Prágai Magyar Hirlap, 1933. május (12. évfolyam, 101-124 / 3211-3234. szám)

1933-05-05 / 103. (3213.) szám

4

^MCM-MacAaR-HIRIíSO

1933 május 5,

...............tagima

Le

normand — a moziról

A nagy drámaíró nyilatkozata a PMH számára Páris, májaié eleji.

H. R. Lenonmand, ki imént utazott csak Bécsibe ,,Asien“ című színmüvének németnyelvű bemutatójára, most izgalmasabb és jelentékenyebb bemutató előtt áll. Most visznek először -mozivászonra egy Lenorman-d-darabot, a „Si/moune“-t. A főszerepet a klasszikus nagy francia e-zmmüvéez, sok évig az Odéon igazgatója, a nemzetközi szinészegylet meg- alapitója, Firmin Gémicr fogja játszani, ki e sze repet. Oba-mps Elvsóes-i Stúdióban kreálta és ha sonlitbatatlan sikerre vitte a Rotihschilide pazar Pi-gallé -s zimbázában is. A darab két vezető női szerepét. azonban két pár excellence filmsztár, Su- eace Stáliiey és a magyar Kiss Eszter fogják alakítani.

— Először kerül egy írásom filmre — mondotta Lenormand — és először is beszélek ezúttal a filmről a nagy nyilvánosság előtt. És talán nagyon naiv dolgokat is fogok mondani, mert egészen uj ember vagyok a filmszakmában. Mikor évekkel ezelőtt az Írásaimat szélesebb körben figyelemre kezdték méltatni, a sajtó sietett azzal a komolykodó megál- lapitáeéal, hogy engem az úgynevezett .,szines“ és „képdus11 színdarabok megírására kétségkívül a mozi inspirált. Mondanom sem kell, hogy ez az in- ezinuáció mily nevetségesen alaptalan volt. A darabokat., melyek alkalmat adtak e kritikára, én 1910 és 1915 között írtam, oly időpontban, tehát, mikor a filmművészet- még csirájában volt és igazán legkevésbé sem telt, ki tőle, hógy művészembert bármire is ihlessen. Most. azután, bogy az idők haladása szükségszerűen szembeállított engem is a filmpr obié mával (hiszen el kellett jönnie a kísérletnek, hogy az én darabjaimat is mozivászonra vigyék), most veszem csak igazán ész re, hogy menynyire más 3. fényjáték, mint a. drámai szinpad és igen határozottan az az érzéséin, hogy f Honda rabot, jót, soha. semmi körülmények közötti- Írni képes néni leszek. Mert a képmegjelenités művészete, habár talán egyenrangú művészet, nem vág az én érzéskörömbe. Én drámát irók, nem képet. Kifejezési eszközöm nem fény és árnyék, hanem beszéd és a mozdulat csak akkor, ha a szót kiséri. A fényjáték az én érzésem szerint nem alfaja és nem ve- télytársa a. színpadnak, hanem égy másik művészeti ág, melynek más az eszköze s a- kifejezési módja. Hogy valamely színdarab filmképessé váljon, mindenekelőtt

törölni kell belőle a dialógusok legnagyobb résrét. A sröveg, mely a színpadon vezeti, a moziban csak kíséri a cselekményt.

— Az ón darabjaim tehát nem filmdarahok. Azonban meggyőződésem szerint lehet filmdarabokat alakítani belőlük. Darabjaim látható része mögött egy láthatatlan lelki darab rejtőzik, mely sók esetben fontosabb a látható cselekménynél... Ne mondja, hogy er filmképtelenné teezi őket. Nem a paradoxon kedvéért állítom, hogy

a film, legmaterfállsabb művészet, különösképpen alkalmas imroaterlális momentumok érzékelhetővé tételére.

Sőt, úgy gondolom, hogy a- filmművészetnek éppen erre kellene törekednie. Látott már fotografált zenét? Nos, a. zeoe-fotografálás legjobb magyarázóKOMMENTÁROK

★ ★ ★

JÁTÉK A SZÁMOKKAL

Benes küliigyiaini&z-ter legutóbbi expozéjában megállapította., hogy a kisantant államai csak ma kis államok, de nem lesznek azok 1960-ban, amikor a természetes fejlődés következtében Csehszlovákia lakosságának száma például 20 millió tesz — -közbe 14 millió cseh és szlovák —, Romániáé 28 millió, Jugoszláviáé 20 millió. Ez a megál'lapitás érvnek volt gondolva a „kis hatalmak11 fogalma ellen, mert Benes szerint, aki ima kis hatalom, a fejlődés következtében holnap már nem az, s egyúttal azt óhajtotta igazolni, hogy a kisan-tant ereje és hatalma mennyire növekedőben van.

Az -említett, számok körülbelül egyeznek, — de elfogadható-e Benes érve a kivan tant növekvő erején-ek és fokozottan nagy állammá, fejlődésének igazolására? Aligha. A népek, vagy az államok közötti viszonyban a „nagyságot11, vagy a ,.kicsinységet14 nem az abszolút szám, hanem a. számok aránya dönti él. Évszázadokkal. ezelőtt óriási hatalom volt a tízmilliós nemzet, mert a -többi kisebb volt, ma. a tízmilliós állam az apróbbak közé tartozik. Tény az, hogy a csehek és szlovákok száma -huSZ-harmi-nc év alatt 14 millióra emelkedik,, de nem szabad megfeledkezni arról, hogy időközben a többi nép is fejlődni fog s az arány változatlan marad. Sőt — s ez ebben a. kérdésben a döntő és Ben-és érvét változtató tény: az egyes nemzetek fejlődési statisztikája azt igazolja., hogy a cseh nép fejlődése a. Tégla gsub bak közé tartozik Európában, azaz a többi nép aránylag erősebbé válik az eljövendő harminc év alatt, mint. a. cseh. A csehek (a szlovákok nélkül) évente körülbelül négy és fél ezrelékkel fejlődnek — -ezer ember ezer. iléggyé, ezerötté válik —, azaz a nyolcmillió cseh és morva harminc év alatt alig emelkedik kilenc és félmillióra. A magyarok tizenkét ezrelékkel fejlődnék: a mai körüli <vti: tizenkét- ! millió anagyar harminc év múlva körülbelül 17 millió lesz. Egyszóval az arány harminc év -mujva kedvezőbb -lesz a magyarokra, nézve, mint ma. A szlovákok tizenötezrelékes évi fejlődése megjavítja a csehek fejlődési arányát, de a köztársaság németségének gyönge növekedése ismét lerontja azt.

A románok, a jugoszláv ok és főleg a lengyelek növekedése természetesen sokkal nagyobb, mint a csehszlovákoké, s ezek a. népek tényleg tetemesen erősödnek. De mi van Csehszlovákia nyugati szövetségeseivel, akik bizonyára fontos szerepet játszanak majd harminc év múlva a nemzetközi politikáiban, ha a szövet.

ségi viszony a mai marad? Mi van elsősorban Franciaországgal? A francia nemzet nem fejlődik. Ma negyvenegymillió francia van, harminc év múlva legföljebb negyvenkétmillió tesz. Ezzel szemben a rendkívül szapora olasz nép mai negyven kétmilliója a huszo-nhatezrelékee fejlődés mellett -legalább hetvenötmillióra emelkedik, az ugyancsak elég szapora németség pedig, különösen ha a háborút követő tespedé-s és levertség után Hitler szuggeszciója visszaállítja -a háborúéiőtti szaporodás arányát, mai -nyolcvanmilliója száz tizenötté. Nos, 1960 után hetvenhatmillió francia., csehszlovák és jugoszláv. mellett kétszázhétmillió német, olasz és magyar lesz Európában, míg ma. hatvan-négymillióval szemben száz-harmincmillió áll. Ezt nevezi Benes a jövő kedvezőbb arányának? Azt, ha a mai kétszeres viszonyt háromszoros viszony váltja föl?

A lengyelek és a románok mai harmincöt- milliója (a kisebbségeket nem számítjuk) öt- ven-hatvanmiil-lióvá válik az elkövetkező harminc év alatt, de mi haszna, ha ugyanakkor a mindennél jobban fejlődő európai orosz és ukrán nép százmilliója legalább kétszázmillióra emelkedik, azaz a keletről jött nyomás fokozott, mértékben nehezedik a, lengyel és a román határokra? A két. keleti szövetséges fegyelmét és erőfeszítését egyre nagyobb mértékben köti majd lo az orosz veszedelem, s nyugattal a,1-ig fog törődhetni.

Mindez, amit elmondottam, természetesen játék a, számokkal és senki sem tudhatja, mi lesz harminc év múlva. Dé ha Benes játszik a számokkal, mi is játszhatunk és ,látni fogjuk, hogy Benés játéka hibás. Nem hoznám föl érvnek a harminc év múltán várható állapotokat, ha a statisztika azt tanítaná, mint ebben a.z esetben, hogy -egyéni kilátásaim rosszabbak a maiaknál. Amikor Benes büszkén utalt a cséh- skovák nép várható fejlődésére és növekedésére, megrósz égül t az abszolút, számoktól s m-m vette figyelembe, hogy a. többi nép is fejlődik. s jobban fejlődik, mint a, csehszlovák nép és nyugati szövetségesei. Kár, hogy a külügyminisztert elvakitotta, a helyi géniusz, s csehszlovák viszonylatban beleesett ugyanabba, a. hibába, amiben, a, háború -előtt sok magyar szenvedett, amennyiben az úgynevezett „magyar glóbus11 igézetében nézte a világot: mindenben csak a saját ere,jót és nagyságát, látta s megfeledkezett arról, hogy a glóbuson, rajta -kívül mások ie laknak óe fejlődnek.

Szvatkó Pál

Meghalt Polgár Károly volt pozsonyi és ruszin- szítéi színigazgató

Pozsony, májúé 4. (Pozsonyi szerkesztőségünk te- le-fo-njelentése). Tegnap este érkezett Pozsonyba a híre annak, hogy Polgár Károly volt pozsonyi, legutóbb pedig ruszinszkói magyar színigazgató Bécsiben 71 éves korában meghalt. Az egykor neves színigazgató küzdelemteljes élet után, nagy nyomorban, a bécsi kórház közös termében fejezte be életét. Az utolsó hónapokban feleségével egy bécsi bérház bútorozott szobájában lakott és nagyrészt rokonainak és ismerőseinek támogatásából élt. — Az elhunyt 18 éves korában kezdte pályafutását Budapesten, -mint az ottani sziniakadémia növendéke. Halála napján éppen ötvenegy esztendeje volt annak, hogy először szerepelt színpadon Tápiószelén. 1904-ben a zombori, nagybecskereki és psuicsovai színházaknak volt igazgatója, 1911-ben pedig átvette a pozsonyi városi ez in-ház igazgatását Fiume, Kaposvár és Szombathely mellékállomásokkal. Az államfordulatkor is Pozsonyban maradt az ottani magyar színház élén és 1921 május 18-án vált meg a pozsonyi színháztól. 1922 június 8-án ünnepelte negyvenéves színészi jubileumát öt évvel ezelőtt Ungvárra került, mint a ruszinszkói •magyar szinikerület igazgatója és egv évvel ezelőtt vonalit nyugalomba. Halálát, özvegye, szül Schlesinger Ella gyászolja. Temetése ma délután volt. Bécsben. Polgár Károly halálának híre nemcsak Pozsonyban és Ruszinszkóban. de Rimaszombatban, Losoncon és Rozsnyón is, ahol Polgár többször szerepelt, őszinte részvétet váltott ki.

ja annak, amit mondani akarok. A muzsikáló ara- beszk... A művészet, mely ezt kitalálta, jobban fogja tudni érzékeltetni az én darabjaimat, mint a színpad, Azt remélem, hogy azok a rejtélyes éréz- sek, az a pszichikai fludi-ran, mely végigömlik színdarabjaimon, eddig nem látott mértékben fog érvényesülni a filmen.

A ZARANYCSAPDA

JAMES O. CURWOOD RECSÉMYE

(9)

Philip lémét, próbálta megtörni a. gyötrelméé csöndet. Sugalló kézmozdulattal és váll-vonáe- sal a fa-lka felé intett, éppen mik őr az indulni készült,

— Ha azt gondoltad akkor este. hogy meg

akarlak ölni, miért, nem uszítottad rám a farkasaidat, mint, arra a kettőre ott a, Kasba-tó tói északra? Miért vártál ma reggelig? És hova... hova megyünk, az léten szerelmiére!?

Bram élőrenyujtotta, a, (karját,

— Oda!

Ez volt, az egyetlen kérdés, amelyre Bram válaszolt, és egyenesen északnak mutatott, mint az iránytű mutatója. Aztán, mintha vad humorérzékét érintette volna az a másik dolog, amit Philip kérdezett, nagy nevetésben tört. ki. Hát- borzongató volt ez a, nevetés Bram. Johnson -arcán: Olyan, mint a faragott bálványképek torz vigyorgása. Ez a nevette, Bram szemeinek tekintetével, uj lecke volt Phi-Lipn-ek. Szerette volna, vállon rá-zni úti-társát és szavakat, rázni -ki vastag ajkairól. Abban a. pillanatban, még mielőtt ekaul-t volna Bram arcáról -a nevetés, megint Pelletier jutott eszébe. P-elletier lehetett ilyen azokban a rettenetes napokban, amikor kusza gondolatait, fölrótta félőrületében íaházi- kóiának ajtajára.

De Bram mégsem volt megtébolyodva. Csak küzdött, azzal, ami Pel,Jetiért megölte. A magá,- ny Ossággal. A végzettel, amelyet a törvény kényszeri tett rája -azért, mert megölt, egy embert’.

Arca megint nehézkes, lélektelen lett, mikor egyetlen kézmozdulattal utasította a csendőrt, hogy üljön föl -a szánra. Bram maga odament a falka elé. Pattogó eszkimó szavaira a, farkasok újra útnak vágtak. A következő percben már rohantak, élükön Bram Johnson.

Philip elcsodálkozott a farkasok gazdájának gyorsaságán. Leszegett fejjel és vállal olyan

iramot kezdett, hogy a f-alka alig győzött ügetni mögötte. Nyolc mférföldnyit haladhattak egy óra, alatt. Phili-p néhány percig le sem tudta venni a. tekintetét Bram Johnson-ról és a farkasok szürke hátáról. Valósággal im-egbüvölték, de ugyanakikor valami különös, ellenállhatatlan részvéttel töltötte el ez a, kép, abban a hangtalan, kietlen világban. Az ember és a, vadállat testvériségét látta, bennük. Pompás, nagyszerű látvány volt. És e-bbe a törvény hajszolta bele őket!

Aztán 'kezdte szem-ügyre venni a szánt, Medvebőrgöngyölegek' voltak rajta, Bram takarói. Az egyik északéa-rká medvének a bőre volt- A medvebőrök mellett a kari-bu hátsó combjai hevertek. Olyan közel hozzá, hogy a kezével elérhette volna, ott, volt Bram dorongja is. A dorong mellett, puska feküdt. Régi fajtájú- puska volt és Philip azon tűnődött, miért törte el az imént az ő modernebb fegyverét, ahelyett, hogy azt tartotta volna, meg a -régi, kezdetleges szerszám helyében?

A dorong nyírfából volt, három láb hosszú és gyakori használatra, vallott: azon a helyen, ahol Bram meg szokta markolni, olyan sima és fekete volt, imát, a mahagóni. A. vége néhány helyen csipkés és sokat, morudóan foltos volt. Főzőedényeiknek vagy karibnh-nson kívül egyéb húsnak nyomát sem látta Philip. A szán hátsó zugában fenyögallyak voltak összekötve és a gallyak közül baltának -a nyele kandikált elő.

Mind-ezek közt a puska és ,a fehér medvebőr érdekelte Philipet legjobban. Csak kissé előbbre kellett volna -hajolnia, hogy elérje a puskát és az -a gondolat, hogy aligha tudná eltéveszteni ennek az -embernek a széles vállait olt, -előtte, egyszerre fölrázta az agyát. Braun nyilván megfeledkezett, a, fegyverről; vagy teljesen megbízott farkasainak oltalmában. Vagy... talán megbízott a, foglyában is? Philip szerette volna, ha állítóan felelhetett volna erre a kérdésre.

Természetesen ezeknek & bonyolult lélektani

problémáknak a megfilmesítése nem egészen egyszerű -dolog. Nehéz feladat. Éppen ez-ért érdemes dolgozni rajta. Az -utolsó hónapokban láttam egy tucatnyi oly fi-lmet, mely távol perspektívákra m-utat.

Benedek Károly.

Nem vágyott arra, hogy kárt tegyen Bramban. Még k-evésbbé vágyott -arra, hogy megszökjék mellőle. Ami a személyes szándékait illeti, megfeledkezett arról, hogy ő a törvény eszköze és m-egesküdött, hogy Bram Johnsont. élve vagy halva beviszi a kerületi parancsnokságra. Tegnapelőtt este óta Bram megszűnt gonosztevő lenni a szemében. Olyan volt, mint Pell-etier — vagyis őrült — és -ennek a,z -embernek a révén került, most olyan kalandba, amilyet embervadász korában még soha nem ért, meg.

Ha az aranyhurkot elvennék a helyzet, egyenlegéből, ha nem érezte volna pég ujjaiba-n -a selymes hajlómat izgalmát, ha neun látta volna soha Ott Pierro Breault szobájának asztalán, akkor ezt az ő egész viszonyát, Bram Johnson- hoz olybá tekintette volna, mint tisztára fizikai helyzetet és akkor a puska, csábító közélte tét -egyszerűen a Gondviselés figyelmeztetésének magyarázta volna.

De Így: tudta, hogy a farkasok gazdája az aranyhurok forrása felé siet tálkájával együtt. Azóta, hogy látta Bram arcán a. különös változást, amelyet a hajfürtök látványa, véghez vitt, bizonyos volt alfélől, hogy Bram egyenesen északnak -tart a Coronation-öböl, a.z eszkimók világa felé?.,. Philip észrevette, hogy a sarki medve bőre még nincs elviselve, tehát nem régen kerülhetett le testéről. Most fölidézte mariiban földrajzi-ismereteit, Ha a számítása helyes és Bram -a, Coronation-öbölhöz igyekszik, akkor végre tud tehetségéé magyarázatot -az aranyos hajfürt, származásáról.

A leány vagy asszony valami cet halászba jón érkezett föl oda, Északra, A leánya vagy a felesége lehetett a, hajó gazdájának. A hajó nyilván. elveszett -a jég közepette, a nőt megmern tették az eszkimók és ő most ott, van köztük, egyéb fehér emberekkel.

Philip élénken maga, elé képzeli, mindent, Kényelmetlen, riasztó kép volt, Igyekezett megszabadulni -attól a gondolattól, hogy az aranyos hajszálak egykori viselője Braun Johneonhoz tartozik, de a'gondolat gyötrelme- kom-niksággal ! vissza-v issza tért. — Milyen szörnyű sors ez annak a nőnek!... Mcgliorvmivolt kelé. Néhány percig testének nriiiteii ü :-nii' igyekezett- meggyőzni őt arról, lugn in gyón L in-cgtörtém

het-ett. Egy nő odaíönn, Bram Johnommal! Egy aranyhaju nő ezzel az óriással, ezzel a féleszű szörnyeteggel!

A kezét tördelte és szeretett, v-olna leugrani a, szánról, hogy megrohanja Bram Joli neont és kiva,Hassa belőle az igazat. De volt annyi önuralma, hogy belássa ennek a cselekedetnek az oktalanságát. Most egészen az okos stratégiáján fog megfordulni, hogy milyen választ adhat arra az üzenetre, -amelyet a véletlen küldött neki a-z aranyhurok utján.

Egy órán át figyelte iránytűjén Bram útirányát. Egyenesen északnak tartott az óriás, aki most ott állt, Philip mögött és úgy hajtotta a farkasait. Hosszú ostorával addig ösztökélte a fenevada-kat, míg azok óránként legalább is tíz mérföldnyi sebességgel rohantak a fagyos síkságon. Philip jó néhányszor megpróbált, beszélgetni, de Bram egyetlen szóval sem válaszolt. A gonosztevő újra meg újra rákiáltott tálkájára eszkimó nyelven, megpattogtatta az ostorát, hatalmas karjait föl-fölkapta a feje fölé és kétszer is fölhangzott melle mélyéből a, különös hahotázás. Több, mint két, óra hosszat, utaztak már, amikor Bram hirtelen parancsszóval megállította farkasait, amelyek az ő második ostor- pattogtatással 'kiéért parancsára lihegve ültek hátsó lábaikra a havon.

Philip leugrott a szánról -és Bram egyenesen a puskához ment, Nem tett egyebet, csak '3 térdére fektette és gondosan szemügyre vette. Aztán fölállt, ránézett Philipre és arcában nyoma sem volt. a tébolynak, mikor azt. mondta:

— M'sziő nem nyúlt puskához. Mi-ért, nem lőni, mikor én ott... a falka előtt?

Philipet meglepte az -a. nyugalom ég közvetlenség, -amellyel Braun hosszú hallgatása után ezt a kérdést, föltette.

— Azért,, amiért te sem öltél meg engem, mi- k-OT aludtam — felelte. Hirtelen megfogta Bram karját. — Az ördögbe is, miért, nem állsz elő vele? Miért nem beszélsz? Most már nem vadászok rád. A csend őrség azt, hiszi rólad, hogy meghaltál és én nem akarom -megcáfolni ezt. •még ha tehetném sem. Miért ne tennénk emberségesek? Hova megyünk? És mi a mennykőt...

(Folytatjuk.)

I kolozsvári egyetemen fiiKlüfái a zsláé diákszervezetedet

Kolozsvár, május 4. A. kolozsvári egyetem tanácsa tegnapi határozatával örökre kizárta az egyetemről Lázár Rudolf gyógyszer-ész-' hallgatót, a gyógyszeres ^hallgatók szövetségének elnökét. A tanács határozata érteimében egyúttal

ar összes zsidó diákszervezeteket is feloszlatták.

A feloszlatást, elrendelő határozat indokolása szerint az egyetem kebelében csak olyan diákszervezetek működhetnek, amelyeknek alapszabályait és működését az egyetemi tanács jóváhagyta. Miután a zsidó diákszervezetek ilyen - működési engedélyt az egyetemi tanácstól nem (kértek, „fel kellett oszlatni őket*4. Lázár Rudolf kizárásának előzménye az, hogy Lázár körlevelet intézett a zsidó gyógyszerészekhez és felszólította őket, hogy csak zsidó alkalmazottakat tartsanak. É körlevél miatt több diák testület vezetősége követelte Lázárnak az egyetemi hallgatók sorából való kizárását és az egyetemi tanács most. ennek a követelésnek eleget is tett-