Prágai Magyar Hirlap, 1933. május (12. évfolyam, 101-124 / 3211-3234. szám)

1933-05-20 / 116. (3226.) szám

^TW<SÍ-MA<i^AkHIRW!é 1933 május 20, szómba! életüket s ekkor a gyártelep Bolváry ügyvéd kezébe került, majd Dapsy Viktor vette át,j 1897-ben azután a Novetk-család tulajdonába jutott. ■ . ■ 1931-ig dolgozott. Ebben az esztendőben azután a krízis áldozatául esett. Üzemét kénytelen volt beszüntetni. Állapítsuk meg mindjárt, hogy olyan iparról van itt ezó, amelynek létjogosultsága az első pillanatra szembeszökő. Mert itt minden előfeltétel megvan ahhoz, hegy a gyár éljen. Saját ezerholdas erdőbirtoka kitűnő faanya­got szolgáltat. A homokot Csehországból és Szászországból szerezte be már kezdet, óta, mert csak teljesen vasmentes homokból lehet kristályüveget csinálni. Meg volt aztán az eredményes munka másik főfeltétele, a beta­nított munkás. Száz év alatt egyik generáció a másik után vette át elődeinek ismeretét s fejlesztette azt olyan magas fokra, hogy más üvegyárak sok-sok pénzt fizettek volna egy- egy zlatnói munkásért. De nem mentek el in­nen, aki itt született és a srár szolgálatában állott, itt is balt meg. Leik-^--léssel, szeretet Ahol az újságok házassági híreket és riportokat közölnek a — másvilágról Egy furcsa vallás rohamos terjedése a távol Keleten Saigon, május. Mikor megérkeztem Saigonba, barátaim, akik becsületbeli kérdésnek tartották, hogy megismer­te sseuek a. helyi sajátosságokkal, karoniíogtak: — Most pedig megmutatjuk neked a kao-daüista. templomot Taiininh-ben. Taininíh félórai autóút Saigontól, nekivágtam az útnak. Hallottam valamit harangozni a kao-dai- Lzmusról, amelyet valami misztikus nópmozgajlom- nak képzeltem. Barátom kezembe nyomja a Revue Cada-iste című folyóiratot, amely francia nyelven jelenik meg. Ez az első száma. Ebből megtudom, teb csüngött a munkáján, a gyár vezetősége pedig, úgy értékelte ezt a munkát, hogy a gyár százhat esztendei működése alatt egyetlenegy sztrájk sem zavarta meg az üzemet. 'Mtinkésparadicsom Vaskos üzleti könyvek tárnak fel mindem adatot a gyár munkájáról, az export terjedel­méről és a munkások szociális helyzetéről. 'Ezekből az adatokból megtudjuk, hogy a zlaínói üvegyár 280 szakmunkást foglial- . kozta tott, legnagyobbrészt helybelieket, derék, dolgos szlovákokat, de voltak köztük csehek és mor­vák ifi: A 280 szakmunkáson kívül a fuvaro­zás és favágás nyújtott sokaknak kenyeret, úgy. hogy a zlaínói gyár 1100 embernek adat megél­hetést. És a munkásélet itt a vakvölgy végén nem amolyan tengődés, roho’os, nehéz élet volt, hanem olyan szociális helyzetben éltek itt az emberek, hogy messzire ment a hire. Természetbeni lakás, ingyen fűtés és vilá­gítás, amellett kis földecske, az állatok szá­mára legelő, fizetésük havi 1300—1500 ko­ronás átlagban mozgott, de egy-egy ügye­sebb csiszolómunkás 1800 koronát is kere­seti Ezeket a bérviszonyokat az 1926—1931, év át­lagából állapítottuk meg, Expori T&mníóióí Sidsteyig Hogy mennyire életképes, mennyire a mo­dern ipari élei feltételeinek megfelelő volt ez az üzem. mi sem bizonyltja jobban, mint az export adatai. Termelés ének 98.5 százaléka tiszta export­áru v ’í. amelynek piaca Sidneyig, New- , yorkig. Buenos Airesig terjedt. Hogy milyen minőségű árukat produkált és hogyr mennyire életképes volt az üzem, mi sem bizonyltja jobban, mint az a tény, hogy rné.ef rrn * a is lés harmadik évében egyre-másra ka ' a külföldi rendeléseket és ezeket kór elen más gyárakban elvégeztetni, hogy i'.cpcsolatait a jobb jövő számára fenn­tartsa. Eoy buenos-airesi sürgönyt látok bekeretez­ve az iroda falán: „Glückwünscbe zűr Aus­fülhrung Service Sevres vollsten Beifall er- warte gross November Paris für grossen Ab- scjlftss Lieíerung 1928 Eisler Buenos Aires."' És az üzleti könyvekben olvasom a világcégek neveit Sidmey, Montevideo, Buenos Aires, To­ronto. Mexikó, USA, Argentína, Chile, Török­ország, Németország, Bécs, Finnország, de leg­jobban felvevő piaca London volt, amely még •ma is rendel. Kezemben van esry gyönyörű, zöld színben csillogó Römer. Elcsodálkozva nézem a művészi munkát. Ládában légbuboré- kokből font kötélszerü tekercs, ezt csak Zlab nőn tudták csinálni. A londoni Bull-wortb-áru- házzak ebből az egv mintából évenként egy­millió darabot kellett szállítani. Hatezer darab miniakotlekciófa Az irodahelyiség mellett van a mintaterem. Olyan, mint a legértékesebb kiállítás. Az ezer­egyéjszaka káprázatos világa tárul a szemünk elé. A napfény csodásán tükröződik vissza az ezernyi és ezernyi metszett kristályos üvegen. Vitrinek állanak sorban egymás mellett és őzekben a vitrinekben a zlatnói gyár egy-egv mintájának egy-egy darabja rendeződik sorjá­ban, legalább 6000 darab. Órákig el lehet néz­ni, de képet adni róla aligha lehetséges. Ke­cses formák, a szivárvány minden színe, M­1 tégely ára Ki 10. Széplö ellen a legbeoáltabb szer SJTfHSRy- créme Szeplő, májfollok és minden nemű ardisztá- talanság azon­nal eltűnik. DRin- denütt kapható 9“ostán ?zétkül- ~~ dl: ®r. 2ad. 9ollák éa ífítesto nad Dánom, hogy Kao dai magyarul fagyon magas“-at jelent. A cikk egyébként egészem szokatlan irásmÜL Ma íródott, de szerzője ezerkétszáz év óta hallott: egy Ly-Thai-Bach nevű, nyolcadik századbeli kinai költő szellem idézés utján nyert nyilatkozata, amelyből kiderül, hogy a Kao-dai-izmus a három legrégibb keleti vallásinak, a buddhizmusnak, a taoizmusnak és a konifucsiánizmusnak az egyesí­tése. Ly Tai Bach különös címet visel: ő Kao-dai minisztere. Az uj vallásnak egyébként igen liberális elvei vannak. Testvéri egységben akarja összefoglalni a világ minden vallását, amnnyira ekletikus, hogy még a kereszténységből is átvett bizonyos eleme­ket. A vallás istene az ezerkétszáz éve halott költő utján közli a világgal, hegy a múltban, amikor az emberek, közlekedési eszközök hiányában nem is­merték egymást, ötfelé ágazó vallást alapított. A különböző ágak között szerepel a hárem már em­lítetten kívül, az ő&ck szellemének tisztelete és a kereszténység. De ma, a technika századában az emberiség jobban ismeri önmagát, a világ minden része fel van kutatva. Ezért Kao-dai elhatározta, hogy az egész emberiséget egyesíti, mert a békét a múltban az akadályozta meg, hogy sokféle vallás uralkodott a földön, A FEKETE ASSZONY SZENTÉLYE Eredetiség ezek szerint nincs sok a kao-dai- izmusban. amely a legkünlönbözőbb vallások ke­veréke, de, úgy látszik, nem az eredetiség itt a fődolog, hanem az indo-kiinai lakosság egyesítése, alighanem politikai célzattal... Taininh csinos falu az erdő mélyén, nem messze a kambodzsai határtól. Már a kao-dai-izmus meg­alapítása előtt is fontos zarándokhely volt, mert a taoizmus hívei itt áldoztak a Fekete Asszony szentélye előtt. A ko-dai-ista templom szintén fel­tűnő épület. Fantasztikus architektúrája olyan, mint egy vásári ,.elvarázsolt kastély'1. A templom előtt óriásii lovasszobor egy titokzatos mitológiai alakot ábrázol. A templom belseje azonban még furcsább, mint a külseje. A mennyezetről óriási gömb lóg le, amely kék papírral van beragasztva. A papíron sokezer aranyozott csillag. A gömb közepén háromszögben irtóztató tekintetű szem mered a látogatóra. Az óriási gömb-mélyén örökégő láng lobog. A templomban szobrok, melyek a legkülönbözőbb vallások megalapítóit és szentjeit ábrázolják, éppen csak Mohamedet felejtették ki, bizonyára politikai okokból. Jaurés, a szakállas francia szocialista­vezér is szerepéi az uj vallás szentjei között. Ez a templom azonfelül valóságos ipartelep; van benne asztalosműhely és rizsihántoló, az uj egyház papjai megdolgoztatják a messziről összesereglő híveket, Kao-dai nagyobb dicsőségére ... A templom körül nyuga/ti módra épült elegáns villákban laknak az uj egyház fődignitárdusai. Egy barakkban méregdrágán valami nedűt árulnak, amely ólitólag csodálatos hatású. Első találkozásom a kao-dai-izmussal kissé vegyes érzelmeket keltett 'bennem AZ UJ FŐNŐK Ebben a környezetben történt, hogy a kochin- klmai kormány egyik öreg annamita tisztviselője, Ngo-Van-Őiő uj vallástól ihletődött meg és az uj vallást csakhamar világgá kürtölte. Egyszer részt- vett unatkozó fehér gyarmati hivatalnokok asztal- táncoltató társasjátékán^ Ez eldöntötte az életét. Hivatali kötelességét lelkiismeretesen teljesítette, de minden szabad idejében asztalt táncoltatott és így került összeköttetésbe az ezerkétszáz éve ha­lott Thai Brach-al, aki közölte vele a Kao-dai- izmus. hitelveit. Az egész dologból nem lett volna semmi baj, Ngo Van Sió jóravalő és ártalmatlan ember volt. De a mozgalom vezetéséit csakhamar sokkal vesze­delmesebb ember vette kezébe, egy Le van Trung nevű ember, akiről aLghamem még sokat fogunk hallani. Az uj vallást Le Van Trung szervezte meg. Ki ez a Le van Trung? Egyszerű földművelőik gyermeke. Francia középiskolát és egyetemet vég­zett és még a háború előtt titkári állást kapott a koohínkinai kormányzóságnál. Főnökei értékel­ték tehetségét, de a becsvágyó fiatalember belátta, hogy az á'llamhivatalban nem csinálhat tünemé­nye® karriert. Magánvállalatot alapított, az állam­nak szárított, rengeteget keresett, majd minden vagyonát elvesztette és ráadásul meggyűlt a baja a francia igazságszolgáltatással. 1920 körül a leg­nagyobb szegénységben és visszavonult Ságban élt. ÜZEN PERIKLES A Revue Caodaiste egyik száma rendkívül ékes­szólóan adja elő Trung ur megtérését az uj vallás­hoz. Amióta Trung állt a mozgalom élére, való­sággal özönlöttek a másvidági üzenetek. Indokína legkülönbözőbb vidékein elszaporodtak a médiu­mok, akik Kai-dai üzeneteit tolmácsolták. Ma már alig van olyan falu Indokinában, ahol ne volna kaordaiésta egyházközség. A hívek száma ma már meghaladja az egymilliót. Egy gazdag özvegy- asszony előteremtette a va11 ásaiapitáshoz szüksé­ges tökét, Trung bevonta a mozgalomba a legelő­kelőbb annamita személyiségeket, a kia-dai-izmus feltartóztathatatlanul halad előre diadalutján. Az ügyes Trung modern kényelemmel és higié­niával berendezett angolstílü villában lakik Tai- ninh-ben. Egész sereg lapja van, amelyek más- világi híreket közölnek. Egyik legfrissebb napi „szenzáció" az, hogy Sarrail tábornok, a nemrég elhunyt francia hadvezér a másvilágon — feleségül vette Jeanme d’Arc-ot. A túlvilágról nemcsak ke­leti nagyságok üzennek, hanem nyugatiak Í6, mint Victor Hugó, Voltaire, Julius Caesar és Perikies.... A francia hatóságokat újabban nagyon nyugtalanít­ja az vallás, amely nyilvánvalóan franciaellenes. Trung egyik sokat idézett mondása igy hangzik: „Kai-dai eddig még csak e félszemét nyitotta ki. De ha a másikat is kinyitja nagy baj lesz". A fran­ciák most törik a fejüket, hogyan egyeztessék össze a hatalom megőrzését a liberalizmus és de­mokrácia eszményeivel. D. J. ."'Hírek— I Május Szombat I Elsejéi 0a RiffiiÉi! nőm, művészi Ízlés és a gyakorlatiasság kö­vetelményeinek összeegyeztetése húzódik itt meg a vitrinekben és az ember igazán nem tudja, mit nézzen meg előbb, a kék bolétartót, vagy azt az aranymaratásos szervizt, az ezer­nyi Romért, a sokasok urnát, diszserleget, vagy azt a kristálypoharat, amelybe speciális eljárással pötyög tett ék zöld csikocskákat. A szem nem tud betelni ezzel a csodálatos lát­vánnyal Miért kelleti itt a munkának megálíania Gsa, 9ieitany. SRooé 1931 október 20-án? Világkrizis, hamgzanék rá a sablónos felelet. De itt rendelés volt, a piac nem veszett el, dolgoz­tatni lehetett volna. Az üzemet azonban be kellett szüntetni adónehézségek miatt. Azóta az állam munkanélküli segélyezés ói­mén 1,000.900 koronát fizetett ki. És a zlatnói üveggyár elvérzett „a gazdasági krízis frontján"... Bizalom és reménykedés... Ma 97 munkáscsalád él még Z lato ón. Nyo­morról talán nem beszélhetünk, ez túlzott volna, hiszen most is megvan a lakás, a fűtés és a világítás, a soványka föld is meg termi a maga krumplicskáját és aztán a munkanélküli segély is jön. De mindenki vágyik a munka utam, mert érzi, tudja, hogy a munkának itt alapja van és csak a produktív termelésből fakadhat az igazi élet. bgv páran elmentek Délamerikálba, némelyek meg másutt próbáltak szerencsét. Az egyik trmnkásasszony, akinek csinos, tágas lakásába bekopogtatunk, meséli, hogy az urától, aki ja­guár óta Montevideoíban van, éppen, jnost ka­pott levelet, hogy hamarosan visszatér, mert nem tud ott megszokni és „hátha akkorára, amikor megjövök, már lesz otthon is munka." Hatot Salgótarjánba telepítettek át, ahol az uj viszonyok közepette csiszolt üveggyárat ala­pítottak. De ezt a százéves tradíciót nem lehet csak úgy egyszerűen áttelepíteni, a pilzeni sört sem lehetne Zlinben gyártani, tisztelet, becsület Bata minden ipari képességének. Hat csiszoló és két fúvó munkás ment oda, a csi­szolók már mind visszatértek. Négy táblaüveggyár- és négy más üveggyár működött nem is olyan régen a nógrádi iparvidéken. A táb 1 aüveggyárak: Rimakokova, Hámor, Jó­patak, Farkasvölgy közül egyik sem dolgozik. A rimakokovai gyár, amely évenként 100 va­gon táblaüveget produkált, 1923 óta szünetel, teteje a középen behajlik, mintha örökösen 100 tonna hóbömeg, vagy a világgazdasági krí­zis egész súlya nyomná görnyedt hátát. A többiből Katalinhuta még dolgozik, az újpesti egyesült izzó érdekeltségébe tartozó Ujamfal-j völgy fújja a villanykörtéket., Málnapataka és, Zlatnó csöndesek. Pedig segíteni nem volna nehéz. Meg kelti keresni a segítség útiján e módját* * — Nemzetközi ujságirókongresszus Buda­pesten. Budapesti szerkesztőségünk jelenti te­lefonon: Az újságírók nemzetközi szövetsége legközelebbi végrehajtó ülését Budapesten tartja május 29-től junius 2-ig. Ez alkalommal a világ szinte valamennyi államának sajtó­orgánuma kiküldi képviselőjét Budapestre. A külföldi hirlapirókat a magyar székesfőváros fényes fogadtatásban fogja részesíteni. A ven­dégeket a kormányzó is fogadni fogja s meg­hívást kapnak a kormányzó garden partyjára. Gömbös miniszterelnök estélyt, Almásy kép­viselőházi elnök villásreggelit ad a tiszteletük­re, az Operában pedig május 30-án dísz­előadás lesz. Ezenfelül a székesfőváros, az uj- ságiróegyesületek, a napilapok, különböző tes­tületek stb. részéről ünneplés, meghívás és a szórakoztatások egész sora várja őket. — Sumenben emléktáblával jelölik meg azt a házat, ahol Kossuthot internálták. Szófiából jelentik: A szófiai Magyar—Bolgár Társaság dr. Fehér Géza egyetemi tanár, elnök vezeté­sével és Rudnay Lajos szófiai magyar követ kezdeményezésére emléktáblával jelöli meg Sa­ra enben (Sumla) azt a házat, ahol 1850-ben Kossuth Lajost internálták, mialatt Oroszor­szág és Ausztria a török szultántól kiadatását követelte. Az emléktábla leleplezése május 21 -én lesz a bulgáriai magyarság és a bolgár helyi hatóságok részvételével. A nevezetes ün­nepélyre a Bolgár—Magyar Társaság meghívta *, Magyar Tudományos Akadémiát és a Ma­gyar Történelmi Társulatot. Mindkét intézmény fölkérésére dr. Hegedűs Lóránt vesz részt az ünnepélyen, — Julius 11-én leplezik le az eperjesi Duch« novics-szobrot. Saját tudósítónk jelenti: Annak idején megírtuk, hogy az itteni ruszin lafcos­j ság körében nagyszabású akció indult meg, j hogy a ruszinok legkiemelkedőbb egyénisé- | gének és vezérének, Duchnovicsnak szobrot ; állítsanak. A szoborra szükséges összeg gyüj- | tés utján rövid időn belül együtt is volt, úgy : hogy ki lehetett inni a pályázatot a szobor j megmintázására. Több pályázó közül Mandics- | né, ruszin szobrásznő kapta meg a megbiza- i tást a szobor elkészítésére. A szobrásznő nem* | régiben készült el a munkával és a napókban, már meg is érkezett Eperjesre a hatalmas mé­retű bronzszobor, amely közel három és fél­méteres nagyságban ábrázolja Duchnovicsot, aki jobbkezében tollat tart, míg balkezét vét- dőleg egy fiatal makovicei diák vállára he­lyezi. A szobrot az Alice-parkban helyezik el és julius 11-én nagyszabású ünnepségeik kere­tén belül leplezik le. — A bezárt alsógyörödi katolikus iskola sorsa. Pozsonyból jelentik: Megírtuk, hogy, , március 15-én váratlanul bezárták az alsó- | győnödi katolikus szlovák népiskolát. Az | alsógyörödi katolikus hívők azonnal memo- j randummal fordultak valamennyi illetéked hatósághoz és magához a köztársaság elnö­kéhez is. Azt kérték, hogy vonják vissza az iskola bezárását és engedjék meg továbbra is, hogy az egyházközség fenntarthassa a törvényes követelményeknek mindenben! megfelelő iskoláját. Bár azóta hosszú hetek' teltek el, mindezídeig semmilyen intézkedés nem történt. Legutóbb számos alsógyörödi szülő panaszlevelet intézett az országos hi­vatalhoz. Ebben a panaszlevélben vizsgálat elrendelését kérik azon hivatalos közegek’ ellen, akik az iskola bezárását elrendelték. í — Nemzetközi kardiológiai kongresszus Prá­gában. Az *ezévi nemzetközi kardiológiai kongj resezust junius elején Prágában tartják meg. A’ kongresszusra számos neves ezivspecialista je­lentette be részvételét. Sok szakmunkát és uj gyógymódszert fognak megvitatni. A kongresz- szus főtárgya a. szívizmok megbetegedése lesz. Az ülés azonban nemcsak elméleti problémák-, kai foglalkozik majd, hanem gyakorlati-terápial kérdésekkel is. — Megejtették Dobsinán a zsidó hitközségi vá.- l&sitásokat, Dobsiná-rói jelentik: Mint ismeretes, egy félévvel ezelőtt különböző egyenetlenségek következtében lemondott a doöslnai zsidó hjtköz^ ség elnöksége s azóta űr. Altstock Artúr vezette teljhatalommal a hitközség ügyeit. Ezalatt a nyu­galom helyreállt, úgyhogy most megejthették, az uj vezetőség megválasztását. Elnökké továbbra is dr. Altstock Artúrt választották egyhangúlag, gond­nok Gresohler József lett, pénztárook Gresemana Ernő, ellenőrök Trattmer Sándor és Scliaffer Gyula, jegyző Lévai Jenő. A választmány tagjai: Greschler Mátyás, Hirseh Ernő, Katz Vilmos, Lau- ger József és Weissmann Pál tették. Az adókivető bizottságiba Weiss Miksát, Frischanann Bemátot, Katz Vilmost és Weds&mana Pált választották, , j 6

Next

/
Oldalképek
Tartalom