Prágai Magyar Hirlap, 1933. április (12. évfolyam, 78-100 / 3188-3210. szám)
1933-04-09 / 84. (3194.) szám
'PRALOAl-i v tAfaVAR-H Jl RXiAP HD6S április 0, rafiűraáp. iu A divat nemzetközi kialakulása — Vasárnapi divatlevél — Az újkor utolsó száz óvót Weiie — a föld történőimén ek penspektivájóiból nézve -- az egész földet átfogó nemzetközi élmények kialakulása korának nevezi És méltán! A technika fejlődése sohasem hitt mértékben zsugorította össze a földgolyót. Verne nyolvcannapoö álmából szemeink előtt lett a merész földkörüli repülések nyolcnapos valósága- Kontinensek, amelyek még az újkor elejém is hosszú hónapo&nyi távolságra, hermetikáé elzártságban voltak egymástól, a gőz, az elektromos áram és a robbanó motorok révén manapság nem jelentenek már lezárt különálló kultúrákat: az emberiség anyagi és szellemi javai kicserélődnek. A fehér ember útja nyomán a nemzetközi kereskedelem szálai a föld 1 egei rejtettebb pontjaira is lenyúltak e nyomukban kicserélődnek a kultur- i-avak is és kialakulnak olyan intézmények s kitíturtényezők, amelyek közös kincsei az egész emberiségnek. Az újabb történetírás ugyan már egész teljességében méltányolja azt a jelentőséget, ami az emberiség fejlődésében az Európán kívüli nagy kultúrák — jelesen az indiai és kínai jelenetek —, mégis a leglényegesebb nemzetközi kulfcurtényezök elterjedése a nyugati kultúra jegyében történt. A bécsi tavaszi vásár ideje alatt az iparművészeti főiskola vezetősége érdekes előadások keretében foglalkozott a divat, mint nemzetközi tényező kialakulásának kérdésével. A fenti megállapítások különösen erre a témára találóak, mert a nemzetközi divat kialakulásának történelme pontosan követi a közlekedés fejlődésének és a nyugati civilizáció elterjedésének az útját. De ezen felül csak ott következett be a további fejlődés, csak ott tudta valamelyik fejlett. kultúrájú nép a maga viseletét a természetszerűleg konzervatív, másviseletü népekkel elfogadtatni, vagyis nemzetközivé tenni, ahol a könnyű es állandó érintkezésen kívül még hatalmi pozíciója is volt más népek kultúrája felett. Nem mindig politikai, inkább szellemi és gazdasági íensőbbség. Napjaink nemzetközi divatja alatt azt az öltözködési módot értjük, amelyet a nyugateuró- pai civilizáció alakított ki s fogadtatott el jóformán az egész müveit világgal. A női divat terén még jobban lokalizálódtunk: a párisi divat az, ami a földkerekség minden civilizált asszonyának öltözködési módját irányítja s szeszélyes ötletei szerint szezononként megváltoztatja. S míg készségesen követjük a csapongó francia fantázia parancsait, amelyek mindig újjá, érdekesebbé variálják külsőnket, — nem ű sejtjük, hogy Párifi egyeduralma csak alig pár száz éves múlttal rendelkezik! Irányadó szerepe először a 12-ik században — a trubadúrok korában ütött át a francia határokon, — míg a mai politikai, gazdasági és kulturális szupremáciájához hasonló szerepet először XIV. Lajos korában játszott. A Napkirály pompában tündöklő udvara gyűrte le először az addig uralkodó burgundi, angol, német és spanyol divatot. A múltak utján a nemzetközi divat fogalmának első és bebizonyítható nyomát a római híred alom fénykorában lehet megtalálni. Ebben a jóformán egész akkori ismert világot átfogó birodalomban már megvolt a divat nemzetközi kialakulásának előbb leszögezett két előfeltétele: a kulturfölény ée — az akkori viszonyok szerint — jó közlekedés. így a római ízlés, az öltözködés térén is általánossá válhatott, nemcsak az egész világbirodalomban, de annak szomszédainál is. Az egységes római birodalom bukása után Bizánc lett az uralkodó ée ő vette kezébe a vezető szerepet az akkori müveit világ ruházkodásának irányítása terén; — bizonyítják a történelmi kutatások. De nem sokáig, mert a népvándorlás barbár népeinek özöne nemcsak a római birodalmat döntötte meg, de jóformán eltemette hosszú, ezeréves kultúráját is. így a nemzetközi jellegű ruházkodás helyét primitív, népies öltözködési mód foglalta el hosszú időre. TJj impulzust ehhez először a keresztem hadjáratok adtak, önálló, lokális divatok alakultak ki, melyek sokáig megakadályozták az egyöntetű nemzetközi divat kialakulásának lehetőségét, azonkívül a zűrzavaros politikai viszonyok sem engedték, hogy oly kényei: kulturpr odúk tűm, mint a divat, a. vérzivataros időkben virágoz- ÜSU'C'óic Csak a 11-ik században tapasztalható átmenetileg újra bizonyos fokú egyöntetűség és egységes irány 3/ ruházkodás terén, mikor a. vezető európai udvarok a francia udvarnál uralkodó divat szerint- öltözködtek. Ez a francia ezupremácia azonban nem volt elég erős. A 100 éves háború és vele Franciaország elszegényedése folytán teljesen meg is szűnik, hogy a 15-ik század folyamán nem a párisi, do a gazdag burgundi hercegnek: Jó Fülöpnek és Bátor Károly- nak udvara legyen az a hely, ahonnan a divatot illető irányítások kiindultak. Nagy szerepet ját- zott ebben a hercegi udvarok politikai szempontjától vett hatalmas volta, a burgundi városoknak virágzó kereskedelme ée különösen • lent, Brügge, Antwerpen ée Namur akkori világhírű szövőipara. A 1511: század szlnpómpás, fantasztikusan mintázott, nehéz selymei, bár- í-Onya, írnom vásznai és áttetsző fályolszövetéi j - meije!-; hosszan csüngtek alá e század mer év i .írókat ikba öltözött re szunyáinak csúcsos fejdíszéről — mind ezekből a hatalmas flandriai városokból kerültek ki a középkor kereskedelmi piacaira. Nem csoda, tehát, hogy a burgundi hercegi udvarok 100 éven keresztül, pompában, és gazdaságban felülragyog'ták a többi, szintén nem szerény igényű európai udvart ós az öltözködés terén is, mint iránytadók elől álltak. Csak Bátor Károly halálával tűnt le Burgund hercegség fényének, hatalmának csillaga és vele vezető szerepe az öltözködés irányításánál. Helyébe először a spanyol, majd a francia udvar került. — Különös jelenség Burgund tündöklése és hanyatlása! Úgy tűnik fel ennek az aránylag kis területnek hatalmas gazdagsága, mintha a középkori intézmények bukásuk előtt a már pirkadó Újkor előestéjéin revűszerűem mutatnák be megegyezer önalkotta kultúrájuk minden eredményét. Az Újkor korfordulót hozott, — Európa belsejét szociális és vallási viharok rázták. Az ezeréves, alvó antik kultúra a szó szoros értelmében, földből tört elő, hogy szabadabb szárnyalásával széjjel törje a Középkor szűk látókörét. A nyugati ember birtokába került majdnem az egész föld. Eleinte többéit rombolt, pusztított, mint épített, — de erői idővel alkotók lettek. A nyugabeuró- pai ember kultúrája a föld vezető, tetőkul túra ja lett, s vele együtt a ruházkodási módját, a vezető francia ízlés diktatúráját is egyönte^ tüen átvette a föld minden civilizált népe. Radvfmyi Magda. A Rádiőhét eseményei Rovatvezető s Neuhmzer Pál dr* * * * Hírek Az átszervezett német rádió első áldozata. A birodalmi rádió főmérnöke, Walt'er Schafíer, múlt szombaton feleségével együtt öngyilkos lett- Elkeseredésében követte el tettét, mert elküldték a. rádiótól amelynek 1926 óta. egyik vezető embere volt. Találmányait a Telefunken ina is használja mindén adóállomás építésénél. Erősítenek a keleti adók. Keleten eddig csak kevésszámú gyenge adóállomás működött. Most Algír 75 kilowattra, Tunisz 60 kilowattra, Marokkó 50 kilowattra emeli energiáját. Egyiptomban is állami rádiót építenek, Kairó, Alexandria és Kartum együttesen építenek nagyadót Itt van az első zsidó adóállomás is: Tel-Avivbam a cionista rövidhullámú adó 50 méteres hullámhoeezon megkezdte próbaadásait. Azonos műsort, fog közvetíteni Jeru- y«álemmel, amelynek építkezése befejezés előtt áll. FiataJ asszonyok Ura! rohama a rádió ellem A londoni lektor asztalán 30.000 veire fekszik elolvasás céljából A rádió közlése szerint a veneek szerzői fiatal asszonyok. Éterrendőrség Franciaországban. A hullámhoszerok mérésére Franciaország is felállított egy ellenőrző hivatalt, amely Noíseauban működik. Egyelőre csupán a francia állomásokat ellenőrzi Roosevelt a rádióban. Az Egyesült Államok uj elnöke bejelentette, hogy havonta legalább kétszer akar a rádióban beszédet tartani. Az összes amerikai adóállomások kijelentették, hogy örömmel és önzetlenül állnak az elnök rendelkezésére, büszkék, ha az ö stúdiójukat tiszteli meg. Egész Londont betölti a „Big-Ben^ hangja. Az angol főváros nagyobb uccáin és terein a háztetőkön hangszórókat helyeztek el, hogy a wesfcmins- beri „BLg-Ben“-harang a, város minden részében hallható legyen, Súlyosan megadóztatják a készülékeket Francia- országban-. Franciaország költségvetésének bevételi előirányzatában szerepel a készülékekre kivetett adó is. A kristályos készülékek adója darabonként 15 frank, a többi készüléké 50 frank abban az esetben, ha magánosok használják, 100 frank, ha nyilvános helyiségben alkalmazzák ée 200 frank olyan helyiségekben, amelyek beléptidijat szednek- A verőlámpák adója a vételár 15 százaléka lesz. Csak az ebédet nem közvetítették rádión... Egy amerikai milliomos férjbezadta a leányát. A menyegző a család anyagi viszonyaihoz mérten pompás volt. Muzsikáltak, beszédeket tartottak, táncoltak, még tűzijátékot is adtak a vendégseregnek. Az örömapa legjobb barátja azonban nem tudott az üzleti ügyei miatt Csikágóba utazni. Gondolt merészet a,z apa és rádión továbbította az egész ünnepséget barátjához, Utána táviratot kapott: „Az ünnepély gyönyörű volt, de miért felejtetted ki a bizonyára kiváló lakodalmi ebédet a kő zve ütésből ?u Német rádió Csikágóban. Kevesen tudják, hogy Ceikágóban hat esztendő óta működik egy németnyelvű rádióállomás. William Klein német szerkesztő alapította, hogy Osikágö 600.000 németjének hazai muzsikát és hazai szót nyújtson. A német állomás minden nap közvetít műsort, a környéken lakó németekkel együtt körülbelül egymillió hallgatója van. Ez ifi reklámokból tartja fenn magát, mint a. többi amerikai állomás és csupán vasárna- ponklnt iktat műsorába nagyobb hangversenyeket. Az angol ipar a francia állomásokkal reklámoztak A manchesteri iparkamara elhatározta, hogy a francia adóállomásokkal reklámközvetitési szerződést, köt. Mit hallunk ezen a héten? A nemzeti óva keretén belül az összes német adóállomás 10.00 és 20.00 között c hétom a. követKERESZTREJTVÉNY .112. ss. Beküldte.: Nagy Sándor, Érsekújvár. Vízszintes; 1. Az 184$—40-üd magyar szabadság- harc két vázéfaCakfla. 11. Voít esrtérgomí érsek. 12. Vezérőrnagy, gr. Batthyányit halálra ítélte. 14. Ezt teszi a haza veszélyben. 16. AYEU. 17. Fegyver, klasszikus nyelven, IS. Kettőzve; játékezer. 10. Bor anagrammája, 21. Ilyen kürt is van. 23. VUS. 24 Kapni anagr, 27. Sekély, átikelbető víz. 28. Áiűati fejdisz. 90. Vissza; Sokaiknak szálba a szemében. 32. Latin kötőszó. 38. Az élet kezdete acagr. M. Két sző: I. a jótékony teszi, II. tarsoly. 36. Színháza kelek. 38. Vissza: népies lómegááJi* tás. 39. Ilyen ár is van. 40. Idegen tagiadé ezé, 41. A 48-as honvédek szomorú napja. 43. Határozó szó. 44 Ide, Jd. ny. 45. LAR. 46. ... Sámánéi!, 48. Két ezó; I. gyökér, II, a háború híres Írója. 50. Némely óra teszi. 52. Ad, (paraacsoöó módja. 53. 48-as csatahely. 54 VfefiBa: üyeo lakás is vn&n 56. A kegyei szabadsághős. 97. ...teL 56. Viasza; Emberi tailajdooség. öö. GN. 00. Hyen róesa is van. 63. Egyforma be bük. 05. Főmévkópaő. 66. OG. 67. A Balaton hangja, 69. Elül pól^6®®^ tőrök nő, kri a trenceéni vár foglya, volt. 70, FaréKi, 71. A szabadságharc után áruMssaü is vádoCiták. 72. Szór, múlt ideje. 73. A vörössipkÓBOk vezére. 74. Fiunév. Függőleges; 1. Petőfi nevezte így a gyávákat. 2. Vissza: Iskoláiba® tanítják. 3. és folyt. 5. A Bach-korszak vérengző embere. 4. Díszes. 6. 1848as csatahely. 7. Végén pótlással: neméskŐ. 8. Ital tárgyraggah 9. SCM, 10. Élűi pótlással; börtönben ül. 13. Az 1848-as szabadságharc két vezéralakja. 15. Két szó: I. leánynév becézve, II. közteher., 18. Magyar nemesi név. 20. Aa első kkl- gyar m im iszf erei nők. 21- Egyforma betűk, 22. Hang, 23. őrhely. 25, Festmény-Baj • anagr. 26. 1848-as csatahely. 28. Ezt nevezte Széchényi „hideg vámpír''-nők. 29. Vicsa, id, ny. főnét, 31. Német város, 95. Tiszta, id. ny. 36. Líra anagr. 97. ősmagyar edény. 39. Egyforma betűk 42, Orosz folyó 46, Régi magyar okiratok- t [ bán találjuk, óik. fölös!. 47. Tanév eleden teszik. ( 49. SkáMmug. öl KeresztMarat első része. 53*a. i Vadásamondás. 35. Virágnak van. 57, Lutrinál I használt kifejezés anagr. 60 Lelki megnyilvánulás, j 61, Sir, parancsolva, 62. Vissza: nőrokon, ék. fölös!. 63. Bizonyító szó- 64. Idősebb fitestvér- 71, Liba- hang, 72. Sah mássalhangzói, * Betű és kockarejtvények fLacakó Róma.. Lőcse.) L Stefit csei tiszte férjezett IL fi diif $rifi Y ni. Hétfő nyit Megfejtési határidő: Április 19, * Aktnáli? és i^Öente; ssdtagrejtrényeket ©í- Togadunk, * A megfejtések és rejtvénytervezetek rovatvezetőnk címére: Kopper Miksa szerkesztő, Prága IL, Panská-n. 12. küldendők. A borítékra feltűnő he lyen „Keresztrejtvény" írandó m kező műsort adja: Vasárnap zenekari ée orgonahangverseny, hétfő: Nagy Frigyes., kedd: tsz'anióni- kus hangverseny, szerda: Hühnefeld és Kohl átrepülik az óceánt., csütörtök: német, passzió 193S, péntek; Bach: Maté-pasezió, HANGVERSENYED Vasárnap, Deutschland&render; 20.30 Kamarazene. 18B0 Beethoven A-dur vonósnégyes. 21.00 Schubert: Himnusz, zenekar, kórus és szoprán. — Ivömigsberg: 20.15 Egyházi hangverseny. — Brumm 20.00 Mendelssohn skót szimfóniája, — Galó: 22.15 Ceajkovezki V. szimfóniája. Hétfő, Béos: 21.10 Beethoven erőika-sznmfóniája Furtwüngler vezénylete alatt. — Lipcse: 20.00 Német. énekesek kórushangversenye. — Lamgenberg; 20.05 Táncok és indulóik. — Lipcse: 22.80 Modem kompozíciók bemutatása. — Mühlacker: 20.80 Orgo- nahangvereony Stockholmból. —• München: 21-45 Egyházi hangverseny. — Milánó—Róma: 21.00 Hu- bermann hegedüha-ngversenye. Kedd, Bor oszló: 20.30 Rokokótól a Biederma- yerig (zenei est). — München: 21.20 Bmckner III. szimfóniája.. — Prága: 19.55 Zongórahangverseny. Szerda, Berlin: 18.10 Dóm-hangverseny, — Lan- genberg: 21.45 Brahms-kórus Schiller egy ódájára. Deutechlandseoder: 21-00 Brucfcner IV. etímió mája — Bécs: 19.35 Gustav Mahler VITT. szimfóniája. Csütörtök, Deutfichlandsender; 16.30 Berlini zeneszerzők hangversenye. — Frankfurt: 20.45 Passziódon#'. — Hamburg: 20.00 Hándeltdl Verdiig. • Budapest: 21.15 Régi egyházi zene. — Frankfurt-: 23.00 Lírai kantáié. — Varsó: 20.15 Oratórium Péntek, Deutschlandeender: 18-30 Beethoven vonósnégyes. — Boroszló: 22.20 Egyházi szonáták- — Hamburg: 16.00 Egyházi hangverseny. Szombat, Berlin: 18.35 Ének-hangverseny. — Műk laoker: 20,00 Orlando di Lasso emlékünnepély. — Hamburg: 20.00 Esti hangverseny- — Osló: 2200 Beethoven Erőik a szimfóniája OPERA ÉS ORATÓRIUM Vasárnap, Hamburg, 16.30 Bruck Iphageme in Aulis. — Langenberg: 20.15 Mozart: Don Juan. —• Lipcse: 20.00 Humperdinck: Kön igeidőid er (opera). — Mühlacker 21.00 Wa.gner: Partifal. — München: 18.35 Bach: Máté-passzió. — Németsvájc: 19^0 Mendelssohn Éliás (oratórium). — Róma: 21.00 Tbomafi: Mignon .— Stockholm: 20.35 Paisi- fal. — Kedd, Königsberg: 20.05 Bach: János pasz- ezíó. — Budapest: 20.45 Pareífal. — Németóvájc: 90.00 Puccini: Manón Lescaut. — Francia Svájc: 20B0 Mozart: Figaro házassága. — Kopcnhága. 21.50 Weinberger: Svanda a dudás. — Szerda, München: 18J45 Wagner: Tanmliáuser. — Csütörtök, Langenbeng: 30.00 Brahms: Német requiem. — Bécs: 17A5 Wager: Pareifal. — Péntek, Boriin: 16.80 Stabat, Mator. — Hamburg: 20.00 Bach: On uepi mise. — Mühlacker: 20.30 Brahms: Német re- quiem. — Bécs: 20.80 Mozart: Requiem. — Róma: 20.45 Perosl (Oratórium). — Szombat, Deulmhlar.d- sender: 20.00 Hfi.miel: Passzió. — Róma: 20.45 Opc raelőadás.
