Prágai Magyar Hirlap, 1933. június (12. évfolyam, 125-146 / 3235-3256. szám)
1933-06-20 / 139. (3249.) szám
^ XIL évf. 139. (3249) szám » Kedd * 1933 junius 20 iz^<ste^Hira^ Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ké; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. A képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több E^yea szám ára 1.20 Ké, vasárnap 2.—Ké. A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok politikai napilapja Szerkesztőség: Prága 11* Panská ulice 12. 11. emelet, — Telefon: 30311, — Kiadóhivatal: Prága 11., Panská ulice 12. Ili emelet. Telefon: 34184, SÜRGÖNYÖM: HÍRLAP, PRflHfl Német gyarmatok Gömbös és Hitler tárgyalása az európai politika Prága., junius 19Nem nevezhető a legszerencsésebb lépésnek, hogy Hugeniberg német miniszter kormánya jóváhagyása nélkül épipen a londoni konferencia bonyolult munkája közben fordult a világ közvéleményéhez a Németországnak adandó gyarmatok érdekében, de a német külpolitikánál szemmelláthatölag egyszersmindenkorra tudomásul kell vennünk, hogy ennek a külpolitikának útját állandó ballépésekkel járják s a munka még ott is ügyetlenül halad, ahol az igazság kétségtelenül német részen van. Hugenberg gyarmatokat követelő memoranduma, bármennyire méltányosnak látszik, ha a francia, az angol vagy akár belga és a hollandi gyarmatbirodalmak kényelmes gazdagsága melóit rámutat a németeknek, a legtöbb expan- íivitásra szoruló európai népnek, gyarmat- izegónységére, vagy fölemlíti azt a vállvono- jató beleegyezést, amivel a világ Japán leg- ítóbbi erőszakos gyarmatszerzését fogadta s bármennyire jogosak benne a „Volk ohne itaum“ sirámok is, mégis veszedelmes és el- télendő politikai akció volt. Azzá tette agresszivitása. Hugenberg a sorok között egyszerűen Ukrániát kéri német gyarmatnak. Ukrániát Szovjetoroszország eggazdaga'bb területét, egymillió négyzetki- ométer pompás termőföldet, a doni bányára!, a Fekete tenger partjainak gazdaságát, jsetleg le, a Kaukázus naftavidékéig és vas- íróéig, — valóban szebb gyarmatot, Kanadáiéi és Indiánál áldottabb vidéket a legsóvá- ahb fantázia sem kívánhatna. Hugenberg alán a nyugati hatalmak szovjetellen ess égé- •e számított, ha ilyen nyíltan meg merte ormulázni a kívánságát, talán beleesett a iatal német nemzeti szocializmus egyik leg- íagyobb hibájába, amely abban áll, hogy a apasztalatlan politikusok nyomban kimondák és követeléssé alakítják azt, amit óhajának s ami másoknál legfeljebb a lélek leg- ©jtettebb zugaiban mer létezni. A bomba nindenesetre robbant, a „Drang nach Os- en“ vádja fölelevenedett és Oroszországban náris óriási a felháborodás. Németország helyzetén kétségtelenül segi- ene egy gyarmatbirodalom. A fölös német >rő, amely manapság a legválogatottabb őrü- etek alakjában jelentkezik, visszatérhetne ’endes és becsületes foglalkozásához: a han- fyaszorgalom szervező és építő munkájához, i politikai meggondolások nélkül szinte varon és 1‘art pour 1‘art-szerüen tevékenykedő alkotáshoz, ha megfelelő munkatere volna. A lémet emberfölösleg ma otthon reked a biodalom szűk falai között, — mi mást tehet: >elép az SA és az SS alakulatokba, a nemzeti zocializmus rohamosztagaiba. Nem rossz Ötét, ha a német fiatalságot a gyarmatokra wüldenék. De hová? Németország későn jött i nagy világosztáshoz, amelyben Anglia, Franciaország, Amerika, sőt Oroszország és íémileg Olaszország alaposan kivette részét i most Japán söpri össze a maradékokat. Németország még annyi gyarmattal sem ren- ielkezik, mint a kis Belgium, Hollandia, Dália vagy Portugália. Csoda, ha nem tudja levezetni erőfölöslegét? Gyarmatok szerzése nagy igazságtalanság is embertelenség volna, ha az alapeszme íern volna az, hogy az európai fejlett hátainak egyrészt átplántálják kultúrájukat a iulturátlan vidékre és hasznos területekké alakítsák át az elhanyagolt afrikai, ázsiai országokat, másrészt kihelyezzék emberfölöslegüket a gyéren lakott földrészekre s így megszabaduljanak nyomasztó túltelítettségükből. A gyarmatosításnak ez az értelme s ha ez az értelme, Németország nem zárható ki a gyarmathatalmak sorából, ahol sokkal inkább helye van, mint — teszem föl — Spanyol- országnak vagy Portugáliának. Viszont az Ukrán iára való kacsintgatás helytelen és veszedelmes dolog. Ukránia megszerzése nem gyarmatositási akció volna, nem egy elhanyagolt trópusi földterület kiA Duna-kérdés problémái képezték a tárgyalás anyagát Gömbös utjának nagy visszhangja van az európai sajtóban — Magyarország biztosítja a német piacot Budapest, junius 19. (Budapesti szerkesztőségünktől.) Gömbös Gyula miniszterelnök, mint azt már jelentettük, pénteken délután a német kancellár meglátogatására elutazott Berlinbe. A miniszterelnök utjának célja, hogy a Magyarország és Németország közötti gazdasági jóviszony további kiépítése érdekében tárgyalást folytasson a német kancellárral. Gömbös kormányzásának első pillanatától kezdve hangoztatta, hogy a súlyos viszonyok közepette nem ismer közelebbi feladatot, mint az ország gazdasági bajainak csökkentését és lehető megszüntetését. Ennek első feltétele, hogy igyekezni kell minél tágasabb és fogya«ztó- képesebb piacot szerezni a magyar mezőgazdasági termékek számára. Ez a cél vezette mindjárt kormányt!epése után római útjára, ennek az érdekében indultak mindazok a nemzetközi tárgyalások, amelyek azóta kivétel nélkül kedvező eredményre vezettek és ugyancsak ez a gazdasági érdek dominált azon a német—magyar tárgyaláson, amely a múlt hónapban Budapesten folyt le és biztos eredményt hozott. A hivatalos jelentés is hangoztatja ,hogy a miniszterelnök azért ment Berlinbe, hogy ott a német kormánnyal gazdasági kérdéseket megbeszéljen. A Budapesti Hírlap berlini szerkesztőjének telefonjelentése szerint Gömbös Gyula miniszterelnök váratlan berlini látogatása nagy feltűnést keltett politikai körökben, de nemcsak Berlinben, hanem egész Európában. Berlini politikai körökben is rendkívül sok kombináció kelt szárnyra, amelyek a valóságnak meg nem felelnek. A valóság az, hogy a nemzeti szocialista párt külügyi hivatala hívta meg a magyar miniszterelnököt a Budapesten folytatott gazdasági tárgyalások tovább való megbeszélésére. Ezenkívül a politikai kérdések is szóba jöttek a kancellárral való megbeszélés során, az csak természetes. A nemzeti szocialista párt külügyi osztálya azonban ismételten hangsúlyozta, hogy a látogatás az ő tetszésére történt. Gömbös Gyula szombaton délután az újságíróknak kijelentette, hogy látogatása elsősorban udvariassági aktus volt, A miniszterelnök szombat délután fél három órakor Hitler kancellárt látogatta meg és két órán keresztül bizalmasan megtárgyalta vele a két országot érdeklő összes politikai és gazdasági kérdéseket. A miniszterelnök délután Masirevidh Szilárd berlini magyar követtel találkozott, majd több látogatást fogadott. Este fél nyolc órakor Gömbös Hitler kíséretében a Stadionba kocsizott, ahol nemzeti szocialista ünnepet nézett végig. A stadioni ünnep után Hitler a magyar miniszterelnököt az Adlon- szállóba kísérte vissza. Rosenberg, a nemzeti szocialista külügyi hivatal vezetője vacsorát adott tiszteletére. Kél siás eredményes tárgyalás Hitlerrel MTI Berlinből a közetikező jelentést közli: Délután három órakor a birodalmi kancellária épületébe ment Gömbös magyar miniszterelnök, ahol Hitler Adolf kancellár mintegy két óra hosszat a legközvetlenebb eszmecserét folytatta. A beszélgetés során főként gazdasági kérdéseket tárgyaltak meg s öröm- meg állapították meg a két ország gazdasági, jóviszonyát. Ennek szolgálatában állottak már a néhány héttel ezelőtt Budapesten megindult tárgyalások, melyeket a két kormányfő közvetlen eszmecseréje messzemenőéin előmozdított. Gömbös Gyula miniszterelnök é« Hitler Adolf kancellár a gazdasági jóviszony további kiépítése érdekében szükségesnek tartják a jövőben is a minél élénkéi)b és gyakoribb eszmecserét a két ország között. A német nemzeti szocialista párt külügyi hivatala is jelentést adott ki, amely megállapítja, hogy a két államférfi tanácskozása gazdasági téren a legnagyobb jelentőségű és teljesen pozitív eredményre vezetett Gömbös a nemzeti siociaiiimiisról Erfurt, junius 19. Gömbös Gyula magyar miniszterelnök tegnap délután Hitler és Fridk társaságában részt vett a középnémetországi rohamosztagok ünnepségén. A Stadionban százhúszezer néző ellőtt közel hatvanezer rohamosztagos vonult fel a díszszemlén. A közönség lelkesen ünnepelte Gömböst és Hitlert. A polgármester üdvözlő szavai után az előkelőségek beírták nevüket' a város aranykönyvébe, majd Schauckel thü- ringiai helytartó a tömeg viharos tapsa közepette a következő szavakat intézte Gömböshöz és a néphez. — Vajha magas vendégünk meggyőződést szerezne arról a szent lelkesedésről, amely népiünket és nemzetünket áthatja s amely csak azéirt olyan hatalmas, mert a német álláspontot Hitler Adolf vezeti- Köszönjük vendégünk nagy fegyverbarátságát, amely a magyar .nemzetet a nehéz küzdelemben összekapcsolja népünkkel. Vajha a magyar nemzet a jövőben is büszke lehetne a németekkel váló barátságra és így a világnak irántunk barátságos népei megismernék és elismernék az uj Németországot. Gömbös ezutáu végignézte a csapatszemlét, amely eddig a legnagyobb volt Németországban s melynek során Röhni kapitány százhetven zászlót avatott fel. Az ünnepség után Gömbös Hitlerrel együtt Münchenbe repült. A müncheni repülőtéren a legszivélyesetiben elbúcsúzott Hitlertől, majd autón a pályaudvarra hajtatott, ahonnét a menetrend- szerű gyorssal Bécsbe indult. Gömbös fél tiz órakor érkezett Bécsbe, ahol a pályaudvaron a bécsi magyar követ fogadta. A pályaudvarról a magyar miniszterelnök a magyar követségre hajtatott- Becsben mindössze másfél órát töltött s ez idő alatt csak néhány újságírót fogadott. Tizenegy órakor autón elhagyta a várost. Az újságíróknak Gömbös kijelentette, hogy a német—magyar gazdasági kapcsolatok rendezése miatt utazott Berlinbe. A birodalmi kancellárnál nagy megértésre talált, ami megelégedéssel tölti el s nem kételkedik abban, hogy a megállapodások egész Középeurópa gazdasági rendezése szempontjából nagyfonitosságuak lesznek. Az egyik újságírónak arra a kérdésére, hogy miért nem kereste föl Dollífuss kancellárt bécsi tartózkodása alatt, Gömbös kitérőleg válaszolt. — Biztosíthatom az osztrák közvéleményt —• mondotta többek között Gömbös —. hogy fejlesztése és használhatóvá tétel©, nem olyasvalami, amit most a franciák végeznek Dél marokkóval, vagy az olaszok a líbiai sivatag határterületein, hanem imperializmus, egy gazdag terület kizsákmányolása, megfe- jése. Ez ellen tiltakozni kell. Ha Németország gyarmatot akar, ne akarja rögtön a legjobbat. Vannak más lehetőségek. Egy általános európai béke okvetlenül Kína európai és amerikai gyarmatositásához vezetne, mint ahogy Kína fölosztásának akcióját Japán meg is kezdte már. Németországra nagy szerep várhat Kinában. Más lehetőség például az, hogy Németország vissza akarja volt gyarmatait, esetleg kiegészitve néhány spanyol vagy portugál gyarmat átírásával. Más lehetőség a délamerikai szabad államok ügyének rendezése is és az a terv, hogy a déiamerikai államok önállóságát meghagyják ugyan, de az örökös konkurrencia-küzdelem és az örökös nyugtalanság helyett a nagyhatalmak egyforma gazdasági érdekszférákba osztják be Délamerikát s az északon fekvő államokat — Venezuelát, Columbiát, Terűt, Középamerikát — Amerika kapja meg piacnak, a délieket — Argentínát* Chilét, Bolíviát — Anglia, Brazíliát pedig Németország. Ezek tervek és lehetőségek. Lényegük az, hogy kizárólag békések akarnak maradni és senkinek érdekét nem sérteni. Ha Németország — jogosan — gyarmatokat akar expan- zivntásának levezetésére, akkor csak e békés és kölcsönös megegyezésen alapuló lehetőségek között választhat, de . sohasem kacérkodhat az Ukraina-szerü erőszakos és brutális megoldási módokkal, mert ebben az esetben ismét a világ közvéleményének teljes ellenségeskedéséivel találkozik,
