Prágai Magyar Hirlap, 1933. június (12. évfolyam, 125-146 / 3235-3256. szám)

1933-06-02 / 126. (3236.) szám

Az ai^goikéros csecsemő A négyhatalmi paktum körül íolyó diplo­máciai mesterkedés szinte átlhatolhatatlan szövedékkel. vonja be ezt az újabb diplo­máciai akciót, amely most az európai po­litika érdeklődésének homlokterében áll. Az eredeti tervek szerint csütörtökön reggel kellett volna Rómában a megegyezést para­fáin!, miután az érdekelt hatalmak bejelen­tették csatlakozásukat a paktumhoz és a kisantant prágai konferenciája is a paktumot elfogadhatónak mondotta. Egyedül Lengyel- ország tanúsított és tanúsít mindvégig eré­lyes ellenállást. Az utolsó órákban azonban újabb súlyos nehézségek bukkantak fel, még pedig francia részről, úgyhogy a para­fáié® elmaradt és valószinüleg péntekre to­lódik. A szöveg megfogalm a zásának az ak­tusa még nem jelenti az aláírást. S Dala- dier francia miniszterelnök bejelentette a francia kamarának, hogy a paktum aláírásá­nak kérdését a kormány nem tartja fenn magának, hanem az elfogadást vagy a visz- szautasitást a kamarára bízza. Bár a háború utáni diplomáciában megszoktuk, hogy nagy- fontosságú szerződéseket, megegyezésekéit a kormányok önhatalmúlag, a parlament ki­kapcsolásával intéztek el, ebben az esetben a francia kormány bevonja a munkálatok­ba a kamarát nyilvánvalóan azért, hogy a paktum meghiúsulása esetén a francia nép közákarafu megnyilvánulására hivatkoz­hasson. Ez a paktum sok viszontagságon ment át, amig eljutott a parafálásig. Első formájá­ban, ahogy a Mussolini és Sir John Simon kö­zötti tárgyalásokon felmerült, a legerélye­sebb ellenállással találkozott a kisantant államai és Lengyelország részéről. A kisan­tant március végén fogalmazta meg vissza­utasító álláspontját a paktummal szemben. Nem tartotta elviseIlletőnek, hogy a négy eu­rópai nagyhatalom a kisállamokat érdeklő és életbevágóan fontos ügyekben is önhatal­múlag, az érdekelt államok bevonása nél­kül döntsön. Benes szerint ez az állapot nem volna egyéb, mint a napóleoni háborúk után létrejött szentszövetség rendszere. Francia- országot szövetségi szerződései kötötték és igy a paktum eredeti. megfőrinulázásóhoz, amely a népszövetség kikapcsolásával old­hatta volna meg az európai problémákat, nem járulhatott hozzá. Azonban a felmerült, problémák súlyossá­gára való tekintettel, amelyek között elsősor­ban a lefegyverzés kérdése és az európai gazdasági élet talpraállitása áll, mégis fon­tosnak mutatkozik a nagyhatalmak megegye­zése az európai kérdésekben, tehát a pak­tum valamilyen formája. És igy Franciaor­szág ellenjavaslatot dolgozott ki, a tárgyalá­sok ebben az irányban megindultak, a kü­lönböző nézeteket összehangolták és meg­született a paktum uj alakja. A legújabb fejlemény azután az volt, hogy a francia kor­mány ehhez még agy függeléket csatolt, amelyben kifejezetten biztosítja szövetsége­seit, a kisantant államait és Lengyelorszá­got, hogy a népszövetségi paktum rendelke­zéseit az uj megegyezés egyáltalán nem érin­ti. és olyan kérdésekben, amelyek ezeket az államokat elsősorban érdeklik, a népszö­vetségi paktum értelmében a népszövetség 'fórumán egyhangú döntésre van szükség, Arra a kérdésre, hogy miért van szükség uj négyhatalmi megegyezésre, — akkor, amidőn a népszövetség immár tizenhárom esztendős intézménye megvan és feladata tulajdoniképpen az volna, amit most a négy­hatalmi paktum a maga körébe yon 4t, =* Elkészült a kísantant-áltamok gazdasási együttműködésének konkrét terve A kisantantkonferencia zárdifése A gazdasági tanács feladatai — Egységesítés az egész vonaton Prága, juníus 1. A kísanta-ntk on.ferenoia mai, I csütörtöki záró üléséről a késő esti órákban ad­tak ki hivatalos jelentést. A három külügyminiszter — mondja többek között a jelentés — a három állam gazdasági koordinációjának pro-btemájá t vizsgálva, a kisantant állami gazdasági tanácsának léte­sítését és tevékenységét határozta el az 1933 február 16-án kelt kisantant szervezési egyezmény 7. szakasza értelmében. 1. A gazdasági tanács mindhárom állam közös intézménye lesz és három nemzeti szekcióból, úgymint román, csehszlovák és jugoszláv szek­cióból áll. 2. Minden szekciónak öt delegált tagja lesz. Minden szekcióhoz kineveznek szakértőkből és szakemberekből álló megfelelő számú tagú bi­zottságot. E szakemberek Ismeretei segítségére lesznek a három állam gazdasági tevékenységére vonatkozó kérdésekben döntő tényezőknek. Minden szekciónak módjában lesz bizottságokra, és albizottságokra osztani. 3. Delegátusokat a következő szakok szá­mára fognak kinevezni: a) általános kereskede- • külpolitika, b) mezőgazdasági kérdések,, c) ipari kérdések, d) pénzügyi kérdések, valamint központi jegybankok hitelkérdései és e) forgal­mi kérdések. 4. Minden szekció tanulmányait és konkrét javaslatait nemzeti üléseken készíti elő. Mind a három szekció rendszeresen legalább évente négyszer összeül a kisantant államai fővárosaiban fölváltva. Ezeknek az üléseknek a célja abból áll, hogy az egyes szekciók külön munkája összhangba kerüljön és előkészítsék közös indítványaikat, melyek azután döntée céljából az állandó ta­nács elé kerülnek. 5. Az állandó tanács által elfogadott egyéb határozatok a gazdasági tanács belső rendjére vonatkozó részieteket tartalmaznak és megha­tározzák a gazdasági tanács hatáskörét, vala­mint munkarendjét. IL A kisantant állandó tanácsának három tagja vizsgálat tárgyává tett© ezután azokat az alapvető kérdéseiket, melyek a gazdasági tanács tanulmányi anyagát fogják alkotni, hogy konkrét indítvány jöjjön létre mindhá­rom állam gazdasági érdekednek koordiná­ciója kérdésében ée a kisantant államai szo­ros gazdasági együttműködése érdekében­A gazdasági tanács munkakörének tárgyát >és tartalmát precizirozták és a kisantant gazdasági alapszabályait a következőképpen egészítették ki: 1. Az 1933 február 16-án Genfben aláirt kisantant szervezési egyezmény a kisantant államaiból maigasabíbrendü nemzetközi poli­tikai egységet alkotott. Ez az egyezmény megadta az alapját an­nak, hogy ezek az államok uj gazdasági szövetséggé fejlődjenek. A Prágában ülé­sező állandó tanács iüt&sein hozott határo­zatok az első lépést jelentik az ehhez a gazdasági szövetséghez vezető utón. Ezért kell, hogy a három állam gazdasági együttműködését pontosan meghatározó egyezmény magáiban foglalja a antant három állama gazdasági életének valameny- nyi ágát, % A gazdasági tanács elsősorban mindazokkal a kérdésekkel fog foglalkozni, amelyek a kisantant három álla­mának általános vámtarifális rendszerére vo­natkoznak. Első föladata lesz a három állam preferenciális alkotmányának kidolgozása, hogy ezzel foko­zódjék az árucsere. Ennek az alkotmánynak részletkérdéseit a gazdasági tanács fogja tanul­mányozni és munkája közben tekintettel 'lesz a nemzetközi kongresszusok, illetve a genfi intéz­mények határozataira. Továbbá részletesen le­tárgyalják a kontingensek rendszerét, hogy ez­zel hozzájáruljanak a három állam kereskedd- mi kapcsolatának megerősítéséhez. 3. A gazdasági tanács a kisantant államai kivitelének és bevitelé­nek részletes tervét fogja kidolgozni, hogy a kölcsönös forgalmat ezzel a legmagasabb fokra emeljék, E terv munkálataival kapcsolatban tekintettel lesz úgy a nemzeti érdekekre, mint harmadik államok érdekeire. A gazdasági tanács a három állam központi szövetkezeti szervezetei szoros együttműködé­sének tervét fogja előkészíteni, hogy ezzel köz­vetítem kapcsolatot teremtsen a termelő, vala­mint az értékesítő és fogyasztó szövetkezetek között. 4. Mezőgazdasági téren kapcsolatokat fognak létesíteni a mezőgazdasági kutató és ellenőrző, valamint zooteőhnikai intézetek között, hogy ezzel összehasonlitható szolgálatot tegyenek a három állam mezőgazdaságának. Magnemeeitő intézetek és állattenyésztő telepek produktu mait kölcsönösen kicserélik. 5. A gazdasági tanács ipari téren is együttműködési tervezetet dől gőz ki. E célból a megfelelő iparágak körében élőké- szitő munkálatokat végez és vizsgálat tárgyává teszi a három állam újabb közvetlen és közve­tett beruházásaira vonatkozó terveket. A gaz­dasági tanács egyik legfontosabb terve vegyes kereskedelmi kamarák, román-csehszlovák, ro­mán- jugoszláv és csehszlovák-jugoszlá/v keres­kedelmi kamarák létesitése. 6. Különös gondot forditanak a kisantant ál­lamai forgalmi kérdéseire. Vasúti közlekedés kérdésében a gazdasági ta­nács feladata lesz azoknak az indítványoknak az előkészítése, amelyek a forgalmi szabályzat és a tarifa egységesítését tűzték ki céljukul. A Duna hajózási kérdésben a gazdasági tanács tanulmány tárgyává teszi a szoros együttműködés kérdését különös tekintettel a Fekete tengeri hajózásra. A gazdasági tanács indítványokat terjeszt elő a légi forgalom fejlesztésére, postaügyi és rádió­ügyi kérdésékkel kapcsolatban. 7. A gazdasági tanács már most bizottságot ala­kit, melynek feladata a gazdasági élet minden ágának normalizációja lesz. Normalizálni fogják a mezőgazdaság, az Ipar, a kereskedelem, a vasút, a posta, a telefon, a táviró, az autóforgalom kérdé­seit. Ennek a normalizációnak természetesen min­denekelőtt a katonai fegyverkezés minden ágára is ki kell terjednie. A nonmalizá-ciós nemzeti társaságok szoros kap­csolatban és állandó összeköttetésben állnak egy mással, hogy segítségére legyenek a. gazdasági tanácsnak a kisantant államai normalizációs tervé nek végrehajtásában. 8. Egységesítik a törvénykezési rendelkezéseket, melyek a három állam gazdasági életére vonat koznak. Szó tesz a többi között: a) a kereskedelmi jog, a váltójog és a csekk jog egységesítéséről •b) a vámjog egységesítéséről, c) a vámszótár, valamint a vámtarifák bizonyos részeinek egy- ségesiléséről, d) a vámformalitások egyszerűéi főséről, amelynek alapja a vámformalitá­sokra vonatkozó genfi konvenciók. A három állam gazdasági kapcsolatainál-: megkönnyítése érdekében megtörténik minden intézkedés, hogy a három állaim gazdasági szer­ződéseit uj szerződésekkel egészítsék ki; főleg olyan szerződésekkel, amelyek megakadályoz­Mussolininak a Malin miai számában megje­lent nyiltkozata adja meg a választ. Mussoli­ni őszintén és 'kertelés nélkül kijelenti, hogy a népszövetség intézménye nem felel meg céljának s éppen a legfontosabb kérdések­ben csődöt mond. A népszövetségnek az vol­na a feladata, hogy a népek között felmerü­lő viszályokat minden fél megnyugvására el­intézze. Azonban amióta működik, három háború bukkant fel a népszövetségihez tarto­zó tagállamok között s a genfi intézmény nem volt képes ezeket a háborúkat meg­akad ályo-zni. A. feszült európai helyzetben szükség van a nagyhatalmak megegyezésiére. Elsősorban szükséges Franciaország és Olaszország megegyezése. A közvetlen megegyezést azonban Mussolini nem látja lehetségesnek, szükséges a másik két európai nagyhatalom 'bevonása is. hogy igy a diplomáciai fejlődés 4 nagyobb egyőégrola a oégjhatsja* pak­tumról vezessen a kisebb egység felé. Olasz­ország, Németország és Anglia keze az euró­pai kérdésekben nincs annyira megkötve, mint Franciaországé, amelyet egész sor szö­vetségi szerződés fűz a középenrópai álla­mokhoz. Anglia szempontjából Franciaor­szág kontinentális hegemóniája ma épp ngy elviselhetetlen, mint ahogy az angol kül­politika egész diplomáciai gépezete évszáza­dos tradícióval küzdött mindig a kontinens pillanatnyilag legerősebb hatalmai ellen. Az angol diplomáciai gépezet tehát most is Franciaország kontinentális rendszere- ellen dolgozik és szintúgy Olaszországnak is egé­szen más elképzelése van az európai pro­blémák megoldásáról, mint a francia kül­politikának. Addig nem lehet megtalálni az érintkező felületet, amíg a négy nagyhata­lom komoly tárgyalásokban meg nem keresi azt az alapot, amelyen az uj európai politika megindítható. ^ j Franciaországban nagyon szkeptikusan, I szinte lekicsinylőleg ítélik meg a négyhatal­mi paktum egész tervét, nem tulajdonítanak neki politikai súlyt, hanem inkább gesztus­nak, morális értékű egyezménynek tartják. Ha a négyhatalmi paktumra csupán ez a fel­adat és szerepkör vár, akkor jelentősége va­lóban nem haladja meg a Ke]logg-pak turnét, amely szintén nem volt egyéb, mint egy szép történelmi gesztus. Ha azonban eléri, célját és a lefegyverzési problémában kielé­gítő problémát talál, ha legalább tiz évre biztosítja Európa békéjét s megindítja a gazdasági élet fejlődését, akkor határozottan történelmi tett. Ha megvalósul, akkor Mus­solini nagy diplomáciai sikere, ha elbukik, akkor is az olasz és az angol külpolitika bé­kés szándékainak és helyes törekvéseinek dokumentuma. Herriot angolkóros gyermek nek mondja, de lehetne belőle életerős sa-rj Ja, Ifiutági széttárni (UUnfUász ^ ^ SZ^m " ^^**^*^* " 1933 juníus 2 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed- Szerkesztőség: Prágáik, Panská ulice 12. évre 76, havonta 26 Ké; külföldre: évente 450, SzloVeTlSzkÓÍ eS rUSZÍTlSzkÓi ellenzéki pártök II. emelet. - Telefon: 30311. - Kiadóhivatal: félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kő. .. • * Prága 11., Panská ulice 12. 111 emelet, fl képes melléklettel havonként 2.50 Kő-val több pOLltlKQ.1 nCtpilCLpjCl Telefon: 34184. Egyei szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.—Kő. SŰRGÖNYCIM: HÍRLAP, PRRHfl

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom