Prágai Magyar Hirlap, 1933. május (12. évfolyam, 101-124 / 3211-3234. szám)

1933-05-17 / 113. (3223.) szám

4 T^GAI-iVVAGtAR-HrKIiAÖ 1983 májáé 17, ftzxxrda. A bécsi nemzeti szocialisták visszavonták Neller Rózsi eiieni becsületsértési porukét Bécs, május 16. Fraueufeld bécsi nemzeti szo­cialista pártvezér dr. Meller Rózsi írónő ellen annakidején feljelentést tett beceületsértée miatt. Meler Rózsi, mikor vallomást tett az ál­lítólagos merényletről, azt mondta, bogy a tet­tes igy szólt hozzá: „A barna házból jövök“. Ezt a kijelentést tartotta Frauenfeld sérelmes­nek magára és pártjára nézve. Ma volt a tár­gyalás a becsületsértési perben, amelyen Meller Rózsi nem jelent meg. Elő akarták vezetni a fogházból, ahol három hónap óta vizsgálati fogságban van, de ö ellenállt és semmiképpen sem volt hajlandó a tárgyalásra elmenni Vé­dője, dr. Pressbunger nyilatkozatott tett, amely szerint védence nem akarta megsérteni a nem­zeti szocialista vezetőséget. Erre Frauenfeld nemzeti szocialista vezér képviselője vissza­vonta a feljelentést, — különös tekintettel az elmeorvosi vizsgálatra, amely a rövidesen meg­tartandó bűnügyi tárgyaláson is döntő szeredet fog játszani. A tragikus végű He tíelberg bankár efen megszűntették az eljárást Budapest, május 16. (Budapesti szerkesztő ségünk telefonjedentése.) A Heidelberg ban­kár elleni por mai törvényszéki főtárgyalá­sán a védők mondották el beszédeiket Vala­mennyien a b ekövettkezett tragédiára ala­pozták a védelmet és arra kérték a bírósá­got, hogy higyjen az elhaltaknak, akik búcsú levelükben ártatlanságukat hangoztatták. Az ügyész erre elejtette a vádat a tragikus végű Heidelberg Vilmos bankárral szemben és a bíróság is megszüntette ellene a további eljárást, A többi vádlott ügyében valószínű­leg még ma hirdet Ítéletet a törvényszék. REGÉNYFOLYTATÁSUNK — anyagtorlódás miatt — mai számunkból kimaradt — Június 27-én utlevélnélküH autocarutazást rendezünk Budapestre. A PMH utazási osztá­lya juníus 27-én délben 1 órakor a pozsonyi Carlton-szálló elől autocart indít Budapestre és az autocar 29-én éjfélkor érkezik vissza. Az utazásban utievél nélkül is részt lehet venni és a közös utievél kiállításához ut. -isi osztá­lyunknak szüksége van egy, a községi elöljáró­ság által kiállított fényképe* személyazonos­sági bizonyítványra. Az utazás részvételi dija budapesti elszállásolással és ellátással 170 Ki. A közös utievél és vizűm költsége 80 Kő. Je­lentkezés május 20-ig utazási osztályunknál, Bratielava, Central Passage. Kisalföldi levelek Lesz-e arany az » Aranykert a-ben? A tavaszi esőzés nem volt elégséges ahhoz, hogy a vetésiek, a konyhakerti növényeik és a gyümölcsfák teljes mértékben kifejlődje­nek a Kisalföldön s a gazdák aggódva várják a májusi esőket, hátha az kedvezőbbé tudja tenni a mezőgazdaságnak egyébként is sa­nyarú helyzetét. Az sem sokat lendít ezúttal agazdák helyzetén, hogy intézkedést kaptak á végrehajtások felfüggesztésére, ritka az a gazdaember, aki ne nyögué a régebbi rossz termések emlékét. A Csallóközi s általában a Kisalföldet most egy uj probléma érdekli m ezogazdasá gí 1 a g: lehet-e a hajdani „Aranykert“-et, Mátyás királynak halban, vadban dúskáló, két Du­na közé fogott kertjét gyümölcsössé tenni? A mezőgazdasági termények árának hanyat­lása, a mocsarak lecsapolása után keletkezett kedvezőbb talajviszonyok valóban indokolttá teszik azt, bogy intenzív gyümölcstermelés In­duljon a Kisalföldön, ahol eddig csak itt-ott létesüllek gyümölcsösök, faiskolák, (de azok aztán valóban kitűnőek és országosan híre­sek) és csak kevés helyen van bolgár-mintá­jú kerti kultúra. A kisalföldi magyar gazda mentalitását jellemzi, hogy kétkedéssel fo­gadták azoknak a községeknek kezdeménye­zését, amelyek kerti vetemények termelésé­re szánták rá magukat és nem egy község enyhe gúny tárgya volt azok részéről, akik csak „búzában és szántóföldben gondolkoz­tak/' A kerti kultúrának azonban egyre több híva van már s nemsokára erős gyümölcster­melésről is hirt adhatnak a közgazdasági ro­vatok vezetői. Gyógyfürdők a Kisalföldön Az egyik délszlovenszkói lap áprilisi tréfája nemlétező komáromi kénes melegforrásokról beszélt, aminek eredményeképpen egyre-más- ra történtek jelentések valódi és kétségtelen melegforrásokról a Kisalföldön. Néhány hét alatt már számba lehetett ven­ni a jelentékenyebb me’cgforrásokat s ki­tűnt, hogy a Kisalföld ebben is gazdag. Budapest a 27-ik, Prága a 37-ik helyet foglalja el a világ leg­népesebb városainak sorában Prága, május közepe. A bábom utáni években a városok képe úgy népesség, mint jelleg tekintetében nagyot változott. Ezt a vi­lágháború okozta, mely úgy hajította a vá­roslakókat egyik telepedési helyűikről a má­sikra, mint szél a porszemet. A nagyváros természetes fejlődése rendszerint három elem­ből tevődik össze: a lakosság természetes növekedésével, mely születések szaporodá­sával állott elő; a vidéknek a városba való özön lésével és a környékbeli kisebb telepek­nek a városhoz való kapcsolásával növekszik a városok népessége. Ha nemcsak azokat vesszük nagyvárosoknak, melyeknek egymil­lión felüli lakosságuk van, hanem azokat is, melyek 750.000 lélekkel mint mililidiSij el öl­tek jöhetnek számításiba, úgy a legújabb szá­mítások szerint az 1980—31. években a kö­vetkező nagyvárosok kerülhetnek a listára: 1. Newyork 9 millió, 2. London 8,263.000, 3. Páris 4,934.000, 4. Berlin 4,339-000, 5. Csi- kágó 3,376.000, 6- Sanghaji 2,700.000, 7­Moszkva 2,667.000, 8. Osaka 2,454.000, 9. Buenos Aires 2,153.000, 10. Tokió 2,180-000, 11. Philadelphia 1,951.000, 12. Leningrad 1.942.000, 13. Becs 1,836.000, 14. Detroit 1.569-000, 15. Rio de Janeiro 1,469.000. 16. Tientschin 1,400.000, 17. Kalkutta 1384.000, 18. Pék ing 1,340.000, 19. Sidney 1,239.000, 20 .Los Angeles 1,238.000, 21. Hamburg 1 millió 231.000, 22. Varsó 1,178.000, 28. Bom­bay 1.158.000, 24. Kairó 1,135.000, 25. Glas­gow, 1.088.000. 26. Melbourne 1.018.000, 27. Budapest 1,005.000, 28. Birmangham 1 millió 002.000, 29. Rónia 1,000.000, 30. Milánó 990.000, 31 Mexikó 960.000, 32. Nagoya 907 ezer, 38, Cleveland 900 ezer, 34. Brüsszel 890 ezer, 35. San Palo 880.000, 36. Liverpool 856 ezer, 37. Prága 849.000, 38. Madrid 854.000, 39! Nápoly 841 ezer, 40. San Houis 822.000, 41. Kanton 820.000, 42. Baltimore 805-000, 43. Kébe 788 ezer, 44- Boston 781 ezer, 45. Hankau 780.000, 46. Barcelona 775.000, 47. Kopenhága 774-000, 48. Manchester 76)3,000, 49. Kiotto 765.000, 50. Amsterdam 752.000. A háború kitörése előtt csupán tizenöt mil­lió* váró* volt, míg ma ennek majdnem a kétszerese, huszonkilenc van. Kosntantimá- polvnak 1913-ban 1,200.00 lakosa volt, ez a szám most 600.000-Te apadt. Az európai vá­Csupán a községek eldugott helyzete, — ame­lyek határában a melegforrások találhatók — a vállalkozás hiánya és nagyrészt a közöm­bösség hozzák magukkal, hogy a kisalföldi melegforrásokat eddig gazdaságilag ki nem használták, pedig a számos meleg forrás kö­zött valóban lehetne egyre vagy kettőre akad­ni, amelyet üzletileg is kihasználhatna egy tőkeerős vállalat. Az egyik ilyen forrás Marcelházán van, egy rendezetlen hepehupás területen, ame­lyet a lakosság kavicsbányának használ. A forrás később tavacskává szélesül s ebben úszkálnak a község libái. Ha az egymás kö­zelében felbukkanó kis forrásokat egyesíte­nék, a tavat kitisztítanák és a parton leg­alább kezdetleges kabinokat építenének, alkalmas volna egy népfürdő céljaira. A másik forrás Pa.t-pusztán van. Ez is bő­vizű. Régi tulajdonosa, a Pálffy-uradaloim an­nakidején rendbehozta ezt a forrást, víztartá­lyát kibővítette. A nép „fürdőnek" nevezi és használja is. A forrás gyógyhatása erős. A szomszédos községek népei hordóban vi­szik haza a vizet reumatikus, vagy ahogy ők mondják: romantikus, fájdalmaik gyó­gyítására. A forrás iszapját, is felhasználja a nép meleg pakkolásokra. A kénes vizet szemfájás ellen is használják, hogy eredménnyel-e, azt csak az orvosok deríthetik ki. Az autoszuggeszciő mindenesetre segít. A forrás mostani tulaj­donosa az Ágra r.-t., amely egy kis tőkével rendezhetné ezt a fürdőt s akkor a Kisalföld is rendelkezhetnék egy olcsó, néfp számára szolgáló gyógyfürdővel. A harmadik forrás Pusztavérten van. En­nek vize aztán a Zsitvába ömlik. Pusztavér­ten egymás mellett számos meleg forrás ont­ja magából a vizet s egy terv is merült már föl, amely strandfürdő létesítését, tűzte ki. Ezek a melegforrások alighanem kapcsolat­ban állanak a Duna túlsó partján levő és igen látogatott dunaalmási kénes-forrással, amely egy idő óta a környék strandfürdője és nyaralótól epe is. A sok forrás közül egyiket talán fel lehet­ne használni gyógyfürdő vagy strandfürdő céljaira is. A Kisalföld szegény jól kiépített strandfür­dőkben. Sem Komárom, seon Érsekújvár, sem a többi rosok fejlődése természetes, meglepetés csak Moszkva népességének növekedése, a város­nak 1914-bn 1 millió lakosa volt, imig most ennek több, mint a kétszerese van. Birming­ham lakossága félmillióval növekedett, miig Róma 1914 óta lakosainak számát szintén megkétszerezte. Milánó népessége 370.000- rel növekedett, Prágáé 335.000-rel. Meglepe­tés Leningrad és Bécs lakosságának apadá­sa, 1914-bem az előbbinek 2,019.000, utóbbi­nak pedig 2,167.000 lakosa volt. Az amerikai, ausztráliai és afrikai nagyvárosok lakossága a háború kezdetétől állandóan növekedett. Ázsiáról már nem mondható el ugyanez. Sanghaj 1914 óta lakosságának számát meg­négyszerezte, Osaka, Tienosin, Peking, Köbe és Kiotto megkétszerezte, addig Kalkutta és Bombay csak egészen csekély szaporodási! mutathat fel. Japán harmadik nagyvárosává Nagoya emelkedett, mely 378.000-ről 907.000- re szaporodott. A többi ázsiai városok (To­kió, Kanton és Hankau) lélekszáma csökkent, A 29 milliós városból tizenkettő Európába, 7 Amerikában, 7 Ázsiában, 2 Ausztráliában és 1 Afrikában van. A britt világbirodalom 7, az Észak- amerikai Egyesült Államok 5, Kina 3, Szov- jetoroszország, Németország és Japán 2 mil­liós várossal dicsekedhet. Hárcinmegyed- millión felüli városból több, mint ötvenet számlálhatunk. Ebből Európára 22, Ameri­kára 15, Ázsiára 12, Ausztráliára 2 és Afri­kára 1 város jut. Az Északamerikai Egyesült Államok és a britt világbirodalom itt is az első helyen állanak, egyenként 9 várossal. Gyilkolt, hogy megmeneküljön a halálbüntetéstől Franciaországban megölte anyját és kedvesét, azután Belgiumban gyilkolt, mert ott nincs halálbüntetés Brüsszel, május 16. A brüsszeli rendőrséginek egy borzalmas gyilkosság hátterét sikerült felde­rítenie. Néhány nappal ezelőtt HyaKntíhe Danse nevű ember jelentkezett a rendőrségien és előadta, hogy Liége közelében egyik kolostorban két revolver­lövéssel megölte Haut, jezsuita atyát. Elmondta, bogy harminc év óta nem látta a pátert, de egész életén át, gyermekkora óta kísérte a bos­szú gondolata, miért a páter, mint tanár, gimna­zista korában egy vizsgán elbuktatta. Az eset idáig meglepően hasonlat Leonhard Frank egyik regényéinek, „Az ok“-nak történeté­hez. Ebiben a regényben egy volt diákról van szó, akit egész életén keresztül üldöz a bosszúvágy volt tanítójával szemben, akit végül is meggyilkol. Az élet azonban fantasztikusabb, mint a legszínesebb regény. Ebben az esetben is 'kiderült, hogy a ször­nyű gyilkosságnak még szörnyűbb előzményei vannak. A viasgiáfliWfö előtt a gyilkos előadta, bogy nem ez a* első büntette. Egy héttel eselőtt * francia Bouillais-Ies-Trous községben meggyilkolta anyját és szeretőjét. A gyilkosságról még senki sem tud, az áldozatokat még nem is keresik, A tettes elmondta, hogy a nagyobb községek nem dicsekedhetnek épí­tett, modern strandfürdővel, amilyennel a Duna túlsó partján az egész Felsődunántui: Esztergom, Almás, Győr, Pápa, Tatató város már évek óta büszkélkedik. A komáromi strand nem egyéb, mint a Vág és a Duna összefolyásánál felhalmozódott homok, tehe­nek legelője, szomszédságában primitív há­zikók s olyan rossz elhelyezéssel, hogy min­den évben követel áldozatot a Duna a leglá- togatotiab helyen, Pozsonyt kivéve a Duna csehszlovákiai oldalának rendes uszodája, uszósportja mindmáig Dincs, az evezős-sport is csak műkedvelő. Utmérési furcsaságok Számtalanszor megemlékeztünk már a Kis­alföld rossz közlekedési viszonyairól, a hely­telen vasúti menetrendről, a lassujáratu vo­nalokról s azokról, a rosszul szerkesztett mo­toros-kocsikról, amelyek különösen a Csalló­közben használtak. De nemcsak a vasutügy, hanem az országút problémája is állandóan felszínen tartásra kívánkozik. A Kisalföldnek kevés az olyan ország útja, amelyik sáros, téli időben is járható. A munkakölcsönből elsősorban ezeket az uta­kat kelletne megjavítani s közelebb hozni a világhoz az eldugott falvakat- Itt említünk meg egy csallóközi furcsaságot. A régi Pozsony- ímegrye és a régi Komárom megye annak!dejép külön-külön mérték föl törvényihatósági utai- kat. A Csallóköz közepén. a két megye elvá­lasztóvonalánál például harminc kilométert egyszerűen a levegőben hagytak s a Komáromból Pozsony felé haladó autós a 34-ik kilométer után egyszerre a 64-iknél ta­lálja magát. A 34. még a régi Komárom- megye volt, a pozsonymegyei ut, pedig a 64-es mérföldkőnél végződött. Ezt a kettőt még most sem hozták „egy kalap alá." Ugyan­ilyen furcsaságot lát az utas például Nagy- megyer és Ekecs község 'között. Ekecsen a Nagyra egy értől vaió távolság nagyobbnak van feltüntetve, mint vissza­felé! Mivel itt kilométerekről van szó, kíváncsian vájjuk, mikor történik a távolságoknak helyes megállapítása. (szv.) gyilkosság előtt két koporsót szerzett 'be és azokba fektette a holttesteket. A koporsókat egy kis kerti ház pincéjébe rejtette el, amelynek ajtaját bonyolult szerkezetű zárral zárta ie. A hatóság teleíonárdeklödésére kiderült, hogy a. bűnös előadása teljesen megfelel a valóság­nak, A két nő borzaimasan eitorzított holttestét csakugyan megtalálták. Hogy mi okból követte el Döntse ezt az első két gyilkosságot, arra nézve még semmilyen támpont sincs. Azt állítja, hogy eksztázisban, cselekedett. Ügyvédijének azonban bevallotta, hogy a harmadik gyilkosságot azért követte el, mert belga állampolgár és azt akarta., hogy Belgium­ban ítélkezzenek felette, ahol nincs halálbünte­tés. Franciaországban biztosan guülotínra Ítélték volna, tehát a harmadik gyilkosság által akart megmenekülni a haláltól. A negyvenkét éves gyilkos előélete éppen any- nyi-ra kuszáit és hányatott, mint mostani bűntettei, Liége-be® született, katolikus internátusbán nevel­kedett, mint első eminens kitüntetéssel tette le a* érettségit. Majd egyetemre került, ahol természet­tudományt hallgatott és az egyetemen is kitünte­téssel doktorált. Újságíró lett belőle, számos napilap és folyóirat munkatársa, aztán gyors egymásutánban volt költő, csillagász, büvészmester és pszichoana­litikus. Később egy metafizikai fotyőirafot adott ki „Sa- voir" címen, amellyel széles közökben ért el rend- kivüli sikereket. Azután Párisba került, ahol mint. híres mágus lépett fel kabarékban és musiohallok­ban, majd mint ilyet egy nagyvállalkozó Egyiptom­ba szerződtette. Rövid idő múlva visszatért hazá­jába és Liége-ben szélhámosság miatt kétévi bör­tönre Ítélték. A büntetés elől megszökött, ott­hagyva feleségét, és gyermekeit és anyjával Fran­ciaországba költözött. Bouillais-lcs-Trousban mint „próféta*1, jövendő­mondó és az okkult tudományok professzora lépett fel. Páris legelőkelőbb társaságának tagjai keresték fel, luxuskocsik álltak meg a háza előtt és kétszáz frankot kapott egy beszélgetésért. Németországgal is voltak kapcsolatai, amit a laké-, tíá'ban megtalált nagytömegű levelezés bizonyt. Az impozáns megjelenésű és rendkívül ínteTigeüs kül­sejű emberit a legíoglalt levelezés alapiján azzal is gyanúsítják, hogy külföldi hatalom javára kém­kedett. Börtön keíyeít elmegyógyintézet 7 Brüsszel, május 16. A vizsgálóbíró ma egész nap folytatta, a többszörös gyilkos.- Hyaeinthe Dante kihallgatását. Kiderült, hogy Danse már az elmult csütörtökön érkezett Brüsszelbe. Mihelyt megérkezett, azonnal Morichard mestert, az egyik leghíresebb brüsszeli ügyvédet kereste föl, akivel két óra hosszat tanácskozott. Innen egyenesen a tör­vényszékre ment és jelentkezett régi bünte­tésének kitöltésére, de mivel a zsarolás bün­tette már elévült, nem tartóztatták le. Danse ezutáu újra ügyvédjéhez ment. Nem tudni, bogy az ügyvéd milyen tanácsot adott neki, tény az, hogy Danse autóba ült, Liégebe haj­tatott és lelőtte Haut jezsuita pátert. így vált bizonyossá, bogy kikerüli a halálbünte­tést. Az is lehetséges, hogy Hyaeinthe Danse egyáltalán nem fog börtönbe kerülni. A belga törvény értelmében minden bűntettest elmeor­vosi vizsgálatnak kell alávetni és amennyiben az orvosok betegnek nyíl váratják, úgy nem is kerül tárgyalásra, az ügy. hanem az elmebeteg bűntettest gyógyintézetben helyezik el. Meg­történhetik az is, hogy a bűnöst idővel gvó- gyultnak nyilvánítják és szabadlábra helyezik,

Next

/
Oldalképek
Tartalom