Prágai Magyar Hirlap, 1933. június (12. évfolyam, 125-146 / 3235-3256. szám)
1933-06-13 / 134. (3244.) szám
2 3BB—ja 1933 janius 13, kedd; Mindezeket öeeiefogialv-a azt látjuk, 'hogy a római szérződés nem teremt uj jögöt, hanem csak a létező .jog- hatáeosaibb biztotsítáöára irá- rtyul, hogy Európa ujjáépülé&ét, még pedig gazdasági téren lelhető vő tegye. A szerződést, amely terrmkzetefien csak akkor lép életibe, ha mind a négy szerződő fél törvényhozása, ratifikálta. tíz évre kötötték és ha a nyolcadik esztendő leforgása előtt egyik szerződő fél sóm mondja föl, úgy automatikusan és bizonytalan időre meghosszabbítottnak tekintendő. Másfelől azonban a négy nagyhatalom bármelyike kétévi határidőm lb lm o mik alja a szerződést. Ha addig egyikük sem érvényesíti a fölmondásí jogot, a négy nagyhatalomnak Hz esztendő áll rendelkezésére.'hogy a szerződésiben kitűzött szép programját meg valósítsa. Ebhez azonban a szerződés betűje nem elegendő, hanem szükség van arra az elhatározott akaratra és arra a mástól évtized óta. sajnos, nélkülözött szellemre is. amely nélkül Európa újjáépítésének nagy programját o szerződés ségite'égK'Vel öDm lehel yégrclui it áld. (között kttlönöeen Is kiemeli a 10., 16. és 19. cikkeiket. A szerződés legtfontosabb része, a 2. szakasz ugyanis igy szól: „Tekintettel a nép- szövetségi Egyezségokmányra, különösen ennék 1Ö-, 16. és 19. cikkeire, a magas szerzőidő felek elhatározzák, hogy egymás között és csak a népszövetség rendes szervei által hozandó döntések fönntartásával, megvizsgálnák miniden javaslatot, a módszerekre és eljárási módokra vonatkozóan, amelyek alkalmasaik arra, hogy e szakaszoknak megfelelő hatályosságot bizto- sitsanák.“ Miről szólnak az idézett cikkek? A 10. cikkben a Szövetség tagjai arra kötelezik magukat, hogy „a Szövetség valamennyi tagjának területi épségét és jelenlegi politikai függetlenségét tiszteletben tartják és minden külső támadással szemben megóvják”. Ezt a rendelkezést kiegészíti a hires és a legutóbbi viták központjában állott 19. cikk, amelynek értelmében ,,a Népszövetség Közgyűlése időn,kint fölhívhatja a Szövetség tagjait a-z alkalmazhatatlanná vált szerződéseknek és olyan nemzetközi állapotoknak újabb megvizsgálására, amelyeknek fönnmaradása a világbékét veszélyeztethetné”. A népszövetség minden tagállamának területi épségét tehát a Szövetség többi tagjai egyén-kínt és összesen garantálják, de a Közgyűlés fölhívhatja a tagállamokat az alkalmazhatatlanná vált szerződéseknek és a világibékét veszélyeztethető nemzetközi állapotoknak újabb megvizsgálására. E fölhívás természetesen nem kötelezi azokat az államokat, amelyhez azt intézték, bár a népszövetség nagy erkölcsi és politikai tekintélye mellett nem valószínű, hogy azok e .fölhívásnak nem tennének eléget, A Í6. cikk értelmében a Szövetség egyik tagjának sem szabad á döntést háború utján keresni, mért különben ezt olyannak kell tekinteni, mintha háboríts cselekményt követett volna cl a Szövetség valamennyi más tagja ellen. Ez utóbbiak kötelesek az ilyen állammal minden kereskedelmi és pénzügyi összeköttetést megSzaki- ■ tani, azaz a bojkottot elrendelni. Azonkívül e cikk értelmében a Tanács szótöbbséggel elhatározhatja minden tag kizárását, amely a Szövetségből folyó bármely kötelezettséget megsért. Ezeket a rendekezéseket sem változtatja meg akár in peins, akár ín. mellhús — a római szerződés. A négy nagyhatalom csak azt határozta el, hogy meg fog vizsgálni minden, a módszerekre és az éljárási módokra vonatkozó javaslatot, amely alkalmás ami, hogy e cikkeknek megfelelő hatályosságot 'biztosítson. Meg fogják tehát vizsgálni azokat a javaslatokat is, amelyek a 19. cikk megfelelő hatalyos- 'ságát biztosító módszerekre és eljárási módokra vonatkoznak. Ezt a programot azonban a nagyhatalmak *,a népszövetség rendes szerved által-hozandó-döntések fönntartásával” óhajtják végrehajtani, amint erre különben már az Egyezségokmány is kötelezi őket. Azokat a szervekét- amelyek e kérdésben döntésre hivatottak. az Egyezségokmány állapit ja meg. A 19. cikk esetében az illetékes szerv a Közgyűlés, tehát a nagyhatalmak — még ha az alkalmazás módjára és az eljárás módszereire nézve egymás között meg is állapodtak Volna •— csak a Közgyűlésen keresztül alkalmaztathatják ezt a cikket, A körül, hogy ehhez a Közgyűlés egyhangúlag hozott határozatára, esetleg az érdekelt állam hozzájárulására is van-e szükség, vagy pedig mint egyszerű kívánsághoz (voeu) a szótöbbség is elegendő, a revizionista és áh ti-} reviziöiiiMá jogtudósok között heves vita fo-! lyi’k, amely-ét a római szerződés nem dönt el. J Á Népszövetség Közgyűlésére, esetleg a hágai Állandó Nemzetközi Bíróságra Vár az a feladat, \ hogy é vitát eldöntse. A szerződés azonkívül még a népszövetség két igeii időszerű föladatára: a leszerelésre és a gazdasági újjáépítésre nézve tartalmaz fontos rendelkezéseket. A 3. cikkben a négy nagyhatalom árra kötelezi magát, hogy minden erőfeszítést megtesz a leszerelési konferencia sikerének biztosítása érdekében. Ha pedig, a konferencia befejezésekor egyes őket külön érdeklő kérdések nyitva maradnának, ezeknek megvizsgálását egymás között ismét megkezdik és ily,módon biztosítják e kérdések megfelelő még- ofdását. Hasonlóképpen ei van határozva a négy nagyhatalom, a 4. cikk szerint, hogy a népszövetség keretében létrehozandó megoldás, tehát a világgazdasági konferencia utján megállapodásra igyekszik jutni valamennyi gazdasági természetű kérdésben, amely az európai és főképpen gazdasági ujjáépülés szempontjából közös érdekkel bír. A londoni gazdasági konferencia (Tudósítás eleje az t, oldalon) ezt a három igen fontos pontot ömöli ki: 1. A valuták stabilizálása, 2. a világárak rövi- ziója és 3. a vámtarifák szabályozása. A lapok kövotolik, hogy Halad i ér tartsam ki a francia politikának azon alapelvel mellett, amelyeket a miniszter- elnök legutóbbi kamarai expozéjában kifejtett. Sok lap hangsúlyozza azt, hogy a londoni francia delegációnak az egész francia gyarmati terület érdekeit is képviselni kell, A szocialista Pöpülair© úgy véli, hogy a konferencia eredménye a leszerelési konferencia eredményétől függ és azt Írja, hogy csupán a valódi leszerelés hozza meg a megkönnyebbülést az államok háztartásának. A Maiin vezércikkben foglalkozik a londoni konferenciával s többek között ezeket írja: Londonban arról tanácskoznak, hogyan lehet megmenteni a világot a halál veszedelmétől, mert a világ az egész gazdasági organizmus megbetegedése következtében halálos veszedelemben forog. A világ, amely tényleg beteg, az elhatározó erő és bizalom teljes hiányában szenved. Ezeket a betegségéket meg kell gyógyítani. Egyes sajtóvélemények azt hangoztatják, hogy Franciaország, amely Londonban az észszerű és mérsékelt valuta- és gazdaságpolitikát fogja reprezentálni, a konferencián egyes nagyhatalmak merész teóriáival fog szembeütközni, „A francia kormány — írja az Exceísior — szilárdan elhatározott arra, hogy nem fog elzárkózni visszautasító állásfoglalással a többiekkel szemben és egész biztosan hajlandó lesz árra, hogy minden igazságos és észszerű javaslatot szimpátiával tanulmányozzon, amelyeket a krizis megoldása céljából hoznak szőnyegre. Az egy ütt munkálkodásra való ezen őszinte akarata azonban neim engedi meg azt, hogy saját országának magasabb érdekeiről megfeledkezzék. Franciaország nem fog hozzájárulni ahhoz, hogy a valutának gazdasági egyensúlya és stabilitása, ami súlyos áldozatoknak és türelmes munkának eredménye volt, megzavartassek. Roosevelt hiábavaló fáradozásai a hadiadássáook kérdésében Washington, junius 12, Roosevelt kormányának kétségbeesett kísérletei, hogy a világgazdasági konferencia előtt a kongresszus elnapolását kierőszakolja és a háborús adósság kérdését valamiképpen szabályozza, megsemmisültek az Egyesült Államok szenátusában dívó úgynevezett kalózmódszerek miatt. Annak ellenére, hogy a szenátus készen volt minden fajtájú törvényhozói tevékenységre, amit a Roosevelt-kormány kezdeményezett, ez a készség a mára virradó éjszaka nem várt módon csődöt mondott, A szenátusban vita fejlődött ki Roosevéltnek azon kérése ügyében, hogy hatalmazzák fel őt különböző állami hivatalok reorganizálására, ami által 25 millió dollárt akart megtakarítani. Ellenvetések hangzottak el azok ellen a rendszabályok ellen is, amelyeket tegnap a képviselő- ház elfogadott. Ezen okból Roosevelt arra az elhatározásra jutott, hogy a kongresszust ma nem fogja elnapolni. London, junius 12, Roosevelt munkatársai azt a kérdést tanulmányozzák, hogy vájjon a háborús adósságok valamilyen részletben való megfizetése legális fizetési mód-e és azt a kérdést vizsgálják, hogy az ilyen részletfizetésnek elfogadását nem tekinthetik-© a maradék meg nem fizetéséhez való hallgatólagos hozzájárulásnak. Paris, junius 12. Az adóssági kérdés, amely junius 15-én újból fölmerül s ez alkalommal különösen az Egyesült Államok és Anglia viszonyában okoz komoly nehézségeket, ez alkalommal a francia kormányt nem érinti. Daladier kormánya a francia kamarának decemberben hozott határozatait teljes mértékben respektálja és a junius 15-iiki részletet sem fizeti meg- A francia kormány kitart azon az állásponton, hogy az amerikai kormány kezdeményezze az adóssági kérdés általános és végérvényes szabályozására vonatkozó tárgyalásokat. A szövetségesek tárgyalásai az adósságokról London, junius 12. A szövetségesek a londoni konferencia mai megnyitása előtt beható tárgyalásokat folytattak a háborús adósságok kérdéséről. MacDonald hajlandónak mutatkozott, hogy tekintettel legyein az amerikai elnök belpolitikai nehézségeire, akinek nincs teljhatalma a moratóriumra, viszont az adósságok megfizetése rendkívüli fontosságú belpolitikai ügy az ö szempontjából. Végezetül is azt a gondolatot vitatták meg, hogy Anglia részletet fizessen s az Egyesült Államok elvileg fogadják el ezt a részletet, ilyen módon kerüljék el azt, hogy Amerika megállapítsa Angliának a fizetéstől való vonakodását. A meghozott döntés információink szerint úgy alakult, hogy Anglia jóakaratának bizonyításául 1 millió font sterlinget fizet. Az amerikai elnök ebből először jogi kérdést csinál, amelynek megvizsgálását a legfelső bíróságira bízza. A kérdés megválaszolásával a bíróság nem fog sietni s ily módon Roosevelt néhány hónapi időt nyer, A kérdésnek ezen megoldását Ruméi ni an miniszter Chamberlainnel széniben erőszakolta kérésziül, aki ez alkalommal is, mint mindig, a fizetés ellen voltRoosevelt kereszttűzben Washington, junius 12. A Roosevelt elnökkel folytatott tanácskozás folyamán a kongresszus demokrata vezetői kijelentették Hl elnöknek, hogy a kongresszus akarata a ma esti vagy holnapi elnapolás mellett van. Ha lön a király London, juúhis 12- Az angol távirati ügynökség jelenti délután háromnegyed báliéin órakor: A geológiai Múzeumhoz vezető utak a déli órától kezdve lassan kint megtelnek #ííi- bertöniegekkel, amelyek lázas izgalommal várják a konferencia delegációinak és a királyi kíséretnek felvonulását. A múzeummal széniben óriási (Mhbértömegek helyezkedtek el. A konferencia helyiéül Roosevelt elnök hozzájárulását adná a junius 15-én esedékes részlet csupán részbeli megfizetéséhez, úgy ez a határozata a háborús adósságok törlésének ellenzőinél a legerősebb ellenállásra találna. A kongresszus számos tagija máris élesen ellene fordult Roose- velt külpolitikájának. Jugoszlávia álláspontja a londoni konferencián Bélgrád, junius 12. A inai Politika behatóan foglalkozik a jugoszláv delegációinak állásifoglalásával, amely abban áll, hogy Jugoszlávia az ipari termékek vámtarifájának leszállításába csak akkor egyezik bele, ha preferenciáiig szerződések utján ibiztositják számára mezőgazdasági termékeinek elhelyezését. A jugoszláv delegáció a konferencia tartamára a konferencia minden résztvevője számára vámfegyver szünetet- fog követelni. A valuta stabilizálásának kérdésében, ami nélkül a világ kereskedelmi viszonylatainak megjavul ás áréi 6ző sem lehet, a jugoszláv delegáció kizáróan a kísantamt állandó tanácsa határozatának érteiméiben jár el. Ha a háborús adósságok kérdése nem is áll a konferencia programijában, úgy a (jugoszláv delegációnak az a felfogása, hogy ennek a kérdésnek megoldása nélkül a világ gazdasági helyzetének szanálása sem lehetségesTitulescu otthon maradt Bukarest, junius 12. Titölesen nem utazott el Londonba és előreláthatólag jó ideig nem is fog elutazhatni, mert betegsége miatt hősézabb Ideig kénytelen ágyban maradni. szolgáló hatalmas épülettömbbel széniben fekvő Victoria és Albert irtuzeum ablakai sűrűn megteltek nézőkkel. A (teológiai Mu- Zeum előcsarnokát hatalmas baldaohin tölti be? amelyet a király és a kísérete számára állítottak fel. A lépcsők és á múzeum helyiségei pazarul fel vannak díszítve virággal. Röviddel két óra negyven perc előtt a gyűlés csarnoka megtelt. A diplomaták a tereim jobb oldalán foglalnak helyet. Összesen 66 nemzetnek 168 képviselője csoportosul itt. Á szakértők a terem közepén foglalnak helyet s körösköTüI mintegy négyszáz újságíró ül, akik a világ minden részéből sereglettek össze. Hirtelen esend lesz a teremben. A király megérkezik autóján. A rnnzeum bejárójában MacDonald miniszterelnök fogadja a konferencia elnöki minőségében. MaoDonald mellett áll a népszövetség főtitkára és a világgazdasági konferencia titkára, Avenol. Amikor a király belép a terembe, az egybegyűltek felemelkednek. A király meghajol a. közép felé, azután jobbra, majd balra és fellép a pódiumra, ahonnan beszédét megtartja. Az asztalon arany mikrofon áll. amely a királyi megnyitó szavakat a világ minden részébe szétszórja. Az angol király megnyitóbeszédé London, junius 12. Az angol király ma délután 2 óra 56 perckor nyitotta meg a világgazdasági konferenciát a következő beszéddel: — A világszerte elterjedt gazdasági Ínségnek eme napjaiban a mély felelősségérzet tudatában üdvözlöm Önöket ebben az országban, Úgy hiszem, hogy első Ízben történt meg a világhistóriában, hogy egy szuverén vezesse a világ összes nemzeteinek képviselőiből állott konferencia megnyitó ülését. Elégtételemnek adok kifejezést afölött, hogy ilyen gyűlés létrejöhetett és bizalmamat akarom kifejezni abban az irányban, hogy ez a közös törekvés hasznos eredményre vezet. A népszövetség tagállamainak képviselőit meleg szívvel köszöntőm. A nép- szövetség munkáját mindig a legnagyobb érdeklődéssel kísértem. Ezt a konferenciát is a népszövetség hívta egybe és ő készítette elő útját a szakértői bizottság érdemes munkájával, Ké- telkede mabban, hogy a népszövetség nélkül, vagy a népszövetség eszméi nélkül ez a nagygyűlés valaha létre jöhetett volna. Hasonlóképpen meleg szívvel üdvözlöm azon államoknak képviselőit is, amelyek nem tagjai a népszövetségnek. Elismerem a segíteni kész együttmun- kálkodás szellemét, amely arra bírta őket, hogy a vitában részt vegyenek. Kívánom továbbá, hogy különüdvözletemet fejezzem ki dominion- jaim és indiai birodalmam képviselőinek is.- Eme angol nyelven elmondott megnyitó szavak után a király francia nyelven folytatta beszédét:. — Á világ nyugtalan állapotban van. Önöknek, uraim, akik ma az újjáépítés munkáját kezdik meg, nehéz a feladatuk. Csupán jóakarattal és őszinte együttműködéssel lehet ezt megoldani. Kezemet nyújtom önöknek és teljes lelkemibŐl kivánom, hogy fáradalmaik szerencsés eredményre vezessenek, amit a népek türelmetlenül várnak. A király ezután újból angolra fordította a beszédet s a következőket mondotta: — A világ összes népei a közös baj alatt görnyednek. Ezt a bajt túl világosan jellemzi a munkanélküliek számának állandó növekedése. Ezeknek a számoknak a jelentősége, amelyek az emberi szenvedést fejezik ki, az elmúlt évek folyamán állandóan gondjaim tárgyát képezték, mint ahogy gondja volt ez mindannyiunknak, uraim, akikre a kormányzás felelőssége hárul. Egy olyan krízisre való tekintettel, amelyet mindnyájan felismernek és elismernek, apellálok én Önökhöz, mindnyájukhoz, hogy az egész világ javára együtt dolgozzanak. Arról van szó, hogy az emberiség hatalmas segédforrásait fel kell használni, hogy a civilizáció haladását bíz- tositsuk. Ezek a segédforrások nem csökkentek, sőt ellenkezőleg, a felfedezések, találmányok és az organizáció a lehetőségeket olyan mértékben sokasitották meg, hogy a termelés tulmártéke maga teremtett uj problémákat. Ezekkel a bámulatos és lényegbe vágó vívmányokkal együtt fellépett Önök között a nemzetek kölcsönös egymástól való függésének és az együttműködés értékének tudata. Itt van most már az alkalom és lehetőség arra, hogy a közös érdekeknek ezt az uj tudatát az emberiség érdekelnek szolgálatába állítsuk. Abban a szilárd hitben, hogy a kölcsönös tanácskozás az első komoly lépés ezen az utón a helyese selekvési mód felé, nyitom meg ezt a konferenciát. Fejtegetéseiket a legnagyobb érdeklődéssel és figyelemmel fogom kisérni s kérem önöket, hogy fáradozásainak eredményeivel a világot újra vezessék vissza a jólét és a rendezett haladás útjára. Miután a király beszédét befejezte, a delegátusok tapsviharában MacDonald, mint a konferencia elnöke, emelkedett szólásra. MacDonald megnyitóbeszédé —■ Remélem, — kezdte beszédét Macdonald,, hogy itteni tartózkodásuk eredményekben gazdag lesz és ha elhagyják Londont, a londoni gazdasági konferencia nevét azok közé a nagy nemzetközi összejövetelek közé vésik- be, amelyek az emberiségnek áldást hoztak. A mi egy- begyiilésünk céljai a legnagyobb jelentőségűek. Őfelsége, a király maga nyitotta nieg a konferenciát egy méltóságteljes beszéddel, amely kifejezte munkánk élénk méltatását és az 6 mélységes gondját eredményei irányában. Ajánlom,
