Prágai Magyar Hirlap, 1933. május (12. évfolyam, 101-124 / 3211-3234. szám)

1933-05-25 / 120. (3230.) szám

'pragaiA\a&^arhirlai> NYILATKOZAT 'Az országot kérész tényiszociaiista pórt po­zsonyi helyi szervezetében történt kizárások ezen szervezet hivatalos aktusát képezik, mely eliten nyitva áll minden érdekeltnek a jogor­voslati ut. Nekem az egész cselekménynél az a szer epem volt, hogy a kizárási ülésen elnököltem. Éppen, mert a pozsonyi helyi szervezetnek hivatalos cselekményéi öl van szó, a helyi cso- IXfft funkcionáriusai közül ad personam senki sem foglalkozott az üggyel a sajtóban, én sem. A kizártak közül a sajtóban a kiabáló szere­pűben dr. Both János lépett fel, bizonyára a ..fogjátok meg a tól/vájt11 közismert közmondása recept, alapján. Ugyanis köztudomású, hogy Po­zsonyban dr. Both János volt egyik látható feje annak a számbelileg is nagyon kisded csapat­nak, amely minden konkrét adat híján általá­nos vádaskodással engem szemelt, ki arra, hogy politikailag .eltegyen láb alól éspedig hát mö- ii'öt-t orozva gyűjtött bizalmatlansági aláírás ok segítségév eb Mintán pedig ez a manőver nem dkörülit, de mert. a. csapat-ócska tagjai úgy lát­lak, hogy eljárásuk reájuk nézve egy élőre sem­mi következménnyel nem járt, azt képzelték, hogy nekik minden meg van engedve, s foly­tatólag a fegyelmi vétségek egész sorozatába estek bele. Én addig, amig Both János csak általános piszkelódásokban utazott, nem reagáltam a vendégszerető „Magyar Ujeág“-ibam megjelent támadásaira, de mert a Magyar Újság f. é. má­jus hó 16-iki számában Both János tulmeesze kalandozott el, habár senki kisded játékainak nem szoktam elrontója lenni, — szükségesnek tartom a megszólalást. Mindenek előtt megállapítom, hogy a ..nem fair** és „aknamunkád kifejezések, amelyek az országos kereszténvezocfalié ta párt. pozsonyi he­lyi szervezetének május 114 ki sajtóinformáció­jában előfordulnak, azon indítvány szövegéből valók, amely a kizárás alapját képezte. Ettől el is tekintve, felteszem a kérdést: Váj­jon az olyan eljárás, amidőn egy testület egyes vezetőségi tagjai ugyanazon vezetőség valamely más tagja ellen hát mögött házról-házra járva ellenőrizhetetlen tartalmú kapacitásokkal aláírá­sokat gyűjtenek, — „f&ir“-e, nem „aknamun- ka“-e? A pozsonyi helyi szervezet vezetősége ezt a kérdést titkos szavazással kétharmad többség­gel már úgy döntötte el, hogy az eljárás nem fair és hogy az tényleg aknamunka s azt. hi­szem. hogy minden egyenes gondolkodású em­ber hasonló eredményre jut. Hogy engem dr. Both János figyelmeztetett volna, hogy ellenem „tiszteletre méltó11 mozga­lom indult meg, ez nem felel meg a tényeknek, ellenkezőleg úgy dr. Both mint társai titokban igyekezték „tiszteletre méltóan működni*1. Én csak akkor értesültem a dologról, amidőn dr. Bothnak a polgári kaszinóban való áláirá- gyüjtésá kísérlete balul végződött. Ekkor az­után hamarosan megállapítottam a „tiszteletre­mél tó“ mozgalom vezetőit, akik Pozsonyból; voltak heten, a vidékről *— de jól dsáneolva — hárman. Ez utóbbiak egyáltalán máig sem lép­tek ki az inkognitóból, de azért név szerint is jól ismerjük őket. Ha dr. Both azt állítja, hogy ö engem magya­rosan elintézett, ez nem felel meg a valóság­nak, bár tudom, hogy nem vagyok neki szim­patikus, de csak attól az időponttól, amidőn a .■ velem közölt azon tervére, hogy ingadozó női! szanatóriumát az országos kerceztényszocia- lista párt szanálja, dr. Kárpábhy jelenlétében bátor voltam megkérdezni, hogy mit csináljon a keresztényszocialista pórt egy női szanató­riummal ? A „Magyar Újság1* május 16-iki számában megjelent megnyilatkozásban dr. Both János azt állítja magáról, hogy ő jó magyar, jó ke­resztény és szociálisan gondolkodik, 6 hogy e három „fogalom*1 nála nem üres jelszó, nem üzlet, de reális valóság, eleven élet. Nagyon rendben van. Politikailag felmerülhetnek diffe­renciák, de én mindig megnyugvást érzek, ha ellenfeleim tényleg jó magyarok, jó kereszté­nyek. szociálisan gondolkodnak, s náluk e há­rom fogalom nem üres jelszó, nem üzlet., de reális valóság, eleven élet. Ezzel szemben azonban hivatkozom a po­zsonyi államügyészség St. 167/32/6. számú vád­iratára, amelyet nem glíenem, de a jó keresz­tény dr. Both János ellen adott be az állam­ügyészség tiltott (magzatelhajtás miatt. Akár­hogy végződjék is ez a büntető él járás a bün­tetés szempontjából, habár a kihallgatott, or­vosi szakértők már megállapították az eljárás tiltott voltát, — minthogy dr. Both János a magzatelhajtást beismerte, vallása ellen súlyos bűncselekményt is követett el. Azt is beismerte a szociálisan gondolkodó dr. Both, hogy a mű­tétért 1500 koronát számított, amit az illető páciens ki is fizetett s azt 'is beismerte dr. Both. hogy ebből a honoráriumból egy másik közre­működő orvosnak 50 koronát fizetett. Maga az illető orvos csak 40 korona átvételét ismerte be. Én az itt előadottak után semmi további po­lémiába nem bocsátkozom dr. Both Jánossal. Most már az itt leközölt néhány letagadhatat­lan tény is kétségtelenné teszi, hogy dr. Both János nagyhangú szavai és cselekedetei között tátongó erkölcsi ür létezik. „Quod exat dómonstraadum**. A kisaníant delegátusai a fetsősziléziai kisebbségi petíciók genfi tárgyalása ellen A csehszlovák és a lengyel delegátus tartózkodott a szavazástól A kisantant és a négyhatalmi paktum Ofenf, május 24. A népszövetségi tanács ma l^ord Cecilt ünnepelte és ünnepélyes külsőségek között átvette Sir John Simon angol külügyminisztertől Lord Cecil arc­képét. A tanács ezután azzal a kérdéssel foglal­kozott, vájjon kompetens-e egy kisebbségi petícióiról tárgyalni, ha ugyanerről a kérdés­ről más helyen tárgyaltak. A jogászok meg­állapították, hogy a tanács ebben az esetben is hivatott foglalkozni a kisebbségi petíció­val. A jelen esetben a felsősziléziai kisebb­ségek ügyéről van szó, de a tanács egyes tagjai precedens esetet láttak a mai ügyben és a lengyel delegátus nyomban kijelentette, hogy az ügy et mindenekelőtt az illető ország hatóságainak kell letárgyalnia, csak azután kerülhet az nemzetközi fórum elé. Éppen ez­ért; a lengyel és a francia delegátus tartózko­dott a szavazástól. Osusky csehszlovák dele­gátus hangsúlyozta, hogy Csehszlovákia a kisebbségi szerződéseket: lojálisam végre­hajtja, de helyteleníti, hogy különbség van olyan államok között, amelyeket kisebbségi szerződések kötnek és olyanok között, ame­lyekeit nem kötnek ily en szerződések. A csehszlovák delegátus egyébként szintén tar­tózkodott a szavazástól, amikor arról volt szó, vájjon kompetens-e a népszövetség a felsősziléziai kisebbség petíciójának a letár- gyalására vagy sem. $ feisanfan! hivatalos álláspontja a négyhatalmi paktum ügyében Géni, május 2-L. A Csehszlovák Távirati Iroda jelenti: A kisantant a négyhatalmi Szer­ződések tárgyalásaival kapcsolatban ugyanazt az álláspontot foglalja el, amelyet március 25- iki hivatalos kommünikéjében leszögezett. El­vileg nem kifogásolja azt a paktumot, amelv nem érinti a kisantant államait. A kisantant köreiben egyébként a négy hatalmi paktumnak nem tulajdoni toltak olyan jelentőséget, mint azt egyes sajtókommeníárok teszik, a kisan­tant miniszterei tárgyaltak a genfi francia és olasz delegátusokkal és e tárgyalások után ar­ra a meggyőződésre jutottak, hogy a négy­hatalmi paktum nem árt a kisantant érdekei­nek. A kisantant végérvényes állásfoglalását természetesen fenntartja arra az időre, ami­kor a négyhatalmi paktum pontos szövegét is­merni fogja. Az elmúlt napok tanácskozásai némileg tisztázták a helyzetet, úgyhogy a kis­antant aggodalom nélkül nézhet a paktum megkötése elé. Egységes angoi-francía-amerikai lefegyverzési javaslat Genf, május 24. Benes csehszlovák külügy­miniszter fogadta báró Aloisi olasz delegátust és az Olaszországot és Csehszlovákiát érdeklő problémákról tárgyalt vele. Tegnap este Paul Boncour külügyminiszter­nél vacsora volt, amelyen Benes, Titulescu és Jevtics miniszterek vettek részt. A négy állam- férfiú fölhasználta az alkalmat, hogy az aktuá­lis külpolitikai problémákról tárgyaljon. Az angol delegáció köreiből származó jelen­tés szerint Sir John Simon angol külügyminisz­ter átdolgozta a brit lefegyverzési javaslatnak azt a részét, amely ellentétben állott Norman Davis amerikai delegátus indítványával. A brit javaslat ezzel teljes összhangba került a francia és az amerikai lefegyverzési javaslatokkal. A keletszlovenszkói és ruszinszkői gazdasági helyzet általános leromlásáról számoltak be a kassai kereskedelmi- és iparkamara tavaszi közgyűlésén Kassa, május 24. (Kassai szerkesztőségünk tele­fonjelentése). A kassai kereskedelmi és iparkamara szerdán délután tartotta tavaszi közgyűlését, ame­R serdülő ifjúságnak reggel fel­keléskor egy-egy kis pohárnyi termé­szetes „Ferenc József** keserüvizet kell adni, mert gyomor-, bél- és vér- tisztító hatásának fiuknál és leányok­nál is igen fontos eredményeket köszönhetünk. F\ gyermekklinikákon a „Ferenc József “-vizet már a ki­csinyek makacs szorulásakor kitűnő sikerrel alkalmazzák. A Ferenc József keserüviz gyógyszertárakban, drogé­riákban és füszerüzletekben kapható. Pozsony. 1933. május 22-én. Dr. Jatóprocgky Jáno6. lyen a kassai kamarai kerülethez tartozó Kelet- szloveuszkó és Ruszinszkó valamennyi gazdasági tényezője részt vett. A közgyűlést Maxon Milán iparkamarai elnök nyitotta meg nagy beszéddel. Jellemző adatokkal illusztrálta a súlyos gazdasági helyzetet. Többek között rámutatott arra. hogy mily óriási mértékben zsugorodott össze Ke let - szlovénézlkó gazdasági életének vérkeringése. Er­ről meggyőznek a kassai vasút igazgatóság sta­tisztikai adatai, amelyek szerint 1931-ben a vasutigazgatóság területén feladott vagonok szama még 338.320 volt, a kirakodott vagónok száma pedig 330.233, addig 1932-ben a feladott vagónok száma 241.000-re csökkent, te­hát 28.7 százalékkal, a kirakodott vagónok száma pedig 13.1 százalékkal. Kétségtelen tehát, hogy a gazdasági helyzet az utolsó hónapokban kifejezetten rosszabbodott. Be­széde végén a kamarai elnök részletezte a legsür­gősebb teendőket, amiket az illetékes hatóságok­nak a helyzet javítása terén tenniük kellene. Az elnöki megnyitó után Sipos Aladár dr. kama­rai főtitkár mondotta, el szakszerűen felépített, statisztikai adatokkal alátámasztott hatalmas je­lentését a kassai kereskedelmi és iparkamarai kerületnek mai gazdasági viszonyairól. A hatalmas jelentésből a következőket ragadjuk ki: — A már tavaly észlelt általános hanyatlás nem­csak átnyúlt a folyó esztendőre, hanem a viszonyok erősen rosszabbodtak a legkülönbö zőbb kereskedelmi és ipari ágak terén. A bányászat terén az eddig működő bányák kö­zül is e hó elején beszüntette üzemét a Bánya- és Kohó­társaság zsarócai bányamüve, ami által ismét több száz munkás vesztette el ke­resetét, még pedig olyan vidéken, ahol egyéb ke­reseti lehetőség nincsen. A vasiipar általában pang. Olyan időben, amikor a legnagyobb vasgyárak is periodikusan dolgoznak, a kerület kisebb üzemei­ben természetszerűleg szintén csak időszakonként tudják foglalkoztatni a munkásokat, és termelési kapacitásúiknak csak nagyon kis töredékét tudják kihasználni. A kéegyárak ez év első két hónapjá­ban szüneteltek. Azóta is csak lecsökkentett mun- káslétszámimal dolgoznak. Az ásó- és kapagyárak, valamint az email edénygyárak szünetelték. A gép­gyárak és javítóműhelyek a nagy gazdasági vál­ság és a különféle mezőgazdasági üzemek beszün­tetése miatt a legminimálisabban vannak foglal­koztatva. A munkanélküliség ebben az iparágban naipról-napra növekedik. A kő- és agyagáru cikkek ■termelése rendkívül gyengén indult. A .téglagyá­rakban múlt évről nagy készletek maradtak fenn, ennek következtében sok téglagyár ezídeig meg sem idjult. A fateraielés és fakereskedelem az általános krí­zis nyomása alatt szinte élet-halál-harcot folytat. A kivitel a legminimálisabb méretekre sülyedt s a belföldi szükséglet is kicsiny. A fatelepeken jelentős készletek vannak felhalmozva, amelyek a kivitel hiányában rendkívüli mértékben nyom­ják le a belföldi árakat. Egyes helyeken a készletek némileg csökkentek ugyan, de újabb termeléshez a cégek' csak rend­kívül óvatosan fognak hozzá. A textilipar a kassai iparkamarai kerületben is a legnagyobb nehéz­ségekkel küzd és csak redukált munkaidő mellett tudja fenntartani üzemét. Az élelmi szerepein s . kü­lönösen a malomipar még mindig a múlt évi ked­vezőtlen teanés eredményeinek következményeit sínyli s a helyzetet súlyosbítja a külföldről való buzaibehozatai nehézsége. A sörgyárak foglalkoz tatására nagy kihatással van a rossz időjárás és természetesen a gazdasági krízis. A rum- és likőr - gyáraíknái. a múlt évi harminc-negyven százalékot- csökkenés után. a termelésben újabb liusz százaié kos visszaesés tapasztalható. A túró- és sajtgyárak súlyosan érzik a Lengyelországba való kivitel megszűnését. A vegyiipar, különösen a ruszinszkői faiepérlók, leromlott helyzetében sem mutatkozik semmiféle javulás. A szappan-árak bárminő száza­lékkal estek vissza. A műtrágyagyárak termelésé­ben negyven százalékos visszaesés mutatkozik a tavalyihoz képest. Az építkezési ipar nehéz hely­zetét a köz építkezések nagy hiánya és a magán- épitkezéseknek minimálisra való redukálása jel­lemzi. A kisipar helyzete mindinkább súlyosabb lesz. Minden vonalon a kereskedelmi forgalom állandó csöfck en és érői pan aszk o ün ak. Dr. Sípos Aladár főtitkár jelentését nagy elis­meréssel fogadták. A közgyűlés lapzártakor még folyik. Három francia katonai repülő halálos szerencsétlensége egy napon Arrachart kapitány, a híres távolsági rekorder, de Bénazet tábor­nok és Kir repülőtiszt tragédiája Párás, május 24. Tegnap reggel három­negyed hétkor Arr-aidhant Lajos kapitány, aki a Deuteeli de la Meurthe kupáért való gyor­sasági versenyben vett részt, repülőgépével Maisons község határában lezuhant és azonnal meghalt. Arrachart egyike volt a legkiválóbb francia aviatikusoknak- Harminchat éves volt, a be­csületrend tisztje. Bezanconban született, tizenhét éves korában önként jelentkezett katonának, végigharcolta a háborút, majd az afrikai hadseregben szolgált. Mint aviatikust különösen a nagy távolságok érdekelték. Már 1923-ban megnyeri a Michelin-kupát, azután majdnem minden évben, hol egyedül, hol kettesben, elvisz egy-egy jelentős repülő- dijat- 1926-ban távolsági világrekordot állít fel fivérével együtt. 4305 kilométert repülve egyhuzamban. 1925-ben teszi meg a legérde­kesebb körutazást Paris. Belgrád. Konstanti­nápoly, Bukarest, Moszkva, Varsó, Kopenhá- gán keresztül vissza Parisba, összesen 7420 kilométert, repülvén hatvannégy óra alatt. Résztvett 1931-ben a t izén kétezer ki Iométeres európai körrepülésöen, azonkívül Parisból Madagaszkárba repült és vissza hat és fél nap alatt. Mikor a legutóbb megkérdezték tőle, hogy miért nem pihen meg végre annyi veszélyes utazás után, azt válaszolta, hogy az élet el­vesztené minden varázsát, ha az ember nem kockáztatná legalább félévenként egyszer. Casablanca, május 24. Benazet tábornok, a meknesi hadtest főparancsnoka, tegnap repü- lőgépszerencsétlenség áldozata lett. A repülőgép Meknesíől délre lezuhant és a tábornok halálra zúzta magát. Az adjutáns, aki a gépet, vezette, csak könnyű zuzódásokat szenvedett. Saint-Nazaire, május 24, Charles Kir, a 38. repülőezred tisztje, tegnap délelőtt leszállt gé­pével az eecoublaci repülőtéren, hogy benzint vegyen föl. A tartályok megtöltése után újra felszállt, a levegőben lúpingot akart csinálni a repülőtér fölött, a mutatvány azonban nem si­került, mert a gép orrával lefelé a földre zu­hant. Az aviatikust holtan húzták ki a gép alól. im május 25, előtörtök —■——mssssm— 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom