Prágai Magyar Hirlap, 1933. május (12. évfolyam, 101-124 / 3211-3234. szám)
1933-05-14 / 111. (3221.) szám
8 Müxdelem a Mount {verest megvívásáért Elefánt és tigris, a dzsungel állatai a Himalája tövében — mossusz-szarvas és zerqék 6000 méteres magasságban Az áltatiöldrajz összes régiói találkoznak a Himalája tövétől a világ tetejéig (4) Amid yen színes ée torba a Himalája növényvilága. éppen olyan tarka az állatvilága is. A Taraion és a tropikus, esős erdőkben 'a trópusok sok-sok ásmert állata él. A dzsungel mocsarát az elefánt és a rhinocérosz lapossá. Krokodilutsok és számtalan madárfaj- ta népesítik be a (mocsaraik partjait. Vaddisznók túrják az erdő földjét, vadkutyák kóborolnak, a tigris bömbölése rémíti az éjszakát Bivalyok, zebuk, fehér szarvasok, cibetimacskák. csótáros tapirok, pikkelyes állatok, icbneumonok, repülő sárkányok, geckók és óriási férgek élnek az erdőségekben. Páviánok, gibbonok, tengeri macskák s egyéb tömérdek majotmfajta kergetőzik fáról- ’ fára. Egy s más állatfajta azonban magasan felszáll a hegyek közé is, Agy a tigris és egyéb maeskaíajták. mint a nepáli párduc és a márványmaeska, aztán -a majmok, köztük az indusok szent állata, a hanuman, a ■Himalájának állítólagos embermajma a magas völgyekig felbatol. Mint mindenevő sűrű sz-őnme ruhában kibírja a magas régiókat •is és Kasmírban gyakran látják a hó világában is fenyőfán kúszni, Csodálatosan szép a madárvilág, elsősorban a tyúkok, fácánok és páváknak népes csoportja, aztán a ragadozó madaraik, sasok, keselyüifajták, sólymok, szarv- orrú madarak, — aztán az énekes madarak sok sok fajtája, majd díszmadarak, darvak, ‘kócsagok. Óriási a kígyók családja, hatalmas kígyók csavarodnak a fa törzsekre és leöiik •áldozatukat, köztük az igeD mérges pápaszemes kígyó, a kigyóbüvölőik médiuma. Nyést, borz, mindenfajta rágcsáló, farkas, róka. de különösem szép vad juhok népesítik be az erdők és mezők világát, köztük az argali, a legnagyobb vadjukíajta, a Himalája zerg-éje. ‘Az argalira való vadászat 'kedvenc sportja az angoloknak, mert igen szép szarva van. Egykor, amikor az argalii még igen nagyszámban élt a hegyek világában szarvait nagy halmokba rakták, hogy útmutatóul szolgáljanak. Sűrű, szürkéebarna gyapjú fedi az állatot, de szüksége iis van erre a jó bundára, mert 6C00 méternél magasabbra is felszáll, hogy éjszakáit itt, a biztos helyen töltse. Napközben azután leszáll éis egész szabályos életrendet folytat, legelészik, aztán pihen majd újból legel, hogy a szürkület beálltával újból a magasba, rejtekhelyére térjen vissza. Mindig az erdőhatár felett él és olyan helyeken, ahol nem üldözik, éppoly bizalmas természetű, mint amennyire kiváncsi, hiszen gyakran a benszüíötfek nyájaival legelészik. Biztonsága és ügyessége még a legnehezebb talajon is egészen elsőrendű. Zergék, juhok, kecskeSajlák Nagyon érdekes áj lat a nahur, vagy bhá- ral, ez az északi láncokban élő féljuh-fajia, amely veszedelem pillanatában sávi tó füttyszóval figyelmezteti társait és füttye olyan, mintha ember szájából hangzana. Nem kevésbé ügyes a thar, ez a félkeeske amely Inkább az erdő felsőbb övéiben található. Feketeszürkétől rozsdavőrösig változó szőrméje gubancos és hosszú. A nahurnak és iharnak tekintélyes szarva is van, mg a goral, ez a kicsiny és bozontos zergefajta kis, egyenes szarvat hord, éppeuugy minit a tokin, Adriámnak és Bhutánnak otrombább zergéje. Az északi gerincek között tibeti gazellák szökdelnek., míg a juhok, öszvérek és jakkok a tibetiek háziállatai. A jakkot, amely a mi tehenünk szerepét tölti be, teherhordásra és lovaglásra is használják. Bozontos, hosszai szőrzete, .púpos háta és kajló szarva van, vadon — főleg Tibet északi részeiben — veszedelmes szörnyeteg dühében örjöngöen haragos és kiszámíthatatlan, megszelídítve azonban nagyon hasznos háziállat, amely kevéssel beáTi és tejét, húsát és bőrét fel lehet használni. A ’H ima Iája -expedíciók történetében, a jakk ágon nagy szerepet játszik. Ezeknek a magaslat oknak legsajátosabb állata azonban a mossusz-áHat, egy egészen sajáfezeTü mélyen álló szarvasa aj;.a. A kecses állatnak nincs agganosa és igy nagy fülei annál formátlanabbnak látszanak. Az ismertetett vad juhok minden sajátságát egyesíti magában, az antilop sebességével szalad, a zergé biztonságával ugrik. Egyedül kószál. csak ritkán párosában, a sziklák magasságában s csupán a rossz idő kényszeríti olykor .-olykor mélyebbre. Még bét tulajdonsága van. Az egyik a mossusz, amelytől a nevét, kapta. Ez a mossusz az állat egyik mirigyének, a has hátsó részén levő mc> susz-zacskónak viaszkisizerü váladéka- Á!t- 1 ható illata miatt illatszernek, méginkábh azonban gyógyszernek használják. Az álHa nem volna divatos jelszó a „tiszta ma-] gyárság4’, akkor egészen egyszerűen igy lei Írhatnám a címei s érthetőbb is volna: „A finánc-zseni.44 Maradjunk azonban a szép magyar kifejezésnél és nevezzük egyszerűen pénzügyi lángésznek azt a jeles férfiút, akiről e néhány sorban szó lesz. E kitűnő férfiú egyike azoknak a lélektani rejtélyeknek, akik a háború után föl-alá szaladgálnak Szlo- venszkón s rendszerint váratlan pillanatban lepik meg környezetüket, mindig a legszokatlanabb cselekedetekkel. A fent idézett férfiúnak a pénzügy terén elért nagy eredményei még a szibériai hadifogság idejére vezethetők vissza. Tizenhat telén került' orosz had ^fogságba és. hosszú ide- oda csavargás után valahol Tómszkban kötött ki. Eddig nem tűnt föl egy cselekedetével sem. Tomszkbam azonban váratlanul kivirultak nagy szakértelmének virágai. Szappanra, dohányra meg ilyesmire volt szükség a táborban. Abányan kísérleteztek a csoportból, mindnyájan kisebb-nagyobb kudarccal érkeztek vissza: nem sikerült a pénzügyi manőver, sem a beszerzés. Lassanként elkövetkeztek a forradalmas idők s minél nehezebb lett a szappannak, dohánynak, könyvnek beszerzése, annál inkább kitűnt, hogy mindezt legügyesebben, legpontosabban és leggazdaságosabban csakis fentidézett ismerősünk tudta véghezvinni. Kitűnő embernek bizonyult, hire lett lassanként- Kis pénzekből tudott nagyszerű bevásárlásokat eszközölni, amihez hozzányúlt, az mind sikerült neki. Legjobban eladni 5 tudott, legjobban bevásárolni szintén. Kisebbfajta részvénytársaság alakult a támogatására és ő mindenféle ügyletet sikeresen lebonyolított. Az a hit terjedt el, hogy amihez hozzányúl, az arannyá válik, — lassanként egész csoportoknak kinevezett beszerzője lett, ügynöke, pénzkanxatoztatója, ismerték a táborban és jó neve volt a városban. Később másik szibériai városba került, de a nimbusz ide is veleszál- lott és rövid néhány hét múlva ismét feltalálttá magát az orosz városban, pompás ügyleteket kötött, prémekben és galambokban egyaránt ..otthon volt44: az üzlet lett az élete, levegője, önmagában s ügyességében rettentően bízott s elhatározta, hogyha egyszer hazakerül, ilyen irányban keresi a szerencséjét. Még '■hazaiövetelkor, a japán hajén is egyike volt a legügyesebbeknek. A benszülöttek- kel kötött csereüzleteket, kiöltözködött, népszerű lett: tele volt élet vidámsággal, vállalkozó kedvvel. H a zaé rk e z© 11 Szlov e ns zk ó r a. A városban, ahol lakott, több fogoly társa is élt, akik itt-ott elmesélték a „finánc-zseni44 viselt dolgait s lassanként nimbusz vette körül a fiút, régi ismerősei felkeresték, üzletet ajánlottak neki, vagy pedig megkérdették, milyen vállalkozásba kezd. Szentül hitte mindenki, hogy ennek minden sikerülni fog. Ö maga volt természetesen erről a legjobban meggyőződve. Életelemévé vált a vállalkozás- Hízelgett a tudatának az, hogy ujjal mutogatták rá, véleményét kérték, szerencséjéhez dörgölőztek, lassanként annyira hozzászokott ehhez az érzéshez, hogy nem is tudta elgondolni élete- folyását máskép, mint állandó, szerencsés üzletkötésekkel. A fejét törte, mit tegyen? Ekkor irámosolygott ismét a szerencse, egy latra ezért sokan vadásznak, mert a mossuszt jó áron fizetik meg. A másik tulajdonságot főleg a himállaton találjuk, a felső állkapocsból két nagy szemfog nyúlik ki gyakran ujj- hoisszusáígban. A párosodási időben a bakkok vad harcra kelnek és ezzel a fegyverrel döfködik egymást vtéresre. Ebben a periódusban a mossusz szaga olyan erős, hogy már több száz méterről meg lehet érezni az állat közellétét. A tibeti medve Csaknem bob ók ás habár egy ál talán nem ártalmatlan állata a Himalájának a hegyes- orrú Himalája- vagy tibeti medve, amelyet fehér mellcrve miatt galléros, vagy örvös Irta: SZOMBHTHY VIKTOR i negyvenezer koronás örökség alakjában. Va- j lami nagynénje balt meg a messzi Ruszinokéban s ráhagyott negyvenezret. Meg volt tehát az alap. Nimbuszát meg kell őriznie s azt akarta, hogy mindenki irigykedve gondoljon rá. Elment tehát egy ismerőséhez s biza'mas üzletre szólította fel. Kért tőle csupán ezer koronát azzal, hogy az összeg rövid idő alatt kitünően kamatozik. A társ természetesen hitt neki, átadta az ezrest s várt türelemmel három hétig. Három hét múlva pontosan megjelent a pénzügyek lángesze ezerkétszáz koronával. Önérzetes mozdulattal tette le a kétszáz korona kamatot. Most már nem egy ezret ajánlott fel neki a társ, hanem kettőt. Szívesen fölvette s visszahozott érte egy hónap múlva kétezer négyszázat. De elment másokhoz is. Titkosan, bizalmasan avatta bele „ügyfeleit44 leendő nagy üzletekbe s kínált szokatlan összeget kamatul. A kért összeget megkapta s pontosan vissza is hozta a kitűzött határidőre szép kamatokkal, köszönettel. A szerencsés kéznek természetesen hire ment a városban. Már hozták neki a pénzt, a tételek egyre nagyobbodtak, keveredtek a kamatok is, nemcsak ezres, hanem tízezres tételekről volt szó és ő minden kötelezettségének eleget tett. Büszke volt, ha rámondták, hogy a legszerencsésebb kezű s a legbecsületesebb ember, aki a mai világban szokatlan magas kamatokkal „kosztoltatja44 a pénzt s némelyeknek a pesti inflációs idők jutottak eszébe, amikor gyanús tőzsdeügynökök a leghihetetlenebb összegeket adták kamatul, k o s z t o 11 a 11 a k műnyelven szólva, rövid haiáridőkön helül. Egyszer azonban már nem tudott fizetni. Már komoly százezrek voltak soron, amikor hirtelen összerpppant az üzlet s a finánczserii egyre későbbi terminusokat mondott, egyre „G€®nif@rum“ valódi borókabogyó párlat csodás hatású rossz emésztésnél és gyomor- görcsöknél. ,,S 1 o v 1 i k“ Trencin nehezebben szolgáltatta vissza az összegeket, kevesebb kamattal, nagyobb habozással. A válság élérte itt is a mélypontját. Végül bedöglött a vállalkozás, barátunk nem tudott elszámolni. Hetek, hónapok múltak el, végre feljelentették öt s az ügy a bíróság elé került. A szlovenszkói pénzügyi politika terén talán nem akadt eddig hasonló hihetetlen dolog, ami most kiderült. Röviden és egyszerűen; barátunk, hogy megtartsa nimbuszát, feláldozta örökségét. Amilyen ügyes volt apró szappanügyekiben, prómeladásban Szibériában, olyan tehetetlennek bizonyult idehaza pénzben. A dicsfény azonban kötelezett s a Irama tokát a saját pénzéből fizette, csakhogy mentse jó hírnevét. Mindig, amikor kölcsön kért pépzt, ©gyideiig a fiókjában tartogatta s utána a magáéból fizette hozzá a kétszáz háromszáz koronákat. Ámde. egyre jobban sodródott a veszedelembe, már nem volt elég a saját pénze, a máséból is kamatot fizetett, a pénz szólította, körülionía, a gyűrűből szabadulni nem tudott, kötosönüzleték, kamatok, B pénzügyi lángész 1938 május 14, vasárnap. medvének is neveznek. Éppen olyan ügye-* sen kúszik fel a fára, mint a macs’tta és ha igy guggolva ül az ágak között, egész ba-» rátságos állatnak látszik, de ez csak látszat, mert ha feldühödik, akkor magasra ágaskodik és veszedelmes elleniéi. Sok sok ben-* szülöttnek testén hatalmas forradáis éktelen-* kedik és ez mind a tibeti medvével való harc emléke és sók fehér vadász is áldozatul esett a vadnak. A Himalája vad sűrűségeit szereti és a legmagasabb ágig is felkapaszkodik. hogy a fák gyümölcsét leszedje, mert /főleg vegetáriánus konyhán él, oly kor-olykor azonban arra is ráfanyalodik, hogy •szarvast, lovat vagy ökröt ás leüssön. Természetes, hogy a Himalája övében, ahol a f öld összes ki imavidékei egyesülnek, ‘az állatvilág minden ága, igy a rovarvilág is nagy számban, van képviselve. Vér szövő szúnyogok. óriási bogarak, pompás pillangók, 'de nündeníajfta kellemetlen rovar bőségesen kiséri a Hiimalája-expediciókat addig a pontig, ahol már ah ideg miatt az élet elmarad az elönyomuló emberek mellől. A vadkecskék és juhok, nyallak. farkasok és ma rmotok, egerek és néhány rovar nyomul a madárvilág egyes képviselő ivei együtt 5000—6000 méter magasságig. Amint a növényvilágnál láttuk, úgy a Himalája állatvilágában is megfigyelhetjük, hogy itt ‘csodálatősiképpen él egymás fölött a föld •minden régiójának faunája — a tropikus •életformától a sarkvidék életformájáig. örökség, jószándék összekeverödtek s ami pénzt kölcsönkért itt, feláldozta kamatul olt s végül nem tudott elszámolni. Ezt nyíltan s őszintén be is vallotta a bíróságon. Feltárta védekezését s a bíróság, hallva a körülményeket, az együgyű üzleteket, a nimbuszhoz való nagy ragaszkodást, ezt az egész görbe, megsodort életet: felmentette. És — ezzel nem is mondunk paradoxont — körülbelül ez volt a legsúlyosabb Ítélet, ámít biróság kimondhatott ellene. A biróság ítélete végleg megpecsételte a beszámíthatatlan nimbuszt. PüiMíei egymásután alakulnak meg a magyar nemzeti párt iflusági munkacsoporttal Rimaszombat, május 12. A göimörn magyar köz- . eégékibem egymásután alalku'lpafc meg és kezdik meg működésűiket a magyar nemzeti párt ifjúsági munkaceoportjai. Eddig 18 községiben alakúk meg az ifjúsági szervezet. Az egyes községekben a következők átírnak a munkacsoportok él-én: Sajől'é-nártfate: etaök Gsiizi Gyula, alelnök iflj. Molnár Barna, titkár Sz. Madarász István, jegyző Varga Géza, gazda Molnár Ánpád. Hármáé: elnök ifj. Bátky A%dár. alelnök Zsófi Barnabás, titkár Nagy Sándor felső, jegyző Benedek Ká’mán, gazda Ólmán Béla. Serke: elnök Bódii István, alelnök Bacsó György, pénztárnak Tóth István, jegyző P. Szaniszló János, titkár Tuba László, gazda ifj. V. Oros János. BaCogiványi: elnök Nagy Károly, alelnök Szepesi Zoltán, titkár Fejes István, jegyző Csomós Zoltán, gazda Nagy Gyula. Sajog cmör: elnök legifj Szabómihály István, alelnök itfjj. Szabó János, titkár Máté Mihály iparos, jegyző Nagy Zoltán., gazda Valért József munkás. RimapáMáila: elnök Felső Szőke István, alp'ínök Majoros Gyula, titkár ifj. Bódii Béla, jegyző Menyhárt István, gazda Ferencz Gyula. Naprágy: elnök Deme István, alelnök F. Huibay László, titkár Szuhay Lajos, jegyző Németi Ferenc, gazda Tóth Ferenc. Alsó- és Felsővály: elnök Kailas János, alelnök Kalas Sándor, jegyző Kálimánczy .György, titkár Csodti Ernő, guzda Kálmánczy Lajos. Lévárt: elnök Duczmann András, aüelmök ifj. Gergely István, titkár Gailo István (Lökös), jegyző Galo István (vizi), gazda Szépesi János. Deresk: elnök iifj. Bráz Imre. alelnök Szobonya Imre, titkár ifj. Kovács Rudolf, jegyző Galo Béla, gazda Dueza Rudolf. Beje: elnök Alsó ifj. Erdélyi István, alelnök Cigizi Kálmán, titkár ifj. Lipták Mihály, jegyző ifj. Tamás László, gazda Takács .László. Hátivá: elnök ifj. Dávid József, alelnök László Aladár, pénztárnak Felső Ország Zoltán, jegyző Tóth László, gazda Ország László. Nemesraénót: elnök Varga Géza, alelnök Pál Gyula, titkár Pál Dezső, jegyző Poca István sünön, gazda Bodor Jenő. Sajólenke: elnök ifj. Süttő Sándor, alelnök ifj. Fükő Janóé, titkár Zaikhar Gyula, jegyző Nagy Lajtos, gazda ifj. Huibay László. Rimasimonyi: elnök G. Bacsó Gyula, alelnök Szaniszló Géza, titkár ifj. Alsó Bőd István, jegyző Pál Elemér, gazda N. Ráeső István. Gömörszkárós: elnök Beke Béla, alelnök Lipták Béla, titkár Bartók Barna, jegyző Solálk Barna, gazda Péter László. Dairnya: elnök Farkas Zoltán, alelnök Nagy Gyula, titkár Kovács László, jegyző Zsófi László, gazda Janó Gusztáv. Jépe: elnök Pál József, alelnök Jéney Dezső, jegyző i'Hj. Tergác/z József, titkár Váucze Béla, gazdi* J éney Zeágmond ated.
