört fel Kampa Dzongból, hogy megostromiolija az Everestet. Négyszer kísérelték meg a hős hegymászók a csúcs be­vételét, négyszer verte vissza őket a hegy­óriás. Elgyötörtein, szervezetükben meggyön­gülve végül is fel kellett adnánk a kilátástalan harcot, annál is inkább, mert a monszum tel­jes erejével beköszöntött. Ruttledge azonban nem tér vissza Angliába, hanem csupán Dar- dzsiliingbe mennek, ahol megvárják a nyári monszum-periódus elmúltát és szeptemberben ujjait erőivel kezdik meg az ostromot az eddig bevehetetlennek bizonyult begy óriás ellen. A beteges beregszászi asszony idegrohamában gyúj lérje házát és követte el az öngyilkosságot Beregszász, jiuiniua 22. (Sajót tudósítón^ je­lentése.) Tegnap távirati közleményt adtunk a megrendítő családi drámáról, amely tegnap délelőtt játszódott le Bregszászon. Az eset­ről, amely városszerte nagy megdöbbenést keltett, itt közöljük részletes tudósításunkat. Nagy Sándor városi rendőr felesége élvek óta gyöngélkedett és állandóan orvosi keze­lés alatt állott. Az aggódó férj minden lehe­tőt elkövetett, hogy nejének egészsége hely­reálljon, még fürdőbe is elküldte a betegeske­dő asszonyt. Az orvosok tudománya és a für­dők jótékony vize nem volt képes Nagy Són- dorné egészségét visszaadni, aki továbbra is csak árnyként járta a világot. Nagy Sándort &z asszony hosszas betegsé­ge mellet a múlt év őszén újabb cs«plás ér­te. Állásából! a szisztemiatizáció következté­ben elbocsátották és igy a több gyermekes családapa kenyér nélül maradt és felesége gyógykezeltetéséről sem tudott többé gondoskodni. A város hu­mánus vezetősége később mint mapidiijast új­ból alkalmazta és a nehéz gondokkal küzdő Nagy Sándor újra áldozhatott felesége életé­nek megmentésére. Ámde az as szuny állapo ta aiz elbo csátás okkal jáiró izgalmak folytán súlyosain rosszabbra for­dult és idegei i« felőrlődtek a gyötrő bi­zonytalanságiban. Kényszerképzetek kínozták a sokat szenve­dett asszonyt, aki minduntalan orvoshoz akart menni. Nagy Sándor megcsappant jöve­delme miatt kifogásokat tett a folytonos or­vosol tatás ellen, ami gyakori összetűzésekre adott okot az egyébként békességben élő há- zaeok Mteöfl Hasonló ok miatt keletkezett perpatvar tegnapelőtt reggel is Nagy né és férje között. A civakodiássial járó izgjalmiak annyira iel- iűgerélték az idiegjgyönge asszonyt, hogy amikor férje szolgálatba mént, petróleum- malii több helyütt leöntötte a háztetőt és meggynjtotta. A zsindely azonban tüzet fogott s csakhamar lángokban állt az egész tető. A szomszédok idejekorán észrevették a tüzet és azonnal az oltáshoz láttak, úgyhogy a kivonuló tűzoltók­nak már nem sok munkájuk akadt. Nagy Sándorné látva a lánggal lobogó ház­tetőt, rémülten futott szüleinek lakására, akik szerencsétlenségre nem voltak odahaza, hanem kint dolgoztak a szőllőben. A kétség- beesett asszony tettének köVetkezményeitől való félelmében felszaladt a padlásra és ott felakasztotta magát. Hodzsa miniszter expóiét tartóit az aktuális gazdasási kérdésekről Prága, jiunius 22. A képviselőház földműve­lésügyi bizottsága ma Maea.ta agrárpárti kép­viselő elnökségével ülést tartott Az ülésen Hodzsa Milán földművelésügyi miniszter el­mondta nagyszabású expozéját. Hodzsa az ag­rárválság okairól, a dunamenti államok búza- fölösleg érői, a kereslet és a kínálat megbontott egyensúlyáról és egyéb aktuális gazdasági problémákról beszélt. Az expozét holnapi szá­munk közgazdasági rovatában résjzletesen is­mertetni fogjuk. HilREK—. Junlus Péntek Hiejéli ajilsa meg slMséi 1 VASÁRNAP NEM JELENNEK MEG A NAPILAPOK Miután Csehszlovákia nyomdaipari mun­kásságának szakszervezete elhatározta, hogy a munkanélküli segélyek leszállításának ter­ve elleni tiltakozásául szombaton, június 24-én egynapos tüntető sztrájkot tart, az összes cseh­szlovákiai napilapok juniu® 2Ő4, vasárnapi száma nem jelenhet meg. A sztrájkuapra való tekintettel a Prágai Magyar Hírlap holnapi száma a szokottnál na­gyobb terjedelemben jelenik meg. Ennek a számnak a* ára is csak 1 korona 20 fillér les*. A* elmaradó vasárnapi szám Képes Hetét előfizetőink a legközelebbi keddi, junius 274 száim mellékleteként fogják megkapni. DOKTORRÁ AVATTAK egy könyvkötő munkást a budapesti Pázmány Pé­ter Tudományegyetemen. „Zsúfolt ház“ volt az ünnepélyes aktusnál, ami előfordult már más ava­tásnál is, különös talán csak az volt, hogy a kö­zönség nagyrészt munkásokból állott. Rengeteg nyomdász és még több könyvkötő jelent meg az egyetem dísztermében, mikor Szörényi Rezsőt az összes jogtudományok tudorává fogadták a rek­tor és a dékánok. Zajos éljenzés volt a teremben, mikor a jelenlevő professzorok sorra kezet fogtak az uj doktorral, aki később a következőképpen mondta el a különös ünneplés okát az újság­írónak: — Érettségi után elmentem gyakornoknak egy budapesti bankba, ahol későbben leépítettek. Nem estem kétségbe, eszemben sem volt, hogy a közép- osztály nyomorát gyarapítsam, hanem beállottam egy nagy nyomdába könyvkötőinasnak. Később se­géd lettem, a munkatársaim megszerettek, munka­adóm megbecsült: művezető lett belőlem. Mint művezető beiratkoztam a jogra és ma doktorrá avattak. Az avatásnál is jobban örülök annak, hogy volt munkatársaim és a könyvkötőüzem al­kalmazottai eljöttek az avatásra. wv Egyetlen egyszer családi alapon voltam ilyen avatáson, de most szívesen ott lettem volna má­sodszor is, hogy lássam — saját elméletem igazo­lását. Nemrégiben arról volt szó ezen a helyen, hogy ma tulajdonképpen minden érettségizett diák­nak ilyen módon kellene megszerezni a doktorá­tust. Nem úgy értve, hogy például a jogi tanul­mányokat tekintsük mellékes, második pályának. Nincs mindenki olyan jó helyzetben, hogy ezt megtehesse, mint teheti a kitűnő művezető a könyv- kötészetben. Legyen úgy, hogy a könyvkötészet vagy egyéb iparág csak másodsorban kerüljön számításba, — de okvetlenül számításba kerüljön. Ha igy halad tovább a gazdasági élet, mint eddig, akkor hova tovább nem lesz doktorátus könyv- kötészet vagy más mesterség nélkül. Azt ugyebár nem fogadhatjuk el, hogy a tudományos pálya azoknak az embereknek a privilégiuma legyen, akik kivételesen még ma is megmaradtak gazda­goknak? Amerikában sok nagyhírű tudós van, aki ugv képezte ki magát, hogy nappal dolgozott, este pedig egyetemre vagy tanfolyamokra járt: ennek a lehetőségnek kell teret csinálni nálunk is. Ilyen alapon lehet szó igazi kiválasztódásról, ilyen mó­don valóban a legalkalmasabbak, a legéletképeseb­bek és a legkitartóbbak jutnak ahhoz diákjaink közül, hogy elvégezzék az egyetemet és ténylege­sen érvényesüljenek is a tudományos pályán. Az Ilyenek számára nem lehet cifra nyomorúság az orvosi, ügyvédi vagy mérnöki foglalkozás, mert az ilyenek csak akkor maradnak meg a pályán, ha valóban meg tudnak belőle élni. Képzeljük el, mi­lyen könnyebbség volna az ügyvédnek, aki — ha nem megy az irodája — becsukja a boltot, leveszi a falról a diplomáját, fölveszi a munkaruhát ér, elmegy — munkavezetőnek a könyvkötészetbe. Nos, nem: ezt sem adják ingyen. Az ügyvédi diploma semmiesetre sem elég hozzá. De minden­esetre Jobb annak, aki egy korábban kitanult szak mához térhet vissza, akár mint egyszerű munkás, mint annak az ügyvédnek, aki semmihez sem tér­het vissza, aki tehetetlenül, magára hagyottan sokszor nem tnd egyebet kezdeni, • minthogy — minden további lehetőség nélkül, kétségbeesésében — széttépje a diplomáját, megkötött életének tar­talmatlanná vált szimbólumát. . (s- i) — A Szlovenszkói Magyar Kultúr Egylet ve­zetőségi ülése. A SZMKE országos vezietöbizott­sága vasárnap délelőtt 10 órakor tartja ülését a komáromi Kultúrpalota k k>t ár termében ... ÓTr 3 I i T 3 t ;i ',«■ íc k ír II t- r­cr o P •n m ly ■ t ni xx, óy A.z gy iu­üg 5je ott Mn et- az én ük t a Ini lág tan mn re, ott ikt :ák an, olt ?y­ati ott >m-

Next

/
Oldalképek
Tartalom