Prágai Magyar Hirlap, 1933. április (12. évfolyam, 78-100 / 3188-3210. szám)

1933-04-06 / 81. (3191.) szám

A kiskomjáti meddő asszony bűnös harca a gyermekért és — gyermek ellen Csecsemőgyilkosságért tizenötévi tegyházra ítélte a beregszászi eshüdtbiróság — Idegenből hozott gyermekeket csempészett a családba — Egymásután költöztek a másvilágra az „importált“ csecsemők (*) Zoíiún Irén prágai hangversenye* A prágai német színház ünnepelt magyar kóló­ra turónekesnője Frank Páliak zongoramű­vésszel tegnap kaugveröeinyt adott, amelynek műsora zsidó dalkorapoziciókból állt A mű­sor első fele az egyházi zene fönköltségével érvényesült. így négy régi héber dal éa chasszid dalok csodálatosan leegyszerűsített melodikus struktúrája és az alapiónika kele­ti szinezettsége. Zoltán Irén a legnemesebb hozzáértéssel reprodukálta ezeket az éppen európai értelemben tulegyszerü és ezért igen nehéz dalokat és maradéktalanul tükröztette bennük a zsidóság és kelet, múlt századok és istenhit zenévé vált mentalitását. Rossi, Erein és Achron dalaiban a modern inven­ció simán fórt össze a szerzőkben élő zenei és népi tradícióval: uj virágok ősrégi tala- jón és a virágok gyökerei mélyen a zsidó muzsika humuszában. A műsor második ré­szében Mendelssohn, Mahler, Pollak és Kaufman dalokat énekelt Zoltán Irén; nagy felkészültségénél és elméleti tudásánál fogva pompásan érvényesítette az ezekben a dalok­ban megnyilvánuló egyéniségek különböző stílusait, lemondva mindenről, ami külső csillogás és hideg technika. A művésznő igen Jól volt diszponálva, mindig töretlenül csen­gő hangja megtöltötte a termet és a szive­ket. Hanganyagának abszolút szolid megbíz­hatósága és tisztasága, valamint nagyfokú ze­nei intelligenciája és tudása, szokatlan stá~ lusérzéke felfelé ívelő művészi pályát bazto- eitanak neki. Frank Pollak zongoramű­vész Toohtől és Stutsűhewékytől játszott ki* sebb kompoziciókat. Sokat tud, pompás zon­gorista, értelmes zenész, (np.) (•) Április 19-én lesz a Toldy-Kör legközelebbi magyar rádióéra ja. Pozsonyból jelentik: A múlt év november hava óta szünetelő Toldy-Köri nagyar rád í óelőad ások ismét megkezdődnek. A legköze­lebbi magyar rádiódra április 19-én lesz, amely alkalommal Mezei Gábor Tamás Lajos költészetét fogja méltatni, mig Tamás Lajos legújabb költe­ményeit olvassa fel. A rádióéra egyik kiemelkedő száma Magyar Ilonka zongorajátéka lesz, akinek műsorán Bartók-, Brahms-, Chopin.- és Debuesy- dgáraibok szerepelnek. Ezt és a következő előadá­sokat a Toldy-Kör megbizáeálból Reioel János dr„, a Magyar Minerva szerkesztője rendezi­(*) A Magyar Tanító április 1-1 száma gazdag tartalommal jelent meg. Vezércikke a tanítóképző akadémiáról szóló törvényjavaslattal foglalkozik. A pedagógiai rovatban Tóth Endre „Uj betűior- mák" címmel a miniszterileg megállapított egysé­ges betű alak ok módszertani hátrányait fejtegeti', Eónyi József a kötelezőleg bevezetendő irkák ter­jedelmére vonatkozólag szolgál pedagógiai tanács- , csal. Gömöri Mikiás & polgári neveléstan tani fá­sának kérdéséhez szód hozzá figyelemreméltó szem­pontból. A pedagógiai részt Fiecher János folyta­tólagos énektanítása tanulmánya fejezi be, Nagy érdeklődésre tarthat számot Bodoa Lajos, raánófci tanító „Póea Bácsi*4 című cikke, mely fölhívja á magyar tanítóságot, hogy kulturmunkájával járul­jon hozzá a magyar gyermekek legnagyobb költő­jének, » Radoóton született Pósa Lajosnak emlé­kére felállítandó mellszobor anyagi költségeihez. A bronz-szobrot a radnóti iskola előtt, a megyei Ut mentén akarják elhelyezni. Kívánatos lenne, ha e gyűjtési akció országos jellegű mozgalom­má fejlődnék. A Szemle-rovat hű fordításban közli a népiskolák szervezetéről és fenntartásáról szóló t törvénytervezetet, s ismertetéseket hoz bel- és külföldi folyóiratokból. A Fórum. Egyesületi élet, 1 Krónika, Könyvismertetés és Hírek rovata élénkké 1 és változatossá teszi a 36 oldalas számot. A lap I kottamelléklete, melyet Gáspár János (Rirnaszécs) 1 szerkeszt, két- és háromszólamu tavaszi nép- és i gyermekdalokat tartalmaz. Szerkesztőség: Alsó- ; szeli, kiadóhivatal: Komárom. i------------------------------------ ( A NYUGATSZLOVENSZKÓl MAGYAR SZÍNHÁZ , MŰSORA LÉVÁN: , Péntek: Az itj Goldstein Számi, , Szombat délután: Tűzmadár, , Szombat este: Amikor a kislányból nagylány { lesz, i Hölgyeimf Bizonyára volt már az ön töltette asztalán miudenféle szépségápolószere, raslyskben oealódott. Juno-Crém ben nem fog csalódnil Egy tégely Juno-Crém meggyőz) önt és arca pár nap alatt üde és tiszta lesz, a szeplők, májfoltok és bár­milyen erckiütések eltűnnek Judo készítményeim ÍJuno-Crém Kő 10.—. hozzávaló szappan Kő 5.—. Juno púder Kő 8.—i minden ezaküzletben kapha-; tök. vagy rendelje meg készítőjénél utánvéttel; Dr Flittaer Jenő. kozmetikai laboratórium, Banaká Byetrica. < Beregszász, április 5. (Saját tudósítónktól.) A; beregszászi esküdtbiróság tavaszi ciklusa hét­főn vette kezdetét. Elsőnek a kiskomjáti Fedák Jánosáé bűnügyét tárgyalták, akit az ügyész­ség gyilkossággal és többrendbeli közokiratka- mieitással vádolt Az ötven év körüli, töpörödött parasztasszony igen különös körülmények között került a vádlottak padjára. Kilenc évvel ezelőtt ment férjhez Dorogi Mária az özvegységre jutott kiskomjáti Fedák János­hoz. A másodszor nősült férfi már ekkor hat­vanéves volt, mindamellett nagyon áhítozott gyermek után. öregedő korban levő felesége azonban nem tudta gyermekkel megörvendeztetni fér­jét, aki emiatt gyakran illette szemrehányásokkal. A meddő asszony, hogy férjének kedvében jár­jon mindenképpen gyereket akart szerezni. E-végből felkutatta az egész környéket, és min­denütt megesett lányok után tudakozódott Fáradozásai azonban kárba vesztek. Sem a kö­zeli, som a távok falvakban nem tudott gyerek­re találni. Ekkor elhatározta, hogy a városokban próbál szerencsét Előbb Hueztra ment, majd Nagyszőllosre, ámde mind a két helyről üres kézzel jött haza, ahol a folyton zsörtölődő férje egyre csak a gyerek­ről beszélt Tovább járta hát a világot gyermek után. Pénzzé tett egy pár tyúkot és libát és azoknak az árán elutazott Beregszászra, ahol — ugv hallotta — kórház van és ahová sok nő megy el gyermekét megszülni. Ez- alkalommal jól számított a gyereket haj­szoló Fedákné. A véletlen összehozta a kórház kapujában Teterina Anna nagybereznai leánnyal, aki mind a két karján egy-egy gyermekkel éppen távozni készült a kórházból, hogy az állomásra, onnan pedig a munkácsi ■>. y-%r •>. ’■ "c- % ■■■ Budapesti hangversenyek Budapest, április l, Az utolsó budapesti filhar­móniai hangverseny nem szolgált különösebb emó­ciókkal. Sem a műsor-, sem az előadás nem emel­kedett az átlag fölé. Schumann költői szenvedély­től fűtött armoll zongoraversenyét Misciha Lewitsky játszotta azzal az előkelő flegmával, amellyel kö­zömbös ügyet szoktunk elintézni. A megindító lelki élmények nemi érdekéitek ez előadót, aki csupán „lezongorázta" szólamát. A virtuozitásnak ezt a fo­kát sok magyar művész vallliaitja magáénak, miért nem jönnek hát ők? Vagy miért nem Dohnáuyi maga ült le a zongorához, hogy a eohumanni költő- világ igazi szépségeit megesiFiantsa? A zenekari kíséretből kíéreztük, hogy a vezénylő karmester szerető gondossággal csiszolta ki és coananitiikius kamarazenévé emelte. A műsor másik felét Mahler Gusztáv III. szimfóniája töltötte ki. A mü valóban nem újdonság a miagyar főváros zeneértő publiku­mának, hiszen Walter Brúnó é® Kleiber Erid) nagyszerű interpretációi mindenki emlékezetében élnek, ügy véljük, hogy Mahler életművében távol­ról sem a d-moll szimfónia a 'legkiemelkedőbb. De megértjük a karmesterek vonzódását ehhez a re­meikül megírt, tüneményesein megbaugszerelit mu­zsikáihoz. A IV., vagy az eredetileg tervezett VIII. szimfónia sokkal nagyobb érdeklődésre tarthat vsa­mét és bizony Budapesten alig ismerik. Dohnáuyi rendkívüli alapossággal nyúlt a 'kényes partjt/urá- hoz és kiváló zenekarával ragyogó részletszépsége­ket produkált (mint a II. tétel, vagy az I. tétel záró témája), mégis ezt a szertehuTó, belső eülent- mondásokkal teli, kétségekben vergődő zenét nem tudta egységes formába foglalni. Kleiber-és Wal- ter lélekben közelebb állnak a nagy karmester- zeneszerzőhöz és talán a magukéból adjál? hozzá azt a hitet és magával ragadó lendületet, amely oly gyakran törik meg a d-moll szimfóniának téte­leiben. Mahler a nagy szkeptikus, ideáit és ideáljait maga is csak homályosan látja s mert érzi gyöngéi t, azért fárad el, azért omlik össze. Wagner drámai koncepciója izgatja, de egyéb befolyások is érvé­nyesülnek nála. ezeket keveri, ezekké) alkar min­dennél nagyobbat adni. A tegtfölényesebb hang- ez»r«IŐ-vir*uo®Ttás sem tudja azonban vergődéseit, belső meggyőződésének hiányát betakarni. A d-moll szimfónia I. tétele az élet boldogságát jelképező május gyújtó indulójával, a bécsi Práterből átve­zet a természet kiesé muttbatekintő illusztrációjá­ba, (II. tétel) Majd groteszk mozgásképekben az állatvilág elevenedik meg előttünk (III. tétel). A természet festése után a halál sötét árnya leselke­dik a költőre (IV. tétel), de megszólal az angyali ének é« megváltást hirdet (V. tétel). Végül a Par- sáflal fensége* kifejezési skálájában a megtisztult lélek megtér alkotójához. (A VJ. tétel vonós-éneke.) Ilyen szélsőségeket átfogó, az élet értelmét magyu- rázó, a földi létet a túlvilág harmóniájába feloldó gyermekment! elyre vigye két kis magzatját. Szemében a felcsillanó reménnyel szólította meg a bőven megáldott leányasszonyt, aki elmon­dotta szerelmi csalódásának szomorú történetét, amelynek következményei a karján tartott ik­rek. Közülük az együk fiúcska, a másik kislány volt. Fedákné végre céljánál érezte magát. A sápadt arcú fiatal anyának felajánlotta segítsé­gét é6 a fiúgyermeket karjára vette. Az állomásra vezető hosszú után azután rávette a szégyenbeesett leányt, hogy a fiúcs­kát adja uefci örökbe. Azzal biztatta, hogy fele vagyonát a fiúra íratja, Teterina Anna azonban nem volt hajlandó csupán egyik gyermekét odaadni, hanem csak együtt mind a kettőt Fedákné eleinte húzódott a két gyerektől, végül is elfogadta őket. Az állomásra érve átvette a két gyereket anyjuktól 6 felszállt a királyházai vonatra. Nagyszőlősre érve leszállt a vonatról és gyalog folytatta útját falujába- A városon túl fekvő fakobülci erdőbe érve az örökbevett kislánykát kendővel megfoj­totta s a bokrok sünijébe lökte. A fiúcskát magához szorítva meggyorsított lép­tekkel sietett haza. Otthon nagy körülményességgel és lelken­dező örömmel újságolta el a nagy boldogságot. Azt hazudta férjének, hogy a gyermeket Be­regszászról jövet a vonaton szülte. Fedákkal madarat lehetett volna fogatni, annyira örült, hogy fia született. Iván névre keresztel- tette a fiút, jóllehet a gyerek már Beregszászon is be lett az anyakönyvibe jegyezve Teterina Ivánnak. Nagy és zajos keresztelői lakomát csapott. Öröme sajnos hamarosan véget ért, mert a kisfiú pár hét alatt gyantis körülmények kö­zött meghalt. Nem múlott el azonban egy esztendő és a. felesége iemét csak egy fiúval lepte meg, aki­ről azt mondta, hogy a mezőn szülte.-hatalma* koncepcióit valóban csak egy beethoveni í vagy wagnerí géniusz teremthet. ■ Mahler -itt a külsőségekben éli ki magát. A legteljesebb elisme­rés illeti Basilides Máriát, akinek altszólója döbbe­netes mélységeket tár föl. A Palesztrina-kórus női együttese és a Bólyoi reáliskola íiukara precízen oldották meg a nekik kiosztott szerepeket. A kö­zönség belefáradt a terjengős I. tételbe, pedig azután i* volt mit hallgatni. Az ..isteni terjengős- ség" csafk Schubert sajátja: az ő kék szemébe szí­vesen merülünk bele, az ő m el ódia világábó l való­ban fel sem akarunk ébredni. Vasárnap délután e Székesfővárosi Zenekar ün­nepi hangversenyét tartotta 10 éves fennállása al­kalmából. Nagyon komoly érdemei vannak ennek az évek folyamán megizmosodott budapesti zene­karnak a magyar é& klasszikus zenekultúra ápolása körül. Olyan rétegek hallgatják és srtvjáik magukba itt az igazi zenét, amelyeknek elérhetetlen a Fil­harmónia és Hangversenyzenekar anyagi tekintet­ben. Az élő zene varázsa vonzza a vasárnap dél­utáni -koncertekre a budapesti tioztvieelőtáröada- >om százait, akiknek e rádió még sem jelent egyen­értékű élvezetek A zenekar jubileumát maradandó módon örökítette meg egy nagy zenei pályázattal, amelynek pályanyertes és dicséretben részesült mü­veit vették ezúttal műsorukra, Zsúfolt ház figyelte a bemutatókat. Elsőnek a pozsonyi Rajter Lajos Divertimento,ia hangzott fel. Bár harmadik díjjal tüntették ki, ő árult el legtöbb tehetséget. Müvét friss alkotófantázia hatja át. Bartók irányát látszik követni és a népi zene formonyelvén szól hozzánk. De egyes, lírai epizódok s főként a mü II. tétele Dohnányinak (aki mestere volt) őszintén megindító romantikájából merített. Dologbeli tu­dása elsőrangú, hangiszerelése virtuóz * mégsem hivalkodó. Minden tétele tiszta formában meggyőző muzsikát ad s bágyadt impresszionista pepecselés helyett feltűnő nála a magasba ívelő, pregnáns rit­musú építkezés. A fiatal, nagyjövőjü szerzőt mele­gen tapsolták. Értékben mindjárt Rajter után em­líthettük Hollösy Kornél miskolci zenetanár Nap- áldozat rimái szvitjét. Ebben a szerző falusi jele­neteket sorakoztat fel a magyar falu alkonyati fé­nyében. Finom pasztellhanguktok, srinmagyar té- matika ós biztos zenekarkezelés jellemzi valaraeny- nyii. Hollósy inkább Kodály követője és a magyar vidéknek mélyszavu zenepoétája. Formában és hangben talán a kocsmai jelemet a legtaTálóbb, mig a „Hazafelé" feliratú rész meleg, közvetlen lírája szívbe lopódzó. Ábrányi Emii Epikus szvitje kitapo­sott utakon járó, hosszadalmas mü, amelynek meg* csináltsága rutinos zenészre vall. Polgár Tibor ..Köszöntője'' Csokonai versét öltözteti csillogó, Debussy iskolájára emlékeztető zenekari köntös­be, Borotvás Hugó József Ferenc főherceg „Szeret- niék szántani" cimü versét dolgozta fel hatásoson, a költemény eresre ndojának megfelelően. Végül Szén kár De/,.vő ünnepi indulója harsogott fel. Bor D«.wv I.. •!,-! Köi'i. '-e* i*1* vrré'ij n számokat és n zeneszerzők megowihaitt#: vele #•* Ez a gyerek a raka6zi Fedecné fia volt, akinek a. férjét mint nem kívánatos idegent ld-1 utasították Lengyelországba. A gyermek a lérj távollétében született és a bűnös asszony szíve­sen megszabadult szerelme gyümölcsétől. Fedák János öröme ez alkalommal sem volt tartó*, mert a keresztelőt követően a gyermek rövid idő múlva meghalt Amíg Fedák hol keresztelt, hol meg temetett, a csendőrség titokban nyomozni kezdett a csodá­latosan termékennyé Lett öregasszony titokzato­san született ée elhalt gyermekeinek bűnt sej­tető ügyében. Eközben kapták a nagybereznai csendőreég értesítését, hogy kutassák fel Teterina Annak eltűnt két gye? mekének örökbefogadóját, aki — a gyermekek anyja szerint — Nagyszög íős környékére való. Teterina Anna közlései azonban nem voltaik kielégítőek, Gyermekei örökbefogadóját nem tudta megnevezni, csupán igen hiányos személy leírást adott róla- A könnyelmű és gondtalan leányasszonyt eí is ítélte a nagybereznai bíróság tíz hónapi fogházra. A rejtélyes ügyre a véletlen vetett világosságot. A fakóbüki pásztorok legeltetés közben ráta­láltak Teterina Anna megölt kislányára. A holttest már erősen oszlásnak indult, de a pe­lenkák még épek volt-ak, rajtuk a beregszászi kórház pecsétje. A csendőrök erre .előfogták Fedáknét, akit szembesítettek a Nagyberezná- iól lehozatott Teterina Annával. A leányass- szony ráösmerfc Fedáknéban gyermekei átvevő­jére, akinek bűnét, azután a. csendőrök minden részle télb en kinyom ózták. Az angyaicsináló öregasszony a beregszászi esküdtszék elé került, ahol gyilkosság bűntettében mondották ki bűnöd­nek az esküdtek és a biróság tiz»nötévi fegy­házra ítélte el. / A tárgyalást nagyszámú érdeklődő hallgatta végig. ^ közönség íölkes ünnöplesét, A magyar főváros ne­vében Lieber Endre alpoigárrnester áréi tattá a ze­nekar tízesztendős sikerekben gazdag muittát Féljegyeahetjüik még aa elmúlt napokból Höndel grandiózus drámai oratóriumának, az Izrael Egyip- tombiam cimü műnek budapesti előadását a Lichten- berg Emil vezetése alatt álló Ének ós Zenekar, egyesület által. A bemutató főerőssége Sándor Erzsi abszolút értékű énekművészet* volt. Feren- csik János, az Operaház ifjú karmestere önálló ze­nekari estét rendezett a Hangversenyzenekarral. Izig-vérig muzsikus, aki gondos művészi munkáit végzett és ezuggesztiv egyéniségével biztosain kor- mányozkt a nagyzieueíkari apparátust. Hangverse­nyének saólii&táirEysseu Irén, 'egy kulturált, csengő ezopión ős Rappaport Anatóie, akiben nem Minden­napos zongorázó képességeiket fedettek fel. Erics. Morjni h.eged‘ümüvéS'Z&téiben is gyönyörködhetett e budapesti közönség a múlt héten. Ez a nagyvonalú, sa/aktálán, klas&z'fcus tölkéiyü muzsikáMs ezúttal sem tévesztette ed hatását. , Sauerwald tíéw (*) Arzén kupin jubilál. Pá.rttból írják; A francia könyvpiacon nem ritkaság a százezréé példány- szám, azonban a rekordot mégis Maurice Leblanc- nak A szőke hölgy cimü regéuye tartja, amely Ar­zén Lupin egyik legmerészebb kalandját Írja le ée amely most jelent meg századik kiadásban, ami egy millió példányt jelent. A jubileum, amelyről hasábos tudósítás okban számolnak bs a lapok, egybeesett az Arzén Lupin cimü film bemutató­jával, amelyet a Hetro-Goldwyn-gyár Arzén Lupin regényéből dolgozott fel. A filmen a főszerepeket John Barrymoore, Lionel Barrymoore, John Miliőn és Karén Morley játszák. (*) A Nyugat áiparídie 1-í számának elen Kárpáti Aurél „Elefántcsonttorony vagy lövészárok“ cimü rilkkét közli, Bálint György a német szellemi élet válságával, Éber Ernő magyar agrárproblémákkal foglalkozik, Babits Mihály Bergsonról, Illyés Gyula a katolikus költészetről, Illés Endre a sziovenazkói magyar irodalomról, Farkas Zoltán Csók István művészetéről, Schöpflin Aladár színházi újdonsá­gokról ír. A szám szépirodalmi részében Török Sophie regényét, Krúdy Gyula novelláját. Erdélyi József verseit találjuk, Kosztolányi Dezső 30 uj japán verset fordított le. A Nyugat előfizetői e számmal együtt kapják Gelléri A. Endre „Szomjas inasok" cimü kötetét, A gazdag szám ára Cseh Szlovákiában 12 korona 50 fillér. in n n ii i iiiiiMTiwww*rT**rnnncn~——mTWTrrrTimfrgnfnif ■> phbtot—— Hajápolás, hajfestés, tartós ondutálás elölt Milato, a baját oálonk mígviwgáitatni. Fejbőr- arc­át tésápoláf 'offráíübb í.« lecjobb szakitmarbj' Béres Mihály, Kőiké, rö-u. 85 I .Andúsíy palota' hírűm .anársndá*1 Srolid árai. ..... “ULJL---t-J-LU -UM-1.I1.I, I III I. ......... || ui !■. ím áiprüh 6. csütörtök* ^

Next

/
Oldalképek
Tartalom