Prágai Magyar Hirlap, 1933. június (12. évfolyam, 125-146 / 3235-3256. szám)

1933-06-13 / 134. (3244.) szám

2 3BB—ja 1933 janius 13, kedd; Mindezeket öeeiefogialv-a azt látjuk, 'hogy a római szérződés nem teremt uj jögöt, hanem csak a létező .jog- hatáeosaibb biztotsítáöára irá- rtyul, hogy Európa ujjáépülé&ét, még pedig gazdasági téren lelhető vő tegye. A szerződést, amely terrmkzetefien csak akkor lép életibe, ha mind a négy szerződő fél törvényhozása, ratifi­kálta. tíz évre kötötték és ha a nyolcadik esz­tendő leforgása előtt egyik szerződő fél sóm mondja föl, úgy automatikusan és bizonytalan időre meghosszabbítottnak tekintendő. Másfelől azonban a négy nagyhatalom bármelyike kétévi határidőm lb lm o mik alja a szerződést. Ha addig egyikük sem érvényesíti a fölmondásí jogot, a négy nagyhatalomnak Hz esztendő áll rendel­kezésére.'hogy a szerződésiben kitűzött szép programját meg valósítsa. Ebhez azonban a szerződés betűje nem elegendő, hanem szükség van arra az elhatározott akaratra és arra a mástól évtized óta. sajnos, nélkülözött szellem­re is. amely nélkül Európa újjáépítésének nagy programját o szerződés ségite'égK'Vel öDm lehel yégrclui it áld. (között kttlönöeen Is kiemeli a 10., 16. és 19. cikkeiket. A szerződés legtfontosabb része, a 2. szakasz ugyanis igy szól: „Tekintettel a nép- szövetségi Egyezségokmányra, különösen en­nék 1Ö-, 16. és 19. cikkeire, a magas szerzőidő felek elhatározzák, hogy egymás között és csak a népszövetség rendes szervei által hozandó döntések fönntartásával, megvizsgálnák miniden javaslatot, a módszerekre és eljárási módokra vonatkozóan, amelyek alkalmasaik arra, hogy e szakaszoknak megfelelő hatályosságot bizto- sitsanák.“ Miről szólnak az idézett cikkek? A 10. cikk­ben a Szövetség tagjai arra kötelezik magukat, hogy „a Szövetség valamennyi tagjának terü­leti épségét és jelenlegi politikai függetlenségét tiszteletben tartják és minden külső támadással szemben megóvják”. Ezt a rendelkezést kiegé­szíti a hires és a legutóbbi viták központjában állott 19. cikk, amelynek értelmében ,,a Nép­szövetség Közgyűlése időn,kint fölhívhatja a Szövetség tagjait a-z alkalmazhatatlanná vált szerződéseknek és olyan nemzetközi állapotok­nak újabb megvizsgálására, amelyeknek fönn­maradása a világbékét veszélyeztethetné”. A népszövetség minden tagállamának területi ép­ségét tehát a Szövetség többi tagjai egyén-kínt és összesen garantálják, de a Közgyűlés föl­hívhatja a tagállamokat az alkalmazhatatlanná vált szerződéseknek és a világibékét veszélyez­tethető nemzetközi állapotoknak újabb meg­vizsgálására. E fölhívás természetesen nem kö­telezi azokat az államokat, amelyhez azt intéz­ték, bár a népszövetség nagy erkölcsi és politi­kai tekintélye mellett nem valószínű, hogy azok e .fölhívásnak nem tennének eléget, A Í6. cikk értelmében a Szövetség egyik tagjának sem szabad á döntést háború utján keresni, mért különben ezt olyannak kell tekinteni, mintha háboríts cselekményt követett volna cl a Szö­vetség valamennyi más tagja ellen. Ez utób­biak kötelesek az ilyen állammal minden keres­kedelmi és pénzügyi összeköttetést megSzaki- ■ tani, azaz a bojkottot elrendelni. Azonkívül e cikk értelmében a Tanács szótöbbséggel elha­tározhatja minden tag kizárását, amely a Szö­vetségből folyó bármely kötelezettséget meg­sért. Ezeket a rendekezéseket sem változtatja meg akár in peins, akár ín. mellhús — a ró­mai szerződés. A négy nagyhatalom csak azt határozta el, hogy meg fog vizsgálni minden, a módszerekre és az éljárási módokra vonatkozó javaslatot, amely alkalmás ami, hogy e cik­keknek megfelelő hatályosságot 'biztosítson. Meg fogják tehát vizsgálni azokat a javaslato­kat is, amelyek a 19. cikk megfelelő hatalyos- 'ságát biztosító módszerekre és eljárási módok­ra vonatkoznak. Ezt a programot azonban a nagyhatalmak *,a népszövetség rendes szerved által-hozandó-döntések fönntartásával” óhajt­ják végrehajtani, amint erre különben már az Egyezségokmány is kötelezi őket. Azokat a szervekét- amelyek e kérdésben döntésre hi­vatottak. az Egyezségokmány állapit ja meg. A 19. cikk esetében az illetékes szerv a Közgyű­lés, tehát a nagyhatalmak — még ha az alkal­mazás módjára és az eljárás módszereire nézve egymás között meg is állapodtak Volna •— csak a Közgyűlésen keresztül alkalmaztathatják ezt a cikket, A körül, hogy ehhez a Közgyűlés egy­hangúlag hozott határozatára, esetleg az érde­kelt állam hozzájárulására is van-e szükség, vagy pedig mint egyszerű kívánsághoz (voeu) a szótöbbség is elegendő, a revizionista és áh ti-} reviziöiiiMá jogtudósok között heves vita fo-! lyi’k, amely-ét a római szerződés nem dönt el. J Á Népszövetség Közgyűlésére, esetleg a hágai Állandó Nemzetközi Bíróságra Vár az a feladat, \ hogy é vitát eldöntse. A szerződés azonkívül még a népszövetség két igeii időszerű föladatára: a leszerelésre és a gazdasági újjáépítésre nézve tartalmaz fon­tos rendelkezéseket. A 3. cikkben a négy nagy­hatalom árra kötelezi magát, hogy minden erő­feszítést megtesz a leszerelési konferencia si­kerének biztosítása érdekében. Ha pedig, a kon­ferencia befejezésekor egyes őket külön érdek­lő kérdések nyitva maradnának, ezeknek meg­vizsgálását egymás között ismét megkezdik és ily,módon biztosítják e kérdések megfelelő még- ofdását. Hasonlóképpen ei van határozva a négy nagyhatalom, a 4. cikk szerint, hogy a népszövetség keretében létrehozandó megoldás, tehát a világgazdasági konferencia utján meg­állapodásra igyekszik jutni valamennyi gazda­sági természetű kérdésben, amely az európai és főképpen gazdasági ujjáépülés szempontjá­ból közös érdekkel bír. A londoni gazdasági konferencia (Tudósítás eleje az t, oldalon) ezt a három igen fontos pontot ömöli ki: 1. A valuták stabilizálása, 2. a világárak rövi- ziója és 3. a vámtarifák szabályozása. A lapok kövotolik, hogy Halad i ér tartsam ki a francia politikának azon alapelvel mellett, amelyeket a miniszter- elnök legutóbbi kamarai expozéjában kifej­tett. Sok lap hangsúlyozza azt, hogy a londoni francia delegációnak az egész francia gyar­mati terület érdekeit is képviselni kell, A szocialista Pöpülair© úgy véli, hogy a konfe­rencia eredménye a leszerelési konferencia eredményétől függ és azt Írja, hogy csupán a valódi leszerelés hozza meg a megkönnyebbü­lést az államok háztartásának. A Maiin vezércikkben foglalkozik a londoni konferenciával s többek között ezeket írja: Londonban arról tanácskoznak, hogyan le­het megmenteni a világot a halál veszedel­métől, mert a világ az egész gazdasági or­ganizmus megbetegedése következtében halálos veszedelemben forog. A világ, amely tényleg beteg, az elhatározó erő és bizalom teljes hiányában szenved. Ezeket a betegségéket meg kell gyógyítani. Egyes sajtóvélemények azt hangoztatják, hogy Franciaország, amely Londonban az ész­szerű és mérsékelt valuta- és gazdaságpo­litikát fogja reprezentálni, a konferencián egyes nagyhatalmak merész teóriáival fog szembeütközni, „A francia kormány — írja az Exceísior — szilárdan elhatározott arra, hogy nem fog el­zárkózni visszautasító állásfoglalással a töb­biekkel szemben és egész biztosan hajlandó lesz árra, hogy minden igazságos és észszerű javaslatot szimpátiával tanulmányozzon, ame­lyeket a krizis megoldása céljából hoznak sző­nyegre. Az egy ütt munkálkodásra való ezen őszinte akarata azonban neim engedi meg azt, hogy saját országának magasabb érdekeiről megfeledkezzék. Franciaország nem fog hoz­zájárulni ahhoz, hogy a valutának gazdasági egyensúlya és stabilitása, ami súlyos áldoza­toknak és türelmes munkának eredménye volt, megzavartassek. Roosevelt hiábavaló fáradozásai a hadiadássáook kérdésében Washington, junius 12, Roosevelt kormá­nyának kétségbeesett kísérletei, hogy a vi­lággazdasági konferencia előtt a kongresszus elnapolását kierőszakolja és a háborús adós­ság kérdését valamiképpen szabályozza, meg­semmisültek az Egyesült Államok szenátusá­ban dívó úgynevezett kalózmódszerek miatt. Annak ellenére, hogy a szenátus készen volt minden fajtájú törvényhozói tevékenységre, amit a Roosevelt-kormány kezdeményezett, ez a készség a mára virradó éjszaka nem várt módon csődöt mondott, A szenátusban vita fejlődött ki Roosevéltnek azon kérése ügyé­ben, hogy hatalmazzák fel őt különböző álla­mi hivatalok reorganizálására, ami által 25 millió dollárt akart megtakarítani. Ellenve­tések hangzottak el azok ellen a rendszabá­lyok ellen is, amelyeket tegnap a képviselő- ház elfogadott. Ezen okból Roosevelt arra az elhatározásra jutott, hogy a kongresszust ma nem fogja elnapolni. London, junius 12, Roosevelt munkatársai azt a kérdést tanulmányozzák, hogy vájjon a háborús adósságok valamilyen részletben való megfizetése legális fizetési mód-e és azt a kérdést vizsgálják, hogy az ilyen részletfize­tésnek elfogadását nem tekinthetik-© a mara­dék meg nem fizetéséhez való hallgatólagos hozzájárulásnak. Paris, junius 12. Az adóssági kérdés, amely junius 15-én újból fölmerül s ez alkalommal különösen az Egyesült Államok és Anglia vi­szonyában okoz komoly nehézségeket, ez al­kalommal a francia kormányt nem érinti. Daladier kormánya a francia kamarának decemberben hozott határozatait teljes mérték­ben respektálja és a junius 15-iiki részletet sem fizeti meg- A francia kormány kitart azon az állásponton, hogy az amerikai kormány kezdeményezze az adóssági kérdés általános és végérvényes szabályozására vonatkozó tár­gyalásokat. A szövetségesek tárgyalásai az adósságokról London, junius 12. A szövetségesek a lon­doni konferencia mai megnyitása előtt beha­tó tárgyalásokat folytattak a háborús adóssá­gok kérdéséről. MacDonald hajlandónak mutatkozott, hogy tekintettel legyein az amerikai elnök bel­politikai nehézségeire, akinek nincs telj­hatalma a moratóriumra, viszont az adóssá­gok megfizetése rendkívüli fontosságú bel­politikai ügy az ö szempontjából. Végeze­tül is azt a gondolatot vitatták meg, hogy Anglia részletet fizessen s az Egyesült Ál­lamok elvileg fogadják el ezt a részletet, ilyen módon kerüljék el azt, hogy Ameri­ka megállapítsa Angliának a fizetéstől va­ló vonakodását. A meghozott döntés infor­mációink szerint úgy alakult, hogy Anglia jóakaratának bizonyításául 1 millió font sterlinget fizet. Az amerikai elnök ebből először jogi kérdést csinál, amelynek meg­vizsgálását a legfelső bíróságira bízza. A kérdés megválaszolásával a bíróság nem fog sietni s ily módon Roosevelt néhány hónapi időt nyer, A kérdésnek ezen megoldását Ruméi ni an mi­niszter Chamberlainnel széniben erőszakolta kérésziül, aki ez alkalommal is, mint min­dig, a fizetés ellen volt­Roosevelt kereszttűzben Washington, junius 12. A Roosevelt elnök­kel folytatott tanácskozás folyamán a kon­gresszus demokrata vezetői kijelentették Hl elnöknek, hogy a kongresszus akarata a ma esti vagy holnapi elnapolás mellett van. Ha lön a király London, juúhis 12- Az angol távirati ügy­nökség jelenti délután háromnegyed báliéin órakor: A geológiai Múzeumhoz vezető utak a déli órától kezdve lassan kint megtelnek #ííi- bertöniegekkel, amelyek lázas izgalommal várják a konferencia delegációinak és a királyi kíséretnek felvonulását. A múzeummal széniben óriási (Mhbértöme­gek helyezkedtek el. A konferencia helyiéül Roosevelt elnök hozzájárulását adná a junius 15-én esedékes részlet csupán részbeli meg­fizetéséhez, úgy ez a határozata a háborús adósságok törlésének ellenzőinél a legerő­sebb ellenállásra találna. A kongresszus szá­mos tagija máris élesen ellene fordult Roose- velt külpolitikájának. Jugoszlávia álláspontja a londoni konferencián Bélgrád, junius 12. A inai Politika beható­an foglalkozik a jugoszláv delegációinak ál­lásifoglalásával, amely abban áll, hogy Jugo­szlávia az ipari termékek vámtarifájának le­szállításába csak akkor egyezik bele, ha pre­ferenciáiig szerződések utján ibiztositják szá­mára mezőgazdasági termékeinek elhelyezé­sét. A jugoszláv delegáció a konferencia tar­tamára a konferencia minden résztvevője számára vámfegyver szünetet- fog követelni. A valuta stabilizálásának kérdésében, ami nélkül a világ kereskedelmi viszonylatainak megjavul ás áréi 6ző sem lehet, a jugoszláv delegáció kizáróan a kísantamt állandó taná­csa határozatának érteiméiben jár el. Ha a háborús adósságok kérdése nem is áll a kon­ferencia programijában, úgy a (jugoszláv dele­gációnak az a felfogása, hogy ennek a kér­désnek megoldása nélkül a világ gazdasági helyzetének szanálása sem lehetséges­Titulescu otthon maradt Bukarest, junius 12. Titölesen nem utazott el Londonba és előreláthatólag jó ideig nem is fog elutazhatni, mert betegsége miatt hősézabb Ideig kénytelen ágyban maradni. szolgáló hatalmas épülettömbbel széniben fekvő Victoria és Albert irtuzeum ablakai sűrűn megteltek nézőkkel. A (teológiai Mu- Zeum előcsarnokát hatalmas baldaohin tölti be? amelyet a király és a kísérete számára állítottak fel. A lépcsők és á múzeum helyisé­gei pazarul fel vannak díszítve virággal. Röviddel két óra negyven perc előtt a gyűlés csarnoka megtelt. A diplomaták a te­reim jobb oldalán foglalnak helyet. Összesen 66 nemzetnek 168 képviselője csoportosul itt. Á szakértők a terem közepén foglalnak he­lyet s körösköTüI mintegy négyszáz újságíró ül, akik a világ minden részéből sereglettek össze. Hirtelen esend lesz a teremben. A király megérkezik autóján. A rnnzeum bejárójában MacDonald miniszterelnök fogadja a konfe­rencia elnöki minőségében. MaoDonald mel­lett áll a népszövetség főtitkára és a világ­gazdasági konferencia titkára, Avenol. Ami­kor a király belép a terembe, az egybegyűl­tek felemelkednek. A király meghajol a. kö­zép felé, azután jobbra, majd balra és fellép a pódiumra, ahonnan beszédét megtartja. Az asztalon arany mikrofon áll. amely a királyi megnyitó szavakat a világ minden részébe szétszórja. Az angol király megnyitóbeszédé London, junius 12. Az angol király ma dél­után 2 óra 56 perckor nyitotta meg a világgaz­dasági konferenciát a következő beszéddel: — A világszerte elterjedt gazdasági Ínségnek eme napjaiban a mély felelősségérzet tudatában üdvözlöm Önöket ebben az országban, Úgy hi­szem, hogy első Ízben történt meg a világhistó­riában, hogy egy szuverén vezesse a vi­lág összes nemzeteinek képviselőiből állott konferencia megnyitó ülését. Elégtételemnek adok kifejezést afölött, hogy ilyen gyűlés létre­jöhetett és bizalmamat akarom kifejezni abban az irányban, hogy ez a közös törekvés hasznos eredményre vezet. A népszövetség tagállamai­nak képviselőit meleg szívvel köszöntőm. A nép- szövetség munkáját mindig a legnagyobb érdek­lődéssel kísértem. Ezt a konferenciát is a nép­szövetség hívta egybe és ő készítette elő útját a szakértői bizottság érdemes munkájával, Ké- telkede mabban, hogy a népszövetség nélkül, vagy a népszövetség eszméi nélkül ez a nagy­gyűlés valaha létre jöhetett volna. Hasonlókép­pen meleg szívvel üdvözlöm azon államoknak képviselőit is, amelyek nem tagjai a népszövet­ségnek. Elismerem a segíteni kész együttmun- kálkodás szellemét, amely arra bírta őket, hogy a vitában részt vegyenek. Kívánom továbbá, hogy különüdvözletemet fejezzem ki dominion- jaim és indiai birodalmam képviselőinek is.- Eme angol nyelven elmondott megnyitó sza­vak után a király francia nyelven folytatta be­szédét:. — Á világ nyugtalan állapotban van. Önök­nek, uraim, akik ma az újjáépítés munkáját kezdik meg, nehéz a feladatuk. Csupán jóaka­rattal és őszinte együttműködéssel lehet ezt megoldani. Kezemet nyújtom önöknek és teljes lelkemibŐl kivánom, hogy fáradalmaik szeren­csés eredményre vezessenek, amit a népek tü­relmetlenül várnak. A király ezután újból angolra fordította a be­szédet s a következőket mondotta: — A világ összes népei a közös baj alatt gör­nyednek. Ezt a bajt túl világosan jellemzi a munkanélküliek számának állandó növekedése. Ezeknek a számoknak a jelentősége, amelyek az emberi szenvedést fejezik ki, az elmúlt évek fo­lyamán állandóan gondjaim tárgyát képezték, mint ahogy gondja volt ez mindannyiunknak, uraim, akikre a kormányzás felelőssége hárul. Egy olyan krízisre való tekintettel, amelyet mindnyájan felismernek és elismernek, apellá­lok én Önökhöz, mindnyájukhoz, hogy az egész világ javára együtt dolgozzanak. Arról van szó, hogy az emberiség hatalmas segédforrásait fel kell használni, hogy a civilizáció haladását bíz- tositsuk. Ezek a segédforrások nem csökkentek, sőt ellenkezőleg, a felfedezések, találmányok és az organizáció a lehetőségeket olyan mértékben sokasitották meg, hogy a termelés tulmártéke maga teremtett uj problémákat. Ezekkel a bá­mulatos és lényegbe vágó vívmányokkal együtt fellépett Önök között a nemzetek kölcsönös egy­mástól való függésének és az együttműködés értékének tudata. Itt van most már az alkalom és lehetőség arra, hogy a közös érdekeknek ezt az uj tudatát az emberiség érdekelnek szolgála­tába állítsuk. Abban a szilárd hitben, hogy a kölcsönös tanácskozás az első komoly lépés ezen az utón a helyese selekvési mód felé, nyi­tom meg ezt a konferenciát. Fejtegetéseiket a legnagyobb érdeklődéssel és figyelemmel fogom kisérni s kérem önöket, hogy fáradozásainak eredményeivel a világot újra vezessék vissza a jólét és a rendezett haladás útjára. Miután a király beszédét befejezte, a delegá­tusok tapsviharában MacDonald, mint a konfe­rencia elnöke, emelkedett szólásra. MacDonald megnyitóbeszédé —■ Remélem, — kezdte beszédét Macdonald,, hogy itteni tartózkodásuk eredményekben gazdag lesz és ha elhagyják Londont, a londoni gazdasági konferencia nevét azok közé a nagy nemzetközi összejövetelek közé vésik- be, ame­lyek az emberiségnek áldást hoztak. A mi egy- begyiilésünk céljai a legnagyobb jelentőségűek. Őfelsége, a király maga nyitotta nieg a konfe­renciát egy méltóságteljes beszéddel, amely ki­fejezte munkánk élénk méltatását és az 6 mély­séges gondját eredményei irányában. Ajánlom,

Next

/
Oldalképek
Tartalom