Prágai Magyar Hirlap, 1933. május (12. évfolyam, 101-124 / 3211-3234. szám)

1933-05-13 / 110. (3220.) szám

10i8^Atasl8^Momhal ''ÜIREK.------­SZ ÍVESKEDJEK a b. ámért Wödött p-ogtabefliaetéei lapot kitftR&ni » előfize­tési hátralékának »ssxe#ét * poétám be ftr^tnl) nehogy a kiadóhivatal beaaün- torna# m lóg kttldőeéi — Benea Gentbo utewt*. B#nes kaiügy.rui' uiezter tegnap dr. Kuceera Vladimir követ­ei tanácsoa kíséretében a leszerelési kon­ferenciára Genfbe utazott. Meghalt K. Jónás Ödön, a kassai szár­mazású budapesti műegyetemi tanár. Buda­pesti szenkesztö&égün.k jelenti telefonom: K. Jónás Ödön nyugalmazott müégyelemi tanár ma délelőtt Sümegen meghalt. Az elhunyt 1850-iben Kassán született. A műegyetemen az általános géptan tanára volt. 1881-ben or­szággyűlési képviselővé választották a visói kerületben. — Keresztónyszociafista szakszervezeti gyűlés Nyitrán. Nyitráról jelentik: A keresztény gyári és építőipari munkások szövetségének nyltrai cso­portja a keresztényszocialista egyesület nagyter­mében « napokban nyilvános gyűlést tartott, ame­lyen a csoport tagjain kívül szervezetlen és más szervezetekbe tartozó munkások is megjelentek. A gyűlésen Uíhor Géza szakszervezeti titkár is­mertette a munkanélküliség okait a bel- és külpo­litikai alakulásával kapcsolatban. Ismertette a kü­lönbséget a keresztény szakszervezet és a többi szakszervezetek között. Hangsúlyozta, hogy a ke­resztény szakszervezetek elve: egy mlndmyáért és mindnyájan egyért. Majd a gentl rendszer történe­tét ismertette s rámutatott arra, hogy a munkás­ság nemtörődömsége folytán, — mert nem szervez­kedett — milliókat kitevő segélyektől estek el a szervezetlen munkanélküliek. Felszólította a mun­kásokat, hogy senki szervezetlen ne maradjon, hanem lépjen be mindenki a keresztény szakszerve­zeti szövetségbe, amelynek erkölcsi alapja és gazr 4asági téren elért eddigi sikerei biztosítják a mun­kásság jobb jövőjét. A nagy figyelemmel hallga­tott előadásért Szabó János elnök mondott a köz­ponti kiküldöttnek köszönetét. — Halálozások. Sasé Mihály hetyeni refor­mátus lelkész 43 éves korában tegnapelőtt hir­telen meghalt. Temetése pénteken ment végbe nag'y részvét mellett. — Dirner Mihály, köz- tiszteletben álló gölnicbányai kereskedő hosz- ezabb szenvedés után 78 éves korában csütör­tökön meghalt. A megboldogult elnöke volt egy ideig a gölnicbányai Társaskörnek, a Méhé­szeti Egyesületnek és a gölnbányai járási ve­gyes ipartársulatnak. özvegyén, szül. Elischer Kornélián és több felnőtt gyermekén kívül nagyszámú rokonság gyászolja. Temetése szom­baton lesz • Gölniübányán. — Botrányba fűlt Jabotinsky ungvári előadása. Kuszinszkói szerkesztőségünk jelenti: Jabotinsky Vladimir, a revizionista-cionisták vezére, az ung­vári cionisták meghívására kedden délután Ung­vári'a érkezett, hogy előadást tartson Palesztiná­ról. Előadását a városi mozgó helyiségében tar­totta meg, azonban az előadás botrányba fűlt. Ugyanis a „zsidó munkások és intellektuellek fa­sisztaellenes csoportját-mak számos tagja nagy lár­mával fogadta Jabotiuskyt és biizbombákkal tette elviselhetetlenné a levegőt. Jabotinsky sietve befe­jezte előadását és amikor egyenruhás testőrségétöl körülvéve a városi színház épületéhez vonult, hogy autpra szállva Munkácsra utazzék, a biizbombás tüntetés ott is megismétlődött. A tüntetők röpla­pokat osztogattak, melyben súlyos vádakkal illet­ték Jabotiuskyt. többek között azt vetették a sze­mére. hogy Pét jura ukrán kormányában a zsidó dolgozók ellen fejtett ki tevékenységet és moBt pedig légiót akart szervezni az angol imperialista törekvések támogatására. A tüntetőket, a rendőr­ség szórta szét és többeket közülük előállított. — Érettségi találkozó. Felkérem volt osztály­társaimat, akikkel az esztergomi bencés főgimná­ziumban 1913 tavaszán tettünk érettségit, hogy húszéves találkozónk megbeszélése céljából cím ti­két szíveskedjenek velem közölni. Répássy Károly mérnök, Párkány. — Elnljksértés miatt került a bíróság elé egy pozsonyi építési rajzoló. Pozsonyi szer­kesztőségünk jelenti telefonom: A ‘kerületi bíróság el ívok sértés vádja miatt ma vonta j felelőségre Halvax Ferenc 33 éves pozsonyi | építési rajzolót. Halvax ugyanis múlt év j szeptember 28-án éjjel félegy órakor ittasain I betért az Astória-kávéházba, ahol ,Heil Hit­ler!1' kiáltással rátámadt Wioter Adolf ruha­tárosra és 7<s idősért ő kijelentéseket tett, amelyek egyikében az „elnök1 ‘ szó is szere­pelt. A mai tárgyaláson a vádlott azzal vé­dekezett. hogy az oroszországi .,zsidó köz- társaság“ elnökére gondolt. A tanúként ki­hallgatott Winter Adolf ugyancsak azt val­lotta, hogy Halvax nevet nem említett s így akár a Shevra Kadisa elnökére lehetett vo­natkoztatni a kijelentést. A bíróság a tár­gyalást elnapolta. — Karikás Frigyes büntetését leszállítot­ta a budapesti Ítélőtábla. Budapesti szer­kesztőségünk jelenti telefonon: Az Ítélőtábla a kivégzett Sáli a i és Fürit társának, Karikás Frigyesnek négy éves fogházbüntetését há­rom évre szállította le. Halálra gázolta a prágai gyors a perbenyiki református lelkész fiái A húszéves Máté Miklós tragikus halálát véletlen szerencsétlenség okozta Kassa, május 12. (Kacsai szerkesztőségünk telefonjelentése.) Megdöbbentő vasúti szeren­csétlenség történt ma délben a perbenyik-i vas­útállomás közelében. A prága—királyházai gyorsvonat halájragázolta Máté Miklós húsz­éves fiatalembert, a perbenyiki református lel­kész fiát. A fiatalember — mint minden nap — ma is szokása szerint a vasút felé indult sétára. Napsütéses idő lévén, a sínek mentén leipihent a fübe.s el ál mosod ott, valószínűleg el is szun­dított. Nem vette észre, hogy közeledik a gyorsvonat. A mozdonyvezető' sípjelt adott, amire a fiatalember fölébredt, de annyira meg­ijedt, hogy nem szaladt el a pályatestről, ha­nem egyenesen nekirohant a robogó mozdony­nak. A gyomvonat kerekei k ereszt ti lm eptek rajta s teljesen szétvoncsohák a *f,er öncsőt lan fiatalembert. Máté perbenyiki református lek kész és családja iránt nagy részvét nyilvánul meg az egész Bodrogközben. Egy közszeretet­ben és közmegbecsülésben álló jó magyar csa­lád gyermekének fiatal életét oltotta ki a gyorsvonat kereke. ftvcfatanPolt far 2><ittfá«n mT-““ »iw>iiKW *> Mtne Ptoa ftrafoüjfá 11. 81 DlieberlaíhinQeu KRÚDY GYULA I I ______________________1878-1933______________________I Prá ga, május lg. Budapestről jön a fájdalmas liir: Krúdy Gyula pénteken délelőtt meghalt. Regi szívbaja ölte meg a jelenkori magyar irodalom egyik legmagyarabb Íróját. Ötvenöt eves volt csak, de életműve kimeríthetetlen. Mint elbeszélő hihe- ietleniil termékeny volt és fantáziája a magyar vi­déki ős nemesi kúriai élet valóságos tárházát alkot­ta. Cselekmények elgondolása, színezése és mese­szövés tekintetében Jókia Mórhoz volt hasonló. Éles szemét, befogadásra kész lelkét semmi sem kerülte el, ami érdekes, vagy tipikusan magyar jelenség volt ós miközben szivével irt. készségével és pom­pás formalisztlkus képzettségével ellenőrizte a saját alkotását. A magyar történelem mozaikjából kitört egy-egy elporosodott, elfelejtett kavicsot és az 6 kezép csillogó gyémánttá fényesedéit meg az is, ami senkinek sem kellett, amivel senki sem törő­dött. Fantáziája oly dús, alkotó heve oly vitális volt, hogy gyakran csak körvonalazott, mert bármennyire is sietett, bármily sokat is dolgozott, annyi téma ösztökélte és nyugtalanította, hogy alig tudta őket kidolgozni. A megyei életet és a fajú világát egyéni, régies­nek ható, de belső ritmusálban és lelki vonalvezeté­sében töretlenül modern stílusával rajzolta meg. If­júsági müvei köaül legnagyobb sikere ,*A cirkusa- király“ cimü volt. A „Zoltánká“-ban Petőfi özve­gyének és fiának sorsát hozta színre, üres a fé­szek, A vig ember bús meséi, Diák kisasszonyok, Az álmok hőse, A podolini kísértet, Pajkos Gaálék, A bűvös erszény, Két szilvafa —• kimeríthetetlen, át nem tekinthető munkásság! Mindenekelőtt pedig Szindbád ifjúsága és Szindbád utazásai, két óriási magyar siker, nemesak külső és mennyiségi, de belső siker, mert Krúdy evvel a két könyvvel vala­mi egészen újat inaugurált a magyar irodalomban: bekapcsolta a költő ismeretlen forrásból táplálkozó merészségével az Ezeregy Éjszakába a magyar sor­sot. Szindbád soha véget nem érő bolyongása és a magyar sors — ehhez a szimbólumhoz nem kellett irodalomtörténeti magyarázat és ebben a kettős műben önmagát adta Knidv Gyula, a maga bolyon­gó, regénye^ álom-magyarságát. Az álmok lovagja volt, hűséges és rajongó olvasó­tábora adományozta neki ezt a címet. Hátra és vlsz- szamerengett és ahol meglelte a múltban a roman­tika kék virágát, kiemelte és a legnagyobb szak­értelemmel átültette a jelen realisztikus talajába. Ebben ezek a virágok most már örökké élni fogják a maguk kék életét, Krúdy még 1915-ben A 42-es mozsarak cimü regényével is újat adott, az idő ha­tása alatt uj akkordokra találva a lelkében. Azóta is, betegsége dacára, szüntelen dolgozott és írásait a friss erőt és az egészséges irodalmi irányt repre­zentálták. Szindbád Újkorán jutott el bolyongásai­ban az utolsó állomáshoz, az álmok lovagja az örök áloni birodalmába, egy végtelen egyéni világot hagyva örökül azoknak, akik szerették összegyűj­tött mÜTeinek tizenhat kötetét. n. p. geten lakott éveken át, mint a sziget szerel­mese. Itt irta legszebb regényeit. Később va­lami miatt megharagudott a szigetre és Óbudá­ra költözött a Templom uccába. Hatalmas, dél­ceg fizikumát azonban már lassan őrölni kezdte az alattomos kór, Utolsó napjáig bízott szivé­ben, amely ma délelőtt kilenc órakor megölte. Tulajdonképpen csak néhány napja volt ágy- banfekvő beteg, Ma reggel is fel akart kelni, de felesége tiltakozott ez ellen. Felesége hét órakor bevásárolni ment, kilenc órakor visszajött s amikor bevitte férjének a reggelit, már halott volt a nagy iró. Az orvos megállapította, hogy mindössze néhány perc­nyi haláltusa lehetett. Megkönnyebbülten, békésen halt meg Krúdy Gyula. Az elhunyt író az utóbbi időben nagyon súlyos anyagi gondokkal küzdött, villanyóráját kikapcsolták és kilakoltatás előtt állott. A leg­nagyobb szegénységben hagyta hátra kis árvá­ját éfi özvegyét. Halála nagy vesztesége a ma­gyar irodalomnak és hát r am arad ott-a inak gyá­szában az egész magyar társadalom őszinte részvéttel osztozik. * Krúdy Gyula koporsójára az őszinte gyász és részvét virágait küldi a Prágai Magyar Hír­lap is. A nagy magyar írót lapunk megindulása óta munkatársaink, sorában tiszteltük. Leg­utóbb húsvéti számunk részére küldött egy ere­deti Írást, amely ünnepi számunknak egyik legnagyobb értéke volt. Krúdy Gyula halála a Prágai Magyar Hírlapnak s egyben Szlovén- szkó és Ruszinszkó magyarsága egyetemének iö érzékeny, fájdalmas, nagy vesztesége. Négy tábornokra hivatkozott a kaszárnyapuccs előtt Kobzinek, akivel a lasiszta-pör vádlottal sorban meg­tagadnak minden közösséget A nagy iró élete Budapest, május 12. (Budapesti szerkesztősé­günk telefoujelentése,) Krúdy Gyula 1878-ban született Nyíregyházán- Iskoláit Szatmáron és Becsben végezte. Tizennyolc éves korában új­ságíró lesz Nagyváradon, majd Debrecenben ujsíigiróskodik. A raillenium idején kerti! fel Budapestre. Akkoriban nősült meg. Első fele­sége Írónő volt, aki Satanella álnéven irt. Ebből a házasságából három gyermek született: Gyula újságíró, dr. Krúdy Mária, aki Vajda Mária né­ven "színésznő lett, legutóbb tanári pályára lé­pett és Ilona, Andersen Györgyné. Első felesé­gétől rövidesen elvált. Később újra nősült, Vá- rady Rózsa Zsuzsannát vette feleségül. Máso­dik házasságából Zsuzsika nevű kislánya szü­letett'. , Ivrudy Gyulát már Pestre jövetele előtt meg­előzte Írói hírnévé. A magyar irodalomban egész különös helyet foglalt sajátságos ízű nyelveze­tével és mintegy három évtized óta egyike a legolvasottabb magyar íróknak. Különösen a „Vörös postakocsi"'és „kzinbád utazásai'1 cimü könyveivel aratott nagy sikert. Molnár. Szo- mory és Szép Ernő társaságában a Margltszi­Itriinn, május 12. A fasiszta pör mai fő tár­gyalása Horák Zdenek mérnök, tartalékos légion ista kapitány kihallgatásával kezdő­dött, akit fogházőirök vezettek elő a tárgya­lásra. Horák ugyanis szintén bűn részességgel — Amikor arcszine fakó, szür­késsárga és tekintete bágyadt, amikor szomorú, nyomott hangulat és nehéz álmok gyötrik, amikor epepangás, gyomorfájás, felfúvódás és fejnyomás kínozzák, olyankor tanácsos néhány napon át reggel éhgyomorra 1—1 pohár természetes „Ferenc József* keserüvizet inni. f\ Ferenc József keserüviz gyógyszertárakban, drogé­riákban és füszerüzíetekben kapható, van vádolva a puocsbam. Ez év januárjában Kobzinek, akit azelőtt nem ismert személye­den, csak különböző kellemetlen dolgokat hallott róla, felkereste őt és előadta neki, hogy a kommunisták zendülést készítenek elő s ez ellen a fasiszták a hatóságok tudtával ellenakciót csinálnak. Horák kétkedéssel fogadta Kobzinek terveit ée ki akart bújni a neki szánt szerep ától, azonban Kobzinek Gajdára hivatkozott, bár azt mondotta, hogy Gajda még titokban tart­ja a dolgot. Azután elmondotta Horák, hogy miként tett jelentést az ügyről Gajdának és miként vettek föl Gajda irodájában jegyző­könyvet Kobzinek készülődéseiről. Ezután az elnök elrendelte Horák és Kob­zinek szembesítését, amely izgalmas jelene­tekben bővelkedett. Kobzinek fenntartotta minden állítását és azt állította, hogy az egész kaszárnyapuccs nem történt vol­na meg, ha Horák idejében átadta volna neki Gajda levelét. Horák viszont kijelentette, hogy Kobzinek nem mond igazat és hogy azelőtt sosem is­in eirte őt. Majd hosszú vita fejlődött ki Ho­rák, Kobzinek és Uvira között, főleg Gajda szóbanforgó levele miatt, amelyet Horák nem adott át Kobzineknek. Kobzinek kije­lentette, hogy szívesebben tü-rte volna a Gajda által nekiszánl pofonokat, mint a mos­tani fogságot. Ezután Kasper, Vasata és Hu- dec vádlottakat szembesi tették Horák-kai, akik mindenben megerősítették Horák val­lomását. A kihallgatás után Horákot vissza­vezették cellájába. Ezután Zsalöky Ferenc brünni cukrászt hallgatták ki, aki előadta, hogy Kobzinek, amióta ismert© öt, állandóan a legfantaszti­kusabb tervekkel foglalkozott. Egy Ízben egy Nehasil nevű troppaui lakos került baj­ba Kobzinek forradalmi tervei miatt s majd­nem letartóztatták. Kobzinek a tanú szerint nem volt a brünni fasiszta szervezet tagja és a brünni fasiszták éppen a kaszárnyapuccs idején akarták megkérni Gajdiát, hogy szakítson meg minden összeköttetést Kob- zinekkei és tiltsa őt ki a pártirodából. Azután Valena Antal tisnovi lakost hallgat­ták ki, aki bttnrészesség miatt maga is letar­tóztatásban van. Valena a kaszárnyapuccs napijának történetét mondotta el részletesen- Aznap délután a brünni fasiszta szervezet irodájában járt és ott találkozott Kobzinek- kel, aki említést tett a készülő puncsról és szemrehányást tett Lahudka titkárnak a fa­siszták határozatlanságáért. Kobzinek akkor azt mondotta, hogy Gajda nem tud a készülődésről, ellenben Vojcieehovsky, Futna, Zák és Kadlec ge­nerálisok tudnak róla. mert a terv az, hogy a fasisztákat f elfogy ver zik és a kom­munisták ellen fogják küldeni. A tanú elment ugyan Kobzinekkel a kaszár­nyákhoz, de nem vette komolyan az egészet, mivel nem ismerte Kobzineket. Valena kihallgatása után a tárgyalást el­napolták. # A pozsonyi Katolikus Kör e napokban ren­dezte évi tisztújító 'közgyűlését, amelyen a tagok szép számban jelentek meg. A közgyűlés elhatá­rozta, hogy a katolikus kulturális élet föl lendítése érdekében intenzív munkát fog kifejteni. A gyűlés egyhangúan a következő vezetőséget választotta meg: Ochabo Ágoston dr. elnök, Zeákovits Károly és Rosovaitsch József atelnökök. dr. Robinson Imre és Qízeszla László jegyzők, dr. Kaluschke Béla pénz­táros, dr. Cőttely Koméi ügyész, Rejtényi Árpád és Fülöpp József könyvtárosok, Bartáky József. He­gyes! János és Förster Gusztáv szám vizsgál ók. A közgyűlés után tánsasvacsora- volt a kör .helyiségé­ben, amelyen a tagok nagy számiban vettek részt. ^Verzinsung\ ■ vonEmlagen ■ ............. " —1 5 v

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom