Prágai Magyar Hirlap, 1933. április (12. évfolyam, 78-100 / 3188-3210. szám)

1933-04-28 / 98. (3208.) szám

8 t^cmMac^arhtrmí*' 1933 április 28, péntek. (*) A Kék angyalt Bajorországban betiltották. A „Völkische Beobachter** jelentése szerint a ta'or belügyminisztérium egy sereg filmet, köztük Mar lene Dietrich és Jannings nagysikerű darabját, a Kék angyalt is betiltotta. A SZLOVENSZKÓI MAGYAR SZÍNHÁZ MŰSORA KASSÁN: Péntek: Zsákbamacska. Rökk Marika felléptével. Szombat délután: Rendkívüli kiadás. Vígjáték. Szombat este: Zsákbamacska. Piökk Marika fellép tével. Vasárnap d. a.: Zsákbamacska. Rökk Marika fel­léptével. Vasárnap este: Zsákbamacska. Rökk Marika fel­léptével — Élve temettek el Kaliforniában egy házass ág- tőrő asszonyt Kaliforniából jelentik: Kaliforniában a pbilippinók Maria Clara nevű titkos társasága, melynek igen sok tagja van, élve temetett el egy philippinó asszonyt, a 26 éves Mrs. Oeline Novar- rot, mert hűtlen volt beteges férjéhez, aki azóta már meg is halt. A rettenetes gyilkosság a nmit év novemberében töntént, de csak most tudódott ki. A holttestet Jersey Islandon, & San Joa-quin River egyik szigetén találták meg. A bíróság exihumál­tatta a bullát. León Kantinello 40 éves jersey is- landi philippinó munkást, az ottani munkás camp fejét, letartóztatták. Kivüle még többeket vett őrizetbe a rendőrség. Kantinello beismerte, hogy ő is részt vett a „temetésen*4, sőt ő rendelte el, hogy a sirt megássák. ..Az igazság kívánta ezt így!.. — mondotta. 1 tégely ára K* 10, Szeplő eben a fegbeoóifabb szer 9JI(R^Ry- créme Szeplő, méjfolfok és minden- nemű ardiszfó- talanság azon­nal eltűnik, 9Rin- denütt kapható 9oslán széfkül- di: €)r. Sad. hollók és 5sa, 9ieitany. ftooé STTesfe nad Űáhom. — Tréfából majdnem agyonlőtte a barátját. Komáromi tudósítónk jelenti: Kolarik István óé Molnár István íarnadi lakosok nemrégiben fegyverrel játszadoztak. Kolarik a töltött fegy­vert Molnárnak nyújtotta át, aki nem értett a fegyver kezeléséhez és tréfából ráfogta a mel­lette álló Molnár Lajosra. A fegyver abban a pillanatban elsült, és súlyos sérülést ejtett Mol­nár Lajoson. A komáromi bíróság gondatlan­ságból származó súlyos testi sértés vétsége miatt Molnár Istvánt és Kolarik Istvánt két- kétheti fogházra és 100—100 korona pénzbün­tetésre ítélte. SzmHÁz-KönW-KubTUBA ^ULiui-a™ 1 1 1 ' .................""--------------*■ Bu dapesti színházak Beszámoló három bemutatóról A NYUGATSZLOV. MAGYAR SZÍNHÁZ MŰSORA LÉVÁN: Péntek: Ezerjó. (Buceuelőadáe.) A RUSZINSZKÓÍ MAGYAR SZÍNHÁZ MŰSORA BEREGSZÁSZON: Péntek: Egy kis senki. Vígjáték. Budapest, április 27. Szokatlan dolog, hogy egy színházi beszámolót a fordító nevével kezdjenek meg. De az adott esetben a fordító Márai Sándor, akit a száovenszkói magyarság adott a magyar irodalomnak, amelynek ő ma egyik íegragyogóbb tehetsége. Márai Sándor sokrétű és értékes irodalmi működésének során most eljutott a színpadra Is, amelynek ingoványos talaján megáldani nehéz, elmerül­ni könnyű. Sok nagy és elismert író példája a bizonyság erre. Márai Sándor —■ ezt örven­dezve állapíthatjuk meg — keményen és fö­lényesen megvetette a lábát a színpadon és nem túlzás, ha azt mondjuk, hogy a Magyar Színház most bemutatott darabjának átütő sikere — a színészek kitűnő produkcióján túl — az ő fordítói művészetének, fordulatos, gazdag és szinpompás nyelvezetének köszön­hető- Ez után a fordítás után már csak egy követkézbe tik: Márai Sándor darabja- (A ki­váncsiaknak megsúgom, hogy jövőre ez is meglesz.) A színdarab, amelyet Márai Sándor fordí­tott (vagy talán magyarul megírni is segí­tett ?), a versed születésű osztrák írónak, Sil Várának nyolc képből álló ez injátéka: ..Egv királynő !ánykora“. Viktória angol ki­rálynőnek ifjúságát viszi színpadira a szerző trónralépésétői Albert belga herceggel való eljegyzéséig. Van ebben a finom riportérzék­kel megirt darabban minden, ami az embe­reket érdekelheti: udvari és politikai intri­ka, kalcnásdi, biedermayer-kedélyesség, Dickens (ez a darab legszebb jelenete), ud­vari bál, orosz nagyherceg, hollandus királyfi, álmodozás és — last non least — egy fiatal okos királynő okos és mély szerel­me, amely végül — most már tudjuk —■ majd egy boldog házasságban éli ki magái. A Magyar Színház összevágó és kitűnő elő­adásának egyik erőssége Gál Franci, aki filmkarrierjének derékbentöréee ufón csen­desen és szerényen visszatért a magyar szín­játszáshoz, másik erőssége Törzs Jenő, ez a nagyszerű színész, akinek minden alakítása egy-egy uj meglepetés erejével hat. Emellett a .két főszereplő mellett a színház kipróbált együttesének legjobbjai, Gyöngyösi Erzsi, M- Báthory Giza, Kovács Terus, Körmendy, Toronyi Z. Molnár, Vándory művészetük leg­javát adják a siker érdekében, amely nem­csak zajosan, de tartósan is beköszöntött az Izabella-téri színház portájára. A színházi hét másik eeeanéuye Mahjay Ödön és Somogyi Gyula háromifelvonásoe víg,játékának: „A kis idegen“-nek a bemuta­tója a Nemzeti Színházban. Tárgya egy mon­datban tömöríthető össze. A magyar tanítónő (a kis idegen) egy gyermekvonattal elmegy Hollandiába, ahol egy — természetesen - gazdag hollandi ifjú beleszeret és kieebb- nagyobb akadályok leküzdése után feleségül veszi. Ezt az igénytelen mesét a két szerző sok ügyességgel és Ízléssel bonyolítja, sok vidámsággal tarkítja és biztos kézzel vezeti a végkifejlődés felé- Somogyi Erzsi és Uray Tivadar játszók a két fiatalt kedvesen, So­mogyi Erzsi némi túlzott kihangsulyozással. Igen jó Hettyey Aranka, mulatságos Kiss Irén, helyes Gombaszögi Irén, közvetlen Fü­zes Anna, a férfiszinészek közül pedig Bar- tos öreg hollandusa és Forgács Antal papja emelkedik ki az együttesből. A. közönség szí­vesen fogadta az újdonságot. A harmadik premier a kis Pesti Színház­ban zajlott le nagy sikerrel, a Zsákbanmacs- ka 200- előadását követő estén- „Dinom- dánom“ az uj operett címe, amelynek vidám és ötletes szövegét Harmath Imre irta, dalla­mos. pattogó zenéjét Hajós József, egy eddig Berlinben sok sikert látott, sláger szerző, szerzetté. Hogy mi a mesére az operettnek, az nem fontos. A fontos csak az. hogy a kö­zönség sokat és jól mulat az egvmást követő rengeteg mókán és táncon. Súlyok Mária fakit ugylátszik Rródy István igazgató fede­zett fel az o oe-ret tsz in pad számára). Haraszti Miéi, a frakk nélkül már szinte elkénzelbe­tétien Szokolay Öli, a Berlinből hazatért Hal- may Tibor, az elegáns és intelligens Dénes György játszák, éneklik, táncolják és mókáz­zák végig a darabot, amelyik, ha nem is ho­zott a színháznak akkora sikert, mint a Zsák­ban matek a, a szezon végéig mindenesetre kitart. És ez nem lekicsinylendő siker. Zólyomi Dezső. (*) Kassa, Eperjes, Abaaj és Sáros magyar közönségének figyelmébe. Kassai szerkesztősé­günk jelenti: A kassai magyar színtársulat ál­dozatkész igazgatója. Iván Sándor nagy anyagi áldozatok árán egy hétre leszerződhette Kassára Rökk Marikát, a nagyhírű, kiváló budapesti primadonnát. A művésznő a Budapesten oly nagy sikert elért „Zsákban macska'* című ope­rettben vendégszerepei. Rökk Marika Budapesten AZ ARANYCSAPDA JAMES O. CURWOOD REGÉNYE (5) j Alig tűnt e-1 szeme elől a karibit, máris meg- j látta az első farkast, majd a többit is: szürke, gyorsan mozgó árnyékok voltak, legyező-alak­ban szétterjedve és olyan közel jártak, hogy Philip hallotta lábaik kopogását és torkuk !l- hegését. Legalább húszán lehettek, talán har­mincán is és úgy rohantak, mint szélkergette árnyak. Philip újra leereszkedett kényelmentlen hely­zetéből a hóra. Úgy vélte, hogy a karibii egy niérföldnyi távolságban eléri a fenyőerdőt, mi­előtt a vég elkövetkeznék. Megállt a cserjés árnyékának oltalma alatt és várt. Nem boncol­gatta azt a bizakodást, amellyel Braun Johnscnt várta. Ét, akkor gém keringett hevesebben a vére, mikor végre meghallotta a közeledő hó­cipők furcsa csoszogását: olyan bizonyos volt abban, hogy Braun nemsokára eléje bukkanik a csillagok fényében. Azon gondolkozott, mit is fog majd cselekedni?... A sors most ütőkártyát adott a kezébe. John- s-onhoz sehogy se tudna közel férkőzni, ha kö­rülvenné a vadállatok csordája, amely egyet­len szavára széttépné; de most, ha elszakítja a farkasoktól, talán foglyul ejtheti... Lassan föl­állt, még mindig a cserjék mögé rejtőzve. A puskáját félretette és revolverét vette keztyüt- len kezébe. Kidülledt szemekkel várta Braun Johnson alakját onnan, ahonnan az imént a farkasok bukkantak elő. Egyszer csak elkövet­kezett az izgalmas pillanat. Braun hirtelen ki­bukkant a cserjés végén, nem is egészen húsz lépésnyire Phdliptől. A királyi csendőr elfojtotta kifcivánikozó ki­áltását, mert ebben a pillanatban Bram meg-' állt, teljes alakot mutatva a csillagfényben. Ha­talmas tüdejéből hallhatóan tört elő a léiekzet, amint a farkasait figyelte. Valóságos óriás volt, ez az ember. Pbilipnek az a szó öltött az eszé­be: szörnyeteg. Lehet, hogy a csalóka éjszakai homály is nagyította ti alakját. Két vállára siáornlott fésületlen haja és nedvesen csillogott. Rövid, vastag szakálla volt ég Philip, egy pilla­natra belelátott a szemeibe Is —~ a szemeibe) amelyek ugv ragyogtak, mint a macska szemei. Ekkor meglátta az arcát is. Rettenetes, fürkésző arc volt: olyan teremtésé, aki vadász is, de ül­dözött vad is — olyasvalakié, aki félig állat és félig ember. Philip érezte, hogy soha életében cl nem fe­lejti ezt az arcot: torzonborz vadságát, sze­meinek átható tüzet, tökéletes árvaságát az éj­szakában, számkivetve minden emberi társa­ságból -- és az arccal együtt nem fogja elfe­lejteni azt sem, amit hallott: ennek az ember­nek a riadt szívdobogását, Philip ráeszméld, hogy most cselekedni kell. Ujjai görcsösen szorongatták a revolver agyát, amint előrelépett az árnyékból. Bram megláthatta volna. De abban a pilla­natban az óriás hátravetette a fejét és a torká­ból olyan kiáltás tört elő, amelyet Philip még soha nem hallott, sem embertől, sem vadállat­tól. Valahonnan, Bram boltozatos mellének mélységéből indult ez a kiáltás ég panaszos si­koltással végződött, amely miérföldekhoeszat szállhatott a pusztaságban: a gazda kiáltása falikája után, az álilatemberé a testvérei után. Lehet, hogy még be sem fejeződött a kiáltás, mikor valami hatalmas ösztön már figyelmez­tette Bram Johnsont a veszedelemre, amely láthatatlanul leselkedett reá. Kiáltása rövid veit, és valami sziszegő hanggal végződött. Mielőtt még Philip meglepetett érzékei eliga­zodtak, Bram már útnak lódult és amint; jókora lépéseivel tovább loholt a csililagfényben, aj­kain az a különös, eszelős nevetés váltotta föl a kiáltást, amelyet Ikerre Breault félelemtől borzomgva irt le előző este. Philip meg sem mozdult, úgy kiáltott utána: — Bram... Braun Johnson!... állj! A ki­rály nevében... A régi formula volt, amely a, törvény méltó­ságát és hatalmát hirdette odafenn Északon. Bram meghallotta. De nem állt meg. Még gyor­sabban loholt tovább és Philip újra a nevén szólította. Bram ... Bram Johnson... | É-; újra az a nevetés felelt kiáltására. Az a bántó, vihogó nevetés. Mintha Bram Johnson őrajta nevetett volna. Philip fölemelte revolve­rét a csillagok fényénél. Nem akart találni. Kétszer ellőtt Bram feje és vállai fölött, olyan közel, hogy a futamodónak meg kellett halla­nia a golyók eziezegéeét. — Bram... Bram Johnson! — kiáltotta Phi­lip harmadszor is. Revolveree karja leereszkedett és most úgy bámult a hatalmas alak után, amely most már nem volt egyéb jókora árnyéknál az esthomály­ban, azután egészen eltűnt. Philip újra egyedül volt a csillagok alatt, körülötte a kietlen sem­miség. Most egyszerre érezte, hogy bolondságot követett el. Úgy játszotta a maga szerepét, alkar egy gyermek. Még a hangja is remegett, mikoT a Bram nevét kiáltotta. És Bram kinevette őt. Nemsokára meg is fogja adni az árát együ- gyüségónek, lomhaságának. Ez a gondolat gyor­sította meg az érvelését, mikor bel ©bámészko­dott a fehér pusztaságba, amelyben Bram John­son eltűnt. Még az éjszaka eltelte előtt Bram vissza fog térni és vele vissza fognak térni a farkasai is. Megborzongva gondolt Lee káplárra, mikor a cserjésen át visszatért a nagy sziklához, amely­nek aljában táborozott. Agyába villant a két ember sorea és még kínosabban érzte át a sa­ját, közvetlen veszedelmét, amelyet önmaga zú­dított magára szinte fölifoghatatlan együgyősé­gében. Philip nem volt egyéb átlagos embernél, jó piros vérrel az ereiben. A személyes kockázat vonzotta, de megvolt benne az a nagy emberi vágy, hogy minden játszmájában lehetőleg lo­vaglás legyen. Most az a gyötrelmes belátás kí­nozta, hogy nincs reménye. Néhány percig ott állt, ahol az imént a tűz égett, és igyekezett ki­eszelni valami észszerű cselekedetet. Nem Bram Johnsontól félt. Egészen vidáman kiment volna utána és megállta volna a helyét nyílt párvia- dallhan, pedig látta az imént, milyen óriás ez a Bram. De nem Braun Johnsonnal lesz neki har­ca. A farkasok fognak rátámadni. Bram John- fíont bizonyára nem is fogja látni többé. Csak a nevetését fogja hallani, vagy hangos kiáltá­sát, amellyel a falkáját uszítja, mint ahogyan Lee káplár és a másik ember hallhatta. Az, hogy Braun nem fog visszatérni és bosz- szut állni, pillanatra sem fordult meg az elmé­jében. Azzal, hogy utána lőtt, nagyon is lelep­lezte az imént, a maga kilétét és célját. Bram, * 250-szer játszott ebben a darabban e a Buda. í pesti sorozatos előadások után Budapesten kb vül először Kassán játszó, a darab főszerepét. Kassai vendégszereplései a szintámulat legjobb­jainak felléptével csütörtökön kezdődtek. Á nagy magyar művésznő fellépése dacára a ren­des belyárafcat csak mérsékelten emelték fel. Felhívjuk és kérjük Kassa ég környéke, vala­mint Eperjes és Sáros magyarságát, hogy láto­gatásával támogassa a magyar színészetet e Rökk Marika vendégszerplései alkalmával min­den este táblás házzal jutalmazza a magyar színház igazgatóságának nemes törkevését ér áldozatkészségét. (*) Mécs-est Nagykaposon. A a agy kapóéi róm. katolikus egyházközség április 30-án este 8 órakor a Schalkház-féle vendéglő nagytermében az iskola javára Méc-s-estet rendez, melynek műsora a követ­kező: Magyar nóták cigánykieérettel Gönczy Já­nos baritonista. Rácz Pál, lapunk rusz'nszkói szer­kesztője felolvas. Mécs László verseket szaval. Gönczy János ismét magyar dalo-kat ad elő ci­gányzene kísérettel. Az estét Mécs László szavalata fejezi be. Az estély iránt természetesen óriási ér­deklődés nyilvánul meg. (*) Zathureczky-est Pozsonyban. Zathnreczky Ede, a kiváló kassai származású magyar hegedű­művész május 11-én fog Pozsonyban hangverse-' nyezni. A hangverseny előkészületei serényen foly­nak és az érdeklődés már most is óriási. A műsoron ■ szerepelnek Carelli, Pugnani-Kreisler, Freseobaldi, Paganini, Tschaikowsky, Beethoven és Brahms müvei. Jegyek 25, 20, 12, 10, 8 és 5 koronás árban már csütörtöktől kezdődöleg a Stampfel-féle könyv­kereskedésben kaphatók. A kiváló hegedűművészt Németh I. L. zenetanár fogja zongorán kisémi. (*) Georg Fink: Éhes vagyok. Két éve annak, hogy egv- ismeretlen író regénykézirata futott be a „Berliner Tagblatt* szerkesztőségébe. A kísérőle­vélben az ismeretlen közölte, hogy a regény az ő életrajza, de most már nem birja tovább és öngyil­kos lesz. Az előkelő napilap soronkivül njutotta meg hasábjait az uj regény számára és az ismeret-' len, öngyilkosság szélén álló Georg Fink egycsa- pásra híres író s az „Éhes vagyok** annak az év­nek legnagyobb német könyvsikere lett. Ezt a re­mekművet hozzuk most magyar nyelven olvasóink elé. önéletírás és proletárregény. De osztály tuda­tossága nem jelszavak hangoztatásában merül ki, hanem egy lélek bányájának gazdagságából tör felszínre; minden lapja egy osztály- és idöfe'ettí humanizmus nemes fényébe mártott. A békeb-Ti. és háborús Berlin külvárosi házainak és nyomor- tanyáinak életébe nyerünk feledhetetlen bepillan­tást s egy úri villa e egy misztikus szerelem hősnő­je, az isteni Diana, minden idők világirodalmának egyik legvonzóbb nőalakja, Hameun rejtelmes észa­ki asszonyaink sugárzó rokona. A nyomor örök körtánca játszik előttünk; szenvedés és nélkülö­zések mindennapos izzó próbái közt válik férfivá a kis Theodor Kö-nig, hogy helyébe mások támad­janak, akiknek örömtelen gyermekkora épp úgy nélkülözéseken, uccai kolduláson és korai munkán 1 sanyarog, míg emberré küzdik magukat vagy bele­pusztulnak. Felejthetetlen és könnyfakasztó ez a könyv, A könyv ára fűzve 18 korona, kötve 24 korona, portó 3 kor., utánvétnél 5 korona. Kapha-. tó a Prágai Magyar Hírlap kiadóhivatalában. aki a maga életéért harcol, bolond lenne, ha nem szabadítaná mes: önmagát közvetlen és ve­szedelmes ellenségétől! Ekkor — először azóta, hogy visszatért a. hómező széléről — újra maga előtt látta Bram Johnsont úgy, ahogyan a csillagok fehér fényé­ben látta. Ee egyszerre eszébe ütödött, hogy Bram Johnson az imént fegyvertelen volt. Ami­lyen lassan eszmélt rá erre a tényre, olyan gyorsan erősödött meg benne a reménység és szemei hirtelen megmérték a legvastagabb fát, amely menedéknek kínálkozott. A fa tetejéről fölveheti a harcot a farkasokkal és egyenként megölheti őket. Van puskája, revolvere, vau bőséges muníciója. Minden előny az ő részén van. De ha körülfogják a farkasok és Bram Johnsounál puska találna lenni... Fölvette nehéz bekecsét, amelyet a tűz mellé dobott, megtöltötte a zsebét tölténnyel és elin­dult megkeresni a leghatalmasabb fát. Vagy száz lépéssel odább rá is akadt- Szélgyötörte, csomós, szukorfenyő volt, hat hüvelyknyi az átmérője. Kis tisztáson állt Philip tudta, hogy ezen a tisztáson elbánhat a falkával. Viszont ha Bram Jolmsonnál puska lesz, akkor ő lesz hátrányban. A fára kuporodva, egészen kiraj­zolódva a nappalian világos éjszakában, köny- nyü zsákmány lenne. Bram úgy lepillanthatja, hogy ő maga nem is mutatkozik. L>e Pbilipnek csak ez az egy lehetősége maradt és ö megra­gadta ezt a lehetőséget. VI. FEJEZET Mikor a vadászra vadásznak Egy órával ezután Philip megnézte az óráját: Csaknem éjfél volt már. Idegei annyira megfe­szültek, hogy sokáig már aligha bírhatta. Egyet­len hang sem érkezett sem a hómezöröl, sem a cserjésből, amely meg ne riasztotta volna. Úgy gondolkozott, hogy Bram némán fog közeledik a, fallkájávail, ő tehát nem fogja hallani sem a férfi lépéseit, sem a farkasok kopogását, csak •akkor, amikor már egészen közel lesznek hozzá. Kétszer is meglibegett a feje fölött, egy nagy hóbagoly. Harmadszor lecsapott egy fehér nyál­ra a cserjében és Philip egy pillanatra azt, hitte, hogy itt az idő. Legjobban a kis fehér rókák ijesztgették, amelyek olvan kiváncsiak voltak, akárcsak a gyermekek, őtször-hatszor megriasv tolták az idegeit, kétszer föl is kapaszkodott miattuk a fára.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom