Prágai Magyar Hirlap, 1933. április (12. évfolyam, 78-100 / 3188-3210. szám)

1933-04-25 / 95. (3205.) szám

'toXGAI-MAíAAR-HlRMB

rr.rrr;Tr -. ,. ,. v , . ... ..■ ~— '~r .—.--ne- -.

| Április Kedd

ItllilSillilIÉél!

* - -—.—>- •— Tcnrvu^vucssrx.J L~i wisu4ceaB3tanjOBBMBnMafc<

KASSAI szerkesztőség és kiadóhivatal:

Automatatelefon: 35 29 Éder-ucea 9.

NYITRAJ szerkesztőség és kiadóhivatal:

Wilson-ucca 34. sz., I- etn — Methód-tér 3. POZSONYI szerkesztőség és kiadóhivatal:

Telefon: 27 87. Lőrinckapu-occa 17.

*

VÍZUMOT Magyarországoa Romániába. Lengyelor szágba még ugyanaznap megszerez a „Pra giii Magyar Hírlap” pozsonyi kiadóhivatala Lörinekapn ucea 17 . (I {Central passage i Ilyen útlevelek meghosszabbítását is vállal juk A többi államokba szolgáló vízumok megszerzését a prágai kiadóhivatal: Prágf

ii.. Panská ul. i2„ III em eszközli.

— Szövetkezett ellenzéki pártjaink közös

parlamenti klubja keddre, április 25-re össze.

hívott ülését délelőtt 11 órakor tartja a képvisel őh á zi klubihel yisé gben.

— Benes vasiitigazató nyugalomba vonult. Pozsonyi szerkesztőségünk jelenti: Benes Jindrich

mérnök, aki tiz éven keresztül volt a pozsonyi vasút igazgat óság vezetője, nyugalomba vonult és a napokban adta át hivatalát utódának, a Kassáról Pozsonyba helyezett Burián mérnök-vasutiga-zgató- nak.

— Meghalt Durek Aladár pozsonyi állami főiegyjso: Pozsonyi szerkesztőségünk je'enti: Vasárnapra virradó éjjel fél 2 órakor e villanegyedben levő lakásán 46 éves korában’ hirtelen meghalt Dusek Aladár közigazgatási tanácsos, a pozsonyi állami főjegyzői hivatal főtisztviselője. Dusek Aladár az állam változás után került a pozsonyi városházára, ahol rövidesen az elnöki ügyosztályban a sajtóügyek intézésévé blziták rneg Később kinevezitek Dumaszrrctohéyre járási főnöknek, ahonnan rövidesen visszakerült a pozsonyi városi főjegyzői hi vatalba s az ipari ügyosztály főnöke lett. A hirtelen elhalt főtisztviselő már régebb idő óta torokéi gégebajban szenvedett, úgyhogy orvosai egyidő- ben a beszédtől is elti-litották. Az utóbbi években állapota javult, ezért senki sem gondolt a közeli tragédiára. Pár nappal ezelőtt meghűlt, beteget je lentett: de hétfőn már ismét hivatalba akart lépni. Szombaton éjszaka szivgyengeség vett ra'ta erőt és felesége karjaiban halt meg. Az elhunytban dr. Dusek Viktor közjegyző, szlovák néppárti tar- tománygyülési képy’se’.ő, vett pozsonyi, főpolgármester, továbbá Dusek Oszkár nagykereskedő öccsüket gyászolták. Temetése kedden d. u. M4 órakor a Szent András temetőben lesz. Dusek Viktor közjegyzőt, aki jelenleg Abázziában üdül, táviratilag értesítették a bal ál esetről.

— Ny ugalomba vonul a MÁV vezérigazgatója. Budapesti szerkesztőségünk telefonon jelenti: Samarjay Lajos, a magyar áltnímvaeutak vezérigazgatója saját kérelmére nyugalomba vonult. Utódjaként Dá'noki Kovács Gyulát emlegetik, aki jelen lég a honvédelmi minisztérium vasutügyi osztályának vezetője.

— A losonevidéki magyarság tiltakozó gyii’és-e a Dérer-féle iskolajavariat ellen. Losonci tudósítónk jelenti: A magyar nemzeti párt nógrádi körzete vasárnap Buesán nép gyűlést tartott, me'yen rendkívül nagyszámban vettek részt a község és « szomszédos magyar falvaik lakosai. A nép gyűjtést Végh Sándor bússal pártelnök nyitotta meg majd dr. Gi 1 er dános tartománygyü’cei képviselő nagy beszámoló beszédében ismertette a politikai helyzetet Utána Kr'stóff Sándor párt igazgató foglalkozott- a Dérer-fé’e iskolareformtervvel s javaela- tára a több száz főből álló tömeg egyhangúlag fogadta e! a reformtervezet elPn a tiltakozó határozati javaslatot A népgyülés után dr. GL’ler Jánós tartcmánygyülési képviselő panasznapot tartott és átvette a nagyszámban jelentkező küldöttségek panaszait és tanáccsal, útbaigazítással látta e! őket.

— Választások a pozsonyi neológ zsidó hitközségben, Pozsonyi szerkesztőségünk jelenti: Vasárnap délelőtt ejtették meg a kongresszusi alapon álló pozsonyi zsidó hitközségben a választást. A hitközség 765 tagjából leszavazott 310 és ebből a hivatalos listára 909 szavazat esett. Ebeteké dr Torzso t Aladár ügyvédet választották, mivel dr St-e'n Viktor, aki tiz éven keresztül töltötte be ezt a tisztséget, nem vállalta tovább a jelölést. Alelnök dr. Dezső Kálmán ügyvéd lett. A tizenhat uj képviselőtestületi tag névsora a következő; dr. Baracs Lajos 'gyvéd. Dián Sándor kereskedő, ifj. Fisoher József kereskedő Forbáth Bók vezérigazgató, dr Födi Viktor bírósági tanácsos, dr. Herzfeld M'kea tanár. Kanárek Miksa gyáros, Knöpfelmaoher Izidor igazgató, dr. König 1 fogorvos, dr. Plateohik Gyula ügyvéd Reis Miksa szállító, Ri'bner Ma-nfréd szá’litó, Schaar József kereskedő, dr. Stein Viktor ügyvéd, SchwarzParth Emil mérnök, vasúti főtaná- o.j;-: és Wot-titz Kálmán magánzó.

xx .,\I11 kell tudni a sofIőrvizsgánM Sz-lo- von-zkón és Podk. Buszban2 Soffőr vizsgára elől:Aziiő tankönyv 33 K utánvéttel meg r n i ih ő „Gáspár soliöriakolában” KoSice, 8ibriková 12. •••* y

KOMMENTÁROK

★ ★ *

Uj árucikk; » politikai nyugalom«

Számos osztrák, csehszlovák, sőt francia ée angol lapban hirdetés jelent meg, amelynek szövegéből kiragadjuk a következőket:

— Utazzon Magyarországra! Budapest kellemetessége mellett az ország teljes politikai nyugalma biztosítja zavartalan üdülését.

Azután az előkelő szálló neve jön, ahol lakni jó és lakni szép; egyes folyóiratokban, például az angol Sketsh-ben pazar fényképek Lillafüredről, Budapestről, a Ba'atomról, Hortobágy, ról, árak, amelyek nyugati viszonylatban valóban kedvezményesek, némi leírás a cigánymuzsikáról. a pesti fejlett színházi kultúráról, a magyar borról és a magyar kastélyokról, az aszfaltozott autóutakról, a magyaros vendégszeretetről, amelyben senki sem csalódott, se román, se szerb, se csehszlovák, ha Budapesten járt.

Ügyes idegenforga'mi propaganda, elvitathatatlan, — de a hirdetést plátói érdeklődéssel olvasó embert, egyetlen mondat lepi meg: „az ország teljes politikai nyugalma”.

Természetesen senki sem gondol — tegyük föl — a parlamenti politikai életre, amely Magyarországon szintén hul’ámzó, mint a Balaton, hanem az uccai életre gondol, az „atrocitásokra”, a „felelőtlen elemek garázdálkodására”, — ne szaporítsuk a szót: a zsidókérdésre. Amikor a gyakran hivatalos forrásból származó hirdetéseket olvassuk, megállapítjuk, hogy: tehát eddig jutottunk. Budapest politikai nyugalmát ma „ajánlani lehet” a külföldnek, előkelőén csomagolva eladni az idegennek, éppen most, amikor ez a politikai nyugalom lassan.laesan ritka lesz a kontinensen, s az igazit, a hamisítatlant, az eredeti csomagolásút szétkapkodjáte az emberek, mert a jól bevezetett áruval kitűnő üzletet lehet- csinálni. Úgy veszik, mint a kinint, a lázcsillapítót, a veramont fejfájás ellen, s — haj — de fájhat Európa feje, menynyire lázas lehet, hogy aki teheti, e’szalad az idegenbe bevenni egy kis politikai nyugalmat idegcsil.lapitásra és fürdőkurát tart a politikai nyugalom termáinál. A magyar bor, a magyar sza’ámi és a magyar búza mellé egyenrangú kiviteli cikként került a politikai nyugalom. Nem baj. ha árulják és hirdetik, ha üzleti célokra kihasználják, manapság a legjobb áru sem nélkülözheti a reklámot.

Érdekes jelenség a mai Európában, hogy a „politikai nyugalom” fokát sok. országban a zsidók és a keresztények közötti viszonyból ítélik meg. Ez a legbiztosabb mérőszerkezet-, a legjobb szeizmográf. Ha nincs ellentét a felekezetek között — sem úgy, hogy a keresztények bántónak érzik egyes zsidók politikai és gazdasági radikalizmusát, sem úgy, hogy a zsidóság joggal panaszkodik a háttérbeszoritás miatt —, akkor e felekezeti kiegyensúlyozottság az ország belső kiegyensúlyozottságának egyik jele. Magyarország elérkezett erre a fokra. A figyelmes újságolvasó észrevehette, hogy a németországi Hitler-mozgalom ebben a tekintetben különös hálást gyakorolt Magyarországra. Az ember azt hihette volna, hogy az a sok

rokonszenv, amely Hitler németországi sikerei után Magyarországon nyomban és spontánul megnyilvánult az uj német politika bizonyos törekvéseivel szemben, kriti-kátlan elfogadáshoz és majmoláshoz vezet. Szó sincs róla. Magyar- ország kitartott az olasz példa mellett: a német eseményeket ugyanolyan szimpátiával, de ugyanazokkal a fönntartásokkal ítélte meg, mint Mussolini. Az első lelkesedést lehűtötték a német túlkapások.

A különös hatás pedig az volt, hogy a német események megsiettették a magyarországi felekezetek teljes kibékülését. Tiz év óta nem volt már ellentét a magyar zsidók és a magyar ke. rcsztények között, de a kibékülés végső konzekvenciáinak levonása még hiányzott. Most mintha a német antiszemitizmus kol'emetlen európai hatása befejezte volna a fejlődési folyamatot. Olvasom például, hogy a TESz, a magyar társadalmi egyesületek szövetsége tagjai sorába a zsidókat is fölveszi, s ezzel, valamint más, eddig künnrekedt elemek bekapcsolásával, tagjainak számát három és félmiTióról öt és félmillióra emeli. Olvasom, hogy a háború után külföldre ment sok zsidó származású művészt. tudóst, színészt, üzletembert szivesen fogadja Budapest s a visszatérők is a megtért gyermek mintájára viselkednek, amennyiben Örömmel üdvözlik az otthont s kijelentik, hogy Budapest nélkül nem élhetnek. Bizonyára mindkét részről számítás van a fogadkozásokban: az érkezők szivesen veszik föl a megtérő gyermek pózát, mert ottbont és megélhetést keresnek, a fogadók szivesen adják a nagylelkű és boldog apát, mert többnyire időközben európai prominensekké vált, hasznos és jómódú polgárt kapnak vissza. De sebaj, a tényen ez mit sem változtat, a kibékülés megtörtént.

Az első pillanatban az ember meg sem érti, hogy miként eredményezhették a németországi események pont. Magyarországon ezt a fejlődést. Az ok talán az. hogy Magyarország látja a németországi antiszemitizmus kelemet’, en következményeit. Talán őszintén undorodik a kilengésektől s észreveszi, hogy az antiszemitizmus tipikusan német dolog, s az 1919—20-as magyar antiszemitizmus is német eredetű volt. Talán mérlegelte a helyzetet és bölcsebbnek látta az olasz példa követését. Talán érzi, hogy a nagy kibékü’és éppen a mai időkben a hasznára válik. Talán réméi, hogy a németországi kilengések hamar megszűnnek és nem jósol nagy jövőt a hitleri antiszemitizmusnak.

Talán igy. talán úgy, egyremegy. Mindenesetre tény, hogy a hitleri antiszemitizmus Magyarországon más hatást váltott ki, mint 60kan gondolták: ahelyett, hogy növelte volna a Hitler iránti barátságot, te ibé ki tette a felekezeíe- ket és elérte, hogy a magyar idegenforgalmi propaganda százszáza'ékos meggyőződéssel és határozottsággal dolgozhasson a „teljes politikai nyugalom” értékes árucikkével.

Szvatkó Pál.

Az ember boldogságának legfőbb föltétele a kiadós, nyugodt alvás

Eleget alszunk-e? — A helyes mérték A harmincévesek hátránya az alvásban

Prága, április 22- Az emberiséget mindig izgatta az álom titka. Érdekelte, mert az ébrenlétnek másik felét látta benne, második életét Amióta Freud megfejtette az álom törvényeit, azóta már nem az álom, hanem inkább a nyugodt alvás titkaira fordult a figyelem. A mágusok kora megszűnt, a tudósoké jött. íme:

Az ember több hétig életben tud maradni táplálék nélkül is, de egyetlen alvásnélküli hét, biztosan megöli. Ez a tény késztette az amerikai Golgata-egyetemet, hogy egy alváskutató intézetet alapítson. „Az intézet kilencévi szakadatlan munka után most közzéteszi kutatásai eredményeit. Különösen fontos az alvás időtartama.

A rövid alvás minden körülmények között a testi és szellemi munkabírás megcsappanását idézri elő: a test s az agy fáradtabban rögzíti a jelenségeket, elveszíti a koncentrálás képességét. Ugyanezt idézi elő a kidolgozás is. Ezek idegessé teszik az embert, látszólag oktalan cselekedetekre ragadják, feledékenységet idéznek elő, az ilyen emberek a leghétköznapibb, megszokott dolgokat is elfeledik. Szórakozottak- Minden kísérletnél, s ezek százával, ezrével voltak, káros hatásúnak mutatkozott a rövid alvás.

Azok, akik Álmatlanságban szenvednek,

rendszerint nem tudják idegességük okát. Ha például egy férfi, ki eddig határozott munkát végzett s napi 5 vagy 6 óra alvással beérte, most azonban elbocsát ások következtében az eltávozott alkalmazottak munkájának egy részét is kénytelen elvégezni, bár régebben példája volt a nyugodt embernek, most ideges és ingerült lesz, s mindez annak következtében áll elő nála, mert az eddigi alvási tartam már nem elegendő számára.

Többet dolgozik, többet kell pihennie.

A harmincévesehnch van a legnagyobb szükségük rendszeres alvásra

A kísérletek bebizonyították, hogy széllé mi és testi munkások egyaránt szenvednek álmatlanságbanA harminc év körülieknek van a legnagyobb szükségük rendszeres alvásra,

ebben a korban a legérzékenyebb a szervezet az álmatlansággal szemben. Később en- rlek káros hatása csökken, az öregebbek néha napközben is ^bóbiskolnak.

Egy furcsa paradokszon. Az álmatlanság betegségében szenvedők kevesebbet vesztenek az alvás hiánya miatt, mint ahogy ma-,

1933 április 25, kedd.

Mandák & Héber

NITRA Telefon 329

Épület is tűzifakereskedés . Elvállalunk teljes tetőelkésziiést, cserép és Syenit- pala fedéssel. Költségvetéssel díjmentesen szolgálunk.

guk is gondolják s az álmatlanságuk következményei sem olyan károsak, mint a fennmaradás következtében elmulasztott alvási órák, mórt a test — ha álom nem is nyomja el — legalább pihenő állapotban fekszik.

A ma élő „idegeseknek” legnagyobb része kétségtelenül az álmatlanságnak s az álmatlanság következményeinek áldozata.

Az emberiség nagyobbik része kevesebbet alszik, mint amennyire hivatásához szüksége lenne.

A munkanélkülieket ugylátszik kihagyta arányosításából a mindenre tekintő tudós.

Az alvás ériéke

Természetesen leheletlen határozott időtartamot megállapítani, mennyi az az idő, hogy az ember reggel üdén s pihenten kezdje újra napját.

Az alvási idő tudniillik sokban az „alvás értékétől” iügg.

Ez az érték azonban nem egyezik azzal, amit közismerten „mély alvásnak’4 neveznek. Lényegesebb a test megkönnyebbülése, melyet alvás közben ér el. Az eddigi megfigyelések szerint az alvás az első órákban mélyebb, de az ebből levont következtetések nem bizonyultak helyeseknek.

Mivel a test pihenésének foka az alvás értékének megfelelő, ebből logikusan arra lehet következtetni és a kísérleteknél is helyesnek bizonyult, hogy a lefekvés előtti tevékenység döntő kihatással ,van az alvásra. A testgyakorlás az alvást megnehezíti. Ezzel szemben a szellemi tevékenység az elalvdst megkönnyíti. Ez magyarázza azt, mért jó elalvás előtt az ágyban könyvet olvasni- Vannak emberek, akik enélteül egyáltalán nem tudnak elaludni. Mindeneseire a szellemi tevékenységet, az esel leges estén kin ti olvasást nem szabad kedv nélkül űzni. Gondok, félelem, izgalom csökkentik az alvás értékét — viszont ez újabb ok, amiért az emberek többet szeretnének aludni, mini azelőtt.

Az alvás legveszélyesebb ellensége

A zaj bizonyult az alvás Legkártékonyabb megzavarójának. Még a leghalkabb nesz is — mint például, ha valaki lábujjhegyen végigmegy a szobán — csökkenti az alvás minőségét és a pihenést majdnem az ébredés fokáig zaklatja. Még azokra is kártékony a lárma, akik a zajt megszokták és egyes hangokat: amilyen az elrobogó vonat dübörgése, aulótülkölés, villámcscsengő zaja, mindennap, sőt minden órában, minden percben hallanak- A megszokás belei degződhet a szervezetbe, de a szervezetnek nem válhat természetévé.

Majdnem ugyanolyan zavaró inger a világosság- Az alvás ugyanúgy szenved egy fénysugártól, mint az autóíü’lköléstől.

A mai hajszás, rohanó életmód mellett a legtöbb ember keveset törődik azzal, hegy kiadósán aludjék s igyekszuk mennél több időt elcsípni az alvásból, hogy munkaidejét így meghosszabbilsa. Nem gondol arra, hogy a munkaidő ugyan meghosszabbodik, de ugyanakkor munkaereje, munkájának mi' ő- sége ugyan annyival csökken, idegzete kimerül. Korunk betegsége az idegesség- S ugylátszik, a kor gyógyszere a jő alvás lenne. Csak az a baj, hogy a legtöbb ember elbán ya^go1 ja, lekicsinyl! és mellőzi ezt a gyógyszert.

— A Kúria is felmentette a férjgyilkos B~ginét

Budapesti szerkesztőségünk telefonon jrle't’: A Kúria ma kezdte meg Bagi Károlyné ismert bűnügyének tárgyalását. Ba-gi Károlyné annakidején heves szóváltás után agyonlőtte a fériét. A törvényszék és oz Ítélőtábla Ba ginét felmentette, a vádhatóság azonban semm'sógi panaszt jelentett be a Kúriához. A Kúria legfelső fokon ma jóváhagyta Bagi Károlyné felmentő Ítéletét Az iteb-t indokolása szerint Baginé jogos önvéd leniben használt fegyvert.

1 tégely ára Ki 10.

Szeplő ellen a legbeoáltobb

9TUW- créme . r

Szeplő, mójfoltok és minden Qr ^ ,‘dj nemű arctiszlá . yj \t>-/

lalanság azon #[H denüit kapható

di: <Dr. 2ad. r9ollák ás flsa, 9iaitany. 9lool 9K«sto nad Oá hon*.

ro

6