Prágai Magyar Hirlap, 1933. május (12. évfolyam, 101-124 / 3211-3234. szám)

1933-05-16 / 112. (3222.) szám

4 ^I^Cü\WV%AJGte&R*HllUiA& 1968 május 16, kedd. hogy nőm vagyunk eléggé szocialistáik, mert figyelmünket a munkásság eorsára nem irá­nyítjuk és privilegizált, osztályokra, terjed ki a. munkánk: hogy nem vagyunk eléggé realisták, mert nem vesszük figyelembe a kisebbségi adottságokat; hogy nem vesszük észre az új világ hajnalát. Kérdem ezt az ifjúságot, vájjon a magyar nemzeti párt nem foglalkozik-e elejétől végig a szociális kérdésekkel? Nem követeli-e a szo­ciális igazság érvényesülését a nemzet kebelén belül és nem ostorozza és nem támadja-e a leg­erélyesebben azt a fölfogást, amely szerint: osztályha.reokon keresztül tagolni, bontani, szórni szét a nemzetet a nemzet egysége és a szociális igazság érvényesülésének rovására. Kérdem ezt az ifjúságot — mondotta többek között Szent,-Ivány József —, nem vesszük-e eléggé figyelembe a kisebbségi adottságokat akkor, amikor a kisebbségi adottságok keretén belül alkotunk politikai pártokat és a politikai összefogás segítségével akarunk pozitív értéke­ket teremteni a nemzet részére. Ebben a politi­kai munkában két ut áll rendelkezésünkre. Az egyik a csehszlovák kormánnyal való kiegye­zés, a másik a harcos ellenzékiség. Kérdem ezt a magyar ifjúságot,, vájjon a magyar nemzeti párt elmulasztotta-e ezt a lehetőséget? És végül kérdem ezt az ifjúságot, hogy az uj világ hajnala melyik? Kettőről lehet beszélnünk. Az egyik a szovjet, a másik az ellenkező pólus, a nacionalizmus. Mi aiz uj világot a nacionalizmusban Ht­juk és anélkül, hogy Hitlert vagy Musso­linit kopiroznánk, bizton hiszünk abban, hogy a marxizmushoz kapcsolt intematio- nale és a hozzá ttartozó gjazdteeági vallás éppen úgy csődbe kerül, mint a liberális termeléshez kötött merev kapitalizmus. Mi meggyőződéssel hisszük, hogy a gazda­sági átalakulás: az anyag, a pénz, a tőke és a munka átértékelése, a kereslet, és kínálat törvényének a mai viszonyokra való alkal­mazása. uj szakaszokba szedése csak a nem­zeti organizmusok segítségével lehetséges. De más oldalról — kérdőre vonom ezt a magyar ifjúságot, miért, hagyja cserben a magyarság szervezeteit? Mórt nem akarja ezen a kifejezett magyar nemzeti alapon álló pártokon belüli érvé­nyesíteni a maga tudását és a maga nem­zeti és magyar és szociális gondolatait? Mért engedi, hogy a magyar munkásság a magyar nemzeti munkától távol álljon, hi­szen közismert dolog, hogy a magyar if­júság legközelebb áll a magyar munkás­ság leikéhez? Kérdőre vonom, mert a nemzet nagy céljai­ért küzdeni, a nemzeti munkában való rész­vételt és a nemzeti tábor egyesítését segíte­ni kötelessége önmaga iránt ée a magyar kollektívámmal szemben is. Hogyan képzeli ez a magyar ifjúság a kisebbségi adottságok között a nemzet gazdasági erőinek összefo­gását, ha a nemzet nagy többségét magában foglaló politikai szervezetek — amelyek az egész magyar élet .gerincét képviselik és amelyeknek politikai erejétől függ a magyar kultúra, a magyar gazdaság sorsa — nem támogatja? A magyar intranzigencia Eljutottam odáig, hogy a nemzeti megújho­dás legfontosabb eszközének: a nemzeti intranzigenoiának lényegével, tartalmával foglalkozzam. Magyar vállalkozó magyar munkásnak ad­jon kenyeret, magyar fogyasztó magyar termelőtől, iparodtól, kereskedőtől vásárolH- jon, magyar ügyvédhez fordul, magyar or­vost keres fel, magyar tisztviselőt alkal­maz és azt is csak olyat, oki a magyar nemzeti munkában részt vesz. A magyar nemzeti párt tagja csak az lehet, aki a nemzeti intranzágenciát, annak összes kö­vetkezéseit mangánőletében is keresztül­viszi. Ennek a szigorú végrehajtása a pártnak elemi kötelessége. A magyar nemzeti pártnak ez a programja, — és nacionaÜzmusa és politikája ezokon az említett vonalakon halad. Még csak arra kívá­nok kitérni, hogy a belpolitikában szoros együttműködést és megdönthetien testvériséget követelek pártom minden tagja részéről az országos keresztény­szocialista párt és a szepességi német párt irányában. Készséggel vagyunk hajlandók a Szlovák ellenzékkel való együttműködésre Szlevciiszkó és Ruszinszkó autonómiája érde­kében és a közös értékek gondozásában. Ke­ressük a kapcsolatokat a német nemzeti ki­sebbség ellenzéki szárnyával. A szónok azután a külpolitikai kérdésekre tért rá. Beszéde e szakaszában a hatósági kiküldött egv helyen közbeszólt. Szent-Ivány végül len­dülő tea buzdítással fejezte be beszédét. Percekig tartó tajpe és éljenzés követte sza­vait. A hallgatóság fölállít és úgy ünnepelte a Pabto Casals Dobnányiról és Hubayról Magyar szerzők a spanyol filharmonikusok műsorán — Egy világsztár hálóköntösben — Amikor a férj és feleség csak évente egyszer beszélhetik ki magukat — Rövid beszélgetés a nagy spanyol művésszel Prága, május 15. Pablo Casals a művész- társadalom fehér hollója. Ama kevés közéleti szereplő sorába tartozik, akik kerülik a föltü- nést, irtóznak a reklámtól s elbújnak a ripor­terek fürge hada elől. A nagy spanyol csellis­tának, kit a földkerekség minden kulturvidé- kén jól ismernek, valóban nincs is szüksége a reklám nagydobjára. Aki csak szelét ejtheti, igyekszik meghallgatni páratlan művészetét s ha másként nem, legalább gramotfonlemezrőJ élvezi átszellemült játékát. Tegnap este érkezett a párisi gyorssal, ma abszolválja egyetlen prágai hangversenyét s még az éjjel továbbutazik Becsbe. Barcelonába jött, ahol immár tizenötödik esztendeje vezeti az általa alapított „Orquesta Pau Casals" ne­vű filharmónikus zenekar ügyeit. Pablo Ca­sals tüneményes karrierjét negyven egy n ébán y évvel ezelőtt tízenhároméves korában kezdte meg. Mint csodagyerek tűnt fel a koncertpó­diumon. Huszonegyéves korában már tanára volt a barcelonai konzervatóriumnak s pálya­futása azóta szakadatlanul fölfelé ivei. Leg­utóbb Londonban negyvenezer ember előtt lé­pett föl s ennek az estének anyagi eredménye csehszlovák koronában fölülmúlta a másfél milliót. Délben sikerült hozzá bejutnom. Még ki sem mozdult szállodai szobájából. Elegáns kékszinü hálókabátijában ül a 'kisasztalka mel­lett. Kezében csellóját tartja, szájában rövid angol pipa füstölög s a szoba tele van sürü piipafüsttél. Szenvedélyes dohányos lehet- A nagyasztalon tartalékpipa, szemüveg, kotta- papiir fekszik rokonszenves rendetlenségben. Mindössze öt perc időt szakíthat az interjú részére. Gyakorolnia kell, azután magánprog­ramját kell leboüyolitania, viszonoznia kell a spanyol követ látogatását, frakkba kell öltöz­nie, el kell bűvölnie a prágai publikumot és végül tovább kell utaznia innen. — Innen Bécsbe utazom — mondja, — a Braknis-iinnepsegekre. Sokfelé járok, konti­nensek között mozgok, életem nagyrészét vo­naton és hajón töltöttem, de mindig örülök an­nak, ha utam Bécsbe, a klasszikus zene váro­sába visz. Jól esik nekem az a tisztelet, mely­ben a bécsiek nagyjaikat részesítik. Jobannes Brahms egyike kedvenc szerzőimnek s már csak azért is örülök, hogy szerény személyem­mel hozzájárulhatok az ünnepségek fényéhez. Részt vettem a bécsiek Beethoven és Haydn tiszteletére rendezett ünnepségein s most je­len leszek a Brahms-ünnepsógen is. — Budapestre nem megy át? — Sajnos, ez alkalommal nem- Írja meg szerkesztő ur, hogy kifejezetten szomorú va­gyok, amiért olyan közel leszek Budapesthez és még sem mehetek át oda, pedig Budapest­hez fűznek a legkedvesebb emlékeim. Ez az első szezón, amikor régebbi ígéreteim és köte­lezettségeim miatt annyira le vagyok kötve, hogy nem tehetek eleget a budapesti meghí­vásnak. — a magyar zenei világ kiválóságaival ál­landó kontaktusban vagyok. Nagyon szeretem Hubay Jenőt, akit igen nagy művésznek tar­tok és rendkívül nagyrabecsülöm Dohnányi Ernőt. Hubay szerzeményeit gyakran remény­iem s barcelonai zenekarom állandóan műso­ron tartja őket; Dohnányi kompozícióit viszont magam is sűrűn játszom. Dohnányi „Szonáta" cimii szerzeménye egyike a kedvenc miisor- s zárna! mnak. — Zeneszerzéssel még foglalkozik? — Keveset. Régebben több időt szentelhet­tem erre, de ma már nem igen jutok hozzá. Nagynéha szakitok magamnak egy-két heti időt arra, hogy a világ zajától elvonulva, va­lami elhagyott csendes helyen visszavonulva, papírra vessem fel-feltörő témáimat, de ez rit­kán fordul elő. — Becsből liová megy? — Vissza Barcelonába, onnan Délanteriká- ba. A nyár derekán jövök vissza Európába s feleségemmel, a Susanne Metkalfe néven is­mert amerikai hangverseny énekesnővel a francia tengerpart egy szép pontján számolunk be egymásnak az idei szezón eseményeiről. * Az öt porcból tiz lett Mennem kelt Alig, hogy beteszem az ajtót, fölsir a csellón egy édes-bus melódia. Pablo Casals gyakorol... (tan.) — Az osztrák nemzeti szocialisták botrányt rendeztek a bécsi Dianabadban. Récéből jelen­tik: A bécsi Dianabadban tegnap folyt le a vi- 'zipolóbajnokság tavaszi fordulójának utolsó ■mérkőzése, példátlan botrányok közepette. A •nemzeti szocialisták elzárták az uszoda bejára­tait a közönségét körülvették, kutyalkorbáccsal és boxérrel bántalmazták. Hangosan tüntettek 'a zsidó Hakoah játékosai ellen is. Csak a rend­őrség erélyes közbelépése tudta, a rendet újra ■helyreállítani. pártvezért. A következő fölszólalások eláradó lelkesedéssel méltatták. Szent-Ivány érdemeit. A nagygyűlés hódolata Szent-lvénynak Antal Gyula, Lóra vároebírója a lévai ma­gyarság nevében üdvözli a pártvezért és a nagy­gyűlést., köszöni azt. a. hitet, amelyet, a pártve­zér magával hozott s a legteljesebb hűségéről biztosítja. Pólya Ernő és Bárányi János, Dolog Kálmán, Bélik József, Baig Árpád és Pintér Béla rövid föletólalásukban hangsúlyozzák, hogy a magyar nép azonosítja magái Szent-Ivány beszédével. Maczkó János kihangsúlyozza, hogy a falusi földmivesek elittélik azokat a magyar egyetemi hallgatókat;, akik hűtlenek, vagy közömbösek a magyar nemzeti eszméhez. Ragályi Nándor prágai egyetemi hallgató a magyar nemzeti alapon álló magyar ifjúság nemzetbüségét tolmácsolja. Az ifjúság hálás a prágai diá.bmenzáért és a diákotthonért, me­lyeknek fenntartásában a magyar nemzeti párt­nak oroszlánrésze van. A pírt követelései Ezután dr. Szilassy Béla szenátor tett jelen­tést a mezőgazdaság helyzetéről és követelé­seiről. Nagy helyesléssel fogadott, fejtegetései végén határozati javaslatot nyújtott be, mélyet legközelebb fogunk ismertetni. Koezor Gyula a kisiparostársadalom problé­máit ismertette s a következő határozati javas­latot terjesztette elő: A nagygyűlés követeli: 1. A gyárak eláru­sító helyének és áruházaknak külön adópOt­tókkal való megterhelését. 2. Apró ipari mun­kák és javításoknak a gyárak által való válla­lásának megszüntetését. 8- A községi közüze­mek megszüntetését. 4. A kereskedelemben Dr. Holota János nemzetgyűlési képviselő általános érdeklődés és tetszés mellett a mun- kóskórdée sürgősen megoldandó problémáit ismertette. Előterjesztésére a nagygyűlés a következő határozati javaslatot fogadta el: A nagygyűlés, illetőleg a part a szlovenszkói ée ruszinszkói magyar munkásságot a ma­gyar kisebbségi munka küzdőfrontjába test­véri szeretettel belekapcsolja és e célból a párt szervezeti szabályzatában létesített munkásszakosztályát életre kelti és annak erőteljes működését biztosítja. Egyszersmind utasítja a párt elnöki taná­csát és országos pártclnökségét, bog)' állítsa le] annak központi vezetőségét és ezen ke­resztül haladéktalanul indítsa meg Szloven- szkó és Ruszinszkó egész területén a ma­gyar ipari és földmunkásáig körében a szervezési munkát. Alakítsa meg a magyar nemzeti párt községi helyi munkásszervezeteit, állítsa fel a mun- kás-ezakszervezeteít valamelyik szakszerveze­ti központba való belekapcsölódás révén, vé­gül gondoskodjék a párt munkáesajtójának megszervezéséről. Az ifjúság szervezése Jaross Andor az ifjúság nevelőiének és meg- ezervezóftének kérdéeóyel foglalkozik. Neme* Van az ifjúságnak egy csoportja, amely eddig szervezetlenül állott, de most az internaciona­lizmus és az akíivizmus káros hatását látva, nemzeti alapon szervezkedni kezd. Adjanak nekünk teret a munkára — mondja — de ad­janak lehetőséget Is, hogy ezt a munkát si­kerrel elvégezhessük. Ez az ifjúság a nemzeti tradíciók megőrzését és a szociális különbségek kisebbítését kívánja. Ifj. Bolyky János földimives ifjúság, nevében üdvözli a nemzeti alapon átló akadémikusokat,' majd Fiissy Kálmán szenátor visszapillant a kisebbségi mozgalmaikra. A legteljesebb elisme­réssel emeli ki, hogy Szent-Ivány József azon­nal a földműveseik segítségére sietett. Végül meleg szavakkal méltatja a pártvezér faradba- tatlan munkásságát. Salkovszky Jenő tartománygyülósi képviselő veszi át ezek után az elnöklést. Indítványára a nagygyűlés Szent-Ivány Józsefnek köszöne­tét mond parlamenti beszédéért s odaadó önfel­áldozó munkájáért és teljes bizalmáról bizto­sítja. tapasztalható visszásságok, indokolatlanul ma­gas nyereségek megszüntetését. 6. A kontár- kérdés gyökeres rendezését, 7. A szociális terhek csökkentését. 8. Az adókérdések mél­tányos rendezésiét. 9. A szakipartársulati tör­vényjavaslat visszavonását. 10. Az ipar tár-su- latok szövetségét kimondó törvényjavaslat visszavonását. 11. Az 1925-ös 148. sz. törvény megreformálását és az iparosokra vonatkozó életbeléptetését.. 12. A kereskedelmi és ipar­kamarai választások megtartását. 14. A trak­tor után fizetendő útadó kérdésének rendezé­sét. 15. A gazdamoratórium kiterjesztését az iparosokra és kereskedőkre. lelkesedéstől áthatott beszédének a hallgatóság körében meleg visszhangja, van. Szűnni nem akaró taps éö éljenzés közben olvassa föl határozati javaslatát, mely a kö­vetkezőképpen hangzik: t. A magyar nemzeti párt fölállítja a szer­vezeti szabályzat 39. paragrafusa alapján a párt nyolcadik szakosztályát, az ifjúsági szakosztályt, mely ifjú magyarok munkacso­portja néven fog szerepelni. 2. Az országos nagygyűlés elfogadja az elő- kéezitőbizotteág áltat kidolgozott szervezeti szabályzatot. 3. Az országos nagygyűlés uta­sítja a. párt végrehajtó szerveit, hogy az ifjú­sági szakosztály megszervezése 1933 december 31-ig befejeztessék. Dr. Bicsovszky Kázonér javaslatára. » nagy­gyűlés megbízta a pozsonyi pártszervezetet a magyar nemzeti párt keretén belül egy orszá­gos női szövetség tervezetének kidolgozásává.!. A konkolytalntOk ellen Giller János tartománygyülési képviselő a. kisebbségi front megbontását célzó aknamun­káról beszólt. BlitélŐleg nyilatkozik áz uj, ma­gyarnyelvű kórmánylápról s közli, hogy ujab­pon való szervezkedésre hívják föl a magya­rokat. Ezt a- törekvést is elitéli. Nincs szükség arra, hogy katolikusok, pro­testánsok, vagy zsidók külön szervezkedje­nek. Kulturális autonómiát Sörös Béla magas színvonalú előadásban fejtegette a kulturális élet szabadságának követelményeit. Javaslatára a nagygyűlés többek között kimondja, hogy a párt. a kul­turális autonómiát követeli minden nemzeti kisebbség részére. Követeli a nemzeti ki­sebbségi kulturális egyesületek és művé­szeti törekvések munkájának a lélekszám ée adóteherviselés arányában való részesítését, az állami, tartományi és járási költségveté­seknek a kulturális célra felvett összegeiből. Követeli minden gyermek részére az anya- nyelven való hitoktatás lehetővé tételét. Kö­veteli a könyveik és szakfolyóiratok szabad forgalmát. Követeli az 1932. év végén közzé­tett népoktatási törvénytervezet félrefételét- Végül dr. SálkorSzky Jenő tartoniáiiygyiü- 1‘ési képviselő az önkormányzatról tartott előadást, melyre még visszatérünk. Ezután Szent-Ivány pártvezér elnökletével megejtették a tiszt újítást, melynek során a régi elnökségét választották egyhangú­lag újjá azzal az eltéréssel, hogy ügyveze­tő elnökké Jaross Andor tartománygyiilé- si képviselőt választották meg. (Az országos párt vezetőség névsorát legkö­zelebb fogjuk ismertetni.) Legvégül 3zr.nf- Ivány József indítványára kimondta a nagy­gyűlés, hogy az országos pártviezetőség tag­jainak számát 60-ról 7Ö-re emeli s az uj tiz tagságot a megszervezendő munkásosztály képviselői számára tartja fönn. A nagygyűlést, mely a párthimnusz ének­lésével kezdődött, az uj komáromi induló eléneklésével fejezték be a leglelkesebb hangulatban, A kizelsSd A nagygyűlés után közebéd volt. melyen Bándy Endre főesperes mondót! köszöntőt a vendégekre- Szombaton este ugyancsak nagyszabású pártvaosora volt, melyen szá­mosán felköszön lőtték Szent-Ivány pártve­zért. Bándy üdvözlése után Ni lseit Andor a szepesi németek nevében ezüst serleget nyújtott át az iinn epeidnek. A serlegen a következő főiirat van: „A kisebbségi küzdelem nagy élő-harcosának és áldozatkész vezérének, Szent-Irány Jó­zsefnek — szepességi barátai" Szónf-Iványn kivüi] a fölszólalók közül nagy sikere volt még Hahireiefh, Törköly és Hol óta képviselőnek. Majthényi Lászlónak. Sörös Bélának, dr. Giller Jánosnak. Antal Gyulá­nak. dr. Balog Sándornak, dr, Kmoskó Bélá­nak, Éüssy Kálmán szenátornak és Ragályi tan oaeWayájk BQlltófcM fefeöfe *1*­A párt munkás és ifjúsági szakosztályt létesít

Next

/
Oldalképek
Tartalom