Prágai Magyar Hirlap, 1933. április (12. évfolyam, 78-100 / 3188-3210. szám)

1933-04-25 / 95. (3205.) szám

2 2 _______ _______________________ . da lizmust akarja utánozni, hanem svájci ta­lajban gyökerező uj nemzeti mozgalmat ki­vién életrehivni. Az újszerű mozgalom azon­ban sokban hasonlít Hitler mozgalmához. Rohamcsapatok helyett „Harst" novii kato­nai szervezetei vannak a fiatal svájci fasiz­musnak és a „Hcil“ kiáltás helyett a „Haa­ruu«“ ősi svájci harci kiáltással üdvözlik egymást Ko-bler emberei. Üdvözlésre ezenkívül fölemelik kezűkéi oly­módon, ahogy Hodler képein a svájci zsol­dosok teszik. Sooderegger ezredes, aki Bernből jött, az „állami rend témájáról" beszélt. Hevesen ki­keli a zsidóság és a szabadkőművesség ellen. Véleménye szeriint uj törvényeket kell hozni a forradalmak és az aotiinilitarizmuő ellen, meg kell védeni a középosztályi és le kell törni a nagykapitaliizmust, valamint a sajtó- és szólásszabadság kinövéseit. Az iskola és az egymás átszervezésén kivül a munkapiac vé­delmét is biztosítani kell s az idegeneket ki­utasítani az országból. A vezér békéről beszél München, április 24. A nemzeti szocialis­ta párt vezéreinek kongresszusán Hitler több órás beszédben vázolta a birodalom bel- ós külpolitikai helyzetéi Véleménye szerint a kormány nagy elégtételére szo’gál, hogy tud­ja, hogy minden megmozdulásában a német­ség túlnyomó többségié támogatja. Hitler őszinte hitvallást tett a béke politikája mel­lett mert Németországnak elsősorban béliére van szüksége, hogy befejezze a marxizmus elleni harcot. a nemzeti szocializmus mozgalmának alapja a fegyelem. Eddig a német nép min­denütt csodálatraméltó fegyelmet tanúsított s Hitler reméli, hogy a jövőben is igy lesz. A bircőaiiüi tenniszsz&Yeftség feizária a zssdőka* Berlin, április 24. A német birodalmi ten- niszszövetség elnöksége vasárnap ülést tartott, amelyen foglalkozott az árjakérdéssel. A veze­tőség elhatározta, hogy a jövőre uézve a kö­vetkező határozatokat emeli érvényre: 1. A vezetőségben lévő nem árja tagok kér­dése már elintéződött az által, hogy ezek ösz- ezes tisztségüket letették. 2. Zsidó vallásu já­tékosok nem szerepelhetnek sem a szövetség, sem pedig Németország színeiben. 3. Fölhívja a szövetséghez tartozó alszövétségeket és egyle­teket-, hogy a vezetőségükbe csak keresztény tagokat válasszanak. 4. A zsidó tagok fölvéte­lét a helyi viszony okhoz alkalmazóan kell fo­ganatosítani. 5. Kizárólag zsidó sportegylet nem lehet tagja a birodalmi szövetségnek. 6. Uj tag fölvételénél szigorúan utánajárandó, I hogy az illető nem szocialista érzelmü-e. A birodalmi szövetség ezen elvét máris érvé­nyesítette, amennyiben a Németország szülei. Szigorú rendszabályokat léptet életbe a kormány a horogkeresztesek, kommunisták és fasiszták ellen Megszigorítják a sajtótörvényt? — Fegyelmi eljárást indítanak a három pártban szereplő állami tisztviselők ellen — A kormány e heti munkaprogramja Prága, április 24. A pairlamemti munka megkezdésével kapcsolatban azt Írja a Lido- vé Noviny, hogy az első javaslatok között, amelyek letárgyalásra kerülnek, minden va­lószínűség szerint szerepelni fog az eddigi saj tótörvény novel'Jája. A sajtótörvény egyes rendelkezéseit úgy fogják szigorítani, hogy a hatóságok eré­lyesebben léphessenek föl az állam és a demokrácia ellen iró lapokkal szemben, így példán! gondolnak a kolportázs meg­vonására és lapbeszüntetésre, ha valamely lap a bíróság figyelmeztetését nem veszi tekintetbe- További rendelkezéssel lehe­tetlenné akarják tenni azt, hogy egy be­szüntetett lap helyébe pótlapot lehessen kiadni. Ugyanez a lap azt is jelenti, hogy a kormány szigorúan fog eljárni a horogkeresztes? kom­munista, és fasiszta tényezők ellen is. A ho­rogkeresztee Dér Tag megjelenését betiltot­ták. Május elsejéire nem engedélyezték a né* met nemzeti szocialisták népgyüléseit, mert attól tartanak, hogy komolyabb összetűzé­sekre kerülne a sor 'és megbonthatnák a rendet. Azokat az állami tisztviselőket, tanárokat és tanítókat, akik az említett pártoknál tevékenykednek, a törvény értelmében fegyelmi utón helyezik át. A kormány az elkövetkező hetekben meg­kezdi a munkanélküli-segélyezés átszervezé­sének részletes megtárgyalását, aminek so­rán ötssze fog kelleni egyeztetni a népjóléti, belügyi és pénzügyi minisztérium egymás­sal ellentétes követeléseit- Továbbá előké­szíti a beruházási program további részlete­zését, amely főleg vízépítési, vasútépítési munkálatokat fog felölelni. Ebbe a programba fölveszik a vöTÖskő­margáífalvi vasútvonal építését is, A Národni Listy a kormány munkaprogram­jával kapcsolatban azt jelenti, hogy még a községi képviselőtestületek választási perlő- dúsának meghosszabbítását is el kell intéz­ni. A nemzeti demokrata lap a Lidővé No­viny fenti jelentéseivel kapcsolatban még a következőket írja: — A kormány végié arra a meggyőződés­re jutott, hogy nem nézheti tétlenül az ál­la meljenee elemek tevékenységét, akik az állam belső békéjét, a demokráciát és az ál­lam egységét veszélyeztetik. Az államellenes elemekkel szemben a legerélyesebben kell eljárni, nem szabad csak a cseh nép ellen fellépni, amely talán a kormány ellen van, de nem állam-ellenes — és elnézni azon ele­mek tevékenységét, akiknek programja nyilván államellenes. Nem elegendő csak át­helyezni az embereket, hanem meg is kell tiszti tani az állam közigazgatását az állam­ellenes elemektől, tekintet nélkül arra, váj­jon németről, magyarról, csehről vagy szlo­vákról van-e szó Aki az állam ellen van, nem lehet, az állam alkalmazottja. ben évekig nagy sikerrel szereplő Prenn Dávi­dot a német. Davis Cup-csa.patba többé nem ál­lította föl. Sm’rRoff-affér Trierfeen P á r i s, április 24. A Havas-ügynökség ber­lini jelentése szerint Francois Poncet berlini francia nagykövet tiltakozott a német kor­mánynál Smirnoff francia állampolgár trieri le. tartóztatása ellen. A párisi lapok szerint Smir­Páris, április 24. A Journal genfi jelentése szerint Thomas Marni útlevele lejárt és a Géni­ben tartózkodó híres német iró azzal a kéréssel fordult a genfi német, főkonzulihoz, hogy hosz- ezabbitsá-k meg útlevelét. Közölték vele, hogy vissza kell térnie Né­metországba, mert útlevele csak ott hosszab­bítható meg. Thomas Mann attól fél, hogy Németországban egyáltalán nem kap utleve­noff Oberkirch elzászi francia képviselő titká­ra, akit április 17-én a németek Trierben meg­támadtak és letartóztattak, ámbár útlevele rendben volt. Mint ismeretes, Alfréd Oberkirch a franciabarát elzásziak vezető politikusa, aki hosszú ideig a párisi kormány alállamtitkára volt. Smirnoff egyik leghűségesebb embere, aki nyomatékosan védi a franciabarát eizásziak ügyét Párisban és küzd az elzászi autonémista törekvések ellen. Thomas Mann mm kap útlevelet? let s épp ezért nem hajlandó visszautazni a birodalomba. Viszont kénytelen volt madridi utazását elha­lasztani, habár május 10-én föltétlenül Spa­nyol országbán 'kellene lennie a Pen » Klub kon­ferenciáján. Népszövetségi körökben azt han­goztatják, hogy abban az esetben, ha Thomas Mann nem kap német útlevelet, Naneen-utíe- véllel látják el s igy biztosítják szabad mozgá­sát Európában. Magyarországon megszüntették a „hatos bizottságból Budapest, április 24. (Budapesti szerkesz­tőségünk beleiórajelen lése-) A 33-as bizottság ma délelőtt tartott ülésén kimondta az úgy- nevezett hatos bizottság megszüntetését A hatos bizottságot az oly üzemek gazdálkodá­sának ellenőrzésére létesítették, amelyek­ben az állam is részes. A kormány e vállala­tok ellenőrzésének kérdését rendelettel fog­ja megoldani­— A luzsicai szerbek napilapja ismét megjele­nik. A németországi luzsicai szerbek napi lapja, a „Srbekó Novaié*4 nyolc napi betiltás után Iámét megjelenik. A kiadó éa a azerkeaztéeég megígért hogy atyán szellemben fog Írni, amely ellen, a né­met kormánynak nem lesz kifogása. i&ÍUUb _ , Ida: SmimMÍ HUkiá$ (12) Vili. Gábor a programbéezédán dolgozott. Délután hat órakor belépett az inas ős egy névjegyet nyúj­tott át neki Gábor ingerülten vette kezébe a kártyát. Szúrni Szinay Gyuláné, Havasé Eveline. Felezi se zent. A kártyáé Szinay képviselő felesé­ge volt. Az a szép, fehérkezü asszony, akivel Vá- rosSyék estélyén, azon a nagy, nevezetes, gyönyö­rű napon a véletlen és a jellem ezerepéről beszél­getett. Az asszony meglátogatja őt és a névjegyét küldi be, mint egy félénk vidéki asszonyság, aki valami protekcióért jött... Úristen, mi történ­hetett vele? Gábor felugrott és kLsietett az előszobába. — Eveline, az Istenért, micsoda dolog ez? — kérdezte izgatottan, ahogy az asszony dúlt arcát megpillantotta. — Klári sajnos nincsen itthon, de ba velem ie megelégszik ... — Csak magához jöttem — suttogta, az asszony és hesietett a dolgozószobába. Eveline még mindig szép volt ée hóditó. Meré­szen, divatosan, kissé feltűnően és fiatalosan öl­tözködött ée egész lényéből valami hódító és tu­datos kacérság áradt. Elegáns volt tetőtől-talpig, valóságos nagyvilági dáma, bár senki sem tudta, hogy miből öltözködik ilyen drágán és előkelőén. Az ura képviselő volt, éppen abban a kerületben, amelyben most Klárika papája próbálkozik, hogy megmentse a kormánypárti zászlót. Szinay Gyula végképpen lejárta magát. Eszeveszett kártyázásai tönlcrejuttatták, most fűnek-fának tartozik és a bir­tokát elárverezték. Ez volt az a Szinay, akivel Gábor azon a napon találkozott a Kossuth Lajos- ucca sarkán, amikor Klárikával először beszélt te­lefonon. Gábor azért titokban mindég hálával gon­dol Szinayra. ő volt az, akinek példáján megundo­rodott a játéktól- ü volt az, akivel a kaszinóba • megüzente, hogy többé nem vesz kártyát a kezébe. Ha ezzel a szerencsétlen, oLzüllött kártyással aznap tívta találkozik, ki tudja, nem megy-e cl éjjel a ka­szinóba és nem vesz-e egészen más irányt az egész élete? De éppen vele kellett akkor találkoznia... Mi lett volna, ha...? jutott eszébe Klárika játé­kos kérdése és erre majdnem elmosolyodott. De Szinay Gyuláné váratlan és furcsa megjelenése na­gyon nyugtalanította. Ebbe az asszonyba valami­kor azt hitte, hogy igazán szerelmes e ez az asz- szony is mély vonzalmat mutatott iránta. Azóta sok év telt el és Szinayról nem a legjobb hírek keringtek a társaságban. Bizonyosat senki sem tu­dott s azért mindenhol befogadták. Az ő szalonjá­nak is gyakran volt vendége e azt is tudnia kellett az asszonynak, hogy Klári elutazott. És most mégis beállít, mégpedig ilyen teatrális pózzal, bejelentve magát, mint egy színésznő, aki az Udvari Színház­ba akarja magát beprotezsáltatni, vagy szerepet akar Íratni az ő mellőzött tehetségének... Mi ez? Csak nem olyan szándékkal jött ide, hogy még egyszer kipróbálja a maga egyéni varázsát egy olyan emberen, aki először jutott a szalmaözvegy­ség állapotába? Gábor minden eshetőségre felvértezte magát. Leültette az asszonyt ée maga is helyet foglalt egy karosszékben. Az asszony arca komoly volt és szép keze resz­ketett az ölében. Eleinte alig birt beszélni a felin­dulástól. De aztán láthatólag összeszedte magát és egy vakmerő elhatározással a közepén kezdte a mondanivalóját. — Gábor! Tízezer pengőre van szil Ínségem, azért jöttem el magához, az egyetlen igazi barátomhoz Benedeket annyira meglepte ez a kijelentés, hogy némán, mereven bámult az asszony a-roába. Színayné ie maga. elé meredt és hogy minél előbb túlessék a témán, szinte hadarva mondta el a dol­got. Az ura becsületszóra vesztett tízezer pengőt s a pénzt holnap este kell átadni a nyertes megbí­zottjának. Ha nem tudja átadni, akkor föbelövi magát. Ért-" talán nem kár — tette hozzá mély szo­morúsággal — de a két kisleányom... azokért megszakad a szívem. Gábor egy szempillantás alatt határozott. Közöl­te az asszonnyal, hogy ilyen tekintélyes összegű készpénz nincs a fiókjában, de holnap reggel 11 órára előteremti és elküldi neki. Nem beszéltek többet. Az asszony sirt, megszo­rította a. kezét és eltávozott. Gábor magára maradt. Lelke mélyéig megrendí­tette a szegény asszony 6orsa. És amellett eszébe jutott, hogy Klárika helyeselné-e, hogy ilyen nagy összeget áldoz egy elzüllött ember kaszinói becsü­letének megmentésére? Bizonyára ő sem ellene'zné, csak eszébe jutna, hogy Szinaynéról vele kapcso­latban sokat beszélnek a társaságban és ez nagy fájdalmat okozna neki. Úgy határozott, hogy éppen erre való tekintet­tel titokban tartja az egészet. Másnap a bankjából kivette a pénzt és haza vitte. Becsomagolta és megcímezte Szinay Gyu­láné nevére. Magam viszem el szegény teremtés­nek — gondolta hirtelen elérzékenyedésében, — hadd lássa, hogy tisztelem benne az úri dámát és a boldogtalan anyát. De előbb levelet ír Klárikának. Mindennap irt neki. Megírta a levelet s aztán fehlörpintett egy csésze teát. Ezalatt meggondolta a dolgot, hogy nem, még­sem maga viszi el Szinaynénak a pénzt Kínos volna ez a közvetlen jótékonykodás mind a kettőjük ré­szére. Inkább elküldi az inasával. De akkor néhány sort is kell írná a küldemény mellé. Leült, és elő­vett még egy levélpapírt: „Drága Barátnőm, kimondhatatlan fájdalommal és részvéttel érzem én is a maga szerencsétlen­ségét. Az Isten óvja meg minden további megpró­báltatástól. Ha rajtam múlnék, ha tehetném, ma­gát is, a drága kis gyermekét is egész életére sze­retném biztosítani, de hiába-, csak ezzel a csekély­séggel tudok pillanatnyilag a segítségére sietni. De mindig számíthat rám. Köszönöm, hogy ilyen nyilt lélekkel jött hozzám s hogy még mindig a ba­rátjának tekint. A mellékelt csomagban tízezer pengő van, boldog volnék, ha nem ilyen kegyetlen véletlen folytán Jött, volna alkalmam megmutatni szolgálat-készségemet és hódolatomat. Mindig a ma­ga’igaz jóbarátja Gábor". Még egyezer átfutotta a sorokat s úgy találta, hogy elég meleg és baráti hangon próbálta enyhí­teni az ajándékozás megalázó és keserves tényét. Borítékért nyúlt, kivett a mappából kettőt, egyet, megcímzett. Klárikának, egyet, pedig Szinaynénak. Aztán a leveleket, leragasztotta, és becsengette az inast..-- Az egyiket postára adod ... éppen útba esik..... a másikat pedig elviazed ezzel a osomaggal együtt, Vigyázz, pénz van a csomagban. Csak magának a címzettnek add át a csomagot­Az inas elment. Gábor is fogta a kalapját ée botját, lement az uccára, megállított egy arra cirkáló gépkocsit, és felment a. miniszterelnökség­re, hogy a választás ügyében az államtitkárral tanácskozzék. Onnan az államtitkárral együtt el­ment ebédelni és csak este tiz órakor ért- vissza haza. Az inas jelentette, hogy Szinay Gyuláné nagy­ságos asszony már több Ízben kereste telefonon. Felhívta az asszonyt. Az asszony megköszönte a pénzt, de azt is közölte vele, hogy a csomaggal egybekötött borítékban — bizonyára tévedésből — egy Klárikának szóló levelet talált. Küldjön el érte. Gábor szive körül megállt a vér. A leveleket fölcserélve tette a borítékba! De hiszen ez őrjitő, égbekiáltó, pokoli szerencsétlenség! Nyomban elküldte az inast a postára. Telefo­nált a postaigazgatóságnak, a kereskedelemügyi államtitkárnak, a vasúti pályaudvar főnökségem k, hogyan lehetne útjában elcsípni Klárika levelét, amelybe a Szinavnéhoz intézett levél csúszott bele? Sehogy 6em. A levelet, a gyorsvonat, már délután három órakor elvitte Fiume felé ... Gábor nyomban elhatározta, hogy ő is elutazik és felkeresi Klárát- A legközelebbi vonat csak holnap délután három órakor indul, és holnap­után reggel lesz Fiúméban. IX. Gábor három napig maradt Abbáziában. Amikor elbúcsúzott, mind a ketten úgy érezték, hogy nem tudnak egymás nélkül élni. Klárika félénken és könnyes szemmel nézett Riokenbur Lujza alapít­ványi hölgy szigorú arcába. — Édes Lujza néni szeretne maga engem bol­doggá tenni? — Nos? — kérdezte az alapítványi hölgy — Félek, hogy abból megint valami ostobaság sül ki. — Igen, — felelte Klárika alázatosan. — Ki vele! — Énnekem már nincs semmi bajom — szepegto Klárika ijedten. — Nem is volt-, — harsogta a dáma. — Na látja, akkor igazán semmi sem- akadályoz za, hogy boldoggá, tegyen. — Haza akarsz menni, — .jelentette ki Lujza tante lenézéssel. — Ismerlek. Gábor után szalad®:. Eredj. Mind 8 ketten ostobák vagytok.

Next

/
Oldalképek
Tartalom