Prágai Magyar Hirlap, 1933. április (12. évfolyam, 78-100 / 3188-3210. szám)
1933-04-26 / 96. (3206.) szám
8 1033 április 96, — K^t csodálatos gyógyulás történt husvét alatt Olaszországban. Rómából jelentik: A nagy hét folyamán két csodálatos gyógyulás történt Olaszországban. A módénai Szent Jánosdemploimban Szent Teréz oltára oW Teres a Minelli fiatal módénál leány, aki már több naind egy év óta mindkét lábára ée mindkét karjára béna volt, ima közben teljesen visszanyerte egészségét. Hasonló csodálatos gyógyulás történt Veronában a húsvéti körmenet alkalmával. Gina Biscardi fiatal leányt, aki már hónapok óta hátgerincsorva- dással feküdt, kivitték a ház elé, ahol a körmén et elvonult. Mikor az Oltáriszentség a ház elé ért, a beteg gyógyultan kelt fel az ágyból. — A selyemharisnya tette tönkre Amerikát. Edith Rogere, a washingtoni képviselőház tagja, a leggazdagabb amerikai képviselőnő, egyik beszédében kijelentette, hogy a selyemharisnya tette tönkre Amerikát s ezért törvényjavaslatot terjesztett be a se 1 yemrfehémemliek eltiltásáról. Beszédében azt állitotta, hogy a gyapotharisnya divatja újra talpraállíthatná a déli államok gyapottermelé- «íét. Az amerikai honleányoknak ezt a jelszót ajánlja; „tetőtől-talpig gyapotban járjunk*'. xx Köszvényf előidéző savlerakodásokat legjobban oldja és távolítja el a SALVATOR FORRÁS, mely általában előnyösen hat a kiválasztó Szervekre. —.100 ezer cipót és 100 ezer gulyást fogyasztott el Nlsben az uj jugoszláv kormánypárt Ntoből jelentik: A most megalakult uj jugoszláv kormánypárt Nieben tegnap nagygyűlést rendezett amelyre 62 külön vonat szállította ingyen az érdeklődőket. A gyűlés rendezősége ez alkalommal a nisi pékeknél 100.000 darab cipót s a vendéglősöknél 100.000 adag gullyást rendelt a választóik részére. A nagygyűlés vezérszónoka Snakics miniszterelnök volt, aki mesz- ezeható reformokat Ígért s kilátásba helyezte az önkormányzati jogok és teljes politikai szabadság visszaállítását. Ezeknek azonban, mondotta a szónok, nem szabad veszélyeztetniük a jugoszláv állam egységét. i tégely ára Ki 10# Szeplő ellen a legbeoélfabb N,. szer 9R‘P,£Ry- créme Szeplő, májfolfok és mindennemű arctisztá ialanság azon nal eltűnik. SŰTin denütt kapható kostán szétküh di: ©r. fiad. 9ollék és íTsa, 9ieátany. STtooé SÜTesto nad Oáhom. — A Kárpátegyesület kassai osztályának közgyűlése. Kassáról jelentik: A Kárpátegyesület kassai osztálya a múlt héten tartotta rendes évi közgyűlését a Polgári Társaskör nagytermében. A közgyűlésnek szép számban megjelent résztvevőit dr. Kreiss Róbert atelnök üdvözölte, aki elnöki megnyitó beszédében a közgyűlés jelentőségét három szempontból emelte ki: az országos eggyesÜLet szempontjából, amely nemrégen ülte 60 éves fennállásának jubileumát, másrészt az osztály szempontjából, amely 20 éves fennállásának betöltését ünnepeibe az ősszel, végül az osztály utolsó három évi működésének és különösen 1932. évi működésének szempontjából, mert hisz az egyesület tisztikarának a mandátuma a mostani közgyűléssel véget ért. Épp ezért indítványozta, hogy dr, Guhr Mihály főorvosnak országos elnöknek, dr. Eötte- vényi Olivér m. kir. nyug. főispánnak, mint az osztály felejthetetlen érdemű megalapító elnökének, dr. Groseohmid Géza volt szenátornak, m. kir. közjegyzőnek, mint az osztály lemondott utolsó elnökének a közgyűlés szívélyes üdvözletét tolmácsolja, amit a közgyűlés egyhangú határozattal el is fogadott. Ezután dr. Brükk Sándor ideiglenes főtitkár terjesztette be tartalmas évi jelentését az osztály 1932. évi tevékenységéről, majd Hrubamt Fülőp fő- pénztáros terjesztette elő pénztári jelentését és a költségelőirányzatot, amit a közgyűlés mind jóváhagyólag tudomásul vett. A közgyűlés a választmány ajánlata alapján örökös diszeőnököknek választotta meg dr. Payer Ervin orvost, volt elnököt és Paukseh Pál főmérnököt, volt társelnököt érdemeik elifimeréeeképpen. Elnök lett Palyó Mihály kanonok, pápai kamerás, miig a tisztikart az 1933— 1935. évekre a következőképpen választották meg: ügyvezető társelnök dr. Kreiss Róbert ügyvéd, társelnök Lengyel Mátyás mérnök-tanár, titkár Schmitz Sándor, főügyész dr. Pajor Miklós ügyvéd, főpénztárt* lírubant Fíilöp, pénztáros Gajdos Géza, könyvtáros Hubay Miklós, számvizsgálók. Dobosffy Aurél, Ceas-ztek Jenő és Blanár Ernő. Végül a közgyűlés megválasztotta a választmány egy harmadát, A választások befejezése után dr. Kreiss Róbert élelmik rövid beszédben üdvözölte Palyó Mihály kanonokot, akit felkért az elnöki szék elfoglalására. Palyó kanonok a közgyűlés lelkes fogadtatása mellett tarta’mas és lendületes beszédében köszönte meg a közgyűlés bizalmát ée hitvallást tett a terméssétezeretet és az egyesület nagy cél;.ai mellett. Dr. Kreiss atelnök a megválasztott többi tisztviselők nevében köszönetét mondott a megtisztelő bizalmáért. Lakatlan szigetre akarják telepíteni a cigányokat — az osztrákok A cigánykérdés újra felütötte fejét Európában — Egy kegyetlen javaslat — Mi lesz a cigányok sorsa? Prága, április 25- Európának majdnem minden államában foglalkoztatja a hatóságokat a cigánykérdés. A különös, nyugtalan népfaj, mely a XV. században özönlött az ó-világba, fölösleges elem gyanánt hányódott uj hazáiban. Spanyolország, Hollandia s még néhány állam már első beözöulésűk alkalmával tiltó rendeletét adott ki ellenük. Hontalan nép, mely nem tud véglegesen beleilleszkedni a népek testébe. A cigány Európában sem adta fel nomád., vándorló életét. Mégis a későbbi századok folyamán sikerült munkára fogni őket. Úgy látszott, megnyugodnak s nem okoznak rendel lem ességeket az államok szervezetéiben. A zenébe uj formát hoztak: a cigány- muzsikát. Ma az egész világon ők a hegedű népszerű mesterei, Budapesten vagy Prágában, de még a tengeren túl is szívesen hallgatják a .,cigánymiuzsikát“. A világháború befejezéséig nem okoztak nagyobb gondot a hatóságoknak. A háború után az általános elszegényesedé* újból felvetette a cigánykérdést. Megint kóborolnak, lopnak, néha még ölnék is. A hatóságok legtöbb országban valóságos irtóhad járatot kénytelenek viselni ellenük. A csendőrség legtöbb munkája a cigánytolencolásban mefül ki. A cigánykérdést legtöbb helyütt letelepítéssel kívánják megoldani. A közegészségügy szempontjából is állandó ellenőrzésnek vannak alávetve. A legsulyoeabb a helyzet Burgenlandi)au, ahol közel nyolcezer cigány él. Számúik egyre növekszik s a nemrégiben tartott ankét alkalmával kiderült, hogy számuk egyes járásokban megkétszereződött, sőt több községben megnégyszereződött. Ez szinte elviselhetetlen terhet jelent a községekre. A dologtalan népet úgyszólván nekik keli eltairtaniok Az értekezleten érdekes javaslatok hangzottak el. Az egyik szerint Ausztriának Magyarországgal, Jugoszláviával és Csehszlovákiával együtt a népszövetséghez kellene fordulnia, hogy a népszövetség telepítse át valamilyen lakatlan szigetre a világ összes cigányait. Az értekezlet előterjesztést tesz az osztrák kormánynak és a törvényhozásnak, hogy a ci gánykérdést minél előbb törvényben rendezze. Huszonhétévi {e a lefedi rablógyilkosok,akik meggyilkolták és kirabolták az egyik vádlott nagynéniét A vádlottak a {ótárgyaláson cinikusan tagadtak, egymásra kárt* totiak mindent és egyikük csak a verdikt kihirdetése után töri meg Rimaszombat, április 25. (Saját, tudósitónktól.) A rimaszombati esküdtbiróság dr. Licsikó Béla kerületi bírósági elnök elnökletével szombaton egésznapcs tárgyalás keretében foglalkozott Egyjid József huszonötéves cipész és Czi- kora Miklós huszonegyéves kőműves bünperé- vel, akiket az ügyészség aljas indokból elkövetett rablógyilkossággal vádolt. Annakidején részletesen beszámoltunk a vádlottak elvetemült tetterői, amelyet ez év február 4-én követtek el Feleden, ahol éjszaka behatoltak az egyik vádlott nagynénje, özv. Együd Józsefné jómódú nyugdíjas lakására és a magányosan élő özvegyet, miután az a zajra felébredt és kiáltozni kezdett, megtámadták, száját rongyokkal betömték és megfojtották. Utána felforgatták az egész lakást és 500 korona készpénzt, valamint különféle ékszereket raboltak el 1100 korona értékben. A rablógyilkosságot reggel vették észre a szomszédok, akik jelentették a dolgot a ceendőrséguek, amely rövid nyomozás után megállapította, hogy a borzalmas tettet Együd József és Czikora Miklós követte el A,két gyanúsított eleinte tagadni próbált, azonban a náluk tartott házkutatás és esvéb terhelő nyomok annyira ellenük szólották, hogy elsőnek Czikora Miklós tört meg és Boros ve- zeíő-járásbiró előtt beismerő vallomást tett Azonban Együd Józsefre hárította a rablógyil- ko6ság értelmi szerzőségét és elkövetését, önmagát pedig mindenképpen mentesíteni akarta a súlyos vád alól. Ezzel szemben Együd konokul tagadott és csak akkor ismerte be a betörést, amikor tudtára adták, hogy a társa már bevallott mindent. De nagynénje haláláról még ezek után sem akart tudni semmit és Czikorát jelölte meg gyilkosként. A szombati főtárgyaláson ugyanez ismétlődött meg, mivel a két tettestárs csak a betörést ismerte be, a gyilkosság elkövetését cinikusan tagadták és egymásra akarták hárítani. ügy állították be a rablógyilkoeságot, mintha előre megbeszélt terv nélkül ötletszerűen indultak volna el a szörnyű tett elkövetésére. Ezzel szemben bebizonyítást nyert az, hogy az egész tervet részletesen megbeszélték, sőt még álkulcsokat is csináltattak, hogy akadály nélkül juthassanak be a jómódú özvegy lakásába. Tervük keresztülvitelét az éjféli órákra határozták ol, amikor a rimaszombati vonat robog el az üzvegyaeszony kertje végében, hogy a vo- natrobogae zaja elnyomja az ajtók feltesz késének zaját. Hogy pedig áruló nyomot se hagyjanak maguk után, sárcipőket húztak, de még a sárcipők nyomát is petróleummal öntözték meg, hogy a rendőrkutyákat ilyen módon vezessék félre. A tárgyalás során egymás ellen valló és a szembesítéseiknél is lépten-nyomon ellentmondásba keveredő gyilkosok terve az volt, hogy a háztetőm keresztül hatolnak be özv. Együd Józsefné lakására, először az éléskamrába másznak be s onnan a konyhába hatolnak, mert tudták, hogy az özvegyasszony ott tartja megtakarított pénzét, A pénz elemelése után ezen az utón akartak távozni is és azt remélték, hogy a nyomozó hatáságok erre a betörésre sem jönnek rá, mint a múlt év novemberében valószínűleg szintén általuk elkövetett első betörés alkalmával. Csakhogy ezúttal tévedtek, mivel az éléskamra, konyhába vezető ajtaja be volt csukva és az ajtó felleszitésévei olyan zajt csaptak, hogy felébresztették az alvó öregaez- szonyt Ez segítségért kezdett kiáltozni, mire a két betörő berontott Együd Józsefné hálószobájába, torkonragadták az öregasszonyt és végeztek vele. A főtárgyaláson azonbau csak a betörést ismerték be, magát a gyilkosságot egyikük sem akarta vállalni és egymásra tolták a szörnyű tett elkövetését. Az orvosszakértő szerint viszont. a gyilkosságot ketten követték el, mert a holttestet a padlóról visszahelyezték az ágyba és ezt csak két ember végezhette el. Az áldozat száját rongyokkal tömték be. úgyhogy a fulladás percek alatt beállíthatott. Á tanúvallomások és a szembesítések során beigazolást nyert, hogy a rablógyilkosság értelmi szerzője a cinikusan tagadó Együd József volt, bár az öregasszony eredetileg nem akarták megölni, hanem pénzének megszerzése után zajtalanul akartak távozni a lakásból. Az orvosszak- órtő véleménye szerint mindkét, vádlott teljesen beszámítható állapotban követte ol a tettét és teljes felelősséggel tartozik érte. A bizonyítási eljárás befejezése után dr. Vá- gásey Béla álíamügyész terjesztette be a kérdéseket, melyek a rablógyiíkosság tényét aljas indokból elkövetett bűncselekményként jelölték meg. Viszont, dr. Dlckmann Gyula és dr. Gyurkovics János hivataliból kirendelt védőik a' kérdések átminősítését kérték, mivel a. főtárgyaidé adatai a gyilkosság helyett, a hálálta kozó súlyos testi sértés fennforgására engednek következtetni. A főtárgyadáson ugyanis nem merült fel olyan bizonyíték, amely az emberölés szándékosságát igazolta volna. A bíróság elvetette a védők Indítványát, akik ezért semmiségi panaszt jelen- tetteit be. ízletes lesz salátája, uborkája, üa „PETÖ“ ecet jót használja. Pető Zslgmond és Fin ecetszesz. likőr 6b szeszárugyár Alap. t 1850 V p á b 1 e . Ezután az ügyész mondotta el vádbeszédét, melyben a legszigorúbb büntetés kiszabását kérte a vádlottakra, ezzel szemben a védők védő- beszédeikben özv. Egyed Józsefné halálát véletlennek mondották és enyhébb büntetést kértek. Az esküdtek azonban aljas szándékból elkövetett rablógyilkqsság elkövetésében mondották ki bűnösnek a vádlottakat s ilyen értelmű verdiktjük alapján a bíróság Együd Józsefet tizenöt évi, Czikora Miklósi pedig tiz évi fegyházra Ítélte. A verdikt és az Ítélet meghozatala Együd Józsefet egyáltalán nem törte meg és cinikus nyugalommal fogadta a büntetést. Ezzel szemben Czikora sírva fakadt és megtörtén kért bocsánatot tettéért. Az ügyész gondolkodási időt kért, a védők pedig fenntartották semmi- eégi panaszaikat és semmiségi panaszt jelentettek be az ítélet ellen is. Történelmi sajtóhiba Hogy lett Louis Napóleonból HL Napóleon Gyakran esett arról szó, miiért következett a Napoleonitíák sorában I. Napóleon után a Ill-iík és miért nem nevezték Louis Napóleont Il-ik Napóleonnak. Kinglake, angol történetiró szerint ez a számozás egy nevezetes sajtóhibán, alapult. Közvetlenül az államcsíny ©lőtt ugyanis, gz akkori francia belügymlniszteir lázasan dolgozott azon, hogy a küszöbön álló változást minden irányban úgy készítse elő, hogy az a nép Ízlésének is ■megfeleljem Kiáltványt tett közzé a hivatalos lapban — amely a nyilvános hangulatot jelentette Pá- risban — és ezekkel a szavaikkal fejezte be az iratot: És legyen jelszavunk, Éljen Napóleon!!! A Louis név elhagyását a miniszter már eleve elhatározta, hogy a népnek a nagy előd iránti ragaszkodását a saját előnyére kihasználhassa. A Napóleon név ntán tett három felkiáltójel azonban, a nagy sietségben, nem sikerült elég szabatosan, legalább is a nyomdász, aki a kéziratot, szedte, nem tekintette annak és három római egyest szedett a felkiáltó jelek helyeik így történt azután, hogy másnap reggel, miikor a oikk szerzője — gz államcsínyre készülő elnök és a többi beavatott a kezébe vette a lapot, nagy meglepetéssel látták nyomtatásban, félremagyaráz- ba latiamul: Vlve Napóleon III. (Éljen harmadik Napóleon.) Visszavonásra, vagy magyarázatra, az események forgatagában, sem idő. sem alkalom nem volt; a kiáltvány a császár akaratával egybehangzónak tekintetett, mint olyant az egész sajtó átvette és utámmyomntta, a népgyül'éseken is igy alkalmazták és igy népszerűvé vált. A „nap bőse“ is beletörődött sorsába, melyet a szedő teremtett meg és fölvette a III-ik Napóleon nevet. Az a magyarázat, hogy I. Napóleon egyetlen fia, a reichstadti herceg, mint Il-ik Napóleon vezettessék a francia uralkodók jegyzékén, mert apja 1815- ben fia javára lemondott az uralkodásról — Kinglake ezerint — későbbi keletű. — Repülőállomás Pöstyénben. Pöstyénből jelentik: A Maearyk-repülőliga pöstyéni csoportja repíilőezolgálatot szervezett, amely lehetővé teszi, hogy Pöstyénből a fürdővendégek a köz~ társaság mindazon helyeire, aihol leszállási lehetőség van, repülőgépen utazhassanak. — Levágott csecsemőcombot fogtak ki a Dunából. Párkányból jelenti tudósítónk: A Párkányt Esztergommal összekötő Dunaihid egyik pilléréinél egy újszülött csecsemő tőből levágott combját halászták ki a Dunából. A rejtélyes és borzalmas lelet ügyében megindították a vizsgálatot. KASSAI szerkesztőség és kiadóhivatal: Automatatelefon: 35-29 Éder-ucca 9. NYITRA1 szerkesztőség és kiadóhivatal: Wilson-ueca 34. szM !• em. — Methód-tór 3. POZSONYI szerkesztőség és kiadóhivatal: Telefon: 27-87. LŐrlnckapu ncca 17*' VÍZUMOT Magyarországna. Romániába. Lengyelországba még ugyanaznap megszerez a „Prá« gal Magyar Hírlap" pozsonyi kiadóid vatalg, Lőrinckapu ticca 17.. II (Central passage.) Ilyen útlevelek meghosszabbítását '8 vállaljuk. A többi államokba szolgáló vízumok megszerzését a prágai kiadóhivatal: Prága Ils Panská ul. 12., III. e<n. eszközli. Az 1933. évi Nagy Képes Naptárunk expediriós és portóköltsége fejében 5.— (öt) koronát igen tiszteli előfizetőink bélyegekben is beküldhetik kiadóhivatalunkhoz, Praha. Panská 12
