Prágai Magyar Hirlap, 1933. május (12. évfolyam, 101-124 / 3211-3234. szám)
1933-05-11 / 108. (3218.) szám
1933 május 11, csütörtök. 3 Méltóságteljes ünnepségek keretében iktatták hivatalába Kassán Ddrányi Barna református püspököt A beiktatást Tomallyay főgondnok és Magda egyházkerüíeti főjegyző, a fölszentelést Balogh püspök végezte — Az uj püspök programvallása Idrányi püspök székfoglaló beszéde fölé tartották kezüket s egy-egy bibliai igével megáldották. Ezután az uj püspök a szószékről mondott beszédet. egyházi életünk vezetése elé akadályok nem gördittetnek; mindazonáltal, hogy a felelőtlen és hozzá nem értő közegek részéről itt- ott felhangzó kiíoigások és ellenvetések is végképpen elhallgassanak, a legteljesebb készséggel fogok a legfelsőbb egyházkormányzati tényezőkkel együtt azon munkálkodni, hogy a pozsonyi zsinat által megalkotott egyházi törvények — kánonok — a kormány által megerősítve életbe léptethetők legyenek. Addig is, inig ez megtörténhetik, érvényben lévő egyházialkotimányiunk pontos megtartására a magam hatásköréiben szigorúan őrködni kívánok. A beszéd és áldás után az urj püspök fogadta a különböző küldöttségeket, köztük 20 egyesület küldöttségét, a magyarországi aba- ujtornamegyei egyházmegye kiküldötteit dr. Farkas országgyűlési képviselő vezetésével, a szlovenszkói evangélikus egyház és a magyar evangélikusok kiküldötteit, a kassai katolikus egyházközség képviselőit, a kassai zsidó neológ hitközség, az országos keresztényszo- oialista, a magyar nemzeti párt képviselőit és sok más küldöttséget. A Prágai Magyar Hírlap nevében dr. Sziklay Ferenc és Derfinyák Gusztáv tisztelgett az uj püspök előtt. Felolvasták még az ország minden részéiről, a külföldről beérkezett üdvözlő leveleket és Költségvetési vita a magyar parlamentben Bleyer Jakab a németség állítólagos sérelmeiről beszélt Alaptalan panaszai egyhangú visszautasításban részesültek Kassa, május 10. (Kassai szerkesztőségünk telefon jelentése.) Ma délelőtt tiz órakor fényes ünnepi külsőségek között tartották meg a kassai református templomban a szlovenszkói ti- száninneni református egyházkerület uj püspökének, Idrányi Barnának beiktatását és felszentelését. A fényes egyházi aktuson előkelő és nagyszámú közönség vett részt, a templom s annak karzatai zsúfolásig megteltek az ünneplő közönséggel, melynek sorában Szlovenszkó és Ruszinszkó egyházi és társadalmi életében szerepet játszó valamennyi tényező ott volt. Ott láttuk többek között dr. Balogh Elemér pozsonyi püspököt, Bertók Béla ruszinszkó! püspököt, az egyházkerületnek csaknem valameny- nyi esperesét, ott volt a kassai római katolikus egyházközség képviseletében dr. Polinszky Béla nyugalmazott tábornok-orvos, a szlovák és magyar evangélikus egyház kiküldöttje, a zsidó egyházközség képviselői, dr. Hercz Ignác vezetésével, a különböző társadalmi és kulturegye- sületek kiküldöttei, a magyarországi tiszánin- neni református egyházkerület kiküldöttei dr. Farkas Géza országgyűlési képviselő, egyházkerületi főgondnak vezetésével, Kassa város képviselete Tost László helyettes polgármester vezetésével, a Prágai Magyar Hirlap szerkesztősége részéről dr. Sziklay Ferenc és Derfinyák Gusztáv, az országos keresztényszocialista párt küldöttsége Wirth Gyula ügyvezető igazgató vezetésével, a magyar nemzeti párt képviseletében Greguss Gyula országos alelnök ég még sokan mások. Tomallyay ffigondnok beiktat® beszéde Az ünnepi közgyűlést Tomallyay Zoltán egyházkerületi főgondnok nyitotta meg, felolvasta a választásról felvett jegyzőkönyvet, amelynek értelmében a 106 leadott érvényes szavazat közül 67 szavazattal választották meg Idrányi Barnát püspöknek. A főgondnok gyönyörű felépítésű beszédében többek között ezeket mondotta: — Átadom most Méltóságodnak a püspöki hivatal pecsétnyomóját, mint látható jelét a hivatalával járó jogoknak és kötelességeknek. Ezzel a ténnyel iktatjuk be a püspöki méltóságba. Nagyok lesznek Méltóságod jogai, de sokkal nagyobbak kötelességei. A jogokból folynak a kötelességek és a kötelesség hii teljesítése adja valódi tartalmát a jogok gyakorlásának. Méltóságodnak nagy élettapasztalatai, a törvénykönyvben való kiváló jártassága, dicső múltúnkban és jelen helyzetünkben való alapos tájékozottsága, nagy fájszeretet© biztos vérté, zettséget nyújt arra, hogy méltó a kötelességek elhordozására és ha kell, a harcok megkarcol ására. Mi nyugodtak vagyunk, hogy a kormán yrudat jó kezekbe adtuk és nyugodtak azok is, akik talán fiatalabb erővel szerették volna betölteni a megüresedett püspöki méltóságot. A magyar ember veleszületett alkotmányérzése hatja át a kisebbséget is és mindenki kész szívvel hajlik meg a többség akarata előtt s valamennyien egy szívvel s lélekkel állunk az uj püspök mellé a személye iránt érzett őszinte bizalommal és lelkünk mélyén gyökerező tisztelettel. Az egyházkerül éti főgondnok mélyhat-ásu beszéde után az uj püspök átvette a hivatali pecsét-nyomót, majd dr. Magda Sándor egyházkerületi főjegyző az egyházkerület tisztikara- nevében mondott gyönyörű beszédet. — Nem várunk csodát — mondotta többek között dr. Magda —, s azért nem is fogunk csalatkozni. Csak arra- kérjük, ha alkalma lesz a kormány exponenseivel tárgyalni, méltóztas- sék megmondani, hogy nekünk semmi más kívánságunk nincs, csak csupán az, hogy a múlt négy évszázad alatt nehéz küzdelmek árán kivívott szabadság- jogaink tiszteletben tartassanak és hogy egy demokratikus alkotmányu egyház szabad életlehetőséget és egyenlő elbánást nyerjen egy magát demokratikusnak mondó köztársaság kormányától. A felszentelés E szavak után felhangzott a gyülekezet éneke, majd. a felszentelést végző legrangidősebb Balogh püspök az Ur asztalánál fohászt -és rövid beszédet mondott. Utána az uj püspök letette az esküt, amelynek szövegét az egy- házkerlileti főjegyző olvasta fel. Az uj püspök ezután térdet hajtott a felszentelő püspök előtt, aki keret az uj püspök feje fölé tartva imát mondott. Ezután a kerület esperesei és lelkészei, a kerületi főjegyző, a tanács bíróság tagjai és az egyházkerül et vezetői sorban az uj püspök feje A tiszáninneni egyházkerület akaratából reám ruházott püspöki hivatalt — mondotta a püspök egyéb ok (közt — mélységes megalázkodással és Istenbe vetett jó reménységgel elfogadom. Meggondoltam mindazokat a nehézségeket, amelyekkel szolgálatomban meg 'kell küzdenem. Aki nyitott szemmel és elfogultság nélkül tekinti a mai világ helyzetét, megállapíthatja, hogy ma minden munka nehéz s a legnehezebb törekvések sikere is bizonytalan. Szomorúság, bizonytalanság és aggályoskodásból áll a világ minden népének mai élete. Az amyaszentegyiháznak különösképpen szüksége van a békességre és áldott nyugalomra. Nem az állóvíz, a mocsár nyugalmát értem, amelyben a miazimák szaporodnak és a levegőt megmérgezik, hanem a lassan csörgedező kis patakok csendességét, amelyek nagy számmal egyesülvén, végül óriási hajókat emelnek könnyen s terjesztik a jólétet, gazdagságod országokon, világrészeiken át. A gyülekezetek gondozásában elsőrendű kötelességnek tartóim a lelkipásztorok részéről a cura pastorális-belmisszió szorgalmas gyakorlását e ennék keretében az ifjúság gondozását, énekkarok szervezését, vallásos esték tartását s általában, hogy a lelkipásztorok presbiter-társaikkal együtt mindent megtegyenek a hit ébrentartására, a régi nemes tradíciók ápolására, evangéliumi egyházaink felvirágoztatására és egyházalkottmányunk iránti tiszteletre. Elbben a részben nem fogtok különbséget tenni a magyar és szlovák nyelvű lelkészek és gyülekezetek között, mert fő dolognak tartom a lelki-élet ápolását, az evangéliumi hit fenntartását, akár ilyen, akár olyan nyelven hirdethessék az Isten igéje. A békesség jegyiében óhajtom kezelni mindazokat az ügyeket, amelyek a csehszlovák állammal való kapcsolatunkban hivatali eljárás tárgyát fogják képezni, Életemnek és lelkipásztori, valamint közéleti munkálkodásomnak ezen a fordulópontján előttetek, kedves szolgatársaim 'és e díszes nagy gyülekezet előtt kötelezőleg kijelentem, hogy felelősségteljes állásomban sohasem fogom az egyház és állam közötti ellentéteket keresni, ellenben mindent meg fogok tenni a békesség és egyetértés megteremtésére, ami anyiaszenitegyhiá/zunk virágzása érdekében szükséges. Az állam törvényiéit tiszteletben tartom és a hatáskörömbe tartozó egyházi testületekkel és tisztviselőkkel is megtartatom éppen azért mert evangéliumi egyházunknak a törvény-' tisztelet mindenkor jellegzetes sajtásága volt. Emellett az állami törvényeknek az egyházra és annak szolgálatában álló összeg tisztviselőire és híveire vonatkozó rendelkezéseiben foglalt jogok teljességéhez törhetetlen következetességgel ragaszkodom. Ezek közül mint legfontosabbakat felemlítem itt: Az egyházi tisztviselők — lelkészek, tanítók — állampolgársági ügyeit, amelyek miatt sóik keserves könnyet hullat igen sok gyermekes családapa. A szolgálatképtelen, nyugalmazott állapotban élő lelkipásztorok, valamint a szegény lelkészözvegyek és árvák ellátási dijait, amelyeket sokszor minden indok nélkül éveken át neim folyósítanak az illetékes állami hivatalok. Ide tartoznak azok a szegény lelkészözvegyek, akiket igényeikkel azzal az indokolással utasítanak el az országos hivatalok, hogy az elhalt férjnek nem volt állampolgársága. Az 1904—7. évben hozott egyházalkotmányunkat a legfelső közigazgatási biróság ismeretes döntvénye érvényben levőnek ismerte el mindaddig, miig uj kánonainkat a /kormány megerősíti. Ennek birtokában egyházi kormányzatunk, bíráskodásunk, egész Budapest, május 10. (Budapesti szerkesztőségünk telefon jelentése.) A költségvetési vita folyamán nagy érdeklődést váltott ki Tury Béla keresztény gazdasági párti képviselő felszólalása, aki a magyar—osztrák közeledés fontosságáról beszélt. Szerinte Ausztriának és Magyarországnak egymáshoz való közeledése elsősorban Ausztriára bir nagy jelentőséggel, mert hiszen a kisantant uj szervezete őt is fenyegeti. Magyarország pedig csak igy tarthatja meg a Dunamedencében eddigi pozícióját. Bejelenti, hogy a királykérdés alkotmányjogi rendezése érdekében legközelebb törvényjavaslatot fog benyújtani. Utána Magyar Pál az ország gazdasági helyzetéről beszélt és az általános nehézségek orvoslása céljából azt a tervet veti fel, hogy a Magyar Nemzeti Bank szólítsa fel az ország lakosságát, hogy a tulajdonukban levő aranyat szolgáltassák he. A Nemzeti Bank pedig minden átadott egy kilogram aranyért nyújtson 3880 pengős kamatmentes kölcsönt. Az igy összegyűlt arany emelné a forgalomban levő bankjegyek aranyfedezetét s ezzel szerinte a gazdasági élet is újabb, frissebb vérkeringésbe jönne. Niamesny Mihály és Petró Kálmán egysé- gespárbiak felszólalásai után Petrovácz Gyula keresztényszocialista kerül sorra. Beszéde alatt megjelent a karzaton a Budapesten tartózkodó holland ujságirók csoportja. Amikor Petrovácz a külföldi újságírókat a karzaton meglátta, félbeszakította beszédét és meleg szavakkal üdvözölte az hollandusokat. A teremben jelenlevő képviselők pártkülönbség nélkül lelkesen megtapsolták a holland újságírókat, akik felállással köszönték meg a spontán ünneplést. Nagy izgalmat váltott ki Bleyer Jakab kormánypárti német képviselőnek a beszéde, aki a magyarországi németség részére iskolaügyi s kulturális intézkedéseket kért s a németség állítólagos sérelmeiről beszélt. A magyarországi németség — úgymond — a magyarsággal hűségesen kivan együttélni és nem torok-, SEKT-PAVILLON HRONEK-LIBOR művészi zenekara. Kezdete este 10 órakor. Szabad bemenet!! Jeanette King Tani Tania Bendings Sisters The 2 Albertos és a többi fényes műsor. KELLEMES SIÓNAKOKéHELV! táviratokat, többek között dr. Balthazár, dr. Ravasz, dr. Antal magyarországi református püspökök, dr. Raífay magyarországi evangélikus püspök, Sulyok István és dr- Makkay Sándor erdélyi református püspökök leveleit Ezzel véget ért az ünnepi közgyűlés. Délután három órakor disz ebéd volt a Lőcsei Ház nagytermében. Az u] püspök eddigi pályafutása Idrányi Barna íeformátus püspök 18G0-ban született Hernáíibiklőn. Édesa-pja, Idrányi Ferenc az abauji református egyházmegye köztiszteletben álló esperese volt. Középiskoláit Miskolcon, a teológiát Sárospatakon és Debrecenben végezte. . A teológia elvégzése után eegédlelkészi minőségben Alsóvadász és Fügéd községekben teljesített szolgálatot. 45 évvel ezelőtt választották meg Nágy- szaláncra lelkésznek. Lelkészi megválasztása után rövidesen az egyházközségek bizalmából számos tisztséget viselt, igy volt dékán, tanácsbiró, az or-< szágos lelkésznyugdij intézet vezetője, egyházkerületi tanácsbiró, konventi és zsinati tag, majd 1920-ban az abauji református egyházimegye esperesévé választották meg. Világos elme, nemes szív; és törhetetlen magyar érzés jellemzik, ő maga a megtestesül t gy alc o rl a ti áss ág. Politikai téren is nagyon sokat dolgozott. Évtizedeken keresztül tagja volt a régi Abauj Torna- vármegye törvényhatósági bizottságának. Az államfordulat után pedig nagy munkásságot fejtett ki az országos keresztényszocialista párton belül az őslakosság érdekében. A párt részéről tagja volt a nagymegyei képviselőtestületnek. Tagja volt, az országos pártvezetőségnek s a keresztényszocialis- ta földmives szövetségnek igen agilis alelnöke volt. Nagyon sokat fáradozott a községi hitelszövetkezetek kiépítésén. Községének felvirágoztatásáért nagyon sokat dolgozott, gyakorlati intézkedéseivel a nagyon szegény község gazdagodását mozdította elő. Felesége, szül. Várady Ilona szintén régi nemesi családból származik. Gyermekei közül egyik fia ügyvéd Szikszón, másik törvényszéki bíró Budapesten, harmadik fia Sátoraljaújhely kórházának köztiszteletben álló belgyógyász-főorvosa, leánya pedig a gönci református esperes hitvese. } szik önkormányzatra, ezért a költségvetést | elfogadja. Bleyer kormánypárti képviselő beszédének a németeket állítólagos sérelmeire vonatkozó része visszatetszést keltett a képviselők között s általános volt az a vélemény, hogy .az ilyen parlamenti beszéd alkalmas arra, hogy Magyarországot megvádolhassák azzal, hogy erőszakos magyarosítást folytat. Az egyik jelenlevő miniszter meg is jegyezte, hogy a háború előtti nemzetiségi politikáról lehet különböző vélemény, de az a vád, hogy most bármely nemzetiségűt szabadságában bármiképpen is korlátoznák, teljesen alaptalan. Példa erre a Nyíregyháza környékén élő szlovákság, az úgynevezett „tirpákok", akiket senki sem akadályoz abban, hogy anyanyelvűket használják. A legtöbb képviselő annak az óhajának adott kifejezést, hogy a kormány válaszoljon Bleyer felszólalására. A vita további során Bajczy Zsilinszky Endre ellenzéki reflektál Bleyer felszólalására és helytelenítette, hogy egy egyetemi tanár s volt miniszter ilyen hangnemben beszélt a képviselőház előtt, különösen akkor, ha vádjai alaptalanok. Budapesttől alig hat kilométernyire vannak helyek, ahol egy szót sem hallani másképp, csak németül. A német kofák Budapesten a piacon németül kínálják áruikat és németül is számolnak. A magyarországi németség gazdasági tekintetben sokkal jobban szituált, mint a magyar paraszt. Bleyer kulturegyletének kiadványain Budapest neve „Oíenpestnek“ van feltüntetve Az egyesület egyéb kiadványain észre sem lehet venni, hogy azok Magyarországon lettek kiadva. Ez sem elég Bleyernek? — kérd: Zsilinszky. — Lehetetlen erről a helyről ilyen ten- denc'ózusan befeketetiteni Magyarországot — mondja a továbbiakban —, azt az országot, amely szigorúan betartja a békeszerződés rendelkezéseit. Végül kéri a kormányt, hogy utasítsa vissza Bleyer igazságtalan, sértő és a nemzetet a külföld előtt károsító vádjait s külön kéri a miniszterelnököt, hogy személyesen válaszoljon Bleyer vádjaira, ———i——mi imi ■■ mi ■n—m—"Tir~in~Tnw
