Prágai Magyar Hirlap, 1933. május (12. évfolyam, 101-124 / 3211-3234. szám)
1933-05-31 / 124. (3234.) szám
fa^gM-jV^AGfaft-HnaiSB 5 1888 május 81, sxvtfa. Elfogták André Spadát, a híres korzikai rablóvezért Szülei házába rejtőzöl!, ahol megadta magái a csendőröknek — Testileg tönhremenve vallási tébolyban tengődött az utolsó időben — Tizenegy évig bujdosott és gyilkolt, mire csendőrkézre kerüli Párta, május 30. AJajcc tóból, Korzika fővárosából Jelentik, hogy a c»endóröfesxek «ikerült eMogniok tegnap reggel André Spa- da-t, a hírhedt ráblóveziérk A bandita, akire tizenegy évig hiábavalóan vadászott a ceendófrség ée katonaság, szülei házában, a Cinaroa falu ha táráiban levő Coggia-iban rejtőzött, mikor a c-sendőrség körülvette a házal Mindenki tudta, hogy a bandita állandóan érintkezett szüleivel. Tudták azt is, hogy az utóbbi időben már nem íb igen vigyázott magára, bejárt a falvakba, emberek közié. Te«ti- leg-lelklleg összetörtön bolyongott, vallási téboly szállta meg, virágokból font koszorút viselt a fején, a mellén elefántcsonté eszületeti, mely fekete zsinórral vodt odakötve és állandóan sóhajtozott: ,— Istenem, mát követtem el! Miért hagysz el Istenem? Vasárnap este a vicoi csendőrség jelentést kapott, hogy Spada megint szüleinél tartózkodik. Éjifél után egy órakor útnak indultak a csendőrök és a legnagyobb csöndben körülvet léik a házat. Rajunihaííuláskor robbanó petárdát hajítottak el, figyelmeztetésül. A hobbaMs hangjába a bandita apja és anyja iniegjje- Ifentek a küszöbön. A csendőrök mégjhagy- ták, hogy André Spiadá teljesen merte lenül jöjjön ki a házból, nehogy fegyvert nejt- hessen el mágiánál. Néhány pere múlva csakugyan megielent Spada. úgy, ahogy & csendőrök kiváinűájk. Néhány csendőr fontán vi«szalki®érte a szobába, ahol la szemük láttára felöltözködött. Erős csendőri fedezettel indult útnak Vioo felé. Utköizlben nem akart menni, a csendőröknek magukkal kellett vonszolniuk. Délutánra végre, több pihenővel, sikerült beszállítani a rablóvezért az ajaccioi fogházba. A fogház előtt a kiváncsiak óriási tömege tolong. A bandita apját, anyját és két fiatal fivérét szintén letartóztatták, de valószínű, hogy hamarosan szabadlábra helyezik őket. Spada az utóbbi időben többször hangoztatta, hogy ellenállás nélkül megadja magát a csendőröknek, máskor azonban halál!ál fenyegetett mindenkit, aki eárulja. Azt mondta, hogy az emberek szemében olvas és megtudja előre, hogy ki az áruló. Egy évvel .ezelőtt még feltételeket szabott, amelyek mellett hajlandó magát megadni, a feltételek között, volt az, hogy bocsássák szabadon letartóztatott fivérét, őt pedig ne ítélhessék guillotine által való kivégzésre. Azóta egyre jobban elgyengiilt testileg és égyre jobbam elboruld a® elméje. Erőt Jrett Jfajia a Vallási őrüllek hosszú, össaefiigg|és nélküli leveleket irt Ajaccio püspökéhez, maid írásos gyómásokat küldött » Ooggta- beOi plébánoismiak és csináltatott miágjdrtalk egy gyűrűt Szűz Mária képével. A minit hó- njapbarn a faluban látták, amiinit teljesen fegy vertelenül, feliig mieztelenül bolyongott, virágkoszoru volt a lejéin és az embereknek, akikkel találkozott, azt mondta: — Isten megbüntet} azokat, akik kezet emelnek rám. így adta meg magát ellenállás nélkül az emberemlékezet "óta leghíresebb és íegboeozuál- lóbb korzikai .szegénylegény”, aki ellen másfél évvel ezelőtt valóságos katonai expedíciót vezettek Korzika szigetén'. A bandita akkor bevette magát a lapos rengetegbe, a híres korzikai „maquis“-ba és a katonaság és csendőrség kénytelen volt eredmény nélkül abbahagyni az üldözést. A katonaságnak akkor rendkívül nehéz dolga volt, mert nemcsak a bandita, és rengeteg cinkosa -ellen kellett küzdenie, hanem főleg a megfélemlített lakosság passzív ellenállása nehezítette meg a munkáját. A rettegett bandita bünlajstroma André Spada 1889-ben született Ajae.cióöan. Atyja szardíniái származású, anyja korzikai francia. Legelőször mint katonaszökevényt ítélték el 1918 áprilisában. Mint tüzér szolgált a háborúban, de dezertált, nem gyávaságból, hanem mert lázadé lelke nem bírta a fegyelmet. A francia hadbíróság háromévi fogházra ítélte, de amnesztia folytán hamarosan szabadlábra helyezték. 1922-ben kezdődik igazi pályafutása. Ez év október hatodik ári vidám táncmulatság folyik a «ari-d'őreiméi vendéglőben. Verekedés támad, csendőrök jelennek meg. akik le akarják ta/r- tóztatoi Spada barátját, Domrnique RutiEt, akit azzal gyanúsítanak, hogy megkéselt egy géouaá matrózt. Spada barátja védelmére kel és megöli az egyik csendőrt, megsebesíti a másikat é9 kiszabadítja Rutilit. Spada barátjával együtt elbujdosik: ekkor lett belőle bandita. 1922 Szilveszter éjszakáján a két betyár betör egy csapszékbe, egy embert keresnek ott, aki elárulta őket. Az áruló elmenekül, de a csapszék gazdája öt lövést kap és meghal. Ugyancsak megsebesítik Rutinnak ottlévő öce- csé-t. 1925 január 8-án Finoeeülában játszódik le egy szörnyű tragédia. Spada és Rutáid Ajtódétól négy kilométernyire egy szardíniái pásztor kunyhójában töltik m. éjszakát, amikor rájuk törnek a csendőrök. Rutilit — aki a harcban megölte vendéglátó gazdáit: a pásztort és anyját — elfogják, Spada megmenekül, de menekülése közben is lövöldöz karakuljából, hogy kiszabadítsa barátját. Agyonlövi Papini rendőrfelügyelőt, egy csendőrt megsebesít, de cinkostársa mégis az üldözők kezén marad. Spada másnap levelet kr az aiaocióa oeendórfő* nőknek, amelyben eldiosekszik eNWto&pd gyilkosságával. Rutilit halálra ítélik, ugyancsak halálra ítélik Spadat is in ccrotumatiam 1926 julius 15-én. A halálbüntetés végrehajtását immár nyolc éve sikerült kikerülnie. Elitéltetése után három hónappal elköveti egy másik cinkostársával együtt a legborzalmasabb gyilkosságot, amely nagy riadalmat kelt iránta a népben is. Lesben áll meglehetős távolságban egy ellenségére, az öreg Giocondóra, aki a falutól messze lévő házában lakik leányával együtt. A banditák jól célzott lövésekkel egyooiövtk az apát és leányát. Giocondónak az volt a bűne, hogy nagybátyja volt Spada vetély- tácsának, aki elhódította tőle kedvesét. Spada tovább bujdosott, mindjobban elvadult a folytonos életveszedelemben. 1900 május 18-án olyan bűntényt követ él, amely föl lázit ja ellene az egész sziget közvéleményét: megtámadja az Ajaccio és Lopigna között közlekedő postakocsit azért, hogy hosszat álljon egy régi barátján, aki ellenszegült a banditavezér utasításainak. A volt cinkosAz esküdthiróség felmentette, a legfelső bíróság pedig négyévi iegyházra ítélte a csornoki szerelmi dráma tettesét Lelőtte hűtlen kedvesét, majd öngyilkosságot kísérelt meg Nyitra, május 30. (Saját munkatársunk jelentése.) A kerületi bíróság esküdtszéke a téli ciklus alkalmával foglalkozott Vibercsi István csornoki legény bünpörémek tárgyalásával. Az ügyészség azt a vádat emelte Vibercsi ellen, hogy gyilkos merényletet kísérelt meg kedvese ellen, aki megunta őt és nem alkart a felesége lenni A legény halálosan szerelmes volt egy környékbeli leányba, aki eleinte szívesen, vette a legény közeledését, később azonban elhidegült tőle és keréken kijelentette, hogy nem lesz a f elesége. Vilbercei ennek dacára remélt és ká- sérgetfee a leányt. A múlt év őszén, amikor a hűli búcsúról hazafelé igyekeztek, ismét unszolta a leányt, hogy legyen a felesége, a leány azonban nevetve leintette. Vibercsi elővette revolverét és fenyegetőzni kezdett. A leány nem ijedt meg és abban & hitiben lévén, hogy a legény fenyegetése komolytalan, nevetve mondta, hogy tegye el a fegyvert. Vibercsi azonban ebben a pillanatban megnyomta a ravaszt és a leány golyótól találva, eszméletlenül esett össze. A legény a tett elkövetése után hazarohant, majd öngyilkossági szándékkal maga ellen irányította a revolver csövét ö is súlyos sérülést szenvedett és hónapokon keresztül volt kórházi kezelésben. Fölépüléee után az eeküdtbiróeág elé áöáftot- tálk. Tagadta, hogy gyilkolni akart volna és azt hajtogatta, hogy csak Ijeeztéeül vette elő a revolvert, amikor azonban a fegyver elsült a kezében és látta, hogy a kedvese véresen borul a földre, annyira megijedt, hogy maga is meg akart válni az élettől. A főtárgyaláson kihallgatták az időközben föíépült leányt Is, aki kívánta a vádlott megbüntetését, kijelentve, hogy sohasem fogja megbocsátani neki azt, amit tett. Az esküdtbíróság mégis fölmentő Ítéletet hozott. Az ügyész semmiség! panasza folytán az ügy a legfelső bíróság elé került, amelynek ítéletét hétfőn hirdették ki Vibercsi előtt. A legfelső bíróság helytadott a semmiségi panasznak és megváltoztatva az Ítéletet, négyévi fegyházbüntetést szabott ki a merénylő legényre. Vibercsit a jogerős ítélet folytán rövidesen átszállítják a lípótvári fegyintézetbe. A felsősziléziai petícióval kapcsolatban a népszövetségi tanács életen állást foglal a németországi zsidőiildözések ellen Géni, május .30. A népszövetség tanácsa ma ülést tartott az oltasz kiküldött elnökléséÉtvágytalanságnál, rossz gyomornál, bélrekedésnél, renyhe emésztésnél, anyagcserezavaroknál, csalánkiütésnél, és börviszketésnél a természetes Ferenc József kés eruv íz rendbehozza a gyomor és a belek működését s megszabadítja a testet a felgyülemlett rotthadó anyagoktól. Az orvostudomány több úttörője megállapította, hogy a Ferenc József víz abszolút megbízható hashajtó. R Ferenc József keserű víz gyógyszer- tárakban, drogériákban és füszerüz- 1 etekben kapható. • vei, amelyen résztv-ettek Paul Boncour, Edén angol államtitkár és a német kiküldött, von Ke liter. Az előadó, Lester, Irland képviselője előterjeszti a Beimiheim Ferenc által eláirt panaszt. „a elsősziléziai zsidó kisebbség helyzetéről”. A panasz értelmében határozni kell e tanácsnak afelől, hogy bizonyos nói met törvények és közigazgatási intézkedé- ! sek összeegyeztethetők-e a német-lengyel I kisebbségi egyezménnyel, amely német Fél- sősziléziára vonatkozik. A panasz adatai szerint kétségtelenül kiderült, hogy az uj német törvények és rendszabályok Felsősziléziában éles ellentétben állanak a német-lengyel kisebbségi egyezménnyel. A német kiküldött nyilatkozatot tett, hogy ennek az egyezménynek a megsértése csupán azáltal keletkezett, hogy alárendelt közegek tó- veeen magyarázták a törvényeket és rendelkezéseket. A német kormány a jövőben intézkedni fog, hogy az uj törvények és rendelkezések Felsősziléziában csupán a kisebbségi egyezmény- nyel összeegyeztethető mértékben érvényesüljenek. Ezután terjedelmes vita indult meg a kérdésben I a népszövetségi twnáca nyilvános Ülésén. Ezután nagy érdeklődés mellett tartott Paul ; Ioné out hosszabb beszédet. Szerinte a népszövetségi tanács nem engedheti meg, hogy megalázó bánásmódban részesítsenek egy fajt, aifiely az egész világon el van szórva. Franciaország volt az első. amely a forradalomban felszabadította a zsidókat a nyomasztó különleges rendszabályok alól. A veneallééi tanácskozásokon Németország szor- j gafanazta a kisebbségek védelmét és kötelezte ma- j gát arra, hogy saját, országában épip úgy tdszte- * letben tartja a kisebbségi jogokat, mint .^mennyire CSIZI 3ÓD- BRÓM FÜRDŐ ívé is für dö kúr á k , HELIOTHERÁPIA. Ajánlva : én /meszesedét, né urattkén in, sebészt tub érett lö sit, serop hu los is, vérszegénység stb.-nit. GYERMEKSZANATORIUMl Kérjen prospektust a Fürdöigazgatóságtól Csizfürdön (Cizképele.) társát agyonlövi, de agyonlövi a kocsit kísérő két csendőrt is. Ex után a bűntény után úgy élt, mini az elátkozott ember. Állandóan fölfegyverezve bujdosott, se éjjele, se nappala nem volt az állandó üldözés közepette, három puskát, lkát revolvert hordott magánál állandóan. A múlt éviben híre járt, hogy hol Angliában, hol Spanyolországban találkoztak vele, a valóságban azonban nem mozdult el szőkébb hazája környékéről. Lehetségesnek tartják, hogy a vallási tébolyt csak szimulálja, mert nemcsak erőszakos, de ravasz ember is és lehet, hogy ilymódon készül előre a védekezésre. más országokban megkívánja a német kisebbségek védelmét, Paul Boncour végül a Bernheám-eeet tárgyilagos és gyors elintézését követeli. A lengyel kiküldött, Zalueta spanyol külügyminiszter, továbbá Norvégia, Csehszlovákia és Gvate- xnála kiküldöttei kényegileg hasonló nyilatkozatokat tettek, csupán Olaszország kiküldötte nem tett semmiféle nyilatkozatot. Az ügy tárgyalását mindaddig fölfüggesztik, amíg a jogi bizottság nem terjeszti be véleményét. A népszövetségi tanács elhatározta, hogy a jogi bizottság véleményének beterjesztése után legkésőbbem negyvennyolc órával újra összeül a Bem- hefan-flgy végleges elintézése végett. A jogi bizottság haladéktalanul összeül. Göbbels Rómában Bálna, május 80. A* itt időző német prepa- gandanünisiter, dr. Göbbels tiszteletére Bodrero a szabad hivatások fasiszta szövetségének elnöke és a kamara alelnöke reggelit adott. Pohár- köMöntőjében Bodrero annak a szilárd meggyőződésének adott kifejezést, hogy az uj Németországnak é« a szellemi Olaszországnak mindinkább közelednie kell egymáshoz. Göbbels válaszában többek között ezeket mondotta: A novemberi j rendszer ellen folytatott harcában a nemzeti szocializmus mindig a fasizmust és végső győzelmét tekintette ösztönző például, Európa el volna veszve, ha a nemzeti gondolat nem győzedelmeskednék. Róma, május 80. Mussolini hétfőn Göbbels tiszteletére bankettet adott, amelyen a kvirináli német kővet is részt vett. Kedden déleiét Göbbels a német követ kíséretében megnézte a pontinns! mocsáriak melioráció® munkálatait. — Délben Frascattiban a Villa Falconieriben reggeli volt. Délután különböző látogatásokat tett Göbbels, este pedig von Haseel német nagykövet adott vacsorát, amelyen Mussolini is részt vett. Ünnepíih Gandhit PoonUf május 80. Gandhi natpród-mapra inkább magáihoz tér a hoeszu böjt után. A már halma rengeteg üdvözlő táviratot kap. A böjt befejezését Orieea környékén úgy ünnepük meg, hogy az ,érinthetetlenek” kasztjához tartozókat beengedik a híres Siva-templomba. Olasz tengeralattjárók orosz kikötőkben Moszkva, májíuő 30. Aítolioo moszkvai olasz nagykövet de Ferrari katonai attasé társaságában meglátogatta Batiujn városát, ahol néhány nappal ezelőtt a „Delp(hino“ és a „Tricoco” oi'aez tengeralattjárók a - Fekete tengeren megtartott gyakorlatuk alkalmából kötöttek ki. Ay ölsz nagykövet Tiifliszbe is ellátogatott és mind a bét városról elismerését fejezte fel. Ab olasz tengeralattjárók tegnap Batumot elhagyták. — A Jugoszláv határőrök agyonlőttek egy magyar gasdát Zalaegerszegről jelentik: Mikes szombathelyi püspök bérma kőrútja alkalmával megdöbbentő eset történt. Amikor a püspök Gálborjánházán bérmált, ez alkalomra nagyon sokan jöttek át a Jugoszláviáihoz csatolt zalai területről. Este a Jugoszláviából átjött magyarok visszatértek faluikba. A határon való átkelés alkalmával a jugoszláv csendőrség az egyik vísz- szatérő magyar gazdát agyonlőtte, úgyhogy az holtan terült el a földön. A megdöbbentő eset részleteiről még nem érkezett egyéb jelenj
