Prágai Magyar Hirlap, 1933. június (12. évfolyam, 125-146 / 3235-3256. szám)

1933-06-20 / 139. (3249.) szám

^ XIL évf. 139. (3249) szám » Kedd * 1933 junius 20 iz^<ste^Hira^ Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed­évre 76, havonta 26 Ké; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. A képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több E^yea szám ára 1.20 Ké, vasárnap 2.—Ké. A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok politikai napilapja Szerkesztőség: Prága 11* Panská ulice 12. 11. emelet, — Telefon: 30311, — Kiadóhivatal: Prága 11., Panská ulice 12. Ili emelet. Telefon: 34184, SÜRGÖNYÖM: HÍRLAP, PRflHfl Német gyarmatok Gömbös és Hitler tárgyalása az európai politika Prága., junius 19­Nem nevezhető a legszerencsésebb lépés­nek, hogy Hugeniberg német miniszter kor­mánya jóváhagyása nélkül épipen a londoni konferencia bonyolult munkája közben for­dult a világ közvéleményéhez a Németor­szágnak adandó gyarmatok érdekében, de a német külpolitikánál szemmelláthatölag egyszersmindenkorra tudomásul kell ven­nünk, hogy ennek a külpolitikának útját állandó ballépésekkel járják s a munka még ott is ügyetlenül halad, ahol az igazság két­ségtelenül német részen van. Hugenberg gyarmatokat követelő memoranduma, bár­mennyire méltányosnak látszik, ha a francia, az angol vagy akár belga és a hollandi gyar­matbirodalmak kényelmes gazdagsága mel­óit rámutat a németeknek, a legtöbb expan- íivitásra szoruló európai népnek, gyarmat- izegónységére, vagy fölemlíti azt a vállvono- jató beleegyezést, amivel a világ Japán leg- ítóbbi erőszakos gyarmatszerzését fogadta s bármennyire jogosak benne a „Volk ohne itaum“ sirámok is, mégis veszedelmes és el- télendő politikai akció volt. Azzá tette agresszivitása. Hugenberg a so­rok között egyszerűen Ukrániát kéri német gyarmatnak. Ukrániát Szovjetoroszország eggazdaga'bb területét, egymillió négyzetki- ométer pompás termőföldet, a doni bányá­ra!, a Fekete tenger partjainak gazdaságát, jsetleg le, a Kaukázus naftavidékéig és vas- íróéig, — valóban szebb gyarmatot, Kanadá­iéi és Indiánál áldottabb vidéket a legsóvá- ahb fantázia sem kívánhatna. Hugenberg alán a nyugati hatalmak szovjetellen ess égé- •e számított, ha ilyen nyíltan meg merte ormulázni a kívánságát, talán beleesett a iatal német nemzeti szocializmus egyik leg- íagyobb hibájába, amely abban áll, hogy a apasztalatlan politikusok nyomban kimond­ák és követeléssé alakítják azt, amit óhaj­ának s ami másoknál legfeljebb a lélek leg- ©jtettebb zugaiban mer létezni. A bomba nindenesetre robbant, a „Drang nach Os- en“ vádja fölelevenedett és Oroszországban náris óriási a felháborodás. Németország helyzetén kétségtelenül segi- ene egy gyarmatbirodalom. A fölös német >rő, amely manapság a legválogatottabb őrü- etek alakjában jelentkezik, visszatérhetne ’endes és becsületes foglalkozásához: a han- fyaszorgalom szervező és építő munkájához, i politikai meggondolások nélkül szinte va­ron és 1‘art pour 1‘art-szerüen tevékenykedő alkotáshoz, ha megfelelő munkatere volna. A lémet emberfölösleg ma otthon reked a bi­odalom szűk falai között, — mi mást tehet: >elép az SA és az SS alakulatokba, a nemzeti zocializmus rohamosztagaiba. Nem rossz Öt­ét, ha a német fiatalságot a gyarmatokra wüldenék. De hová? Németország későn jött i nagy világosztáshoz, amelyben Anglia, Franciaország, Amerika, sőt Oroszország és íémileg Olaszország alaposan kivette részét i most Japán söpri össze a maradékokat. Németország még annyi gyarmattal sem ren- ielkezik, mint a kis Belgium, Hollandia, Dá­lia vagy Portugália. Csoda, ha nem tudja le­vezetni erőfölöslegét? Gyarmatok szerzése nagy igazságtalanság is embertelenség volna, ha az alapeszme íern volna az, hogy az európai fejlett hátai­nak egyrészt átplántálják kultúrájukat a iulturátlan vidékre és hasznos területekké alakítsák át az elhanyagolt afrikai, ázsiai or­szágokat, másrészt kihelyezzék emberfölösle­güket a gyéren lakott földrészekre s így megszabaduljanak nyomasztó túltelítettségük­ből. A gyarmatosításnak ez az értelme s ha ez az értelme, Németország nem zárható ki a gyarmathatalmak sorából, ahol sokkal inkább helye van, mint — teszem föl — Spanyol- országnak vagy Portugáliának. Viszont az Ukrán iára való kacsintgatás helytelen és veszedelmes dolog. Ukránia megszerzése nem gyarmatositási akció volna, nem egy elhanyagolt trópusi földterület ki­A Duna-kérdés problémái képezték a tárgyalás anyagát Gömbös utjának nagy visszhangja van az európai sajtóban — Magyarország biztosítja a német piacot Budapest, junius 19. (Budapesti szerkesz­tőségünktől.) Gömbös Gyula miniszterelnök, mint azt már jelentettük, pénteken délután a német kancellár meglátogatására elutazott Berlinbe. A miniszterelnök utjának célja, hogy a Ma­gyarország és Németország közötti gazda­sági jóviszony további kiépítése érdekében tárgyalást folytasson a német kancellárral. Gömbös kormányzásának első pillanatától kezdve hangoztatta, hogy a súlyos viszonyok közepette nem ismer közelebbi feladatot, mint az ország gazdasági bajainak csökken­tését és lehető megszüntetését. Ennek első feltétele, hogy igyekezni kell minél tágasabb és fogya«ztó- képesebb piacot szerezni a magyar mező­gazdasági termékek számára. Ez a cél vezette mindjárt kormányt!epése után római útjára, ennek az érdekében in­dultak mindazok a nemzetközi tárgyalások, amelyek azóta kivétel nélkül kedvező ered­ményre vezettek és ugyancsak ez a gazdasági érdek dominált azon a német—magyar tár­gyaláson, amely a múlt hónapban Budapesten folyt le és biztos eredményt hozott. A hiva­talos jelentés is hangoztatja ,hogy a minisz­terelnök azért ment Berlinbe, hogy ott a német kormánnyal gazdasági kérdéseket megbeszéljen. A Budapesti Hírlap berlini szerkesztőjé­nek telefonjelentése szerint Gömbös Gyula miniszterelnök váratlan berlini látogatása nagy feltűnést keltett po­litikai körökben, de nemcsak Berlinben, hanem egész Európában. Berlini politikai körökben is rendkívül sok kombináció kelt szárnyra, amelyek a való­ságnak meg nem felelnek. A valóság az, hogy a nemzeti szocialista párt külügyi hivatala hívta meg a magyar miniszterelnököt a Bu­dapesten folytatott gazdasági tárgyalások tovább való megbeszélésére. Ezenkívül a politikai kérdések is szóba jöttek a kancel­lárral való megbeszélés során, az csak ter­mészetes. A nemzeti szocialista párt külügyi osztálya azonban ismételten hangsúlyozta, hogy a lá­togatás az ő tetszésére történt. Gömbös Gyula szombaton délután az új­ságíróknak kijelentette, hogy látogatása első­sorban udvariassági aktus volt, A miniszter­elnök szombat délután fél három órakor Hitler kancellárt látogatta meg és két órán keresztül bizalmasan megtár­gyalta vele a két országot érdeklő összes politikai és gazdasági kérdéseket. A miniszterelnök délután Masirevidh Szi­lárd berlini magyar követtel találkozott, majd több látogatást fogadott. Este fél nyolc órakor Gömbös Hitler kíséretében a Sta­dionba kocsizott, ahol nemzeti szocialista ünnepet nézett végig. A stadioni ünnep után Hitler a magyar miniszterelnököt az Adlon- szállóba kísérte vissza. Rosenberg, a nemzeti szocialista külügyi hivatal vezetője vacsorát adott tiszteletére. Kél siás eredményes tárgyalás Hitlerrel MTI Berlinből a közetikező jelentést közli: Délután három órakor a birodalmi kancel­lária épületébe ment Gömbös magyar minisz­terelnök, ahol Hitler Adolf kancellár mint­egy két óra hosszat a legközvetlenebb eszme­cserét folytatta. A beszélgetés során főként gazdasági kérdéseket tárgyaltak meg s öröm- meg állapították meg a két ország gazdasági, jóviszonyát. Ennek szolgálatában állottak már a néhány héttel ezelőtt Budapesten megindult tárgyalások, melyeket a két kormányfő köz­vetlen eszmecseréje messzemenőéin előmozdí­tott. Gömbös Gyula miniszterelnök é« Hitler Adolf kancellár a gazdasági jóviszony további kiépítése érdekében szükségesnek tartják a jövőben is a minél élénkéi)b és gyakoribb eszmecserét a két ország között. A német nemzeti szocialista párt külügyi hivatala is jelentést adott ki, amely megállapítja, hogy a két államférfi tanácskozása gazdasági téren a legnagyobb jelentőségű és teljesen pozitív eredményre vezetett Gömbös a nemzeti siociaiiimiisról Erfurt, junius 19. Gömbös Gyula magyar miniszterelnök tegnap délután Hitler és Fridk társaságában részt vett a középnémet­országi rohamosztagok ünnepségén. A Sta­dionban százhúszezer néző ellőtt közel hat­vanezer rohamosztagos vonult fel a dísz­szemlén. A közönség lelkesen ünnepelte Gömböst és Hitlert. A polgármester üdvözlő szavai után az előkelőségek beírták nevüket' a város aranykönyvébe, majd Schauckel thü- ringiai helytartó a tömeg viharos tapsa kö­zepette a következő szavakat intézte Göm­böshöz és a néphez. — Vajha magas vendégünk meggyőződést szerezne arról a szent lelkesedésről, amely népiünket és nemzetünket áthatja s amely csak azéirt olyan hatalmas, mert a német ál­láspontot Hitler Adolf vezeti- Köszönjük ven­dégünk nagy fegyverbarátságát, amely a ma­gyar .nemzetet a nehéz küzdelemben össze­kapcsolja népünkkel. Vajha a magyar nem­zet a jövőben is büszke lehetne a németek­kel váló barátságra és így a világnak irán­tunk barátságos népei megismernék és elis­mernék az uj Németországot. Gömbös ezutáu végignézte a csapatszemlét, amely eddig a legnagyobb volt Németország­ban s melynek során Röhni kapitány száz­hetven zászlót avatott fel. Az ünnepség után Gömbös Hitlerrel együtt Münchenbe repült. A müncheni repülőtéren a legszivélyeseti­ben elbúcsúzott Hitlertől, majd autón a pá­lyaudvarra hajtatott, ahonnét a menetrend- szerű gyorssal Bécsbe indult. Gömbös fél tiz órakor érkezett Bécsbe, ahol a pályaudvaron a bécsi magyar követ fogadta. A pályaudvarról a magyar minisz­terelnök a magyar követségre hajtatott- Becsben mindössze másfél órát töltött s ez idő alatt csak néhány újságírót fogadott. Ti­zenegy órakor autón elhagyta a várost. Az újságíróknak Gömbös kijelentette, hogy a német—magyar gazdasági kapcsolatok rendezése miatt utazott Berlinbe. A biro­dalmi kancellárnál nagy megértésre talált, ami megelégedéssel tölti el s nem kételke­dik abban, hogy a megállapodások egész Középeurópa gazdasági rendezése szem­pontjából nagyfonitosságuak lesznek. Az egyik újságírónak arra a kérdésére, hogy miért nem kereste föl Dollífuss kancellárt bécsi tartózkodása alatt, Gömbös kitérőleg válaszolt. — Biztosíthatom az osztrák közvéleményt —• mondotta többek között Gömbös —. hogy fejlesztése és használhatóvá tétel©, nem olyasvalami, amit most a franciák végeznek Dél marokkóval, vagy az olaszok a líbiai si­vatag határterületein, hanem imperializmus, egy gazdag terület kizsákmányolása, megfe- jése. Ez ellen tiltakozni kell. Ha Németor­szág gyarmatot akar, ne akarja rögtön a leg­jobbat. Vannak más lehetőségek. Egy álta­lános európai béke okvetlenül Kína euró­pai és amerikai gyarmatositásához vezetne, mint ahogy Kína fölosztásának akcióját Ja­pán meg is kezdte már. Németországra nagy szerep várhat Kinában. Más lehetőség pél­dául az, hogy Németország vissza akarja volt gyarmatait, esetleg kiegészitve néhány spa­nyol vagy portugál gyarmat átírásával. Más lehetőség a délamerikai szabad államok ügyének rendezése is és az a terv, hogy a déiamerikai államok önállóságát meghagyják ugyan, de az örökös konkurrencia-küzdelem és az örökös nyugtalanság helyett a nagyha­talmak egyforma gazdasági érdekszférákba osztják be Délamerikát s az északon fekvő ál­lamokat — Venezuelát, Columbiát, Terűt, Középamerikát — Amerika kapja meg piac­nak, a délieket — Argentínát* Chilét, Bolí­viát — Anglia, Brazíliát pedig Németország. Ezek tervek és lehetőségek. Lényegük az, hogy kizárólag békések akarnak maradni és senkinek érdekét nem sérteni. Ha Németor­szág — jogosan — gyarmatokat akar expan- zivntásának levezetésére, akkor csak e bé­kés és kölcsönös megegyezésen alapuló lehe­tőségek között választhat, de . sohasem kacér­kodhat az Ukraina-szerü erőszakos és brutá­lis megoldási módokkal, mert ebben az eset­ben ismét a világ közvéleményének teljes ellenségeskedéséivel találkozik,

Next

/
Oldalképek
Tartalom