Prágai Magyar Hirlap, 1933. június (12. évfolyam, 125-146 / 3235-3256. szám)
1933-06-11 / 133. (3243.) szám
8 ■.», rm»,Wj»jjW!wni 1933 juniirj 11, vasárnap. ■ ...... rw^'^gM^g TU DOMÁNYOS ÉLET Asztalos Mifelós^Pethő Sándor: A magyar nemzet története <Budápest, Lantos rt. kiadása, 1933) Budapest, junius. A jó történetírót méltán tarthatjuk népe legigazibb tanítójának, ha nem öncélnak tekinti a múlt vizsgálatát, hanem egyúttal eszköznek is a jelén összetett, látszólag szét- honthatatlan jelenségeinek, egy nemzet szellemi és történeti fejlődésének megmutatására és megfejtésére. A tudomány műhelyeiből az élet felé forduló, nevelő történetírás e. z- ménye és nemes feladata lebeghetett nyilván a most megjelent egykötetes magyar történet szerzői: Asztalos Miklós és Pethő Sándor előtt. Történetet kellett irniok, mely egyfelől felöleli a napjainkban teljesen meg- ujhodó magyar történetírás legszebb eredményeit, uj és európai látkörü szellemiségét, másfelől pedig ezen értékes, bár természetesen a köztudafcba még eléggé bele nem gyökeresedhetett eredmények segítségével mintegy nevelő és fölvilágosító hivatással fordul a nagyabb tömegek felé. Asztalos és Pethő vállalkozásának eredménye deíekas és értékes volt s főleg, ha e vállalkozás nemzetnevelő jelentőségét tekiIlijük, tán valaha egy uj magyar történeti köztudat népies alapjai közé sorozhatjuk e könyvet. Népszerű, könnyed és eaéon Vélte tő módon fordítja le a laikus nyelvére az eddig keveseknek hozzáférhető eredményeket. E nevelő és így valójában tudásközvetítő hivatás követelményeihez úgy módszeréiben, mint földolgozásában főleg Asztalos Miklós ragaszkodott, ki eddig az erdélyi kérdés részlet kutatása terén jelentkezett eredményeivel. Az általa irt, lS4$-ig terjedő fézz nem önálló kutatás és látás letükrözöm Asztalos 'a Hamun Bálint és Szekfü Gyula tollából épp most megjelenő Magyar Történet szellemtörténeti igényeit és módszereit ültette át, — ahogy különbén ezt ő maga is többször kiemeli, — mintegy a laikus nagy- közönség számára érthetőbb nyelvre. Érthető, könnyed, világos elbeszélést adott. Ám épp' célkitűzése már eleve körülhatárolta feladata megvalósítását. A nagyközönség a történelemiben ma is puszta eseménysorozatot, uralkodói, nagyúri hősi tetteket lát, híven a XIX. század mélyen beidegzett politikai és pozitivista hagyományaihoz, — mig a ke- vésibbé kézzelfogható szellemi, kulturá’is, gazdasági jelenségkörök finom és nagyon összetett láncolatát, inkább egy fiiggeléksze- rii, futva áttekinthető „miivé ődestörténet" részeiül tekinti. A szellemtörténet viszont épp ezen rejtett szövődményeknek és motívumoknak fölszabadítására törekszik s nem az események tükrében látja a kort. hanem lödben ez az é'eíérzés alapjellege, bármenynyire is katolikus lett legyen, — a magyar protestantizmust is mélyen áthatja. Gondoljunk csak Bél Mátyásra, a pietiznius tipikusan protestáns-barokk jelenségére, Szloven- szkó és a Dunántúl széles népréiegekig ható protestáns barokk jellegzetességeire, egyházi építészetére, a népi-barokk pompától duzzadó szlovenszkói fatemptcmokra — s egyszerre, e kiemelkedő és futólag említett példák által is világos lesz előttünk Asztalos barokk-szemléletének tévedése. E részlet azonban aligha érinti a nagyobb össze függések értékét és Asztalos teljesítménye fölötti elismerésünket. A Pethő által írott, 1848-tól napjainkig terjedő részben a szerző a politikus, a pub.icista és a történetíró egyesített fegyverzetével és írói egyénisége plasztikus és jellemző voltával lép elénk. Nem igen akad, ki a magyar történet e tipikusan poitikaj korszakát ily erővel, ily részletes alapossággal, de egyúttal összefogható csőzhangbán is tudná érzékeltetni. Felhőben >a politikus történetíró áll előttünk, az újkori magyar politikai é’et részleteinek, árnyalatainak nagytudásu és finom megelevenitője. A korok széliemét az és é menyek sok szerűsége által jeleníti még s e politikai struktúra jeliemre változásaiban látja az újkori Magyarország lelkének vajúdását. Ez a részle‘szerűség hozza Peíihő politikai beállítottságú történet írását a tényeken, a részleteken, az éseményszérüségeű éipiiő pozitivizmussal — Asztaloshoz hasonlóan — közeli kapcsolatba, amit nála is igén jól indokol müve népszerű rendeltetése. Ei a rengeteg és ezer Szempontú adatszerüség elbűvöl, megragad, de valahogy kezdetiben lenyom. A kiegyezés utáni kor tarka és harcos politikai változatosságából hogyan jutunk majd az idők rejtettebb szellemiéhez és a hatóerők iuditékainak elemzéséhez, megértéséhez? De épp ébben van Pethő plasztikus és életszerű irói művészetének titka. Oly érzéssel forgatjuk minden lápját, ahogy va- 1 amikor Taine klasszikussá szetiemitett pozitivizmusával voltunk. Nála a részletekbe menő poitikai és pozitivista eseménytörténet eggyé olvad éleslátásu megfigyeléseivel, legszebb politikai essayi emlékét idéző remek jellemzéseivel, a gazdasági és szellemi erők határozott vonalú rajzával. Mindez egyetlen hatalmas és tragikus korképbe olvad őszem, melynek vásznán egyaránt él a fény és az árnyék. Ez a rengeteg adatszerüség is csak valahogy arra jó, hogy egy mindenre kiterjedő ujszellemü, a legújabb európai politikai irodalom szuverén ismeretére bizton építő rajz végül egységes összbenyomásba sűrűsödjön, megismertessen a magyar nemzet balsorsának eredendő okaival, de egyúttal láttassa velünk a magyarság hajdani nagyléte virágzását is, — hogy mindez, aztán a jövendőbe vetetit rendíthetetlen bizalom akkordjába olvadjon. A kötet elé Szekfü Gyula irt előszót, finom és mély, gondolatokat ébresztő elemzését adván az uj történettudományos módszernek s e módszer a! akku Iá sónak s s: jáh á- gainak. De egyúttal a magyar történet szellemének eddig köztüd utunkban alig értékelt mélységeire is ereszkedik, a magyar nép széles, de lgülönszerüségéiben is egyazon képet mutató rétegeiben pillantván meg a mágyai nemzet történetéinek igazi értelmét és értékét. Dózsától a barokk főpapokig, kunyhók lakóitól hajdani nagyuraikig, elvonult, tragikusan és ismeretlenül halt nagy tudósoktól a végbeli vitézekig egy láncba, egy eszmei, ielki és szellemi közösségbe fogja ez az előszó a magyar történet annyiféle elemét. Egyúttal pedig valami, a dolgot, önmagát néző történeti realizmus, ellen téteken és ■pesszimizmuson, optimizmuson egyaránt tuíemelkedő valóságlátás vonul végig Szekfü sorain. Gogiolák Lajos. Lebontották Fáy András kohányi szülőházát Csupán az emléktáblát tartó homlokzat áll még — Pusztulnak a magyar kultúra megszentelt emlékei a kor egységesen, struktuáliiSan fölfogott és mély intuícióval átérzett szellemi képéből vezeti le a különböző esemény- és jelenségkörök hullámzásait. Asztalosnak a tovább- é ő pozitivista hagyományú köz'zlSesel alkura kellett lépnie s igy müve feloszlásában bizonyos fokú visszahajtást mutat éhhez a szemlélethez, midőn külön ismerteti . az egyes korszakok poétikai, illetőleg szellemi fej'ődését. A szellemtörténeti módszernek az Intuitív beleélésérői szóló elméletét Asztalos magára is alkalmazhatnak vélte, midőn egy-egy kérdésben lelkisége erdélyi és protestáns alaprétegéből fakadt élményekkel színezte előadását. Ez néha erősen szembe is tűnik. Szekfü Gyula a XVIII. századról írott kötetének egyik légimégkapöbb fejezete a magyar barokkról beszél, — e korról, mely e'ő- ször építette bele a magyar életbe teljes eredménnyel az akkori Európa sze lemisézét s közvetve későbbi fejlődésünk egyik leghatalmasabb alapvetése volt. Szekfü könyvének e fejezete az első jelentős tanuje’e a magyar tudományosság az európai barokk-kutatásba való bekapcsolódásának és méltó rész- vállalásának. Asztalos egy rövid bekezdéssel suhan el e hatalmas európai életmeenyilvá- nulás fölött s ma, Ermatinger, Dvorak, Veis- Kach és annyi mások e kérdést minden oldalról a legrészletesebben átvilágító kutatásainak egységes képbe olvadása idején is inkább egyoldalú katolikus hatalmi és politikai jelenségnek magyarázza, mint átfogó, magyar katolicizmusra és protestantizmusra egyaránt erősen ható általános európai életérzésnek. Ugyanekkor viszont a magyar protestantizmusnak a barokk közszellemtől való elfordul tára és a nyugati eszmeáramlatok aujfklárista oldalába való bekapcsolódására utal. Tétele igv legföljebb csak a barokk sze lemnek a XVIII, századi felvilágosodás i tál Magyarországon is bekövetkezett szétbomlás ztása idejére alkalmazható, -- jnéskiiiGálszécs, junius eleje. (A Prágai Magyar Hírlap kiküldött, munkatársától.) Május 17-én, egy szerdai napon ceákányos emberek álltak meg a gáisréve— nagyimihályi országút mentén. Kohó ny faluban, egy öreg kúria előtt. Griiniberger Pá! gákszécSi építész emberei voltak s azzal az utasít ácsai jöttek ide munkába, hogy le kell rombolni a kúriát. Az utasítást a nagyimihályi államépitészeti hivatal adta ki, mert a kúria egy idő óta állami tulajdon volt, állami tulajdon a- telek is. amelyen épült. Sok kúria omlott össze és sokat bontottak le az uj idők folyamán. Ezek a nemes épületek a tizennyolcadik század végének s a tizenkilencedik század elejének szellemét sugározták, a nemzeti föléledés korszakáét, amikor az ósdiéig és marad isá.g gondolat világát hirtelen légáramlás lebbentette meg és az elhagyott falvakba is utat találtak azok az eszmék, amelyeket nagy nemzeti ébresztők hirdettek lankadatlan hévvel. Akkoriban a politikai nemzetet ákották a kúriák lakói, az alkotmány sáncain •belül ők intézték az ország és a megye sorsát- és sok nemes eszme, nagy terv,, megváltó gondolat fogamzott meg a tekintélyes, vastag falak között. Ma roskadoznak a kúriák, egyikük-má- sikuk egészen össze is omlott már e mindegyike egy darab történelmet t-emet. Romokban hever a kohányi kúria is, az ősi Kácsándy család egykori domíniuma, amely magyar kulturális szempontból azért volt jelentős, mert falai között született 1786-ban Fáy András, a nagy magyar iró, társadalmi és gazdasági reformer. A .kúria már évek óta gondozatlan állapotban volt. A háború előtt Ghéczy-birto-k volt K ahányban. azután a Szirmayak kezére került, majd bérlők laktak benne, a háború után ezek is elhagyták, gazdátlanná vált az udvarház, szegény, kivert emberek húzódták meg benne, legutóbb egy asszony lakba a leányával, akiknek más födelük nem volt. A birtok utolsó tulajdonosa a telket és a kúriát a községre hagyta azzal, hogy iskolát létesítsen benne, ha pedig a község meghatározott időn belül nem él ezzel a jogával, akkor az államra száll át a tulajdonjog. Az állam nem tudott mit. kezdeni az ócska kúriává’, amely ott állt gondozatlanul, elhagyottan, esőtől, vihartól verve, semmi hasznot nem hajtva, tatarozása, jó kariban tartása csak pénzbe került .yploa így végűi » Ejalía mérnök, *< nagymiihályi államépitészeti hivatal vezetője, kiadta a rendelkezését a kúria lebontására. Ennek a kúriának homlokzati falába 1886- ban, a nagy mesemondó születésének századik éves fordulóján emléktáblát helyezett a nemzeti kegyelet. Az államépitészeti hivatal úgy rendelkezett, hogy a homlokfal középső részét, amelyben az emléktábla van, épségben kell hagyni, de körülötte le kell bontani az épületet. Elnézzük a romokat, amelyek most már ott állanak garmadában a kopár telken és az elhor- dásra várnak. Közöttük hat kettős pillér, hatalmas. erős oszlopok, amelyek még századokra elbírták volna az épületet, hiszen hiába rugaszkodtak neki a munkások csákánnyal, kemény kalapáccsal,. nem tudták szétverni őket, kemény téglákat forrasztott egylbe a cement, szilárd és századok viharait kiálló volt az épitesi anyag. Nem tudjuk, hogy mi lesz most már a.z üres telek Sorsa és mi lesz a magányos fa készletbe zárt. emléktáblával? Csak a tényeket rögzítettük meg tollal és a fériyképezőgép lencséjével. Á Képes Hét mai száma fényképfelvételben mutatja be Fáy András szülőházának romjait. Kétévszá-zados mu-It után 1933 május 17-én áldozatul -esett a fa-l-atbont-ó munkások csákányának a Káceándy-kuria. A rekrimináció is elkésett. De a jövő számára mégis csak kell valami tanulságot levonnunk. A magyar nemzeti kultúra egy értékes emléke romokban hever, de száz és száz ilyen emlékünk va.n még s ezeket meg kellene mentenünk a pusztulástól, az enyészettől. A magyar társadalom anyagi -ereje éppen úgy roskadozik a válságos időkben, mint omladoznak, roskadoznak a régi kúriák, templomok és egyéb műemlékek. Kohóny után két nappal fájó szívvel állottunk meg az ősrégi leleszi premontrei monostor ellőtt, amelynek falaiból darabokban hull ki a vakolat. Nincs .pénz, nincs anyagi mód hozzá, hogy történelmi omilékeink rés t aurái ásár ó I, jók a nbantar tásár ól g ondosk od- junk. De hát van egy országos műemlékeket védő és gondozó bizottság, elvégre ennek elsőrendű kötelessége a műemlékek jő karban tartásár ól gondoskodni. És van egy szerv, a Masaryk-alapitványból létesített Magyar Tudományos Társaság, amelynek mégis csak az lenne a prominens föladata, hogy fölkutassa és ápolja a magyar lculturmunka emlékeit és gondoskodjék azoknak méltó kultuszáról. Nemrégiben hosszabb cikkben hivtu-k föl ennek a tudós testületnek a figyelmét- arra, hogy a régi Komárommegyébén, Puszta vérten, a Duna partján áll a. Pyber-kuria, annak telkén ott van egy cselédház, jó karban, ép állapotban, de hiányzik róla az emléktábla, amely azt hirdetné. hogy ebben a házban élte utolsó évtizedeit a klasszikus magyar költészet egyik legnagyobbja, Bar ót i Szabó Dávid. Az „Akadémia" vezetőségéhez adresszált sorok válaszolatlanul maradtak. Az'..Akadémiádnak egyéb sürgős dolgai vannak. Tagfölvételeket kell elintéznie, s akörül folynak mérges kanapé-porok, hogyan szabjanak zöld frakkot boldog-boldogtalanra. Egy losonci magyar festő- növendék nyerte a prágai festöakadémia idei első diját Prága, junius 10. A prágai képzőművészeti akadémia tegnap nyitotta meg ezidei no- vendékkiállítását és a megnyitás napján döntött a kiállítással kapcsolatos dijak odaítéléséről. Örömmel jelenthetjük, hogy a kiállítás első diját egy losonci származású magyar növendék, Reiner Isíván nyer- ' te a zsűri egyhangú döntése alapján. Reiner István egy losonci pék fia, aki nemrégiben még maga is segített szegénysorán apjának a p&kmühelyben. Minden protekció és anyagi támogatás nélkül érkezett meg Prágába, ahol tehetsége rélvén azonnal felvették az akadémiára. Ez maga is nagyjelentőségű bizonyíték tehetsége -mellett, mert a több száz jelentkező közül évente csak húsz növendéket vesznék fel. Reiner István tehetsége már az első tanulmányi év folyamán is nyilvánvaló eredményt ért el, amennyiben a tavalyi n-öven- dékkiáliitáson, amelyen először állított ki, elismerő oklevelet kapott. Most a második évben pedig egyhangú elismeréssel nyerte meg az első dijat. Reiner képeiben a figurális 'kompozíciók dominálnak, témáit a gondolat mélysége, közlési -módját az uj és eleven színek pompás harmóniája jellemzik. -Különösen feltűnést keltett „Körhinta" s „A nő távozik" cimü képe. Tanárai fényes jövőt jósolnak a fiatal losonci magyar festőnek. Max Schmeling feleségül veszt Anny Ondrát Berlin, junius 10. Schmeling tegnapi veresége után kissé meglepően hangzik a hir, hogy a régóta szállongó pletyka valóra válik: a volt világbajnok és Anny Ondra, a híres filmszinésznö rövidesen házasságot kötnek. Berlin-Charloítenburg anyakönyvi hivatalában ma függesztették ki a hivatalos házassági bejelentést. Anny Ondra és Schmeling már régóta ismerik egymást. Schmeling édesanyja ugyanabban az uccában lakik Berlinben, amelyikben Anny Ondra és a boxbajnok többször találkozott a művésznővel, mikor anyját meglátogatta.' Schmeling úgy kísérelte meg a közeledést, hogy ugyanabban a garázsban bérelt helyet a kocsija számára, amelyben a művésznő elegáns Cadillac-kocsija is pihent. Schmeling volt menedzserének sikerült aztán a személyes megismerkedést is közvetítenie. Anny Ondra azonban nem akart addig Schmeling felesége lenni, amíg ez mint hivatásos bokszoló működik. Az volt a megállapodás közöltük, hogy Sohme- ling a világbajnokság eldöntése után búcsút mond régi hivatásának és ekkor megtörténik az esküvő. Schmeling veresége folytán ez az időpont hamarább következik be, mint. remélték és nincs kizárva, hogy a tegnapi vereség azért érte Scbmelinget, hogy hamarább jusson el a — végleges győzelemhez. — Ünnepélyes keretek között leplezik le az eperjesi Duchnovics-szobrot. Eperjesi tudósi tónk je'en- ti: A Duchnovics nevét viselő eperjesi orosz kul- tureigyesület és a többi kárpátorosz kulturális egyesületek ma- és holnap nagyszabású ünnepségek keretében leplezik le Duchnovics Sándor ru szin költő szobrát. Duchnovics a kárpátorosz nép vezéralakja volt. Topolyán született 1803-ban és mint eperjesi kanonok halt meg 1865-ben. Irodalmi működése a költészet minden ágát felölelte. Jc szivének és nemes szociális érzékének messze földön kire volt-. Az emlékének tiszteletére rendezett ünnepségek egy része ma folyt le. Holnap, vasárnap ünnepélyes püspöki mise lesz a székesegyházban. Utána a szeminárium előtti parkban leleplezik Duchnovics Sándor szobrát. Este ezinielöadás les.z a városi színházban. A nagy kárpátorosz költő emlékét hálás honfitársai egy hét méter magas szoborral örökítik meg. A jólsikerült művészi alkotás Mán dicené, az ismert ruszin szobrásznő kiváló •alkotása, A szoborleleplezést délután a Duchnovics- társaság közgyűlése követi. Az eperjesi ünnepségeken belföldi ruszinokon kívül még amerikai é.> egyéb külföldi ruszinok is kép viseltetik magukat. )
