Prágai Magyar Hirlap, 1933. április (12. évfolyam, 78-100 / 3188-3210. szám)
1933-04-02 / 78. (3188.) szám
1933 április 2, vasárnap. ^PAGM-/V>AG,íAR-HTRLAI? Hetven év óta megszakítás nótául Amnyosmaeóton ét a 94 éves Benáö Lajos, Barsmegye őtvenáat éven át volt főorvosa „Ott álltam Görgey melleit a lévai vár — Beszélgetés a legöregebb magyar orvossal a hosszú élet titkairól,a múltról s a modern kor csodáiról HKosszu évsor nyomja vállát, Százesztendöt emlegetnek, &lég volna hagyománynak, &tég volna történetnek. ....... hogyha evők Összeraknák hárman, négyen, M.z ha lenne olyan lépcső, 3imi e tetőig érjen (Slrany János) Aranyosul arót, március vége. (A Prágai Magyar Hírláp kiküldött munkatársától.) A Természettudományi Közlöny, Magyarországnak ez a legrégibb és nemzetközi tudományos körökben is elismert tekintélynek örvendő népszerű tudományos lapja, amely az idén immár hetvenötödik folyamát adja ki és így bölcsőjétől kezdve végigkísérte a magyar természettudomány fejlődését, sudárba növését, decemberi számában meleg hangon megirt cikkecskében mutatja be olvasóközönségének a lap legrégibb előfizetőjét és •munkatársát, Benkö Lajos aranyosmaróti főorvost, aki 65 év óta járatja a Természettudományi Közlönyt és annak ma is hűséges olvasója, A kéíhasábos cikk élén kitűnő fénykép mutatja be Benkő Lajos doktort abból az alkalomból, hogy a magyar orvostársadalomnak ez az érdekes, kiemelkedő tagja december 18-án töltötte be életének 94-ik évfordulóját. Arany szép szavai jutnak eszünkbe, amikor megtudjuk, hogy Aranyosmaró,tón csöndes viss^avouultságban él egy öreg ür, akinek életsorsa három-négy generációt fog fel, aki ott áll a tetőzeten, amelybe kilenc és fél; évtizednek magasbanyuló lépcsősora vezet- Mi mindent hordott fel ez a patriardia a nehéz és fáradságos lépcsőn, mit érez vájjon a lelkében, amikor a •■tetőzetről visézatekiint a mélységbe ,és: a múltnak ott pihenő emlékeire tekint?-Mit őr/jött meg magának 94 bet-Öl- " Lőtt esztéiídő'.'ehiiék'éibőL mit hagyott -eV-■■'felesleges tehernek, miként áll szentben a hiegváliozöít élet ezernyi és ezernyi problémáival, vannak-e még vágyak a szivében, vagy pedig csupán a filozófus bölcsessége és rezignációja tölti be a leikéi, aki. mi lsem törődik bivságos dolgokkal és szemeit csupán az Örökkévalóságra függeszti? Izgalmas kérdések ezek, amelyek egyaránt érdeklik az újságírót és az olvasót és igy. szloveuszkói körutam aranyosmaróti állciüásán .el' nem mulaszthattam, hogy ezekre a kérdésekre feleletet szerezzek. A magyarság legdrámaibb korának szemtanúba dzemtői-.szembe állaui egy férfival, aki csaknem egy évszázadot élt áj, akiről az.„oav van visszaidézni egy értékes életnek.a múltba tűnő emlékeit. Egy interjú akadályai Bejutni sem volt ide könnyű. Fél négykor érkezem autón Léváról, pompás Skoda-ko csin, amelyet Simkó Oszkár baráti készsége bocsátott rendelkezésemre. (Léván nagy- nagy megértést találtaim az újságíró munkája iránt és ezért mindig hálás lekötelezettj© leszek a lévaiaknak). Ragyogó tavaszi időben szalad be a kocsi, temető mellett vezet be az ut s ahogy jobbra fordulunk a főtér felé, az első házak valamelyikénél 'állunk' meg. Találomra bemegyek az udvarra, kettős épületben vagyok, a két háznak udvarát fakerítés különíti el és nyitott kapun lehel átjutni egyikből a másikba. Éppen, célnál ' vagyok, de csak a célban tudom meg, hogy nem kis dolgot tűztem magam elé. y ... Két férfi hajlik ki az ablakon és tudakozódik, hogy kit keresek. — Benkő Lajos főorvos urat. — Kérem, a főorvos ur senkit sem fogad. — Beteg a főorvos ur? t — Néni beteg, kérem, hál4 Istennek, de hát idős ember, terhére van az idegenek látogatása, sajnáljuk kérem ... — Kérem szépen, messze útról jövök,, újságíró vagyok, a Prágai Magyar Hirlap szerkesztője. Nem leszek terhére a tanácsos urnák. Csak éppen fel akarom keresni, tiszteletemet tenni és ha kedve vau hozzá, szeretnék vele elbeszélgetni a régi dolgokról.... . Átkisérnek; a másik portára, ott egy előzékeny, kedves férfi fogúd és mindjárt a legnagyobb megértést tanúsítja irántam.-. • — Be fogjuk jelenteni a nagyságos' urnák, csakhogy most alszik, délutáni álmát alusz- sza, hanem talán egy negyedóra múlva ... Egy negyedórái séta Marót poros: főtérén, ' aztán visszatérünk. Néhány percnyi várakozás, majd megnyílik az ajtó. A Prágai Magyar Hirlap é}>rha-: olvasója ' í?, uU y -L Testek' béfátádnf.,..A -ha|yáá:g.QS ur fogadja a szerkesztő utal. • ’ FöTy:ÖSŐfá'''hyjto!k, annak a ' végén van az ajtó, ámeíy a'patriarcha .uccára uézŐ szobájába nyit. Ott ül a karosszékben Benkö Lajos dl*, és barátságosan nyújtja a kezét felém. •. — Isten hozta, szerkesztő pr. Foglal jón helyet itt velem szemben:.. Miben lehetek 'szolgálatára? • Az indítás nehéz, érzem. Nagyot nyelek, de már benne,vagyok .., Vajami megnyugtat éjs fellel k-esit; a körevet támláján ott látom a Prágái Magyar Hírlap aznapi számát.-Hiszen én itt nem vagyok idegen . • ; — Látom, hogy tanácsos ur állandó olvasója. a lapunknak... — Hogyne,' persze, 1 megjelenésének első pillanatától olvasom, sőt csakis ezt a lapot olvasom... tás nélkül itt vagyok. Már úgy érteni, ide kötött a foglalkozásom. A Természettudományi Közlönyből előze— Nagyon érdekel minden... fis én közvetlen kapcsolatban vagyok az élettel az újság és a rádió révén. A rádió a modern élet legnagyobb csodája és nagy áldás, amivel Marconi megajándékozta a világot. Megajándékozott engem is, hiszen ez az egy barátom van. Egész napra be van kapcsolva a rádióm. Már reggel fél tízkor hallgatom a hireket, aztán egész nap szól a rádió és elhozna a muzsikát, a külső élet zaját. Az újságból is mindent elolvasok. De nappal nem tudok olvasni, csak éjjel, villanyfénynél. A jobbeze* menten hályog van, csak a ballal látok... — És az ismerősök, a tisztelők? — Régi barátaim, ismerőseim mind elhulltak mellőlem, senki sem jár hozzám, itt élek magamban a karosszékemen. — Lányi főorvos ur, — vetem közbe. Ő a másik patriarchális kora öregur Maró•vési .almanach megjegyzi, liugv a legöregebb életben levő magyar orvos, akinek életét o van csodálatosan rendezte be a Gondviselés, hogy gyermekéveit a magyar szabadságharc eseményeivel töltötte ki, életinek alkonyára pedig a XIX. század Magyarországának összeomlását borította, szsiyb©pállani egy ilyen férfival,, különös lelki élményt jelent. Én legalább most. hogy papirosra vetem ezeket a reflékszióijpau még-most is ennek az élménynek a hatása alant vagyok és hogy mennyire, elfogult vele tam annak a félórának perceiben,-, amikor ott ültem, vele szemben a szoba mélyén,-félhomályban, mi sem mutatja jobban, minthogy ne tudtam teljesíteni a riporter első és- elemi feladatát, én bizony elfelejtettem körülnézni abban a szobában, az ujságiró -szemével átfogni a környezetet, amely immár hetven esztendeje fogja körül, nem figyeltem meg a bútorok elrendezését, színét, hatásukat, a falon függő régi képeket — s bocsánatot kell kérnem ezért a feled éke uységért az olvasótól, de azt hiszem, más is hasonló helyzetben lett volna. Mert attól a pillanattól fogva, hogy jobb-kezének barátságos invitálásával helyet mutatott a vele szemben levő székre, egészen a búcsú pillanatáig én csak őreá néztem, lestem a szót az ajkáról, visszafojtott lélegzettel figyeltem, hogy egyetlen szót, egyetlen mozdulatot ne veszítsek el. Csak arra emlékszem, hogy az íróasztal néhány lépésnyire állott az ablaktól és az íróasztal mellett áll az a karosszék, amelyben az Öregur ült, a karosszókhez. rögtön körevet csatlakozik és ez előtt van a szalon-garnitúra, régi, masszív bútorok és én ott ülök a legszélső karosszékben s tudom, hogy félórám És.:, és megelégedett a munkánkkal főorvos ur? “ — Hogyiie, kérem, nagyon érdekel minden sora... A politika • nem annyira, mert ép inár a politika kérdései iránt elvesztettem az érdeklődésemet. Sohase érdekelt különbén valami nagy mértékben. Hanem a lapjukban megtalálok minden egyebet, ami szórakoz tat és tájékoztat. Én a szerkesztő ur cikkéit is olvasom'és a névét Ismerem. . . Jóságos mosoly szalad a szája szögletébe. —- Olvastam a most befejeződött regényét is, de hát bizony sokszpr zavart okozott bennem, mert hétven folytatáson át... tudja, bonyolódott történet és az, ilyen öreg ember nem tudja hetven napon át fejben tartani, hogy mi is. történt az elején? De el tudom képzelni, hogy a fiatalokat érdekelte.... . így kezdődik a beszélgetésünk. — Hát mivel szolgálhatok, kérem? . . Ötvenhat év a megye szolgálatában Jól szemügyre vehetem. így ültében is látom, hogy alakja magas, erőteljes, szemében jóságos derű, magas, nyílt homloka van, felét házisapka fedi, ősz bajusza két oldalt alá- konyul, kemény, csukott gallér van''rajta, hosz- szu nyakkendővel s lábait takpró borítja. , ~ fin a Prágai Magyar Hirlap olvasóinak akarom megírni ezt a látogatásomat... — Ugyan kit érdekelne egy ilyen öreg ember? Egyéb gondja és baja van a világnak. Hiszen éh évek ói'a itt vagyok ebben a szobában ... — A. hiúit emlékei... — Éppen hetven évvel ezelőtt kerültem Aranyosmaróira. 1863-ban s azóta megszakiLEJELENTVE! Több, mint 15.000 motoros jármüvet jelentettek le az év eleje óta! Ez az útadók felemelésének és a benzin megdrágulásának következménye! Csak a legnagyobb mértékű takarékoskodás segíthet a szorongatott automobilistáknak. Ennek azonban nem szabad az üzembiztonság és a minőség terhére menni. 150|0-a! szállították le a Varta AKKUMULÁTOROK árát. 421 Kc-ért (a tavalyi 495 Kc-val szemben) kap már egy megbízható és legjobban bevált VARTA-AKKU- MULÁTORT. Pontos kalkuláció és kiterjesztett munkaracionalizálás tették lehetővé az árleszállítást, nem pedig a minőség leszállítása, mert a VARTA-akkumulátorok mindig kifogástalanok! lesen ki jegyeztem - a biográfiái adatokat. Benké Lajos 1889 december 18-ái.r született Tótmegyeren és igv már betöltött©.-94-ik esztendejét. Gyermekkorát Léván töltötte, középiskolába Budapesten a piaristákhoz járt. Még nem volt tizenöt éves, amikor orvostan- hajIgatónak iratkozott be, három évet a budapesti egyetemen végzett, két éven át Becsben folytatta tanulmányait, 1859-ben Balassa professzor -mellett asszisztenskedeít és a Róku-sban volt segédorvos. Nem volt még 24 éves, amikor a nagy reményekre jogosító orvost Barsmegye főorvosává választotta. — És azóta Barsmegye főorvosa voltam, megszakítás nélkül itt dolgoztam a vármegye egészségügyének Szolgálatában ötvenhat éven át, egészen a nyugdíjazás ómig, 4918 december végéig... Barsmegye utolsó közgyűlésén nyugdíjaztak... Aranyosmarót Gi’d Babája — És azóta itt méltóztatik élni, ebben a kis; otthonban? — Igen... Évek óta az uccán sem voltam. Legutoljára 1918-ban hagytam el Marótok Pesten voltaim, ahol nővérem, K-ovács se- bészprofesszor özvegye meghalt. Azóta nem vöt tam kiöli Maróiról. Télen át még a szobából sem mozdultam. Nyáron azonban persze, kimegyek az én kis kertembe s ha jó idő lesz, ott fogok üldögélni egész nap. A kertjében, amelyet egész életében olyan szerető gonddal ápolt. Mert kora ifjúságától rajongó barátja a természetnek...-- Kétezer darab rózsafát ültettem, magam szemeztem mindannyit, hatszáz fajta rózsát termeltem. Nagyon szeretem a rózsát... Zarathustra bölcsessége van a fák szere tetőben. A Zend-Aveszta bölcse három nagy dolgot ismert el: gyermeket nevelni, könyvvet irnj és fát ültetni... Gyermeket nevelni? Benkő Lajos legényembe:!* maradt, ni ért mindig fanatikusa volt a szabadságnak és újért túlságosan szeretett minden embert és különösképpen minden beteget, semhogy családalapításra valaha is gondolt volna. A rádió Marconi nagy ajándéka — És hát nem érdekli ez a mi életünk a tanácsos urat? A rohanó, gyilkos tempójú élet, de a technikának nagyszerű újításai is, amelyek egészen megváltoztatják századunk külső képét? tón. Évtizedeken át volt a vármegye kórházának igazgató főorvosa, de csak 86 éves lévén, Benkő dr. bizonyos leereszkedéssel öcsém- uramnak nevezgeti.. • — Az öcsémuraiiimat se.m találkozunk. Két ilyen öreg ember. .. Itt ülök a székben, senkihez. sem megyek és -senki sem jön hozzám. A hossza élet fiika Kis szünet, majd a banális kérdés következik: — Tanácsos ur orvos is és szép kori megélt ember. Mi hát a hosszú élet íitka? — Az én hosszú életemnek a titka egyszerű és minden ember követheti. Nem csinálni semmiben sem excesszust. Sohasem voltaim iszákos... — És a nikotin? — Oh, dohányozni dohányoztam. De abban is kerültem a túlzást. Még most is dohányzóm ... — És jól esik? — Hogyne, az a kevés, amit elszívok, nagyon jói tesz. Harcim portoriko egy napra! Ritka ám, ugy-e, kedves öcsém, az ilyen öreg ember. Nem sokat látott' belőlünk? Egyikéí- másikát én magam is bámultam. Apponyinak B. B. 12 Ez a három iei már átment köztudatba Bristol Budapest ! 2. - P. . é r t ad naponta nagyon jó szobát abörangu ellátássalA vendég minden kényelmét megtalál ia. Délután és este t á n t. A bárban intim hangulatos esték 7
