Prágai Magyar Hirlap, 1933. május (12. évfolyam, 101-124 / 3211-3234. szám)

1933-05-12 / 109. (3219.) szám

Az országos keresztényszocialista párt és a magyar nemzeti párt visszautasítja Kassa 1933. évi költségvetését Ma kezdte tárgyalni a költségvetést a város képviselőtestülete - Tost László helyettes polgármester pártjaink megbízásából szakszerű kritikát mondott az előirányzatról, amely felesleges többleteket és az adózó polgárság újabb súlyos megterhelését jelenti Kassa, május 11. (Kassai szienkesztőségünktől.) Kassa város képviselőtestülete ma délután 5 érakor kezdte meg az 1903- évi költségelőkáinyzat Tárgyalását. A nagy érdeklődés mellett indu­ló vita első szónoka Tost László helyettes polgármester volt, aki szövetkezett ellenzéki pártjaink egységes állásfoglalását tolmácsol­ta. Nagyszabású, közel egyórás beszédét az alábbiakban ismertetjük. a katonák elszállásolása 161.869 korona több­letkiadást jelent. Javasolja, hogy ^ tűzoltó- laktanya kiadási szükségleteit revízió alá vegyék. Az építkezési szolgálat címén kifogásolja az általános szabályozási kiadásokra felvett 62-000 korona előirányzatot s kívánja ezen. szükségletek részletes megállapítását. A szo­ciális gondozás tételénél a munkaközvetítő hivatal alkalmazottainak járandósága címén 58.000 korona többletkiadás mutatkozik. Mi­után ez intézmény működése npm olyan eredményes, mint a ráfordított nagy összeg, megfontolandó, hogy további fenntartása szükséges-e. Az egészségügy óimén szintén 54.693 korona többletkiadás szerepel- Csu­pán a szemétfuvarozás tételénél szükségelt motorolaj, benzin és egyéb szükségletek cí­mén 67-550 korona van előirányozva a múlt­évá 27.000 koronával szemben. Az autók ja­vítására, szerekre 50.000 koronát irányoz elő a költségvetés a múlt évi 27.200 koronával szemben. Az iskola, tudomány, nemzeti célok, hit- felekezetek és kegyura ság címén 64.997 ko­rona többlet mutatkozik. A városi zeneiskola és a közkönyvtár személyi és dologi kiadá­sai igen magas kiadást igényelnek, özeknél az intéz menyeknél érvényesítem kell a taka­rékosság szempontját. A nemzeti színház személyi és dologi kiadásainak részletezését kívánja, Kaissa városának üzemei és vállalatai cí­mén az előirányzott 1,415.000 korona bevé­tel nem tekinthető olyan haszonnak, mint amely ezektől az üzemektől joggal várható. Kívánja, hogy a villany telep égés* ügy­menetét vizsgálat tárgyává tegyék. Elvi kifogást jelent be a rendkívüli költség­vetésben különféle elmeken előirányzott 19.283.764 korona kiadás ellen, már osak az­ért is, mert annak fedezetéire 6,943-384 koro­na bevétel van számításiba véve,, míg a töb­bi szükségletet uijabb kölcsönök útiján akar­ják fedezni. Végeredményben az adózó polgárság és annak képviselői nem járulhatnak hozzá olyan költségvetés jóváhagyásához, amely az előbbi évek költségvetésével szemben felfelé tendál, összehasonlítva az állami költségvetést Kassa költségvetésével, arra az eredmény­re jutunk, hogy a, fejenként viselendő ál­lami teher 500 koronát tesz ki, mig Kas­sán a 71 milliós költségvetés szerint a fej­adag 1000 korona. A költségvetés tehát túlméretezett és az ad­Pártjaink sikraszállnak az őslakos polgárság érdekében Tost László az országos keresztényszocia- lista párt és a magyar nemzeti párt képvise­lőtestületi tagjainak együttes álláspontját terjesztette be. Megállapít ja, hogy az 1932. évi költségvetés annyira igénybe veszi a polgárság fizetőképességét, hogy annak téte­lei semmi körülmények között, sem emelhe­tők. 1232-re a rendes szükséglet előirányzata 48.576-564 korona, 19S3-ra. a szükséglet vi­szont 51,775.592 koronával, tehát 3,199.028 koronával magasabbra van előirányozva. Ami a városi tanácsúak a lakbéradó emelé­sére való hivatkozását illeti, hogy ..a fel­emelt terhek viselésében legalább megköze­lítőleg a város lakosságának minden rétege egyformán vész részt", nem felel meg a va­lóságnak. mert azok az épületek, amelyek 1928 január 1-től épültek, egészen mentesek a lakbéradó alól, míg azok az épületek, me­lyek 1917 január 1 és 1928 január 1 között épültek, csak 50 százalékban lakbéradóköte- 'esek. Hogy ez mit. jelent az őslakosházt/ulaj- dotaosokra, külön magyarázatra nem szorul. A költségvetés egész keret© semmiben sem mutat olyan takarékossági szándékot, amely számolna a válságokozta nehézsé­gekkel. Kassa város 1933. évf költségvetési tervezete 51,775 592 koronát tesz ki, az előirányzott fe­dezet 46.791.741 korona, fedezetlen hiány tehát 4 983.851 korona. Az 1932. évi költségvetésbe® előirányzott fe­dezet 43.232.100 koronát tett ki, a többlet­fedezet előirányzata tehát 3.5-54.441 korona- A mai viszonyok között ez. az előirányzott többletbevétel iHuzóriusiiak Játszik anélkül, hogy a város,ne legyen kénytelen újabb köl­csönöket szerezni. A h elvette® pol zár mester ezután részlete­sen bírálja a tizenkét óim alatt csoportosított szükségleti tételeket. A központi igazgatás részére beállított 5-956.294 korona az 1932. évi -ilynemű szükségletet 409.926 koronával haladja meg. Érthetetlen, hogy Kassa központi igazgatá­sában a, kiadások csökkentés© helyett újabb megterhelés mutatkozik­A dologi szükségleteknél ki adósa, bb megta­karítás volna elérhető a mai árak mellett. A takarékossági törekvésnek a központi igaz­gatás valamennyi tételénél még csak kísér­lete sem látszik. Elvként kellene felállítani, hogy a tisztviselők és alkalmazottak részére rendes szolgálati illetményeken felül burkolt formákban előirányzott jutalmak, remunerá- ciók, napidijak, túlórázások stib. egvszer- smindenkorra beszüntetendők leimének. A városi vagyon, tételeivel foglalkozva megállapítja, hogy a negyvenhét városi épü­let. tiszta bérliozadéka 1 49.859 koronát tesz ki. A kiadási (étel nincs semmi arányban a bevételi tételekkel- Az erdőgazdaságnál 201.831 korona deficit mutatkozik, ezért szükséges az erdőgazdaság adminisztrá­ciójának felülvizsgálata. A szőlőgazdaságból 5823 korona tiszta bevé­tel várható, annyi sem. mint egy poca seprő évi illetménye. Igazán megfontolandó, hogy ezért, érdemes-e a szőlőgazdaságnak a fenn­tartása. A pótadók és adók fejezetében 536.802 korona többletbevétel mutatkozik az ingatlan-éirtékemelkedési adóból előirányzott « a bérösszeg és a használt helyiségek után kivetett adóból. Bz a többletbevétel a még el sem fogadott, csak tervezett uj szabálvrendelet alapján kombinációba vett fedezet, amely a lakos­ság oly súlyos megterhelését jelentené, hogy méltán hívja ki a polgárság éle? kri­tikáját. A közbiztonsági tételnél a. múlt évvel szem­ben a többlet szükséglet 2 510 543 korona, ami onnan ered. hogy a közvilágítás kiadá­sai mint. ujj kiadási tételek vannak az elő­irányzatba beállítva. Vizsgálat, tárgyává te­endő, hoisy az ily címeken beállított összegek megfelelnek--e a ténylegesen fogyasztott áram mennyiségének és ellenértékének. Rá­mutat arra, hogy a laktanyák fenntartása, és AZ ARANYCSAPDA JAMES O. CURWOOD MESÉMYE (15) — Kopenhága. Dánia . . A nagy Scottra, most. már beszélünk végre, kislány! Cólie Ár­min. Kopenhágából. Dániából! De hogyan a csodába került ide? — Philip a padlóra muta­tott. majd két karjának egy hirtelen mozdula­tába. beleölelte a. házikó négy falát. — Hogyan került ide? A leány felelete eliképpesztette. — Kopenhága... Moszkva... Szánkt Pe- tersburg ... Oroszország .., Szibéria ... Ame­rika! Philip megismételte ezeket a szavakat, és ta- máskodva bámult, rá a leányra: — Célie, ha szeret engem, legyen értelmes. Azt, akarja elhitetni velem, hogy megtette azt a nagy utat. Dániából ide, ebbe az Istentől el­hagyatott házikóba, a. kanadai 'hómezők kellős közepébe. Oroszországon és Szibérián keresztül? ön!... Nem, ezt, nem híhetem. Valahol tévedés van ebben. Itt... Eszébe jutott a zsebatlasza, amelyet az őrs­parancsnokságon kapott és amelynek a végén volt, egy kisebb világtérkép. A leány rátette mutatóujját Kopenhága helyére. Philip áthajolt a leány fölött és érezte, hogy a leány haja a mellét érinti. Valami őriiletes vágy fogta el, hogy arcát beletemesse ebbe a haj tengerbe és karjai között dédelgesse a. leányt. Néhány percig egészen jelentéktelen dologgá törpült előtte a. kérdés, hogy Kopenhágából jött-e ez a, teremtés, vagy a Holdból? A fő az. hogy ő végre rábukkant — kiásta, ezt a kincset a. sem­miségből. A fölfedező diadalmas öröme fogta el, szinte a birtoklás érzése. Visszafojtotta a lé- lekzetét, amint a leány a mutatón jjacskáját fi­gyelte, amely a térképen elmondotta neki Célie történetét. A mutatóujj Kopenh ágáról Moszkvára sik­lott, onnan átutazott Szentpétervárra, onnan Oroszországon és Szibérián át egyenesen a Beh- ring-tengerre. — Skumert — mondotta lágyan a, leány, és ujja. véglgsiklott azon a, zöld' folton, amely Alaszkát, jelentette a térképen. Ott tétovázni kezdett. Nyilván azon tűnődött., hogy hova is került azután? Legalább is a, tér­képen már nem tudta megmutatni. Most, hogy látta Philipen a megértést, észrevehetően feliz­gult. Odatuszkolta az idegent az ablakhoz és kimutatott a, farkasokra. — Alaszka... ku­tyák. ... szán. — Philip bólintott. Ujjongva foglalta, össze magában a dolgokat. A leány Célie Ármin, Dánia, fővárosából, Kopenhágából, Oroszországon és Szibérián keresztül jutott Alaszkáiba, onnan kutyaszánon utazott, tovább.' — De miért jött ide és hogyan történhetett, hogy élettárén vagy foglya lett Bram Johnson- nak?... A leány igyekezett most is elmondani neki szóval és tagíejtéssel és csaknem elsírta magát a rázúduló érzelmektől. Philipet ismét, az ejeő sejtelmei gyötörték. Valami rettenetes do­log történhetett a, leánnyal, valami ami lelki­leg elkánozta és a rémület kifejezését csalta ar­cára. amint, igyekezett elmagyarázni Philipnek a dolgokat. Aztán kimerült, összetört és zoko­gó kiáltással kezeibe temette az arcát. Kívülről b eh all átszőtt Bram nevetése. Gú­nyolódásnak, kihívásnak hangzott. Philipnek relén csöpp vére forrott, a dühtől. Odaugrott a. kályhához, fölkapott, egy hosszú ágat és a következő pillanatban az ajtónál volt. Amint, ki­nyitotta, és kilépett, hallotta Célie könyörgő kiáltását. Szinte sirás volt. Philip alig tett né­hány lépést, már ráeszmélt, hogy mit jelentett az a kiáltás. A falka meglátta és a karám vé­géből csapatostól rohant feléje. Ezúttal nem ál­lította meg őket Bram Johnson hangja. A szörny-ember látta Philipet és Célie megder­medve nézte az ajtóból a jelenetet. Fölzokogott és ugyanabban a pillanatban fölhangzott Bram nevetése is. Philip hallotta mond a két hangot, amint meglóbálta feje fölött az ágat és odaíha- jitóttá a farkasoknak. Éppen hogy megfordul­hatott és berohanhatott a. házikóba. Célie csap­ta rá az ajtót. Majd villámgyorsan elreteszelte. Kívülről a vadállatok lármája hallatszott. Üvöl­töztek, csattogtatták a fogaikat, Philip nem lá­tott még olyan fehér arcot, mint amilyen a leányé lett. Látta, hogy a remegő teremtés egy­szerre eltakarja az arcát és görcsös zokogásra fakad. Tudta, hogy mire gondol szegényke, milyen I kép elől takarja el szemeit. Húsz másodperc és a farkasok elkapták volna. É® azután... Nagyot sóhajtott és gyöngéden levette a leány arcáról a. kezeit, amelyek belesimultak az övébe. Az öröm föllángolása kárpótolta iménti halálos veszedelméért, mikor látta, ho­gyan néznek most őrá azok a szépséges sze­Keretszerződés kötésével fejeződött be a magyar— jugoszláv kereskedelmi tárgyalás Budapest, május 11. (Budapesti szerkesz- tőségünk tetefonjetentése.) A ‘magyar-jugo- szláv kompenzációs tárgyalások Budapesten mia befejeződtek s a szerződést holnap vagy holnapután alá is Írják. Keretszerződésről van szó. amelynek értelmében Magyarország iparcikkeket, gépeket szállít Jugoszláviának s fát s egyéb nyersanyagot vesz át. A ma­gyar kereskedelmi delegációt Niekl meghatal­mazott miniszter, a jugoszláv delegációt Theodoorovics, a belgrádi külügym miszté­rium gazdasági osztályának főnöke vezette. Megtalálták és megoperálták a műtét elől eltüntetett amerikai szlovák kisleányt Newyork, május 11. A minap hosszabb cikkben számoltunk be arról a nem min­dennapi harcról, amely Newyorklban a szlo- venszkói származású Vaskó János családja és az amerikai hatóságok között dúlt. Vas­kóék három éves Helén leánya gyógyíthatat­lan gliomába szenvedett és a gyermeket megvakulás veszedelme és közeli halál fe­nyegette. A szülők nem akartak belegyezni a sürgős műtétbe és a gyermeket a rendőrség és az orvosok elől megszöktették. A ható­ságoknak sikerült a renitens szülőket New- Yerseybeu megtalálni és rábeszélni a mű­tétre. A kis Helént a newyorki Columbia Medici­na] Centerben Dr. John H- Dunningan híres sebész megoperálta. A műtét 13 percig tar­tolt. A rákos daganat állal veszélyeztetett szemet a glioonával együtt eltávolították és ezáltal a kisleányt megmentették az élet­nek. A 6eb egy-két héten belül begyógyul és a kis Vaskó Helén majd üvegszemet kap. Megál 1 apijották, hogy a rákos daganat tényleg az agy felé haladt és ha nem törté­nik operációs bevatkozás, a gyermek ha­mar osan elpusztul. A gjTer.mek szülei még most sem nyugod­tak bele a műtétbe. Különösen az asszony van Igen megtörve b még mindig azt mond­ja, hogy csak rábeszélték és akarata elle­nére operál iák meg a kis Helént. Szádja az előrehaladott civilizációt, mely jogot adott az orvosoknak, hogy a gyermeket elvegyék tőle- t * niimsztrárió fejenkénti kvótája tulmagas. Gyökerében kell keresni az orvoslást és a kiadást a bevételekhez keli alkalmazni, nem pedig megfordítva- Bejelenti, hogy pártjaink a költs égvetési nem fogadják ©1 s javasolja a tárgyalás elnapolását. Java­solja továbbá egy szükkörii és minden ha­talommal felruházott takarékossági bizott­ság kiküldését a költségvetés átdolgozása céljából mek. — Célie. te kis titokzatos leányom, most föl­fedeztem valamit — kiáltotta esetlenül és úgy szorongatta a leány kezeit, hogy bizonyára fáj­dalmat okozott neki. — Szinte örülök, hogy nem értesz meg, mert igazán természetes lenne, hogy megijedj egy férfitől, aki azt mondja ne­ked, hogy szeret, pedig csak egy vagy két órája látott először. Szeretlek. Soha életemben nem kívántam semmit annyira, mint. most té­ged. De vigyáznom kelj és nem szabad elárul­nom neked, igaz? Mert még azt, hihetned, hogy valami vadállat vagyok, mint... mint Bram Johnson. Ugy-e? Oda,künn Bram Johnson eszkimó szavai pat­togtak. Philip hallotta a farkasok dühöngését, amint elhúzódtak a házikó mellől és elvonta Céhet az ajtótól. Hirtelen eléngedte a leány ke­zeit, odalépett az ajtóhoz, félrehúzta a. reteszt. De a szörny-ember már a kilincset fogta oda- künn. A leány nyomban ott termett. Philip mel­lett Mikor Bram belépett, Philipnek minden izma cselekvésre feszült. Elképedve látta Bram közömbösségét Az óriás morgott, vihogott ma­gában, mintha mulattatta volna az. amit látott. Célie ujjacskái belekapaszkodtak Philip kapá­ba és a csendőr most valami feszült,, bámész tekintetet látott rajta. Mintha a leány fölfede­zett volna Bram arcán és furcsa dörmögésében valamit, amit ő nem tud. Célie hirtelen eleresz­tette Philipet és besietett a szobájába. Néhány pillanatig odabenn maradt. Bram egvetlen pil­lantást, sem vetett Philipre. Csak dörmögött szakadatlanul. Egy perc telt bele és a leány visszatért. Egyenesen a szörny-emberhez ment és hosszú, csillogó haj-fonatot tartott, eléje. Bram Johnson torkában elhalt a dörmögés. Nagy. esetlen ke­zét kinyújtotta az arany hajfonatért. 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom