Prágai Magyar Hirlap, 1933. május (12. évfolyam, 101-124 / 3211-3234. szám)
1933-05-04 / 102. (3212.) szám
lm május 4,jssfltöirWfc TO^M-MaG^AR-HIRLAK Jiüxdetem a Jtlount Zverest megvívásáért A Himalája a föld legfiatalabb hegysége s állandóan emelkdöben van 4 Dyhrenlurt-exped&ció szenzációs felfedezése a 7459 méteres Jongsong- Peahon — A Himalája a föld leghatalmasabb vízválasztója (2) Egy óinddai monda elmeséli, hogy P,ra- dzsapati, amikor az ©get és földet megteremtett©, még élő lényeket is teremtett: hegymagasságu száklatömböket szakított ki a földből, szárnyakat ráköti rájuk és ezeket a szárnyas hegys.zörnye'tegeket íelhajitotta a levegőbe. Itt azonban nagy bajokat okoztak, csillagokat sodortak le- Ekkor Pradzsapati önmagából megteremtette az embert. Az emberek aggodalmaskodva húzódtak össze az ingadozó földön. De a barátságos istenek segítettek nekik. Az emberek vidáman örvendeztek az istenek ajándékainak, amikor hirtelen az alázuhanó csillagok mögött a kőszörnyetegek zúgva, mennydörögve csapódtak a földre- Borzasztó -robajjal tört össze minden és a föld alapijaiban remegett. Az embereket rettentő borzadály járta át, a földre zuhantak lés maguk az Istenek is elrepültek- Csupán lódra isten, az erős, állott szilárdan a nagy zűrzavarban, üstökűknél ragadta -meg a szárnyas szörnyetegeket, ahol csak érte őket, erős kézzel letépte szárnyukat és szétszórta a levegőibe, ahol azok felhőként szálltak tovább, mint az égi istenek játékszerei. A szárnyuktól megfosztott sziklatestek azonban a földre zuhantak, vad összevisszaságban halmozódtak fel, nem tudtak mozogni, megmerevedtek és hatalmas súlyúkkal mint óriási kőhoirgoinyokkal a földbe ágyazódtak- be és most mint égbetor.nyosuló hegységek védelmezik a gyönge ember kicsiny házát. Amint a gyermek anyjához húzódik. amint a folyóvíz a tengerbe igyekszik, úgy tapad a felhőszárny a hegységhez, amelynek egyszer szervi része volt. így keletkezett a Hiamlája, a szilárd, a felhőkben gazdag indus hegyóriás. így szól az -indus monda. A későn született gyermek A monda k öl l ője mintha megérezte volna azokat az ősi természeti erőket, amelyek felfoghatatlan nagyságban bontakoztak ki, amikar Magas-Ázsiának óriási sziklavárait felib v *■] vOz í ák. A föld nem tud hatalmasabb tanukat felmutatni fűzből született erői mellett. mint gyermekeit, a hegységeket. A föld az örökké fiatal anya, aki kimeríthetetlen rfővel mindig uij életet teremt. Olyan megrázkódtatások közepette. amelyek az emberi értelem számára felfoghatatlan erejűek voltak, emelkedtek a hegységek a tengerekből és a föld mélységeiből a magasságokba. Évmilliók száguldottak el, mint a földt-c-rrén-etem napjai, mialatt uj és uj fájdalmak rázták meg a vajúdó földanya testét és majd itt, majd ott egy-egy óriási hegység emelkedett- fel a magasbaFöld linknek ilyen későn született gyermeke a Himalája is. Mert bármilyen különösnek tűnik fel az első pillanatra az a gondolat, hogy ez az óriás, az összes gyermekek közül a legnagyöbbik, a föld legfiatalabb hegysége, de úgy van. Rögtön megértjük, ha figyelembe vesszük, hogy a hegység-ek keletkezésében, felépülésében két munka folyik szakadatlanul, az építő és a kihordó munka. Amint az ember születik, fejlődik és elpusztul, úgy születnek és pusztulnak a hegységek. A legrégibbek, a geológiai őskorban születtek, a szó szoros értelmében a földdel váltak egyszintűvé. Mások, régi hatalmas hégyóriások, amelyek eredetileg az égig holtozódtak. most mélyen meghajlott hátukkal tisztes aggkoruknak nyomorék tan-ui (Skandináv alpok)- Csupán a fiatalok és a legfiatalabbak tekintenek el büszkén messze vidékek felett mint ©gbenyuló hegyóriások. Ha a föld őstörténetét az órakor tizenkét órájába szorítjuk, a Himalája Születése az utolsó órának utolsó percében történt. A földtörténet órái már leperegtek, az ar- cbaikum. az őskor, a palezoikum, az ókor, a mezozoikum, a középkor -is. évmilliók múltak el és akkor röviddel a tizenkettedik óra előtt, a földtörténet legfiatalabb korában borzalmas forradalom rázta meg a földanya testét. Hatalmas feszültségek -repesztették, a nagy gyűrődések, amelyek már előibb is fejlődőben voltak, alakot öltöttek és a tercierben, a harmadkorszakban föltornyosulnak a föld leghatalmasabb gyűrt hegységei: a Uocky Mountains, a Pyreneu- sok, az Alpesek, a Hindukius s a többiek és végül mint méltó zárókő, az óriási Himalája. Megmagyarázhatatlan, óriási erők tűrték fel északról dél felé ható nyomással a Himaláját és Ma-gasázsia sok sziklafalát, ivüket déli elé nyomták ki, a Himalája ivét, az iráni ivet, a Hindukus ivét és még sok más hegyivet. A romboló erők munkája És már a keletkezés idején, aztán a hegységek képződése után nyomban munkába lépnek a romboló erők, ■az aiátörő vizeik és a tenger mélyéből fel- emelkedő sziklafalba évezredes munkáival mély szurdokokat rágnak, a gyűrt hátakat láncokká alakítják, mintha egy nagyszerű szobrász dolgozott volna itt vésőjével, kirágják a gerinceket, hátakat és szeszélyes alakú csúcsokat, mig a hegységek mai kép® kialakul. Perszé ez a munka pillanatig sem szünetel. Panta rhei, minden folyik, minden átalakul, ahogy Herakleitos mondotta. A víz mellett még más erők is szorgalmasan dolgoznak a hegységek külső képének kialakításán. A föld legújabb korában egymásra következő jégkorszakok következnek, Pencfc, a berlini egyetem nagyhírű morfoló- gusa három ilyen jégorszakot tételez fel. A jégkor a hegymagasságokat örökös hóval vonja be, amelyek tömegei önmaguk súlya alatt jéggé fagyva mint jégfolyófc. gleccserek csúsznak alá s a tenger színe felett 2000 méter magasságig nyújtják le nyelvüket amely itt megolvadva hegyi patakokat táplál. A hó a 3600 méteres határon imint a csapadék állandó formája mutatkozik. A glecs cserek és lavinák, a sziklarepedésekiben robbantó jég mind, mind azon dolgozik, hogy lerágja, lehoirdja a hegységet. A jégkor után a diluviuim korszaka következik a föld történetében, a kiima melegebbre fordul, a gleccserek határa a magas völgyekbe húzódik visz- sza. A jégkorszaknak emlékei azonban a Himalájában nem olyan számosaik, mint az Alpesekben, elsősorban hiányoznak az A1 pesek gyönyörű tájképi díszei, a hegyi tavak és a mi Tátránk tengerszemei. A tengeti parányoh kagylói — 7459 méter magasságban Mindazokból, amiket elmondottunk, már látjuk, hogy a Himalája egy nagyon „sokoldalú" hegység ivszerüen gyűrt- és lánchegység, amellett még peremhegység is, mert éles ellentétben aiz előindiai táblavidéktől, mint mereelken lalázuhanó perem áll a hegyekben gazdag Magasázsiának szélén. Mindezek a terciieavkorsmkban kelfekezett lánchegységek — ebben már nincs Semmi kétség — a tengerek mélyeiből emelkedtek fel. amelyek a hegyképződés előtt és annak hosszú tartama alatt a 'lerakódások tömegét nyelték el. mivel fenekük mind mélyebbre — Székelési zavarok, bélgörcs, puffadtság, gyomorszédülés, izgalmi állapotok, szividegesség, félelemérzés, bódultság és általános rosszullét esetén a természetes Ferenc József kese- rüviz a gyomor és bélcsatorna tartalmát gyorsan és fájdalom nélkül kiüriti, a vérkeringést előmozdítja s tartós megkönnyebbülést szerez. Korunk legkiválóbb orvosai a Ferenc József vizet úgy férfiaknál, mint nőknél és gyermekeknél teljes eredménnyel alkalmazzák. F\ Ferenc József keserüviz gyógyszertárakban, drogériákban és füszerüzletekben kapható. és mélyebbre sülyedt. Ezek a lerakódások összepréselődtek, meggyűlöd téik és végül felfelé emelkedtek talán már a gyűrődés alatt. A Dyhrenfurth professzor által vezetett 1030. évi nemzetiközi Himalája-expedició, amely a Kangcsendzönga megvívását tűzte feladatául (az elmúlt héten jelent meg a német könyvpiacon az expedíció története: Bauer: Dér Karnpf Uim Kangchendzönga címen), a 7450 méter magas Jongsong Peak megmászása és tudományos vizsgálata közben szenzációs megállapításra jutott. Az expedíció előtt valóságos reveláció volt, amikor kiderült, hogy a Jongsong Péak egész csucstrapéza mészből álll, méigpediig ez a mésztakaró északról, a tulaj- doukéipeni Kangcsendzönga kristályos kőzeteiről tolódott a Jongsong Peakre. Közép- ázsiáoak hegyhullámai tehnt valóban északról déli irányban mozogtak, tehát' Tibetről a bengáli sikság felé. A tibeti határ em° mésaképződményeiben a triász-, jura- é kréta formáció van főleg képviselve. Ezek kétségtelenül tengeri üledékek, parányi tengeri állatok kagylóinak maradványai. Tehát egy 7459 méter magas hegységnek, amely 2600 méterről magasabb a Mont Blanonak aránylag „fiattal** tegeri üledékekből való sapkája van. A geológiai korok beosztásában, a geológiai időszámításban természetesen egészem más mértékkel dolgozunk, mint az emberiség történetében. Amikor tehát fiatalkorú hegységről beszélünk, a geológiában ennek egész más értelme van, mint a történelmi felfogásban. A Himalája azonban nemcsak gielologiat értelemben fiatal. Dyhrenfurth professzor véleménye és meggyőződése szerint történelmi értelemben i« fiatal hegiység a Himalája. A Himalája most is emelkedőben van Általánosan érvényes és számtalan geológiai kézikönyvben lefektetett felfogás az, hogy minden hegységet az atmoszférikus erők (a szél és viz cseppfolyós és szilárd formájában) fokozatosan lehordanak. A Himalájában azonban az emelő erők túlsúlyra jutottak a lehordó erőkkel szemben. Dyhrenfurtíh abban a szilárd meggyőződéiben van, hogy a Himalája emelkedése még most is, tehát a geológiai jelenben, folyamatban van. Ha néhány évtizeden át pontos megfigyeléseket, méréseket végeznénk, akkor kiderülne, hogy a Himalája csúcsai állandóan növekszenek! És ha évenként csupán néhány centiméternyi is ez a növekedés, ez a néhány centiméter néhány ezer év alatt már jelentős számot tesz ki. ezer esztendő pedig a föld történelmében nem több, mint a rövidéletü ember szempontjából a pillanat. Ennek az emelkedési elméletnek segélyével különböző nagyon érdekes tényeket tudunk megmagyarázni- Amint előbbi cikkünkben mondottuk, a Himalája kiemelkedő magassága ellenére nem vízválasztó, a vízválasztó a tőle északra fekvő sokkal alacsonyabb magassági vonulaton van. Emlékezzünk csak az Indusra és a Brahmaputrára, amelyek a Himalája északi oldalán erednek és szörnyű mélységű furdalékvölgyibem törik át a Himalája óriási láncát. Hogy lehetséges ez? A viz a geológiai őskorban sem folyhatott hegyre fel! Az emelkedési teória kinieri- 'ő feleletet ad: Ezek a folyók már délre "oÍvtak akkor, amikor még nem állott az ut- ülibán az égnek tornyosodé óriási hegylánc i és a ihegy emelkedésével lépést tartottak. A Egyre dagadnak a bukaresti Skoda-afíér hullámai Bukarest, május 3. A Skoda-gyárak bukaresti vezérképviseletének afférjában tegnap a katonai ügyészség Pctrován ezredest, a had- ügyminisztérium egyik osztályvezetőjét hallgatta ki. Az ezredes Súlyosan terhelő vallomást tett Sarbu ezredes ellen, akit mára idézel* be az ügyészség és előreláthatólag le is fogják tartóztatni. A katonai ügyész tegnap közölte Masekkel, hogy amennyiben ma sem hajlandó vallomást tenni, elrendeli fogvatar- tását és beszállittatja a jilavai fogházba. Sze- leczky fogságát megszigorították és mint kém- gyanus egyéntől megvonták az eddigi kedvezményeket, úgy bőgj- ezentúl nem látogathatja meg öt senki és nem étkezhetik kívülről. délen húzódó hegyi övnek emelkedése és a főláncnak magasba növekedés© tehát, annyira fokozatosan történt, hogy a folyók ugyanebben a tempóban rágták be völgyüket az előttük lassan emelkedő hegy.pupba és így megtarthatták folyásuknak irányát. Már régóta mind valószínűbbé és valószínűbbé, a magyar Ötéin Aurélnak és Svon Hedinnek ázsiai expedíciói óta pedig szint© bizonyossággá vált, hogy közbülső Ázsia fokozatosan kiszáradáson megy végig. Ahol egykor virágzó föld volt, ott most vigasztalan sivatagok terülnek el, a föld legborzalmasabb sivatagjai, a Takla Makan és a Góbi. Most ezt a folyamatot is megérthetjük- Amíg a Himalája nem érte el mai magasságát, a monszum ennek a területnek legalább a déli részét bejárhatta és csapadékot hozhatott ide. Az egyre magasabbra tornyosuló láncok azonban Belső Ázsiát most teljesen elzárják az esőt hozó szelek elől és a kiszáradás igy egyre fokozódik, most is tart, mert a hegység most is folyton emelkedik. A legnagyobb esőzések hazája Amilyen jelentéktelen a Himalája mint vízválasztó, annyira fontos szerepet tölt be mint klimaválasztó. Különösen fontos jelenség a délnyugati monszun, az a szél, amely Ázsiában, különösen pedig Indiában lép fel, még pedig szabályosan félévenkint. Magas-Ázsiának légkörében keletkezik annak következtében, hogy az északi földgömb forró nyári ideje alatt Ázsia pusztákban gazdag belső földtömegéi erősebben melegszenek fel, miint az Indiai óceán víztömege. Eme forró földtömegek felett a levegő óriási oszlopokban emelkedik a magasba s a légáramlás törvényei szerint a légüres térbe most az óceán feletti hidegebb levegőtöm egek igyekeznek behatolni. így áramlik be Indiába, különösen annak keleti felébe, az ásszá mi szögletbe, a föld esőben leggazdagabb zugába a délnyugati irányú monszun, amely aztán a Himalája óriási falához csapódik és azon igyekszik felfelé kúszni. Asszámban az eső évi mennyisége 1900— 1200 centimétert tesz ki, inig nálunk az eső évi átlaga mindössze 90 centiméter. A Himalája délkeleti peremén a csapadék mennyisége csaknem mindenütt egyforma. A délnyugati monszun lecsapódásának tulajdoníthatjuk, hogy a hóhatár a déli oldalon alacsonyabbra száll (4900 m). mint az északin (5600 m), holott ennek a fordítottja volna a természetes. Ez nagyon szépen tükrözm dik vissza a gabona- és növényhatárban, amely a tibeti oldalon 4600 —5290 m, a déli oldalon 3700—4600 méter között van. Mivel a csapadék mennyisége nyugat felé csökken, nyugaton a hóhatár magasabbra száll. A felszállás közben lehűlő és felhővé sűrűsödő nedves monszunáram 1 atok olyan bőségben öntik alá terhüket, mint sehol a földön másutt bármiféle légáramlás és ez a csapadék a mélyebb légiókban mint eső. a magasabbakban mint hő válik ki. Áprilisban és májusban kezdődik a monszunnak ez a bőséges csaparlékszáttitá- sa és szeptember-októberben ér véget. A Hugh Ruttledge expedícióról közölt utolsó jelentésünkben olvastuk, hogy a monszunhavazás az expedíciót már elérte s az expedíciónak a nagy Rongbuk-gleecser tövében lévő főbázisát elvágta a külvilágtól. A monszun tehát rákapaszkodik a Himalájára. felhőtöm egei vei behatol a mély völgyekbe,- átjut a főgerincen is és Tibet legdélibb szegélyén is mutatkozik, d© mélyen mar n©m hatolhat Tibetb© és ezért mondjuk, hogy a Himalája a földkerekség leghatalmasabb kMmaválasztója. I>r. Vécsey Zoltán, 3
