Prágai Magyar Hirlap, 1933. május (12. évfolyam, 101-124 / 3211-3234. szám)

1933-05-12 / 109. (3219.) szám

Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed­évre 76, havonta 26 Ké; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ki fl képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több Egyes szám ára 1.20 KC, vasárnap 2.—Ké. A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok politikai napilapja Szerkesztőség: Prága II* Panská ulice 12, II. emelet. — Telefon: 30311. — Kiadóhivatal; Prága 1L, Panská ulice 12. 111. emelet. Telefon: 34184. SŰRGÖNYCIM: HÍRLAP, PRflHfl A magyar zsidók Egy egész világ ellen... (d) A centralista pártok valamennyi hiva­tásos léle kihal ásza legújabban a zsidókra ve­tette ki a hálóját és horgát. A horogra a legjobb csalétket a hitlerista németek szol­gáltatták. A német kilengésekre való rá­mutat ás magában a leghatásosabb érv még a német tradíciókhoz erősen hajló zsidók között is, azonban a politikai lélekpákászok ezen felül is minden létekkorgászatii trük­köt elkövetnek a németországi események által előidéizett lélektani pillanat száz szá­zalékos kiaknázására. A német tradic.óju zsidók körében tagadhatatlan sikereik is vannak. A másfél évezredes német kuiltur- multra visszatekintő prágai zsidók zsinagó­gáiból például egy jól inszcenált tüntetés si­keresen kiszorította a német nyelvet s az asszimilálódás hívei úgyszólván egy nap alatt elérték azt, amit tizennégy eszbendei harccal nem tudtak kiharcolni. Azonban sokkal keményebb diónak bizo­nyultak a szlovenszkói és ruszinszkói zsidók- Mert ha a történelmi országok zsidói a né­met eseményeik hatása alatt érzelmileg el­fordultak a német közösségtől, ezzel termé­szetszerűleg azonnal a csehek felé orientá­lódhattak. A szlovenszkói és ruszinszkói zsi­dóság sohasem volt annyira germanizálva, nem volt annyira a német kultúra függvé­nye, mint cseh-morvaországi társai, mert többnyire a magyar kuliurán nevelkedett, a magyar nemzettesbvéráség tudatában nőtt fel, vagyis a németektől való érzelmi elfor­dulása nem hozhatta magával — a magyar népközösség! ől való elszakadást is. Ezért Szlovenszkón és Ruszimszkón a zsidókkal szemben sokkal körmönfontabb, sokoldalúbb és simább taktikához kellett folyamodni. Más a taktika a szlovák vidéken és más a ma­gyar nyelvterületen élő zsidókkal szemben. Az előbbieknél elsősorban a cseh-morva- országi receptet alkalmazták. A recept ennyi: ,ha bojkottál játék a zsidóellenes hit­lerista Németországot, akkor bojkottáljátok a német nyelvet is és nyelvileg olvadjatok be a környező szlovákságba". Ha ennek az az akadálya, hogy az átérniemtálódásra tessé­kelt zsidóknak az anyanyelve nem a német, hanem a magyar, akkor már nem ilyen si­ma a recept. Erről az egy hónap óta tartó lélekesáb ászairól Hodzsa lapja, a Slovensiká ■'Politika ezt iirita április 9-én: .,Nincs elég ■adatunk aTról, hogyan és hol iskoláztatják a Zsidók gyermekeiket, honnan és milyen könyveket és lapokat járatnak, városaink­ban és kisvárosainkban hogyan látogatják •színházainkat, hangversenyeinket stib. stb. Ezek és hasonló meggondolások vezethették a szervezőit annak az uj szlovák mozgalom­nak, melynek bizalmas köriirata épp a ke­zünkben van. Az van a programjában, hogy '■a Slovensiká Liga, a Nemzeti Tanács, a Zi- vena, a Matica, a szlovák ifjúsági szerveze­tek s a Közművelődési Szövetség osztályai tényezőinek segítségével Szlovenszkón vé­gig jöjjön létre egy igazságos és előítélet- mentes összeírás arra vonatkozólag, mily része van a zsidóságmak „a kulturális s nem­zeti kezdeményezésekben" a mi szlovák vá­rosainkban, mily mértékben tagjai a szlovák egyesületeknek, támogatói a nemzeti gyűj­téseknek, előfizetői a szlovák kulturális folyóirat oknak, ,miily iskolákat jár az ifjúsá­guk, milyen nyelven beszélget az uccán stb. stb. A körirat nyomatékosan kívánja- hogy az igazságnak megfelelően járjanak el, hogy az adatokat kölcsönösen ellenőrizzék és az akciótól azt a sikert várja, .hogy Szlovenszkó igy értékes anyagot kap arra nézve, hogy a köztársaság 15-ik eeotendejében milyen vi­Középkori jelenetek a berlini éjszakában Húszezer könyv tűzhalála — Göbbels a német fiatalság feladatairól — Hímet autodafék, francia elientüntetések Titokzatos halott a vasúti vágányon Diplomáciai bonyodalom Anglia és Németország között Rosenberg ellopott koszorúja miatt? Berlin, május 11. Tegnapi számunkban rö­viden megemlékeztünk arról, hogy a német diákok a szerdáról csütörtökre virradó éjjel megkezdték a „németellenes könyveknek" és az „aszfal^odalom termékeinek" nyilvános és szimbólikus elégetését. Berlinbe este ki­lenc órakor Báumler drezdai egyetemi tanár nagy lelkesedéssel fogadott felolvasása után a bariiainges diákok kivonultak a Hegel-térre, ahonnét zárt sorokban fáklyákkal és zenekisé- ret melleit a berlini diákház elé érkeztek. A diákház előtt már sokezer érdeklődő várt az egyetemi hallgatókra. Több rövid beszéd után az elégetendő könyvekkel megrakott te- herautomobilok a diákok kísérete mellett megindultak a Brandenburgi Kapun át az Opera előtti térre. A menet ismét zene- és énekszó mellett haladt az autodafé színhe­lyére. Tizenegy órakor Báumler tanár vezetése alatt a bamainges és más egyenruhás diákok megérkeztek a térre. Itt kitűnt, hogy az egész mozgalmat Alfréd Báumler vezeti, a berlini egyetem uj tan­székének; „a politikai pedagógiának" teg­napelőtt kinevezett tanára. A diákok előre kijelölt rendben haladtak el a máglya előtt és sorra beledobták égő fáklyáikat. Később a teherautomobilok könyvanyagát kézről- kézre adva ugyancsak beledobták a tűibe, amely egyre hatalmasabb lángokkal égett. Az első könyvek a tömeg örömrivalgása közben 11 óra 20 perckor röpültek a lán­gokba. Az éjszaka folyamán körülbelül húszezer könyvet semmisítettek meg a sok ezer ember hatalmas gaudiuinára. A szimbólikus aktus tetőpontját Göbbels pro- pagandaminiszter beszédével érte A. A mi­niszter kijelentette, hogy a zsidó intellektua- lizmus korszaka véget ért. Az 1918-as zen­dülés alatt a materializmus elfoglalta Német­országot és tizénnégy év alatt csaknem meg­semmisítette a német nemzetet. Az 1933-as igazi forradalom végre megszabaditótta a bi­rodalmat néhány beteg és őrült ember zen­dülésének átkától és a nép többsége a vá­lasztásokon kifejezésre juttatta azt, amit kí­vánatosnak tartott. A novemberi köztársaság korszakában az egyetemeken nem igazi nép­vezérek oktatták a fiatalságot, hanem az a „magas tudományosság", amely paragrafu­sok és aktacsoimók .mögött dolgozott. Időköz­ben a német ifjúság visszaállította a régi jog egészséges állapotát. Az ifjúság akciójának tempója és lendülete magával ragadta az egész nemzetet. A forradalmak sehol sem állnak meg, mert az uj világnézetek áttöré­sei s az élet egyetlen terrénumán sem hagy­ják meg a régi rosszat. — Ti fiatal diákok — mondotta Göbbels — a német állam fiatal forradalmi eszméinek elő harcosai vagytok. Most az a kötelesség- tek, hogy beleolvadjatok az állam gépezeté­be és uj érvényt, uj tekintélyt adjatok Né­metországnak. A forradalmár kötelessége, hogy ugyanolyan nagy legyen a régi érték, tele® lim-lom eltüntetésében, mint az igazi értékek fölépítésében. Ha most a tüzbe dob­játok a szellemi gazt, akkor vállalnotok kell azt a kötelességet is, hogy a gaz helyett szaj­háddá teszitek az utat az igazi német szel­lem számára. Hadd dokumentálja a mai ak­tus aa egész világ előtt, hogy a novemberi forradalom szellemi alapjai a tűz martaléká­vá váltak és holnap a hamuból diadalmasan fölemelkedik az az uj szellem, amelynek mi vagyunk hordozói. Azért arra kérlek benne­teket, e lángokban ne csak a letűnés szimbó­lumát lássátok, hanem a felemelkedés szim­bólumát is. A miniszter Adolf Hitler éltetésével fejez­te be beszédét, majd a sokezer főnyi töméig elénekelte a Horst-Weseel-dalt. Varázsigék a lángok körül Göbbels beszéde előtt Gutjahr, a német diákszerveizet vezére kijelentette, hogy a né- mettelen irodalom valamennyi lényeges könyve ott van az elégetendő müvek között. Később régi középkori szokás szerint Gut­jahr vanázslatszerü mondásokkal fűszerezte a könyvek elégetését, mint ahogy a közép­korban az eretnekek elégetésénél is külön­böző varázsszavakat mormoltak a bírák és a szonyban álltak a zsidók a szlovák nemzeti környezethez és megfordítva." A bizalmas köriratnak bizonyára voltak még bizalmasabb részletei, melyek a stb. stb. mögött húzódnak meg, de azt hisszük, ez az idézet is eléggé beszédesen jellemzi, hogy ez a föltűnő kíváncsiság — amit Hodza lapja és a körirat szerzői szentelnek a „szlovák nemzeti környezetben élő zsidóságnak" — milyen célokat követ. A szlovák kultúrához való lecsatlakozás propagálásán kívül az agrárpárthoz való szegődést is. Sőt ez az ■utóbbi a közelebbi cél. Tisztán látni ezt a magyar zsidókkal szem­ben követett taktikánál is. Azokban a napok­ban, amikor a horogkeresztes kilengések nyomain a németellenes hangulathullám magasra csapott — éppen a lélektanilag ked­vező pillanat gyors kihasználása végett — expresszsebességgel megindult egy magyar­nyelvű napilap — amelyről úgyszólván vala­mennyi cseh nagy lap azt irta, hogy szubven­cionált kormáuylap s az agrárpárt érdekelt­ségi köréhez tartozik — és ez a lap kizáró­lag a magyar zsidó olvasóközönség megdol­gozására vetett© magát e a német események nyomán támadt hangulatot — legújabb meg­nyilatkozása szerint — egy uj, főleg zsidók­ra épülendő párt megalakítására igyekszik kiaknázni. Persze, ez az uj pártooeka nem lenne más, mint a cséh agrárpártnak újabb álnévvel álcázott alosztálya. Az alakulatról a lap ugyan még csak példálózik, de bejelenti, hogy „a magyar zsidóság feladata minden tudásával és tehetségével közreműködni egy olyan politikai irányzat erősítésében és tel­jes kialakulásában, mely a kisebbségi sors létparancsait becsületesen egyezteti össze a humanizmus és a demokrácia őszintén val­lott elveivel". (Ez az uj párt ) „Olyan párt­hoz kell... lecsatlakoznunk, amely... elég erős a zsidóság kulturális és gazdasági érde­keinek megvédésére. (Ez az „erős" párt az agrárpárt.) „A régi emlékekre való hivatko­zással, csak azért, mert nyelvileg a zsidóság egyrésze az egyik vagy a másik kisebbségi párthoz közelebb áll, a zsidóságnak ezen pártokba való terelése legkevésbé volt ak­tuális" ... Szóval a magyar zsidóságnak a magyar kisebbségi pártoktól való elidegení­tése és az álneves cseh agrárpártba való be- terelése a cél. Ez a közelebbi cél. A távolafe­ibi pedig a magyar nemzetközösségtől való j elidegenítése- Ugyanolyan kettős cél tehát, mint amilyet a Hodza szlovák lapja követ. Különben nincs mit csodálkozni a taktika azonosságán, hisz az egész zsidófogó kortes­hadjárat egy és ugyanazon vezérkar utasítá­sai szerint történik. Az érdekeltség egy. A’ pozsonyi magyar lap csak teljessé teszi a zsidók politikai megnyerését szolgáló kört. Noshát, mi nem hiszünk ennek a német, besszre spekuláló lélekhalászatnak a sikeré­ben. Túlságosan átlátszó a manőver. Nem hisszük, hogy a német máglyák füzéből a magyarellenesség tüzcsóváját lophassa bele bárki a szlovenszkói és ruszinszkói őslakos zsidóság szivébe. Nem hisszük, mert a zsidó­ság jól látja az egész akció rugóit, a benne meghúzódó rövidlejáratu kortescélokat. A magyar zsidóság számára a magyar kultúra nem amolyan lomtári „régi emlék", hanem igenis élő valóság. Nem külső ruha, hanem belső lelki arc. A magyar zsidó nemes arca. Hiába a nagy kortesroham, mi hisszük, hogy a magyar zsidóság átlát a naiv akción s a megki sértések közt még ön tudatosabban tart- ki magyarsága mellett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom