Prágai Magyar Hirlap, 1933. április (12. évfolyam, 78-100 / 3188-3210. szám)

1933-04-09 / 84. (3194.) szám

előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed* évre 76, havonta 26 Kü; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. H képes melléklettel havonként 2.50 K£-val több Egyes szám ára 1.20 K£, vasárnap 2.—K6. A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok politikai napilapja Szerkesztőség: Prága II„ Panská ulice 12. II. emelet, — Telefon: 30311. — Kiadóhivatal; Prága 11., Panská ulice 12. 111 emelet. Telefon: 34184. SÜRGÖNYC1M: HIRLflP, PRflHfl A TÍZÉVES TERV Irta: TARJÁNODQN rÁ .nyugtaiauságiiiak az a hulláma, melyet MaoDonald és Mussolini bátor kezdeménye­zése bizonyos körökben kiváltott, nem von­hatja ki magát, a fizikai törvényszerűség alól. Először magasba csapott, hogy e pilla­natban elérje mélypontját, melyből azonban ismét emelkednie kell. Nem ötletszerű, egyéni kezdeményezés zavarta meg a genfi lehetetlenség tükörsima felületét, hanem az európai népekéi fenyegető veszedelmek fel­ismerése, melynek MaoDonald és Mussolini csupán szószólói. És éppen ebben rejlik a kezdeményezés történelmi jelentősége, me­lyet a diplomáciai játék csak elodázhat, de meghiúsítani képtelen. Ami a terv körül pillanatnyilag történik, csupán a diplomáciai játéknak egy’ jelentéktelen epizódja. MaoDonald és Mussolini az önmarcango- Üásban kimerült Európát tízéves béke áldá­saiban akarják részesíteni, hogy ezalatt megnyugodjék és erőre kapva elfoglalhassa koránál fogva megillető lisztes helyét a né­pek családjában. Az angol és ölasz miniszterelnök szinte átmenet nélkül egyszerre akarta a nemzet­közi együttműködésnek önzéstől és hipokri- zistő! egyaránt ’ túlfűtött vonatát a józanság vágányára irányítani. Ez a kísérletük túl me­résznek bizonyult, de ez mit sem von le a kezdeményezés értékéből. Ami történt, csak azt igazolja, hogy7 a józan ész uralma még egy rövid ideig várat magára. MaoDonald égj Mussolini elgondolása sze­rint a népszövetség tanácsának négy állandó tagja: Anglia, Franciaország, Olaszország és Németország, tiz év tartamára megállapod­nak, hogy a békét Európában biztosítsák s e célból az annak legfőbb akadályaiként fel­ismert kérdések megoldásával az államok együttműködését megteremtsék. Hogy a le vegő mennyire telítve vau bizalmatlanság­gal, azt az a hatás bizonyítja legjobban, mely ezen lépésüket követte. A bivtonságát féltő Franciaország a leszavaztatás lehetőségében látta a veszedelmet; szövetségesei, Lengyel- ország és a kisantant, a békeszerződések re­víziója ellen sorakoznak fel és ellenszerként a népszövetség változatlan szellemben való fenntartását követelik. MaoDonald és Mussolini tízéves terve a népszövetség munkaképtelenségének felis­meréséből született meg. Gemf tizenhárom esztendőre visszatekintő munkája nem hozta közelebb egymáshoz a népeket. A leszerelési konferencia tanácskozása meddő és kilátás­talan nemcsak Japán kivonulása és Oroszon szág miatt, hanem elsősorban mert a nép­szövetség képtelen volt eddig a béke szelle­mét a népek lelkében meggyökereztetni. A béke angyalai helyett a Lac Léman tükre fe­lett a félelem és nyugtalanság idegeket mar­cangoló fúriái uralkodnak. A hatalmasok, a győzők, akik a fegyverek erejénél fogva Európának ma is biztos urai lehetnének, ke­veslik biztonságukat. Vájjon nem ez az ért­hetetlen állapot a legjobb érv a tényleges szolidaritás szükségessége és annak még ezidőiszerinti hiánya mellett? Leket-e az egymás mellett élő népek egymásra utaltsá­ga mellett nyomosabb bizonyítékot felhozni, mint hogy a győzelem minden gyümölcsét élv-ezők a fegyvertelenekkel szemben saját megnyugtatásukra még mindig újabb bizto­si féle okát kő vetetnek ? MaoDonald és Mussolini tízéves tervének a sorsát az dönti el, fenntartható-e Európa népeinek a népszó vet ségbeai testet öltő szervezete mai alakjában? Ezt pedig kizáró­lag a gazdasági helyzet és a gazdasági erők kifejtésének lehetősége szabja meg. Meri po litlkát egy bizonyos ideig lehet a gazdaság* érdekek figyelmen kívül hagyásával, vagy azok ellen folytatni, mindaddig, amíg a fel­halmozott tartalékok kimerülnek. A politikai hatalomnak alapja a gazdasági konszolidá­ció, melynek csupán következménye az ál­lam pénzügyi megalapozottsága. Aki ebből a szempontból vizsgálja Európát és különösen a ber.<nnivet közelebbről érdeklő államokat, soha nem képzelt munkanélküliségükkel, erősen megfogyatkozott termelésükkel, egy­re magasabbra emelt vámfalaikkal, aligha találhat más kivezető utat, mint a bizalmon épülő együttműködés mielőbbi megteremté­sét. Ezt a bizalmát pedig, amint az eredmé­nyek igazolják, az eddig alkalmazott mód­szerekkel nem sikerült megteremteni. Kér­dés tehát, van-e észszerüség a további idő- vesztésben. Mikor MaoDonald és Mussolini a négyes | paktum tervét felvetették, a népszövetség j működését akarták reálisabb alapokra he­lyezni. A népszövetségi tanács négy állandó tagjának megállapodását motorként akarták bekapcsolni a nemzetközi együttműködés gépezetébe, melynek eddig Genf csak féke volt. A „Nepozvolim“ tönkretette Lengyel- országot, a többségi elv kikapcsolása munka- képtelenné tette a népszövetséget. Akik ezt az állapotot fenntartani akarják, aligha ve­szik komolyan ezt az intézményt. A kis államok üdvüket eddig a nagyhatal­mak megegyezésétől várták. Bence külügy­miniszter maga is úgyszólván egy expozéjá­ban sem mulasztotta el, hogy erre a körül­ményre rámutasson. Mikor azonban ennek a Lehetősége immár testet látszik ölténi, meg­rémülnek tőle. Annak ellenére, hogy Fran­ciaország római nagykövete, De Jouvenel, röviden igy íornmlázta meg a kérdést: „Mi jobb, ha Franciaország, Anglia, Olaszország ■és Németország megegyezik, vagy ha nem tudnak egymással megegyezni ?“ Pedig egy nagy kérdőjellel még igy is szá­molni kell- Nem bizonyos, hogy a kivitel módozatainak megtárgyalásánál nem huz- za-e keresztül a számítást Németország el­utasító magatartása. Kérdés, hajlandó-e Genf Németországnak megfelelő ellenérté­két adni azért, hogy a Hitle.r-h rmár Lo- carno alá még egyszer odaüsse a nemzeti kormány pecsétjét. Ha az angol-olasz kezde­ményezést eredeti' formájában rokonszenve­sen, is fogadták Berlinben, egészen bizonyos, hogy a' német álláspont abban a pillanatban megváltozik, amidőn az egyenjogúság elis­merése és megvalósítása elé akadályokat gördítenek. MaoDonald ós Mussolini nagyon jól isme­rik azokat az akadályokat, melyekbe úgy a győzők, mint a legyőző Eteknél a tízéves terv megvalósítása ütközik. Hogy mégsem riad­tak vissza a kezdeményezéstől, azt jelenti, hogy mindenek fölébe helyezik a béke meg­óvását és a világot fenyegető gazdasági csa­pások elhárításának érdekében az államok közötti kereskedelmi kapcsolatoknak • újbóli felvételét. ’> A leszerelési konferencia rövid szünet után újra megkezdi tanácskozásait. A világgazda­sági konferencia időpontját sem lehet mesz- szire kitólnii, amelynek sikeréhez MacDonald, mint a konferencia elnöke, különös reménye­ket fűz. Ámde ezen a konferencián, amely­nek feladata, hogy a világot a mai nyomo­rúságból megváltsa, a termelő munkát meg­indítsa, a munkanélküliség és az állami pénz­ügyek konszolidálását megoldja, az államok kiküldöttei ugyanazokkal az akadályokkal fognak szemben állni, amelyek eddig a nép- szövetség égisze alatt történt minden hason­ló kezdeményezést eredménytelenségre kár­hoztattak. A népszövetség minden ilyen irá­nyú munkája azért maradt meddő, mert az ott uralkodó szellem nem tudott közel férkőz­ni a népek leikéhez. Ezért kell uj utakat ke­resni s ezért kell a nészövetség munkáját uj szellemmel telíteni. Ez az uj szellem pedig csak az igazságnak • és az egyenlő elbánás­nak a szelleme lehet. Elképzelhetetlen, hogy a leszerelési- és vi­lággazdasági konferencia sikertelenségbe ful­ladjanak. Nem lehet feltételezni az embe­riségről, hogy tudatosan vesztébe rohanjon. A MacDonald és Mussolimi-féle kezdeménye­zés ezért, nem tűnhet le többé a nemzetközi sakktábláról. Mert nincs olyan-ravasz diplo­máciai játékos, aki a józan ész érvényesülé­sét végleg meghiúsíthatná. A tiz éves terv valóra válik s élettartama lejártakor automa­tikusan meghosszabbodik. A világ megelégel­te a gyűlölet és ellenségeskedés uralmát s béke és nyugalom után sóvárog. Roosevelt meghívására Herriot elmegy, Hitler nem megy ei Washingtonba A világgazdasági konferencia amerikai eldkonferenciáia — Herriot megbízatása Washington, április 8. Tegnap jelentettük, hogy Roosevelt köztársasági elnök MacDonald után a többi európai nagyhatalom miniszterel­nökét is szívesen látná Washingtonban. Az ame­rikai diplomáciai képviseletek tegnap hívták meg Hitlert, Mussilinit és Daladiert. A hivata­los indokolás kimondja, hogy Washingtonban a világgazdasági konferenciát illető kérdéseket kellene tisztázni. A nagykövetek a meghívást szóbelileg és személyesen adták át és egyúttal kijelentették, hogy abban az esetben, ha a kor­mányfők nem jöhetnek Amerikába, vagy képvi­selőik sem tehetnék meg a nagy utat, akkor a tárgyalásokat diplomáciai utón bonyolítják le. Páris, április 8. A francia sajtó közlése szerint Daladier miniszterelnök Herriot volt miniszter­elnököt óhajtaná Amerikába küldeni a világgaz­dasági konferenciát előkészítő tárgyalásokra. A megbeszéléseken az adósságok kérdése hivata­losan nem kerül szóba, de az illetékesek re­mélik, hogy Roosewelt köztársasági elnök és a vezető amerikai személyiségek szóvá teszik ezt a kérdést is és Herriotnak alkalma lesz a fran­cia álláspontot vázolni. Herriot tegnap kitérően felelt Daladier kéré­sére és kijelentette, hogy nem szívesen utazna Amerikába. Az elutasító válasz ellenére kor­mánykörök remélik, hogy Herriot-t mégis sike­rülni fog rábeszélni a kényes feladat vállalá­sára. Ebben az esetben államminiszterré nevezik ki külön teljhatalmat adnak neki. Berlin, április 8. Német illetékes körök nem tartják valószínűnek, hogy Hitler személyesen Amerikába utazik a Rooseveltte! való tárgyalá­sokra. A kancellárt a súlyos belpolitikai prob­lémák annyira megkötik, hogy nem hagyhatja el hosszabb időre a birodalom területét. Norman Davis Berlnben Berlin, április 8. Norman Davis szombaton reggel 8.30 órakor a német fővárosba érkezett, ahol Hitlerrel és Neurathtal tárgyalni fog a vi­lággazdasági konferenciát és a lefegyverzési konferenciát illető ügyekről. mmmállhnkTiit gazdas tmaszicipöink válisztésíbül kiszilgílii. Ne halasztsássá húsvéti bevásárlását az utolsó ünnep előtti napokra. Ha nagyobb választékkal rendelkezünk. Alkalma van kényelmesen felpróbálni néhány pár cipót is. minek következtében biztosan megkaphatja a kívánt cipót. üoto Ne fogadja el a lapot a mélynyomása 8 oldalas képes melléklet nélkül "VE •V^V Hál SZáMUHK a KÉPES HÉTIÉI 28 OLEfll Ara a korona MjJjjLf I| J XII. évf. 84. (3194) szám ■ Vasárnap * 1933 április 9

Next

/
Oldalképek
Tartalom