Prágai Magyar Hirlap, 1933. április (12. évfolyam, 78-100 / 3188-3210. szám)
1933-04-30 / 100. (3210.) szám
2 1933 április 30, vasárnap. ^i«<3űMa<Aarhimw® lL,rrWMBIMÉi^iaw-^i<iMirgM5aEi •ebben a pillanatbaji közölhető- Fejtegetéseinek alapgondolata, amint az ledhasumáijából megállapítható:' nem diktátum, de megegyezés. Diktátumra tudomásunk szerint a sokat vitatott négyhatalmi megállapodás kezdeményezői egy pillanatig sem gondoltak, sőt Mac- Donald .és Mussolinii elgondolása teljesen egyezik külügyminiszterünk oly sokszoj- kifejezett meggyőződésével, amely szerint csak Anglia, Franciaország, Olaszország és Németország' megegyezése biztosíthatja Európa békéjét. Érthetetlen tehát, hogy miért a nagy izgalom és tiltakozás, a lótásdutás Genfiből Parisba és Londoniba, amikor a várva-várt elgondolás testet ölteni készül. Azt hisszük, hegy Simon angol külügyminisztert aligha lephették meg a fejtegetések, amelyeket a békeszerződések területi rendelkezéseinek ■módosítása tekintetéiben Benes előtte kifejezésre juttatott Ez annál valószínűbb, mert a nagyhatalmak kezdeményezése éppen a béke megszilárdítása érdekében történt 'és igy csak felzaklatott idegzetű emberek láthattak agyrémeket, amelyek újabb konfliktusok csiráit akarják elvetni. A dolgokat kívülről figyelő, kétségkívül Benesnél nyugodtabb idegzetű államférfiak előtt olyan megoldás lebegett, amely a kölcsönös elégedettség megteremtésével a ma egymással szemben álló népeket őszinte barátokká teszi, hogy a gazdasági és kulturális együttműködésnek elhagyott útjára visszatérhessenek. Ez a feltevés nem foglalkoztatta Benest, mert expozéjában ennek még nyomát sem találtuk. A gazdasági 'és szociális problémákra terjedelmes előadásában csak egy rövid, három soros utalás történt. Ezzel ellentétben a nemzetközi politika minden kezdeményezésének hatóereje és végcélja a gazdasági újjáépítés. Megértjük, hogy Benes a Hradzsin büszke ormairól letekintve elnéz a gazdasági élet romjai fölött, de az általa képviselt külpolitika realitására a mostanihoz hasonló megnyilatkozások nem vetnek kedvező fényt- Nem a kenyérgond, a munka nélkül szüköl- ködők százezreinek a termelési folyamatba való bekapcsolása töltötték ki fejtegetéseit, sőt ezekről említés sem történt, mert külügyminiszterünk minden energiáját a hatalom megtartásának vágya kötötte le. A hatalom azonban csak akkor érték, ha gazdaságilag 'megalapozott, ha tartósságát a jólét biztos fejlődése alkotja. Ebből a szempontból — s ezt Benesnek is el kell ismernie — sok kifogás emelhető fejtegetései ellen- A nemzetközi politikai helyzet várható fejleményei tekintetében sem reális Benes elgondolása. A hatalom megtartására irányuló törekvése megmerevítette koncepcióját, amely még ma is csupán 1919-es nézőpontból tekinti át a nemzetközi helyzetet-, anélkül, hogy a megváltozott viszonyokhoz való alkab máz kodást keresné megfelelő rugalmassággal. Ez a politika eddig semmiféle konkrét- eredményt nem produkált- A kisantant újjászervezése csak alaki változást jelent, a gazdasági együttműködés lehetőségei fölött komoly közgazdászok csak mosolyogni tudnak. Románia és Jugoszlávia azonos gazdasági struktúrája legfeljebb a kifelé való együttműködésben hozhat változást-, de közgazdaságuknak a külföldtől való függetlenitése tekintetében csak kilátástalan erőlködés marad, amilyen a Csehszlovákiával részletkérdésekben való megegyezés, mint például kli- Tiing-megállapodások, tarifa-kedvezmény stb., lényeges javulást nem fognak hozni. Franciaország politikájának a kisantant és Lengyelország nem célja, csupán eszköze. Szüksége van keleti szövetségeseire mindaddig, amiig Németországgal és Olaszországgal életbevágón fontos kérdéseit meg nem oldja. Hogy Franciaország részéről például az Olaszországhoz való közeledés érdekében milyen erőfeszítések történtek 'és történnek ezidőszeriut is, azt igazolják Herriot tulouse-i •válasz nélkül maradt felhívása, de Jouvenel római kiküldetése. Francia részről komoly kijelentések hangzottak el az utóbbi időiben, amelyek Olaszország afrikai aspirációinak kielégítését hozták kilátásba és allbán-olasz- ,jugoszláv viszonylatban felajánlották az eredményeket Ígérő francia közvetítést. Títu- lescu legutóbbi párisi szereplése, ellenzéki politikusokkal való lepaktálása nem nagyon fokozták a Balkán-szövetségesek iránti bizalmat é3 rokoné zen vet. A vezető nagyhatalmak államférfiait aggasztja az egyre fokozódó feszültség, amelyet j állandósítani nem lehet. Benes politikáját látszólag nyugalmi állapotra alapítja- Utal ugyan az évtizedekre szóló előrelátásra, de elgondolásában épipen ennek nincsen nyomna. Mert különben számolnia kellene azzal, hogy Franciaország és Olaszország előbb-utóbb megegyeznek egymással s hogy a német- francia megbékülés sem tartozik a lehetetlen-égek közé. A Lengyelország felé tett ba- ráütvov, rresBiusa se®r> sokat ikJssíb A* ss?#Harcos magyar munka Szlovenszkó parlamentjében Jaross, Petrásek, Salkovszky és Teschier felszólalása az országos képviselőtestület ülésén — 24 milliós kórházépítési program Pozsony, április 29. (Pozsonyi szerkesztőségünktől.) Az országos képviselőtestület tegnapi ülésén, mint már jelentettük, a mun- kakölcsön jegyzésére, illetve a mumkaköl- osönben való részesedésre vonatkozó 'kérdésekkel foglalkozott. Napirend előtt Jaross Andor magyar nemzeti párti tartományigyülési képviselő szóvá tette az országos hivatal uij tüzrende- letét, mely kötelezővé teszi, hogy a községeik külön szérüs kerteket állítsanak fel. Ez az intézkedés nagy megterhelést jelent az amúgy is elszegényedett községek részére t s ezért kérte, hogy eyhitsék az intézkedést. Erre vonatkozó indítványát írásban is beterjesztette. Az elnök szóbelileg válaszolt egyes régebben benyújtott interpellációkra, igy bejelentette, hogy Jaross Andornak a betegse- gélyző pénztárak helyzetével foglalkozó interpellációját az országos választmányhoz tették át. Dr. Giller Jánosnak a szentkirályi csempésztragédia ügyében benyújtott interpellációjára kijelenti, hogy a határörök fegyverhasználata jogos volt. A vizsgálat egybe nkiderltette, hogy egyes határmenti kereskedők is összeköttetésben vannak a csempészekkel. Az ülés folyamán Petrásek Ágoston országos keresztényszocialista párti tartományigyülési képviselő indítványozta, hogy -az országos képviselőtestület a ruszinszkóihoz hasonlóan Írjon fel a kormányhoz, hogy a kartellíörvényt mielőbb terjessze be, mert például a cementkartell arra a hírre, hogy az ország területén nagyobb beruházásokat fognak eszközölni, métermázsánként máris kilenc koronával emelte a cement árát. j. A munkakölcsön jegyzése és a beruházási program kapcsán Jaross Andor magyar nemzeti pálii tartomány-gyűlési képviselő rámutatott a szlovenszkói magyar lakosság nehéz gazdasági helyzetére. Az állami magyar pénzintézetek alaptőkéje — úgymond — 1919-től 1930-ig 46 millióról leesett 17 millióra, betétjeik összege pedig 564 millióról 162 millióra csökkent. A magyar kézben levő földbirtok 298.000 ha mezőgazdasági területtel és 743 ezer ha egyéb területtel fogyatkozott meg. Ez az értékveszteség koronákban kifejezve a megváltási ár levonása után 3-421 milliót képvisel. A szónok a szlovenszkói magyarság elszegényedését körülbelül négy milliárdra te-, szí s ezért a munkakölcsönben való erősebb részesítését kéri. Cablk János agrárpárti kifogásolja Jaross szavait s szerinte frivolitáá az, hogy a magyarságnak is követel részesedést a kölcsönből, ugyanakkor a magyarokat suba alatt passzivitásra szólítja fel. Jaross Andor visszautasítja Cablk támadását s nagy derültség közben szólítja föl, hogy ne vindikálja magának az elhunyt Hanussen telepata képességeit és ne forgassa ki szavait. Quod dixi, dixi, azt hiszem, ezt nem kell magyarul is megmondanom — fejezi be felszólalását a magyar és szlovák tartománygyülési képviselők tapsa közben. Salkovszky az uféplféss rendszer átszervezését kívánja Dr. Salkovszky Jenő magyar nemzeti párti tartománygyülési képviselő kifogásolja a kölcsönök nagymérvű szaporítását. Szlovenszkó a tartományi kormányzat bevezetése óta 133 millió korona kölcsönt vett fel. Az 1933. évi költségvetés hiánya 85 millió s ezt is szintén kölcsönből akarják fedezni, igy tehát az év végén már 216 milliót fog kitenni Szlovenszkó adóssága. Legfeljebb olyan befektetéseknél indokolt a kölcsön felvétele, amelynek hasznát a jövő generációk fogják élvezni. Ellenben az útépítés nem tekinthető ilyennek,-különben is elsősorban az állam feladata. Szlovenszkó úgynevezett tartományi útjainak hossza 5826 kilométer, a hidaké 24 km, amiből 12 kilométer régi, rossz fahid. A jelenleg tervezett 260 km hosszúságú útjavítás és 12 km hosz- szuságu uj ut építése nem tekinthető rendkívüli beruházásnak, ez a rendes évi programba kellene, hogy beletartozzék. Amíg Szlovemszkón a tartományi utak hosszúsága majdnem 6000 km, addig ezzel szemben a történelmi országokban az utak túlnyomó része állami ut, igy azok fenntartása az állami költségvetés és különösen az állalmi útalap terhére történik s nem terheli a tartományi költségvetést. Indítványozza annyik a követelésnek a kimondását, hogy^ a szlovenszkói tartományi utakat egyenlő értékünknek minősítsék a történelmi országok állami utaiva] s igy az utadóalap évi dotációjának fölosztásánál úgy veendők dők tekintetbe, mintha állami utak volnának. Szlovenszkó részére külön útügyi tanács létesítendő. Sürgeti, hogy a beruházási munkákat szlovenszkói vállalkozóknak adják ki. A vállalkozók kizárólag szlovenszkói anyagot kötelesek fölhasználni. A vállalkozók kizárólag szloven,revizionista fronton a kisantant együtt, haladhat e pillanatban Lengyelországgal, de komoly együttműködésre lengyel részről még mindig nem sók hajlandóság mutatkozik. A néhány hét előtt Gemfből szárnyra bocsátott hir, amely Bec-k külügyminiszternek közeli prágai látogatását röpítette szárnyra, elhallgatott. A kisantant 'és Lengyelország érdekei is csak a hatalom megtartása utáni törekvésben találkoznak, de egyébként a gazdasági érdekközösség nem lehet oly mélyreható, hogy lényeges 'befolyásit gyakorolhatna a két állam politikaijára. Ha Benesnek a békeszerződések revíziójáról és a népszövetségi egyezmény 19. szakaszának alkalmazásáról szóló fejtegetéseit a nemzetközi politika reális szemüvegén keresztül nézzük, más eredményre jutunk, mint ő. Mi a revíziót nem célnak, hanem eszköznek tekintjük- Az érdekelt népek együttműködésének, fenntartás nélküli megbékülé- sének megvalósitását tartjuk a politika legfontosabb feladatának, mert a középeurópai államok mai gazdasági és pénzügyi helyzetéből nem látunk .más kivezető utat. S ha Be- nes'uek az az álláspontja ehhez, hogy nincs diktátum, csak megegyezés, akkor ennek a megegyezésnek lehetőségét nemcsak keresnie kell, hanem meg is kell 'találnia. Az elveken való nyargalás, a paragrafusok közt való bujkálás és csürés-csavarás nem viszi előbbre a dolgokat és nem hoz bennünket közelebb a mindnyájunk által elérni kívánt célhoz. Ha Benes tényleg évtizedekre előre látna és megállapításainak tanulságait le merné vonni, kétségkívül legnagyobb bűnnek a további idővesztés't 'nyilvánítaná. A nemzetközi politikában minden változó, a célkitűzések, eszközök alkalmazkodnak a mindenkori érdekekhez. Szövetségek születnek és bomlanak fel aszerint, amint azt elsősorban a gazdasági élet követelményei megszabják. Állandóak a geopolitikai adottságok, a földrajzi helyzet, a föld, a természet kincsei, az államok hegy- és vízrajzi helyzete. Benes politikájában azonban ezidőszeriut ezek a tényezők nem jutottak az őket megillető jelent ő séghez, k ülönben politikai terveit ezekre az adottságokra építette volna és nem mulasztotta volna el megkeresni Csehszlovákia közvetlen szomszédaival a megegyezés lehetőségét. Ha a kenyér politikáját idejében kezdeményezik, bizonyára sokkal biztosabb alapjait rakta volna ]e annak a hatalomnak, amelyet görcsösen védelmez. szkói illetőséggel bíró s helybeli szakmunkásokat alkalmazzanak. 24 millió kórházakra Fehér Mátyás szociáldemokrata felszólalása után Pöstyéni szlovák néppárti a kórházi ügyeket referálja. Az országos választmány 24* millió koronát irányzott elő a következő kórházépítésekre. Lőcsén az országos közkórház fertőző' pavilonjának, Nyitrán az országos közkórház gazdasági épületének, Nagyszombatban az országos közkórház belgyógyászati pavilonjának, Érsekujvároít az országos közkórház gazdasági épületének építésére, a tapolcsányi országos közkórház épületének tatarozására, az alsókubini országos közkórház sebészeti és belgyógyászati pavillonjának, a trencséni országos közkórház hulla- és boncházának, a lévai országos közkórház sebészeti pavilonjának építésére, az ipolysági országos közkórház épületének tatarozására, a palugyai országos közkórház fertőző pavilonjának, a hornonnai országos közkórháznak, a korom- pai országos közkórház fertőző pavilonjának és végül a zólyomi országos közkórház sebészeti és belgyógyászati pavilonjának építésére. 0r. Teschier Antal szüzbesiéde A kórházi ügyekben elsőnek dr. Teschier Antal iglói főorvos, az országos keresztényszo. cia-lis-t-a párt uj tartománygyülési képviselője, szólalt föl, akinek szüzbeszódét a tartomány- gyűlés nagy figyelemmel hallgatta meg. Miét a tartomá-nygyülés legújabb tagja szólal fői első ízben, azonban, csak most kapta kezébe a javaslatokat, igy még nem tanulmányozhatta át őket, de örömmel hallja, hogy a választmány 24 millió koronát szán a kórházakra. Rá kell mutatni néhány hiányra-, amelynek a pótlását kéri. A lőcsei kórház fertőző pavilonjára föltétlenül szükség van, azonban kevesli a harminc ágyat-, mert nagyobb járvány esetén mit lehet kezdeni harminc ággyal? Soka-lja az egy ágy évi fönntart-ási költségének 85.000 koronában való megáll api tását. Ha azt vesszük — úgymond —, hogy Németországban egy ágy évi fönntartása nem kerülhet többe 40.000 koronánál. Budapesten 25—28.000 koronánál, akkor a lőcsei 85.000 korona tüsök. Ha a tervek olyanok lesznek, mint az iglói járványkórház tervei, akkor elfogadhatatlanok. Kifogásolja, hogy a járási kórházakról teljesen megfeledkeztek. Ott van például.az eperjesi járási kórház, amely tavaly tető alá került, de tovább nem tud jutni, mert nincs rá'pénz. Az országos képviselőtestület figyelmébe ajánlja a szepesszombat-i kórházat is, amely a Tátra alján pótolhatatlan és teljesen megtelt, úgyhogy nagyobbitásra, modernizálásra szorul. A késmárki 40 ágyas kórháznak is adják meg a nyilvánossági jelleget. Poprád a Tátra kapuja és nincsen vízvezetéke, csatornázása, Pár év előtt számos tifuszeset fordult elő a- városban. Ez a rossz talajvíznek volt a következménye. Az idén mélyen álló talajvíz van, tehát nincs tífusz, de „a leányzó — úgymond — nem halt meg, csak alszik" és félő, hogy újból fölüti a fejét a- veszély, ami a Tátra idegenforgalma szempontjából veszedelmes lehet, ha ott ki kellene tűzni a- sárga- zászlót. Dr. Teschier Antal tárgyilagos beszédét a terem minden oldalán tapssal fogadták. Utána, Bucsek Mátyás szlovák néppárti szólalt föl. Jegyezze meg, Hogy az PüíVfiTH A világon legjobb! Hashajtó ásványvíz. lapín bejelenti, folytja az offenzívat Pefcing elteli Pepiiig, április 29. A japán követség katonai attaséja pénteken közölte a kínai hatóságokkal, hogy a japán csapatok döntő támadást intéznek Pepiiig ellen, ha a kínai fal mentéi* megkezdődött kínai támadásokat a kormány azonnal ’je nem fújja. A japán attasé ugyanakkor elismerte, hogy a japán hadsereg uj offenzivát kezdett Nantienmen vidékén. \ kínai főparancsnok hivatalos nyilatkozatában ugyancsak közölte, hogy a japánok Nantieu- mien vidékén harminchat óra óta szakadatlanul támadják a kínai csapatokat. A legújabb jelentések szerint a kinai hadsereg kiürítette Nantienmen városát, ahová a japánok bevonultak „KONIFERUH" valódi borókabogyó párlat sikerrel hat vesebántalmaknál, elősegíti a bőr és a vese működését.
